A vezetéknév, vagy másik jellemző elnevezéssel családnév a személyneveknek az a része, melyet a gyermek többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az utónévvel (keresztnévvel), ami „személyre szóló”.
A legtöbb országban a keresztnév megelőzi a vezetéknevet. A magyarországihoz hasonló keleti névsorrend egyes ázsiai országokban fordul még elő (Kínában, Japánban, Koreában, Vietnamban).
Az orosz (és szláv) kultúrákban jellemző például az, hogy az örökölt családnév mellett megjelenik az apa neve is, például a „Vlagyimir Iljics Uljanov” névben „Uljanov” a családnév, „Ilja” volt az apa neve (így az „Iljics” forma az „Ilja fia” jelentésű) és „Vlagyimir” magának az illetőnek a keresztneve.
Vietnámban a családnév apáról fiúra száll. Összesen mintegy 100 családnév használatos, de közülük néhány rendkívül gyakori. A leggyakoribb a Nguyễn (39%).
Koreában (Dél-Észak) jelenleg körülbelül 250 családnevet tartanak számon és csaknem a fele lakosság Kim, Lee és Park családnevet viseli. A hagyományos koreai nevek egy-egy szótagból állnak és nyugati értelembe véve itt nincs középső név.
Mindössze száz családnév jut a kínai lakosság 85 százalékára. A leggyakoribb a Vang, amelyen 93 millióan osztoznak. A Vang - magyarul király - után szorosan a Li családnév következik 92 milliós táborral. A Csang nevet 88 millióan viselik, és ezzel a harmadik a sorban. További hét családnév - köztük a Csen, a Csou, és a Lin - egyenként legalább 20 millió kínai személyi igazolványban szerepel.
Izlandon a hagyományőrzés jegyében 1925 óta törvény tiltja a családnevek alkalmazását. A személyek neveinek szerkezete megőrizte a régi skandináv – és általában középkori európai – hagyományokat annyiban, hogy nem használnak családnevet, hanem csak a születéskor kapott személyes nevet (amit a kereszténység felvétele óta keresztnévnek is nevezünk) és – általában – az apa nevéből képzett apai nevet. Egy ember neve tehát a keresztnevéből és az apja keresztnevéből képzett apai névből áll, például egy képzeletbeli Jón Einarsson fia, aki az Ólafur nevet kapta, teljes néven Ólafur Jónsson (Jón fia Ólafur) lesz. Jón Einarsson Sigríður nevű lányát pedig Sigríður Jónsdottir (Jón lánya Sigríður) néven nevezik majd. Ha egy férfinak két keresztneve van, akkor dönthet arról, hogy melyik nevéből képezi gyermekei apai nevét.
Nem használnak vezetéknevet a tibetiek, a burmaiak, az amharák (Északkelet-Afrika, Etiópia) és még néhány nemzet.
Svédországban több mint 300 ezer ember viseli a Karlsson vezetéknevet. Ez miért érdekes? Astrid Lindgren, a világszerte ismert svéd írónő mulatságos regénye az „Öcsi és a repülő bácsika”. A repülő bácsikát Karlssonnak hívják és egy Stockholmi tömbház tetején egy picike házikóban lakik. A regény alapján a Soyuzmultfilm stúdió készített rajzfilmet, melynek elsöprő sikere volt és van és ma már a klasszikusok közé tartozik.
Ki ez a repülő bácsika, aki egy szép napon Öcsi szobájában terem? Hát ő a világ legjobb gépésze, legjobb motorszerelője és kakasfestője. De csodák csodája! Ő a világ első gyorstakarítója, építőmestere – és a huncutságok kitalálója is. A legeslegjobb lázcsillapító az általa készített cuki-csoki-keverék. Mert a repülő bácsika a világ legjobb tréfacsinálója, legjobb kísértete, legjobb bűvésze. A repülő bácsika a háztetőn lakik, és Öcsit is magával viszi, hogy együtt éljenek át sok-sok kalandot repülés közben. A könyv G. Beke Margit kitűnő fordításában jelent meg és Sajdik Ferenc humoros rajzai díszítik. Youtube videó
Az USA-ban a leggyakoribb vezetéknév a Smith. Kb. minden 150-ik ember ezt a nevet viseli.
Ha hinni lehet a régi amerikai telefonkönyveknek, akkor a II. Világháború előtt 22 Hitler név volt megtalálható a névjegyzékben. A háború után már egy sem.
A leggyakoribb olasz vezetéknév a Rossi. Ehhez ráadásul a Mario keresztnevet párosítják a legtöbbet. Ebből ered az, hogy ha találkozik egy Rossi-val, akkor 90% esélye van annak, hogy Mario a keresztneve.
1811-ben a Napóleoni seregek elfoglalták Hollandiát. Napóleon személyes utasítására, francia mintára, minden holland állampolgár köteles volt felvenni egy vezetéknevet. Mivel a hollandok úgy gondolták, a megszállás ideiglenes, ezért a franciák kifigurázására olyan idétlen vezetékneveket vettek fel, mint a Stront (Kakiló), Naaktgeboren (Csupaszonszületett), vagy a Piest (Pisilő). A várakozással ellentétben hosszabbra nyúlt ez a folyamat és megmaradtak ezek a lehetetlen vezetéknevek, melyeket még ma is viselnek.
A KEK KH 2012-es felmérése szerint a 10 leggyakoribb vezetéknév Magyarországon a következő: Nagy - 234.467, Kovács - 216.375, Tóth - 212.010, Szabó - 208.904, Horváth - 199.182, Varga - 137.350, Kiss - 130.808, Molnár - 106.623, Németh - 91.501, Farkas - 83.082.