Moszkva történelmi kora pontosan nem ismert. A mai Moszkva területén már a kőkorszakban is éltek, az első települések mintegy harmincezer évvel ezelőtt jelentek meg itt. I.sz. az első évezred második felében szláv törzsek, a „vjaticsok” és a „krivicsek” foglalták el a területet. A várost név szerint 1147-ben említik először. Ezért Moszkva alapításának hivatalos dátuma 1147.
Többféle változata van annak, miért nevezték így el a mai Oroszország fővárosát.
Az első változat szerint a Moszkva szónak két gyökere van – „moszk” (kő) és a „kov” (elrejtőzni). Ezek alapján a teljes nevet „kőrejtek”-nek lehet értelmezni. Később a településről nevezték el a közelben található hasonló nevű folyót.
A történészek többsége ugyanakkor meggyőződéssel állítja, hogy a folyó kapta előbb a nevét. Az egyik elmélet szerint a „Moszkva” szónak nincs köze az orosz nyelvhez. Ősi gyökere finn eredetű és azokban az időkben kapta elnevezését, amikor finn törzsek lakták ezt a környéket. A „Moszk” jelentése medve vagy tehén, a „va” pedig vizet jelent.
Még egy elképzelés létezik, mely szerint a Moszkva folyó neve ősszláv nyelven nedves mocsaras helyet jelent. Eléggé meggyőző ez a változat, hiszen a későbbi város valóban ingoványos területen lett megépítve.
Az utolsó változat szerint a szlávok ősszülőjét Moszohnak hívták. Moszoh felesége a Kva nevet viselte és férjével a mai város helyén telepedtek le, mely az évszázadok során várossá fejlődött. Őróluk let elnevezve a szomszédos folyó is. Gyermekeiket „Ja”-nak és „Vuza”-nak nevezték, akikről a közelben lévő másik folyót nevezték el Jauzának.
Vajon hol az igazság, senki sem tudja 100%-osan, hiszen nem maradtak fenn megfogható bizonyítékok. Ugyanakkor megemlítésre méltó, hogy az egyház számára a legutolsó verzió a legrokonszenvesebb.