A legrégebbi említést a Krímről Homérosz írta az „Odüsszeia” és az „Iliász” című műveiben, melyek az i. e. 8. században keletkezhettek. Kimmériának nevezte a földet és kimmériaiaknak az ott lakókat. Hérodotosz, aki az i.e. V. században élt, Kimmér Bosphorusnak nevezte ezt a területet és a Fekete-tenger északi partvidékének legősibb népeként ír róluk.
A Krím elnevezés a modernkori történelem eredménye, korábban Tauridának nevezték a vidéket.
A Krím félsziget egy egyedülálló éghajlati tulajdonságokkal rendelkező terület. Egyszerre három éghajlati és növényzeti zóna található itt: sztyep, hegyek és a Krím déli partszakasza, ami közel szubtrópikus. A Krím félszigeten sokféle endemikus* élőlény és növény található. 240 fajta növény található ezen a területen, sok közülük sehol máshol nem lelhető fel.
A Krím területén 257 folyó található. A leghosszabb a Szalgir, hossza 204 km.
A területen 50 sós vízű tó található. A XX. század elején az Orosz birodalom sókitermelésének 40%-a innen származott.
A Krím partvonalának hossza 1000 km.
A legmagasabb pont a Roman-Kos, mely 1545 m magas.
A Krímben található a világ leghosszabb trolibusz vonala, mely 86 km hosszú. Jalta és Szimferopol városait köti össze.
* Endemikusnak vagy bennszülöttnek az élőlények azon fajait és egyéb rendszertani egységeit nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area) határain belül élnek.