Adventi díszek

	Ez a kartonból készült kisfenyő kisfiam adventi kalendáriuma. Míg a lurkó kisebb volt, a zsákocskákban nem csak édességek bújtak meg, hanem egy-egy kisautó, radír, satöbbi. Mára a kisfiúból kiskamasz lett, de a mai napig is izgatottan bontogatja, nap-nap után a zsákokat, december elsejétől egészen karácsonyig. Az alapötletet egy régi Praktika újságból merítettem, ahol ez a kisfenyő textilből készült, és a falra volt felfüggesztve.
	Az év legkedvesebb időszaka számomra az advent és a karácsony, amire mindig örömmel készítek új koszorút, karácsonyfadíszt, ajtódekorációt. A hópihés alapötletet most is kedvenc újságomból vettem, míg a készítésük folyamatát egy hobby füzetből. A koszorú alapja összetekert girland, amibe először beleszúrtam a négy gyertyát, majd a koszorút körbetekertem arany drótszálakkal. Ezekre előzőleg kisebb- nagyobb fehér műanyag gyöngyöket fűztem. A hópihéket is dróttal rögzítettem, majd az egészet négy óriás gyönggyel összefogott maslival díszítettem.
	Hópihe "hullott" még az ajtónkat keretező girlandra is.
	Az ablakkilincsre kiaggatható mikulás zoknik ötletét anyukám vette amerikai filmekből, és a zöld zoknik szabása, varrása filcből az ő keze munkája. A zokni orrán, sarkán, visszahajtóján kisfiam kedvenc, de kinőtt norvégmintás flanel inge kelt új életre, az én szabóollóm, és varrótűm által. Az oldalát díszítő formákból tudjuk, melyik zokni, kinek az ajándékát rejti. A kiscsillag például a fiamé, mert kiskorában a nagyi "kicsi csillagomnak" becézte. A piros-fehér hópihés változatot thermovelúr anyagból készítettem, először anyukámnak, majd a család többi tagja is kapott egyet-egyet.
	Pár éve azonnal megfogott a Praktika újság ötlete, miszerint készítsünk koszorút gesztenyéből. Megláttam a képet az újságban és egyből tudtam, ha törik, ha szakad gesztenyéből lesz az adventi koszorúnk. Alapanyagból nem volt hiány, mert az őszi séták alkalmával, minden évben begyűjtünk egy kisebb kosárra valót. Alapja szalmakoszorú, amin először a gyertyák helyét kell bejelölni, majd jöhetnek szépen sorban a gesztenyék, amiket ragasztópisztoly segítségével a legegyszerűbb rögzíteni. A koszorú belsejét jobbnak láttam barna akrilfestékkel lefesteni, így kevésbé lett súlyos. A dekoráláshoz felhasználtam még pár apró tobozt, textil borostyánlevelet, arany drótszálas masnit. Azokat a gesztenyéket amelyeknek a "hasa" látszott, bekentem arany gletterrel. Eztán már csak a gyertyát kellett a helyükre beszúrni.
	Családnak annyira tetszett a gesztenyekoszorú, hogy a következő évben is "ő" került az asztal közepére, a fiam bánatára - mivel szerinte az ünnepi gyertya csak piros lehet - barackszínű gyertyákkal. Azért hogy a lurkó lelke is megnyugodjon, középre beültettem a piros levelű mikulásvirágunkat, amit csak a gyertyagyújtás idejére vettünk ki.
	Ezt a dagi fenyőt páromnak készítettem, hogy a szobácskája hangulata advent idején ne legyen olyan hétköznapi. Ma már könnyű dolgom lenne, mert szebbnél-szebb, sokágú girlandot lehet kapni, de akkor csak szálas girland szerepelt az árusok kínálatában, amit méterre lehetett kapni. Így a kisfenyő törzse négy darab méretre vágott girland szoros összesodrásából készült, és a sodratok közé fogtam be a szintén méretre vágott szálakat az ágaknak. Alulra kerültek a hosszabbak, és ahogy fölfelé haladtam a törzs sodrásával, úgy fogtam be egyre rövidebb szálakat. Azért hogy a kis dagi ne dőljön fel, egy pici műanyag cserepet kiöntöttem gipsszel, amibe plusz nehezéknek kavicsot kevertem. A még lágy gipszbe szúrtam be a kisfenyő kb. 5 centiméteren kopaszon hagyott törzsét. A földlabdát és az azt összefogó zsákot piros thermovelúr anyagból és műszálas töltelékből készítettem. A kisfát ezután már csak díszíteni kellett.
	A 2009. év karácsonyi és adventi díszeit a meleg színek jegyében készítettem el. Az adventi koszorú bordó selyemszalagjainak szélére drótra fűzött aranygyöngyök kerültek, így a masnik könnyen formázhatóak lettek. Azért, hogy a gyertyák ne irigyeljék a gyöngyös díszítést, ezért őket is kidíszítettem aranyszín gyertyaviasz csíkokkal. Világosban is szép, de sötétben hangulatos igazán.