Dobozok

	Kedvenc tükreimet, flittereimet és gyöngyeimet doboz díszítéséhez is kipróbáltam. A végeredmény szerintem magáért beszél.
	Mint már említettem szeretem a keleties stílusú tárgyakat. Ennek hatására készítettem ezt a dobozkát. A piros akrilfestékkel befestett dobozt, a festék teljes száradása után most is a barkács áruházakban kapható gyöngyös lánccal díszítettem, amit méretre vágva pillanatragasztóval rögzítettem. A legvégén az egészre két réteg lakkot kentem.
	Ez a dobozkép a páromnak tetszett meg az IKEA áruházban. Amióta megvan, mindig megtöltöm az évszakhoz, vagy alkalomhoz illő "töltelékkel", de idáig sajnos nem jutott eszembe lefényképezni őket. Itt egy őszi dekorációt látsz. Ezen kívül, volt még benne falevélgyűjtemény, - amihez az ötletet a Praktika újság levél befőttjei adták - apró piros karácsonyi díszgömbök átkötve piros maslival, kagylók és csigák, stb.
	Lemezekre kiírt fotók közül kerültek elő a most következő képek, amiknek létezéséről már teljesen elfeledkeztem. Így meglepődve láttam viszont többek közt ezt az érdekes kagylókból "komponált" tengerparti hangulatot árasztó térbeli képet. A hozzávalók egy dobozban hevertek, a teli dobozt pedig a párom vásárolta 200 forintért a bolhapiacon. Először is készítettem kartonból a doboz belsejével megegyező nagyságú alapot, egy centiméteres visszahajtható peremmel - ez a perem tartja stabilan a keretben a képet -, majd erre ragasztottam fel a már jó előre megtervezett helyükre a kagylókat. A képet kötéllel szegélyeztem, majd az egészet becsúsztattam a dobozkeretbe, és a hátlapot rögzítve már csak fel kellett akasztanom az előszobában a helyére.
	Az első karácsonyi dobozképet a lehető legegyszerűbben készítettem. Megtöltöttem két centiméter átmérőjű fényes és matt díszgömbökkel, majd a lezárt dobozt átkötöttem piros masnival. Sajnos erről valóban nem készült kép! A képen látható térbeli kép már kicsit macerásabb volt. A háttérül szolgáló alapot egy régi falinaptár piros színátmenetes részéből vágtam ki szintén úgy, hogy egy centiméteres visszahajtható pereme legyen. Ezután elrendezgettem a tobozokat és gömbdíszeket, majd miután bejelöltem a kőrvonalakat, azokat tapétavágó késsel kivágtam. A kivágás peremét arany gletterrel többször átkentem, majd az alapot behelyeztem a keretbe. Végül beillesztettem a kivágásokba a díszeket, és lezártam a dobozt.
	Ez a Valentin napi kép a dobozban alapanyag, és munkaidő takarékos üzemmódban készült. A keret hátlapját piros áttetsző műanyag írat tartó tasakkal vontam be, majd ugyanebből a tasakból kisebb-nagyobb szívecskéket vágtam ki. Egy-egy pötty ragasztóval egy vagy több rétegben felragasztottam, a szíveket a hátlapra. A bársonyrózsát ami szintén a bolhapiacról származik, celluxszal több ponton rögzítettem. Arra hogy a tollas mikor költözött a doboz csücskére, már nem emlékszem, de annyi bizonyos, azóta is nagyon "ragaszkodik" a lakhelyéhez.
	A kisebb, nagyobb és óriás műanyag tároló dobozokat megvan vagy tíz éve, hogy az IKEA áruházban vásároltam, a csemetével egyenes arányban növekvő mennyiségű játékok számára. Azért hogy a gyerek számára is könnyen mozgatható legyen, görgőket is vettem hozzá. A szép kék dobozok azonban a helyükre betolva nagyon egyhangúak voltak. Ekkor döntöttem úgy, hogy valamivel "feldobom" őket. Szükség volt hozzá piros, sárga, és világoskék öntapadós tapétából 20-20 centiméterre. Első lépésben megrajzoltam, és kivágtam a kisautó, a mozdony, a papírsárkány és a cicus sablonjait. Ezeket körberajzoltam a tapéták hátoldalára, majd kivágtam és a dobozokra ragasztottam, de még így sem volt az igazi. Ekkor jött a "szikra". A cicus mintát a gyerek kék kockás ágyneműjéről vettem. Miért ne lehetne a doboz is kockás a minta körül? Így lett az igazi.
	A nagyobbik kincses ládát azért készítettem, hogy emlékeket rakjak bele. A kisebbik ládát pedig azért, hogy a nagyobbik láda ne unatkozzon! Napokig jól elvoltam a ládikák készítésével. A kisebbik ládika a színét a fiamnak köszönheti, ugyanis ő borította rá a festékes bödlit.