Gyertyadíszítés

A parti gyertyáknak időről-időre az alkalomnak és az évszaknak megfelelő "öltözetet" készítek.

Az őszi falevelek izzó színei mindig lenyűgöznek, ezért a séták alkalmával évről-évre begyűjtök jó néhányat. Ezeket aztán lepréselem, és a könyvek lapjai között várják a felhasználást. Ez volt az első gyertyagyűrű, amit préselt falevelekből készítettem. A faleveleket a gyertya kerületénél egy centiméterrel nagyobb, vékony kartonra ragasztottam a ráhagyás kivételével. Ezután a ráhagyott fül segítségével összeragasztottam a gyűrűt, és a ragasztás vonalát levéllel fedtem. Utolsó simításként körbevágtam a levelek széleit, majd az egészet lekentem selyemfényű lakkal.
Egy kínai üzlet kirakatában láttam egy műfácskát, aminek levelei pontosan úgy néztek ki, mint az őszi fák a napsütésben. Innen jött az ötlet, hogy a vázába olyan ágat készítek, ami örökéletű. A levelek mintájául az ablakunk alatt levő fa leveleinek formája, és izzó színei szolgáltak. Az ág alapja sok különböző hosszúságú műanyag bevonatú drót összesodorva, amit két centis csíkokra vágott, és beragasztózott krepp papírral tekertem be. A levelek színoldalát temperával festettem, majd kivágtam. A hátoldalukat narancsszín krepp papírból szabtam, és az ágak végein hosszabbra hagyott drótot közrefogva összeragasztottam. Selyemfényű lakk védi a felületét.
Ha közelebbről megnézed, jól látszik, hogy ezt a karácsonyi gyertyagyűrűt aranyszínű virágkötészeti drótból, horgolással készítettem, aranyszínű gyöngyök felhasználásával.
A farsang közeledtével álarc mögé bujtattam a gyertyákat. Nem kell hozzá más, csak egy kis karton, pár ezüst színű flitter csillag, ezüst csillám, olló és ragasztó.
Vonzanak a keleties színű és díszítésű holmik. Ennek a tükrös gyertyagyűrűnek az alapanyagait egy elhasználódott indiai száriról vagdostam le, amit a bolhapiacon 500 forintért kínáltak. A gyűrű alapja itt is karton, erre ragasztottam fel a tükrös anyagot, amit a szélére varrt gyöngyökkel szegélyeztem.
Egy kevés lila, sárga, és zöld krepp papír elég ahhoz, hogy a gyertyák a tél elmúltával virággá alakuljanak, méghozzá kedves tavaszi krókuszokká.
Nagyon tetszenek a préselt termésekkel díszített gyertyák, de valamiért sajnálom a gyertyákat összeragasztózni. Így jutott eszembe ez a megoldás. A préselt leveleket a gyertyára átlátszó lefűző tasakból kivágott csíkkal szinte légmentesen rászorítom, és hátul celluxszal leragasztom. Az így díszített gyertyát csak dekorációnak szabad használni! Meggyújtani tilos!
Ezek a gyertyagyűrűk is kötélből készültek, kagylók, csigák és tengeri csillag felhasználásával. Azért hogy a nyári hangulatot még inkább fokozzam, a tálcán lévő gyertyákat körberaktam kavicsokkal, amiket séták alkalmával gyűjtögettünk.
Fontos! Ha a gyertyát meggyújtod, sose hagyd felügyelet nélkül, s ilyen esetben okosabb ha a gyertyagyűrű maximum a gyertya feléig ér.
Ez a kedves kis süni heteken át szemezett velem egy virágüzlet kirakatából, majd egy nap otthon várt rám. Azóta minden nap elégedetten s jóllakottan mosolyog rám az őszies hangulatú gyertyák tövéből.
Tavasz lévén az én kis tüskéshátúm körül is minden kizöldült, s kivirágzott. Ami azonban nem változott az a jóllakott mosoly a sünci pofiján. Hát nem imádni való?