|
Az óramutató egy üzemképtelen bolhapiaci szétszerelt
órából származik, ami egy kicsit hosszabb volt a kelleténél, ezért
csípőfogóval méretre igazítottam. |
|
Úgy tűnik, a mutató méretezése első nekifutásra sikerült.
A mentőöv alapjául hungarocell karika szolgál. |
|
Ahhoz hogy az óralap középen legyen, a hungarocell
karikát ketté kellett vágni. A hungarocellt a legegyszerűbben tapétavágó
késsel nagy csikorgások közepette lehet kettévágni. |
|
A fa óralapon ceruzával jelöltem be azokat a helyeket,
amiket majd ki kell fűrészelni. A kifűrészelt lyukakon kell keresztülfűzni
az órát összetartó kötelet. |
|
Azért hogy a mentőöv mivolt nyilvánvalóbb legyen
dekorgumiból halacskákat készítettem. Persze ez még csak a halacska
sablonja. |
|
Ez viszont már a készülőfélben lévő halacska. A hal
formáját a mutatókra vásárolt apró papírhalacska díszekről koppintottam. |
|
A fehér szín adott volt, csak a piros sávokat kellett
festeni, aztán mégis átfestettem a fehér részeket is, hogy ne látszódjon a
hungarocell mintázata. |
|
Összepróbálom az alkatrészeket. |
|
Az óralap fúrás, és hevenyészett fűrészelés után. Erre
került a vízmintás karton, amiből szintén kivágtam a réseket. |
|
A hungarocell karika feleket először erős ragasztóval
összeragasztottam, majd a nagyobb stabilitás érdekében, valamint nem utolsó
sorban díszítésként, kötéllel (spárga) összefűztem. |
|
Az óra hangulatában jól illeszkedik az általam pingált és
keretezett faliképhez. |