2. Modul
Az első modul lassan bejezésre kerül. Gondolni kell a
folytatásra és én mindig szeretek előre tervezni ilyen dolgokban. A tervezésben
segítségül szolgált XTrkCad nevű szoftver, ami ingyenesen letölthető. Terepasztal-tervező
szoftverek keresésekor figyeljünk, hogy az általunk használni kívánt
sínrendszer vágányanyagával rendelkezik ezen a program.
Elég sok variáció születet de sikerült kikísérletezni a végleges változatot
Első változat egy négymodulos asztal volt. Ennek első 3 része
látható, a 4. csak egy visszafordító szakasz lenne. Később rájöttem hogy 4
modul túl nagy falat időben és pénzben egyaránt.
Ezért született ez a változat. Mindössze két részes asztal jó,
de csak egyetlen állomással rendelkezik, így nincs sok értelme.
Következő változat már 3 modulból áll. Ez a változat a
végleges. Nemsokára módom lesz rá, hogy vásároljak ebből az itthon nem elérhető
sínrendszerből, úgy döntöttem megragadom az alkalmat. Elvégeztem a végső
számításokat és a költségeket a lehető legalacsonyabbra csökkentettem. Az
eredmény, az itthoni árakhoz képest kedvezően alakult. Ez első modul
ismeretében csak a 2.-3. részt mutatom be. Itt a fővonal 90 fokot fordul
Ha minden jól megy a sínek április közepe felé meglesznek és
beszámolok a fejleményekről.
----
Hát igen április 18-án haza is érkeztem a sinekkel. Gyorsan
össze is rakatm egyenlőre csak a földön. Hosszas (fölösleges) várakozás után
végre megrendeltem a szükséges 165*100-as 8mm-es rétegelt lemezt és gyorsan oda
is illesztettem a ez első modulhoz.
Ez először az első 70cm és darabon rögzítettem a síneket.
Utána, a már korábban bemutatott módon festettem meg az út folytatását.
Aztán következhetett a másik 95cm-es darab. Melléraktam és
próbáltam belőni a sínek helyét kisebb-nagyobb sikerrel.
Megindulhattak a próba menetek. Sajnos a régen használt sínek
nem tökéletesen voltak tiszták így a mozdony nem tudta felvenni az áramot. Ez
ügyben több modellboltot is felkerestem már eddig sikertelenül. Noch (60158)
cég gyárt tengelyre szerelhető sín tisztítót. Ennek előnye hogy nem kell ezért
külön vagont venni csak fel kell szerelni egy meglévőre. Na ehez még nem
sikerült hozzá jutnom de már rajta vagyok.
Megoldás: csináljunk házilag. Fogtam egy mozdonyt és ráragasztottam
egy darab csiszolópapírt és kész. Sajna ez önerőből nem volt képes közlekedni
így kapott egy kis segítséget. Érdekes gépmenet egy francia SNCF villanymozdony
segít egy legyengült német társán (V180)
Végre sikerült kiválasztanom a megfelelő fordítókorongot amit
a Conrad cég magyarországi képviseleténél rendeltem meg. Választás PecoNB55. Egy hét
után meg kézhez is kaptam. Megindulhatott a beszerelés. Először az alaplapot
kellett kivágnom megfelelő méretben. Ez nem volt könnyű mivel ívben kellett
vágnom, de sikerült. Első körben a szükségesnél 3mm-ek kisebbre vágtam a
lyukat. Eztán aprólékos munkával reszelni kezdtem még el nem érte a tökéletes
méretét a lyuk. Akadt még egy probléma a korong hídja és a sínek kapcsolatánál.
A korong peremének magasságát töltés nélküli sínekhez tervezték. Ezért meg
kellett emelni az egész korongot 2mm-el. Hat ponton 2mm-es alumínium lemezt
raktam a korong pereme alá. Ez megadta a megfelelő magasságot. A lemezek közti
részt pedig kigipszeltem. Így minden ponton garantált a biztos átjutás.
Mielőtt, rögzítettem volna korongot nekiláttam annak
koszolásának. Ez festék szorópisztojal végeztem. Érthetetlen módon az akna
gyári színe egy nagyon világos vajszín. Mint azt mindenki sejti egy ilyen üzemi
terület a valóságban egy napig sem maradna ilyen tiszta egy beton felület. Én
első lépésként egy sötétszürke színnel alapoztam az egészet. Száradás után erre
beton javítást imitáló foltokat festettem ami egy világosabb, így frissebb
hatású szint kapott. Erre, szintén csak száradás után egy világos fekete
színnel. Olajfröcskölések és folyásokat festettem. Legjobban ez a hídon
sikerült. Itt az olajozás előtt fa színűre festettem, mert ez sötétszürke volt.
Végül, hazai mintára ez egészet finoman egy kevert rozsda színnel fújtam át. A
végeredmény önmagáért beszél. Azt hiszem eddig ez az asztal legszebben
kivitelezett momentuma.
Korong a helyén, jöhetnek a sínek. Ennél a műveletnél nagyon
pontosnak kellett lennem mert ha már egy foknál nagyobb az eltérés a korong
hídjának sínje és az hozzájuk fix sínnek akkor a mozdonyunk könnyen siklani
fog. Ennek megelőzése érdekében először csak ragasztószalaggal felülről (nem
véglegesen) rögzítettem a síneket. Körülrajoztam az elemeket majd korábban
említett módszerrel ragasztottam le a felsővezeték és egyben a sínek tartóit.
Közben érkezett japánból egy kis különlegesség, ami nem más,
mint egy gyalogos felüljáró. Nagyon jól beleillik a környezetébe.
Jöhet a következő
nagy falat. A fűtőház sinjeinek áramot is kell kapni. A vágányok szakaszolva
vannak. Ahhoz hogy egy sínpáron 2 jármű egymástól függetlenül tudjon mozogni, a
vágányok külön-külön is szakaszolva vannak. Tehát az első és hátsó felén külön
életet élhet egy-egy gép. Csak ebbe a modulba közel 50 méter 2 eres 0,25-mm-es
hangszórókábelt raktam. Minden szakasz kapott egy kapcsolót, amiket körülbelül
úgy helyeztem el az irányító púlton ahogy az asztalon vannak a vágányok.
Összehasonlításképpen itt van két kép.
Egy pár pillanatkép a fűtőházban és környékén, este.
Következőkben a terep építése és fűtőház élettel való
feltöltése következik.