2. Modul

Az első modul lassan bejezésre kerül. Gondolni kell a folytatásra és én mindig szeretek előre tervezni ilyen dolgokban. A tervezésben segítségül szolgált XTrkCad nevű szoftver, ami ingyenesen letölthető. Terepasztal-tervező szoftverek keresésekor figyeljünk, hogy az általunk használni kívánt sínrendszer vágányanyagával rendelkezik ezen a program.
Elég sok variáció születet de sikerült kikísérletezni a végleges változatot

Első változat egy négymodulos asztal volt. Ennek első 3 része látható, a 4. csak egy visszafordító szakasz lenne. Később rájöttem hogy 4 modul túl nagy falat időben és pénzben egyaránt.

Ezért született ez a változat. Mindössze két részes asztal jó, de csak egyetlen állomással rendelkezik, így nincs sok értelme.

Következő változat már 3 modulból áll. Ez a változat a végleges. Nemsokára módom lesz rá, hogy vásároljak ebből az itthon nem elérhető sínrendszerből, úgy döntöttem megragadom az alkalmat. Elvégeztem a végső számításokat és a költségeket a lehető legalacsonyabbra csökkentettem. Az eredmény, az itthoni árakhoz képest kedvezően alakult. Ez első modul ismeretében csak a 2.-3. részt mutatom be. Itt a fővonal 90 fokot fordul

Ha minden jól megy a sínek április közepe felé meglesznek és beszámolok a fejleményekről.

----

Hát igen április 18-án haza is érkeztem a sinekkel. Gyorsan össze is rakatm egyenlőre csak a földön. Hosszas (fölösleges) várakozás után végre megrendeltem a szükséges 165*100-as 8mm-es rétegelt lemezt és gyorsan oda is illesztettem a ez első modulhoz.

Ez először az első 70cm és darabon rögzítettem a síneket. Utána, a már korábban bemutatott módon festettem meg az út folytatását.

Aztán következhetett a másik 95cm-es darab. Melléraktam és próbáltam belőni a sínek helyét kisebb-nagyobb sikerrel.

Megindulhattak a próba menetek. Sajnos a régen használt sínek nem tökéletesen voltak tiszták így a mozdony nem tudta felvenni az áramot. Ez ügyben több modellboltot is felkerestem már eddig sikertelenül. Noch (60158) cég gyárt tengelyre szerelhető sín tisztítót. Ennek előnye hogy nem kell ezért külön vagont venni csak fel kell szerelni egy meglévőre. Na ehez még nem sikerült hozzá jutnom de már rajta vagyok.

Megoldás: csináljunk házilag. Fogtam egy mozdonyt és ráragasztottam egy darab csiszolópapírt és kész. Sajna ez önerőből nem volt képes közlekedni így kapott egy kis segítséget. Érdekes gépmenet egy francia SNCF villanymozdony segít egy legyengült német társán (V180)

Végre sikerült kiválasztanom a megfelelő fordítókorongot amit a Conrad cég magyarországi képviseleténél rendeltem meg. Választás PecoNB55. Egy hét után meg kézhez is kaptam. Megindulhatott a beszerelés. Először az alaplapot kellett kivágnom megfelelő méretben. Ez nem volt könnyű mivel ívben kellett vágnom, de sikerült. Első körben a szükségesnél 3mm-ek kisebbre vágtam a lyukat. Eztán aprólékos munkával reszelni kezdtem még el nem érte a tökéletes méretét a lyuk. Akadt még egy probléma a korong hídja és a sínek kapcsolatánál. A korong peremének magasságát töltés nélküli sínekhez tervezték. Ezért meg kellett emelni az egész korongot 2mm-el. Hat ponton 2mm-es alumínium lemezt raktam a korong pereme alá. Ez megadta a megfelelő magasságot. A lemezek közti részt pedig kigipszeltem. Így minden ponton garantált a biztos átjutás.

Mielőtt, rögzítettem volna korongot nekiláttam annak koszolásának. Ez festék szorópisztojal végeztem. Érthetetlen módon az akna gyári színe egy nagyon világos vajszín. Mint azt mindenki sejti egy ilyen üzemi terület a valóságban egy napig sem maradna ilyen tiszta egy beton felület. Én első lépésként egy sötétszürke színnel alapoztam az egészet. Száradás után erre beton javítást imitáló foltokat festettem ami egy világosabb, így frissebb hatású szint kapott. Erre, szintén csak száradás után egy világos fekete színnel. Olajfröcskölések és folyásokat festettem. Legjobban ez a hídon sikerült. Itt az olajozás előtt fa színűre festettem, mert ez sötétszürke volt. Végül, hazai mintára ez egészet finoman egy kevert rozsda színnel fújtam át. A végeredmény önmagáért beszél. Azt hiszem eddig ez az asztal legszebben kivitelezett momentuma.

Korong a helyén, jöhetnek a sínek. Ennél a műveletnél nagyon pontosnak kellett lennem mert ha már egy foknál nagyobb az eltérés a korong hídjának sínje és az hozzájuk fix sínnek akkor a mozdonyunk könnyen siklani fog. Ennek megelőzése érdekében először csak ragasztószalaggal felülről (nem véglegesen) rögzítettem a síneket. Körülrajoztam az elemeket majd korábban említett módszerrel ragasztottam le a felsővezeték és egyben a sínek tartóit.

Közben érkezett japánból egy kis különlegesség, ami nem más, mint egy gyalogos felüljáró. Nagyon jól beleillik a környezetébe.

Jöhet a következő nagy falat. A fűtőház sinjeinek áramot is kell kapni. A vágányok szakaszolva vannak. Ahhoz hogy egy sínpáron 2 jármű egymástól függetlenül tudjon mozogni, a vágányok külön-külön is szakaszolva vannak. Tehát az első és hátsó felén külön életet élhet egy-egy gép. Csak ebbe a modulba közel 50 méter 2 eres 0,25-mm-es hangszórókábelt raktam. Minden szakasz kapott egy kapcsolót, amiket körülbelül úgy helyeztem el az irányító púlton ahogy az asztalon vannak a vágányok.
Összehasonlításképpen itt van két kép.

Egy pár pillanatkép a fűtőházban és környékén, este.

Következőkben a terep építése és fűtőház élettel való feltöltése következik.