|
Három egyfelvonásos
Csehov komédia:
I. A medve
A Medve a szövegmaszkok, a viselkedés és a bensőben lejátszódó
folyamatok, illetve a tények ellentétére épül. A bezárkózott
özvegyet alakító Szűcs Nelli - aki egyébként is elsőként nyerné el
a legtermészetesebb magyar színésznőnek járó díjat - kikacsintás
nélkül, oly finoman - bájosan formálja meg a már-már éhező, fiatal
özvegyet, hogy mialatt mindenki tudja, sóhajtása, gyásza, egész
imázsa hamis, mégis meglepő, amikor a nőiesen bizonytalan, majd
sértetten hideg naiva amazonként "teríti le a medvét".
A pálmát mindhárom jelenetben Trill Zsolt viszi el. A huszonéveit
taposó ifjú A medvében vénséges lakájt alakít. Lukát, az apa -
pótló öreg cselédet egy bölcs bohóc és Firsz színeiből keveri ki.
A színháztörténet legjobb színházi clownjaihoz hasonlítható
színész jutalomjátéka.
II. A dohányzás ártalmairól
A dohányzás ártalmasságáról szóló monológban hihetetlenül vékony a
szűk frakkban, tényleg madárijesztőnek csúfolható ez a kopasz
ceruza - emberke, aki komoly tudálékossággal lép a "hallgatóság"
elé. Olyan, mint a tudós karikatúrája a vicclapokban. A papucsférj
vallomása alatt a közönség dől a nevetéstől, majd az idült röhögés
egyre fájdalmasabbá válik: a kiszolgáltatott, rettegő kisember
mind szánandóbb, szinte összezsugorodik, míg a néző torkában
érezhetően nő a gombóc, és ez a szorítás csak könnyekkel oldható
fel.
III. Leánykérés
Kacsur Andrea sürgősen kiházasítandó csúnyácska vénlány-perszonifikációja viszont finomkodó lencsi-baba. Először. Azután a
szelíd, halk és udvarias házikisasszony éles nyelvű boszorkánnyá
válik, és metamorfózisa a hisztérikus bőgőmasinával egészül ki.
Alakítását ötletesen segíti a babrálás a kötényében lévő zörgő
babbal. |
|