|
|
|
Verebes Ernő:
Sardaffass, a hímboszorkány
|
||
|
Mesélő és Buttadeus, az imbolygó vadász Szelené, Sardaffas anyja Első udvaronc Második udvaronc A Nemlétező (Pán), Sardaffass apja Sardaffass Kamill, a púpos cseléd Kőhl atya, az asztmás plébános Illangó, a plébános lánya, Kamill neveltje Bába Nagyöreg Zinaida Circea Vadal, a tériszonyban szenvedő főpákász Hliodárszásza, a felesége, átváltozó Udvarhölgyek |
Ivaskovics Viktor Szűcs Nelli Rácz József Szabó Imre Varga József Trill Zsolt Kristán Attila Kacsur András Orosz Melinda Kacsur Andrea Sőtér István Tarpai Viktória Gál Natália Tóth László Béres Ildikó Orosz Ibolya, Vass Magdolna |
|||
| Koreográfus: Zenész: Jelmez: Díszlet: |
Szögi Csaba, Énekes István Verebes Ernő, Verebes György Gadus Erika Verebes György |
|
|
||
|
Rendezte: Vidnyánszky Attila |
||
|
Szelené titokzatos körülmények között Pántól fogant torzszülött fiának, Sardaffassnak története az előadás. Íráson kívülisége, saját testi különbözősége és a születésére magyarázatot talál ó történetek szövevényében egyre különösebb gyógyító, vajákos képességeket fedez fel magának, ami azonban éppen hogy nem segíti abban, hogy az emberek elfogadják különbözöségét, sőt egyre számkivetettebb üldözötté válik saját környezetében. Végül már csak egyetlen dolog foglalkoztatja, hogyan, milyen Tettet véghezvíve kerülhetne be az Írásba. A mítikus alap a költő újrafogalmazásában álmítoszt szül, futcsa hangulatokkal, fantasztikus helyszínekkel, igazi nagy szenvedélyekkel, titkokkal és humorral. Az előadás a táncszínházi és prózai színházi elemek nem szokványos együttes illusztrálását szolgáló párhuzamba állítása, hanem kísérlet a kétféle eszköz ötvözésére. |