Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz?
hédoné
apatheia
epokhé
2. Ki írta a következő gondolatokat: „az ész nyilvános használatának mindenkor szabadnak kell lennie, mert egyedül ez képes megvalósítani az emberek között a felvilágosodást; az ész magánhasználatát azonban többször is korlátok közé lehet szorítani anélkül, hogy ez különösebben gátolná a felvilágosodást.”
Voltaire
Rousseau
Kant
„A drogosoknak börtönben a helyük” kijelentés – az emotivizmus álláspontja szerint
A. csupán arról informál, hogy a kijelentést tevő személy ellenszenvesnek tartja őket, a kijelentésnek nincs logikai igazságértéke
kognitív és emotív jelentéssel is rendelkezik
olyasmit állít, ami empirikusan ellenőrizhető.
Melyik állítás hamis?
Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai látszatállítások
Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai empirikusak.
Carnap azt állítja, hogy a metafizika állításai értelmetlenek.
„Egyetlen út szó marad még, hogy: van. Ezen igen sok a jegy, mivel nem-született, romolhatatlan, egész, egyetlen, rendületlen és teljes. Soha nem volt, nem lesz, mivel most teljességgel van, egy, folytonos. Mert miféle kezdetét tudnád kinyomozni, hogyan és honnan növekedett volna? Nem fogom megengedni, hogy a nemlétezőből mond vagy gondold keletkezését, mert nem gondolható el és nem mondható, hogy nem létezik.”
Parmenidész: Töredékek A létező és a nemlétező problémája
Platón: Az állam Az ide-tan kifejtése
„Így én is, hogy addig se maradjak határozatlan a cselekedeteimben, amíg az ész kényszere folytán az vagyok ítéleteimben, s ez idő alatt is a lehető legboldogabban élhessek, bizonyos ideiglenes erkölcstant alkottam magamnak, amely csak három vagy négy vezérelvből állt.”
Descartes: Értekezés a módszerről „Ideiglenes etika” megalkotására arra az időre volt szüksége a filozófusnak, amíg nézetei teljes átvizsgálásával foglalkozik
Kant: A gyakorlati ész kritikája A kategorikus imperativus problémája
„A filozófia tisztázza, a tudományok pedig verifikálják a tételeket. A tudományban a kijelentések igazságáról van szó, a filozófiában pedig arról, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek a kijelentések.”
Schlick: A filozófia fordulata A Bécsi-kör és a neopozitivizmus vizsgálati módszerei
Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés A világ nem dolgok, hanem tények összessége