TÖMÖRÍTÉS
I. Fogalma: A tömörítés egy olyan eljárás, amelynek segítségével egy fájlból egy kisebb fájl állítható elő.
II. Történeti áttekintés
A tömörítés igénye nem elsődlegesen a számítógépek adattárolása miatt merült fel, hanem a számítógép hálózatok megjelenése volt az, ami arra sarkalta a kutatókat, hogy a rendelkezésre álló átviteli közegen, egységnyi idő alatt minél több hasznos információt vigyenek át. Akkoriban fontos dolog volt ez, mivel az átviteli közegek lassúak voltak és két gép kommunikációjában bizony ez volt a szűk keresztmetszet. A matematikusok azonban csakhamar előálltak olyan algoritmusokkal, amelyek segítségével az adatokat tömörítették és a kevesebb byte-ot nyilván hamarabb el is tudták küldeni. Voltak gazdaságossági vonatkozásai is, hiszen voltak, vannak olyan vonalak, amelyekért a felhasznált idő után kell fizetni. Ilyen vonalak használatánál az átviteli költségeket jelentősen lehet csökkenteni tömörítés segítségével.
III. Típusai:
Alapvetően kétféle adattömörítési megoldás létezik:
A tömörített
adatból később egy fordított eljárással pontosan
visszanyerhető az eredeti adat. Az olyan adatoknál,
mint a szöveges dokumentumok követelmény a
veszteségmentes tömörítés, hiszen akár egyetlen bit
változás is megváltoztathatja a szöveg jelentését.
Általánosan alkalmazható, minden fájltípusra.
Pl.: ARJ, ZIP, RAR
IV. Alkalmazhatósága:
A tömörítés nagyon hasznos lehet, ha pl. helyet akarunk megspórolni a lemezen, vagy egy viszonylag lassú (pl. telefon) vonalon szeretnénk egy nagyobb fájlt elküldeni. Általános szabályként elmondható, hogy minél hatékonyabb egy tömörítési eljárás, annál több számolást igényel, vagyis lassabb. Nincs ``optimális'' tömörítés, mindig el kell dönteni, hogy érdemes-e több időt rááldozni arra, hogy a kapott fájl valamivel kisebb legyen.
V. Elve:
A tömörítések többek között a
fájlban levő ismétlődéseket használják ki. Azok a
fájlok amelyek nem ennyire ``rendezettek'', kevésbé
tömöríthetőek. Például jól tömöríthető egy szövegfájl,
de egy tömörített fájl pedig szinte egyáltalán nem
tömöríthető tovább.
Egyszerű példa:
nem veszteséges |
veszteséges |
Eredeti adatsor: 3,7,8,8,8,8,8,9,3,5,6,6,6,6,8 Tömörített: a 0-t az ismétlés előjelzésére használjuk (feltételzve, hogy az eredeti állományban nem volt) |
Eredeti adatsor: 3,7,8,8,8,8,8,9,3,5,6,6,6,6,8 Tömörített: a 0-t az ismétlés előjelzésére használjuk (feltételzve, hogy az eredeti állományban nem volt), a 7-est, 9-est 8-sal, az 5-öst 6-sal helyettesítve. |
VI. A tömörítés lépései:
1.Becsomagolás: Az archív állomány
létrehozása az eredeti megtartása mellett..
2.Kicsomagolás: Az archív (becsomagolt) állomány
visszaállítása eredeti állapotába.
Hangtömörítés:
A hangtömörítési eljárások nagy része veszteséges tömörítés, vagyis a tömörítés folyamán információ vész el: a cél az, hogy ez az információvesztés ne okozzon hallható minőségromlást, illetve a minőségromlás minél kisebb legyen. Az, hogy ezt a célt mennyire sikerül elérni (vagyis hogy egy adott mértékű tömörítés esetén mekkora a minőségromlás) határozza meg az eljárás sikerességét, jóságát.
(Szigorúan véve ezen eljárások nem adattömörítések, hanem lényegtelen adatokat mellőző kódolások (irrelevance coding), mivel adatvesztést okoznak.)
A módszer lényege az
úgynevezett pszichoakusztika, vagyis hogy az emberi fül
nem minden létező hangot hall meg, illetve nem minden
hangmagasságra egyformán érzékeny. Az eljárások
megpróbálják a kevéssé hallott, vagy nem hallható részeket
elhagyni, vagy beolvasztani a jobban hallható részekbe
úgy, hogy ezzel adatcsökkenést tudjanak elérni.
Mivel a kódolások adatvesztéssel járnak, és az eltérő eljárások
eltérő módon okoznak adatvesztést, minden ezen
eljárásokkal kódolt hanganyag (veszteséges tömörítéssel
való) újrakódolása
vagy átalakítása
jelentős minőségromlást eredményez.
Képtömörítés:
A képtömörítési eljárások egy része is veszteséges tömörítés. Többnyire olyan információkat hagynak el a képből, amelyek nélkül az emberi szem, az eredetivel csaknem azonos ( megkülönböztethetetlen ) jelként fog fel. Ezekre az algoritmusokra jellemző, hogy minőségromlás nélkül képesek az eredeti anyagot akár tized, vagy kisebb részére is tömöríteni.
Pl.: JPG, JPEG
Mozgóképtömörítés:
A mozgókép-tömörítési eljárások fő célja,
hogy a nagyon nagy méretű video anyagok méretét csökkentse,
és így gazdaságosabbá tegye tárolásukat, illetve lehetővé
tegye azok tárolását korlátozott kapacitású médiákon (mint
amilyen a CD és a DVD).
Szinte mindegyik veszteséges tömörítés.
Az eljárások alapelve a legtöbb esetben az, hogy a mozgókép egymást követő álló képkockákból áll, és ezek gyakran csak kevéssé térnek el az őket megelőző, őket követő képkockáktól; ha csak a változást tároljuk le, akkor a szükséges adatmennyiség nagyságrendekkel csökkenthető.
Az eljárások abban különböznek, hogy milyen módon igyekeznek megtalálni ezen hasonlóságokat és eltéréseket; milyen módon határozzák meg azt, hogy az eredeti képet, vagy pedig az előzőektől való különbséget használják.
Pl.:
A következő órán elmagyarázom a homályos részeket, és gyakorlatban is végzünk be-és kitömörítést!
Sziasztok!
Márti néni