A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai
Retorika:
- szónoklattan, az ékes szólás tudománya
- a retorika olyan eszköz, amely a verbális és nonverbális elemeket, az értelmi és érzelmi hatásokat a meggyőzés céljainak rendeli alá
- eszköze: a nyelv és a logika, a filozófia, esztétika és erkölcs alkalmazása
- jelentősége: érvelés tudománya, panaszainkat érvényesítjük, vitában a meggyőzés
Törvényszéki beszéd:
- az ítélkező hallgatóknak szól
- múlt idő jellemzi, múltbeli eseményekről informál
- feladata az igazság vagy igazságtalanság feltárása, párbeszédek formájában: védő/vádbeszéd
Tanácskozó beszéd:
- szemlélő, ítélő hallgatóknak szól
- egy jövőképet tár elénk
- feladata az előnyök és a hátrányok taglalása (pl.: politikai beszédek, erkölcsi intelmek)
- formája lehet felszólalás, hozzászólás, beszámoló, nyilvános vita, nyilatkozat, interjú
Bemutató beszéd:
- a szemlélő hallgatóknak szól, a jelen egy kimagasló eseményével kapcsolatban
- feladata dicséret vagy elmarasztalás
- ilyenek lehetnek az alkalmi beszédek, ismertetők, díjátadók, egy eszme, történelmi esemény, személy magasztalása, pohárköszöntő
Szónoki beszéd:
- erkölcsileg hiteles, felelősség vállalás nyilvánosság előtt
- találékonyság, alkalmazkodik a szituációhoz váratlan helyzetekben is
- a szónok jó szerkesztő, képes az összegyűjtött adatokat jól elrendezni, logikusan felépíteni, odafigyel a rész-egész arányára, van stílusérzéke, képes az alkalomnak, témának, hallgatóságnak megfelelő stílust és hangnemet választani
- jó emlékezőtehetség, a legfontosabb tények rögzítése
- tételmondatok, érvek, példák, hatáskeltő kifejezések alkalmazása
- a szónok feladatai: 1.) anyaggyűjtés - inventio
2.) elrendezés - dispositio
3.) megfogalmazás - elocutio
4.) előadásmód megtervezése
5.) szöveg megtanulása - memoring
6.) szöveg előadása - pronuntiatio
- kommunikációs funkciók: 1.) kifejező: hallgatóságból való érzelemkiváltás
2.) esztétikai: hallgatóság gyönyörködtetése
3.) kapcsolatfenntartás: hallgatóság megszólaltatása
- a beszéd megszerkesztésének menete: 1.) témaválasztás és címadás
2.) szövegtípus, műfaj kiválasztása
3.) elő vázlat készítése (célirányzott anyaggyűjtés)
4.) anyaggyűjtés
5.) anyag elrendezése: a fontosabb gondolatok, érvek kiválasztása, tételmondatok alkotása, vázlat készítése, fontosabb nevek, adatok, kulcsszavak kigyűjtése
6.) a szöveg kidolgozása
- a szöveg kidolgozásának menete: 1.) az egység elve: csak a témához szorosan kapcsolódó információk
2.) haladás és folyamatosság elve: az ismétlések és új gondolatok megfelelő aránya
3.) logikus elrendezés elve: témától függő térbeli, vagy ok-okozati előreutalás
4.) arányos elrendezés elve
5.) fokozatosság elve: legsúlyosabb gondolat az elején vagy a végén
6.) teljesség elve: nem szabad megválaszolatlan kérdéseket hagyni