A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése. Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk
- a szöveget úgy alakítjuk, hogy a kommunikációs céloknak minél jobban megfeleljen
- ezeknek a szöveg átalakító eljárásoknak az eredményeként születnek az alakzatok
- átalakíthatunk:
" hangsort
" szóalakot
" mondatformát
" szövegrészletet
- megkülönböztethetünk:
" hangalakzatokat
" szóalakzatokat
" mondatalakzatokat
" gondolatalakzatokat
- az alakzatokat már az ókori retorikában is tanították, mint a szónoki beszéd legfontosabb hatáskeltő eszközeit
- mindegyik szöveg átalakító műveletet azért végezzük, hogy a szöveg nagyobb kifejezőerőt kapjon
1.) Ismétlés:
- az egyik legfontosabb alakzat
- a hangalak megkettőzése, a szöveghez való hozzáadása
- fajtái: - szóismétlés pl.: "Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom"
- szókapcsolat ismétlése pl.: "Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom"
- tőismétlés pl.: kérve kértem, egytől egyig
- hangismétlés - a sorvégi hangzók vagy szótagok összecsengése
2.) Párhuzamos szerkezet:
- amikor hasonló felépítettségű szerkezeteket állítunk egymás mellé, párhuzamos szerkezetet (paralelizmust) kapunk
- párhuzam lehet a tagmondatok, a mondatok vagy nagyobb szövegegységek között
- pl.: "Hervadt a rózsa, kinek színe nincsen, bágyadt az a madár, kinek társa nincsen"
3.) Ellentét:
- az érzelmi nyomatékosítás kedvéért állítunk szembe ellentétes jelentésű szavakat, kifejezéseket, tagmondatokat, mondatokat vagy nagyobb szövegrészeket
- pl.: "Áldjon vagy verjen sors keze / Itt élned, halnod kell"
- látszólagos vagy álellentét(paradoxon): - gondolaterősítő stíluseszköz
- pl.: "Bújt az üldözött, s felé kard nyúlt barlangjában, szertenézett s nem lelé, honját a hazában"
- kizáró ellentét a jelző és a jelzett szó között (oximoron): - pl.: felszentelt hóhéri
4.) Felsorolás:
- a mondandó erősítését, a sokoldalú megvilágítást szolgálja, ha azonos mondatrészi szerepben levő, nem rokon értelmű szavakat sorolunk fel
- pl.: "az mi atyánkfiaiért, atyáinkért, anyáinkért, feleségünkért, gyermekünkért, hazánkért meg kell indulnunk"
5.) Részletezés:
- a felsorolással rokon stilisztikai alakzat
- a mondanivaló aprólékos kibontásával, újabb fogalmi jegyek megnevezésével kelt érzelmi telítettséget, segíti a fogalomtisztázást
- pl.: "Tavaszodik, lágy az idő, kihajt a fű, kövéren nő"
6.) Halmozás:
- azonos szófajú és mondatrészi szerepű, gyakran rokon értelmű szavak, kifejezések együttes megnevezését jelenti
- a halmozást is közlésvágynak, a szabatosság igényének, az érzelmi elragadtatás kifejezésének a célja hozza létre
- pl.: "Sírjatok szemeim, hulljatok könnyeim"
7.) Fokozás:
- olyan alakzat, amelyben egy tartalmi és hangulati skála sorrendjében soroljuk fel a rokon értelmű szavakat, kifejezéseket
- pl.: "Hej ne búsulj s ne bánkódj, ne is siránkozzál!"
8.) Túlzás:
- az érzelmi hatás kedvéért felnagyítja vagy éppen ellenkezőleg, kicsinyíti a jelenségeket
- pl.: "Tenger virág nyílik tarkán körülötte"; "Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben"
9.) Irónia:
- a túlzással rokon stíluseszköz
- a nevetségesség forrása
- a látszólagos magasztalás mögött elítélés, elmarasztalás bújik meg, melyet a szövegkörnyezet leplez le
- pl.: "Ha az éjet kinn töltöm, gyönyörű mulatságocska lesz, nedves háttal sáros földön"
10.) Gúny:
- a képtelenségig felnagyítja egy jelenség negatív vonásait
- pl.: Sehallselát Dömötör, buta volt, mint hat ökör"