A publicisztikai stílus főbb jellemzői, tipikus szóhasználat, a megjelenítés közlésértéke
- a latin publicare szóból származik
- jelentése: közhírré tesz
- két értelemben használjuk: - szűkebb értelemben újságírási műfajcsoportot értünk alatta (ide tartozik: cikk, kommentár, interjú)
- tágabb értelemben a sajtó és az írásbeli propaganda gyűjtőneve, de ide tartoznak a média műfajok is
- a lapok tartalmuk szerint sokfélék lehetnek:
" Művészeti, irodalmi, kritikai lapok pl.: Tiszatáj, Élet és Irodalom
" Tudományos folyóiratok pl.: Magyar Nyelvőr, Magyar Tudomány
" Tudományos-ismeretterjesztő lapok pl.: Vas népe
- a lapok megjelenés gyakorisága szerint:
" napilapok
" hetilapok
" folyóiratok
- jellemzői: - heterogén nyelvhasználat: az igényes választói újságíró nyelv közel áll a tudományos és a szépirodalmi stílushoz
- van egy középső, még igényesnek mondható nyelvi szint, ez a társalgási nyelvre épül
- lazább nyelvezet: bulvársajtó nyelvezete
Nyomtatott sajtó megjelenési formái:
Napilap:
- széles befogadó réteget érintő politikai, gazdasági, kulturális eseményekről tájékoztat
- napi rendszerességgel jelenik meg
- 2 csoportja van:
" Minőségi napilapok: - közérdekű témákat dolgoznak fel
- a nyomdatechnika színes, de nem harsány
- az írásos információ túlsúlya jellemzi, a kép csak illusztráció
" Bulvár napilapok: - szenzációra épít
- kevésbé igényes témákat dolgoz fel
- harsány, színes nyomdatechnika
- változatos tipográfia
- az írás sokszor csak magyarázza a képet
Magazin:
- a könyv és a napilap közti átmeneti sajtótermék
- tartalmában, megjelenésében színes és változatos
- heti, kétheti, havi rendszerességgel jelenik meg
- különböző típusban pl.: hír, tudományos, szórakoztató
- színes, igényes nyomdatechnika
- az írásos és képi információk egyensúlyban vannak
- élvezhető, sokszínű képi világ
Folyóirat:
- olyan nyomtatott sajtótermék, amely kutatási eredmények közlésére szolgál
- a mindennapi szükségleteket egészíti ki
- havonta, negyed-vagy félévente jelenik meg
- nem a széles olvasóközönséghez szólnak
- a stílus a tudományos nyelvhez hasonlít
- igényes nyomdatechnika
- ábrák, grafikonok, de elsősorban szöveg szerepel benne
- nem a kép a lényeg
A publicisztikai stílus követelményei:
- mondatfelépítésben törekedni kell az egyszerűségre, világosságra
- áttekinthető, követhető kompozíció
- a mondanivaló világos, pontos elrendezése
- alkalmanként érzelmi hatású szerkezeteket is használ pl.: felkiáltások, kérdések
- a szókészletben gyakoriak az időszerű vonatkozások
- különösen a sportsajtó kedveli a képes kifejezéseket
- megfigyelhető a neologizmus (újszerű szavak használata) gyakorisága
- a sajtóban gyakoriak a stílustalanságok
- gyakoriak a terpeszkedő kifejezések, közhelyek
- a címadásnak nagy szerepe van a sajtóban, mert felhívó, előremutató, témamegjelölő
- szerepe van a nem nyelvi jeleknek
Néhány publicisztikai műfaj jellemzése:
Tájékoztató:
Információ: a hír alapja; hírláncok összessége, azaz több kisebb hírre bontható; az újságban az információ mindig címmel jelenik meg
Közlemény: valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenet; a sajtó általában szó szerint adja közre
Tudósítás: a hír rokona; a tudósításnak is felelnie kell a ki, hol, mikor, mit, miért és esetleg a hogyan kérdésekre, valamint pontosnak, tárgyilagosnak és tényszerűnek kell lennie; a hír és a tudósítás alapvető különbsége az, hogy a tudósításnak fontos a személyes jelenléte, mert saját átélt, látott, hallott és tapasztalt élményeit osztja meg a közzel
Riport: fontos az újságíró személyes jelenléte; itt az újságíró inkább elbeszélő, cselekvő résztvevő; a valóságban megtörtént eseményekről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja; általában 3 szerkezeti egységből áll: bevezetés, leírás, befejezés
Interjú: az újságíró kérdései segítségével, párbeszédes formában, a közönség számára érdekes információk hangzanak el egy-egy közérdekű témával kapcsolatban; az interjúban az újságíró közvetítő szerepet tölt be "faggató"
Véleményközlő:
Kommentár: vagy más néven hírmagyarázat; a hírek információk megértését segíti elő azzal, hogy hozzájuk háttérmagyarázatot fűz; a kommentár megjelenhet hírbe foglalva, de a hírtől elkülönülve, külön kis hírmagyarázat formájában is
Glossza: rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás; valamilyen kigúnyolható valós eseményből indul ki, azt bírálja; az olvasó érzelmeire, humorérzékére kíván hatni
Jegyzet: az életből vett, rendszerint valamilyen hétköznapi esemény 1-1 szálát ragadja meg, rövid, ám stíluseszközökben gazdag írás; hangvétele többféle lehet; az író célja, hogy az olvasót gondolkodásra késztesse
Olvasói levél: ezek többsége a lapokban az olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt vagy valamilyen közérdekű dologról szól; az olvasók saját véleménye
Nyílt levél: valamilyen közérdekű, a nyilvánosságra tartozó levélformában egy ismert vagy fiktív személynek szól