A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe; a szóösszetétel jelentősége, fajtái; a mozaikszók, az összetett szavak helyesírása
Szóalkotás: az a folyamat, amikor a nyelv már meglévő elemeiből hozunk létre új szót
Módjai: - szóképzés
- szóösszetétel
- ritkább szóalkotási módok
1) Szóképzés: egy meglévő szóhoz képzőt illesztünk, így jön létre új szó
- pl. vad + ász = vadász
- olvas + gat = olvasgat
- szép + ül = szépül
- (alapszó + képző = képzett szó)
A magyar nyelv képzőrendszere igen gazdag, az igékhez és a névszókhoz egyaránt lehet képzőket kapcsolni.
- igéből igét (rúg - rugdos)
- igéből névszót (olvas - olvasás),
- névszóból névszót (hal - halász),
- névszóból igét (tűz - tüzel)
2) Szóösszetétel: két önálló alakú és jelentésű szó összekapcsolását jelenti.
- az összetett szó szerkezete: előtag + utótag (rendőr),
- ha az elő- vagy utótag már önmagában is összetett szó, akkor ezeket többszörösen összetett szavaknak nevezzük,
- az összetett szavak jelentése más, mint az, elő- és utótag jelentése (pl. nagy | mama)
Az összetett szavak csoportosítása szerkezet szerint:
a) szervetlen összetett szavak: ezek mondatbeli előzmény nélkül jöttek létre, és a tagok között nincs nyelvtani viszony, pl. Miatyánk, egyszeregy, nefelejcs, dehogy
b) szerves összetett szavak: a mondat egy szerkezetéből jöttek létre, és a tagok, között szoros nyelvtani viszony van, két csoportja: mellérendelő szóösszetétel, alárendelő szóösszetétel
Mellérendelő összetett szavak:
- a két tag egyenértékű, mondatbeli szerepük azonos, egymással tartalmi kapcsolatban állnak
- fajtái (aszerint, hogyan jönnek létre):
a) kettőzéssel: valamely szót önmagával vagy kis mértékben módosított alakjával ismétlünk meg, pl. sok-sok, alig-alig, már-már, nőttön-nő, réges-régi, unos-untalan
b) ikerítéssel: sajátos összetételi mód; keletkezésekor valamilyen hangzásbeli változás megy végbe, pl. dimbes-dombos, irul-pirul, tarkabarka, icipici, gizgaz
c) a nyelvben önállóan is meglévő két szót kapcsolunk össze
(1) álikerszók: két önálló jelentésű és hangalakú szó tapad össze, pl. ázik-fázik, dúl-fúl
(2) laza szerkezetű mellérendelő összetett szavak: rokon értelmű vagy ellentétes jelentésű szavak kapcsolódnak össze, pl. jön-megy, süt-főz, jár-kel
(3) valódi mellérendelő összetett szavak: az azonos szófajú, rokon értelmű szavak szorosan összefonódtak, egybeírjuk őket, pl. hírnév, dúsgazdag, szóbeszéd, árvíz
Alárendelő összetett szavak:
- a két tag nem egyenértékű, az előtag az utótag valamilyen mondatrésze fejezi ki, és alá van rendelve az utótagnak
- az elő- és utótag közötti alárendelő viszony lehet jelölt (pl. ágrólszakadt) és jelöletlen (pl. napsütötte)
- fajtái:
d) alanyos: mennydörög (mi dörög?), madárlátta, hófödte, eszeveszett
e) tárgyas: favágó (mit vágó?), egyetért, semmitmondó, szemlesütve, szófogadó
f) határozós: földönfutó (hol futó?), égbekiáltó, élenjáró, nyugdíjjogosult, fülbevaló
g) jelzős: citromízű (milyen ízű?), gonosztett, napkelte, asztalterítő, főorvos, takarítónő, városháza
3) Ritkább szóalkotási módok:
- mozaikszó-alkotás:
a) betűszók: a szavak első betűjéből jönnek létre, pl. ELTE, MTA, OTP
b) szóösszevonás: egy-egy szótagból tevődnek össze, pl. MALÉV, gyes
- szóelvonás: valamely szóból egy addig nem létező alapszót vonunk el, pl. kapál - kapa, dacol - dac, perel - per
- szórövidülés: egy hosszabb, több szótagú szó alakjának lerövidítése, pl. köszönöm - kösz(i), matematika - matek, laboratórium - labor
- szóvegyülés: két rokon jelentésű szó hangalakjának a keveredésével keletkezik, pl. csokor + bokréta = csokréta, ordít + kiabál = ordibál
Az alárendelő szószerkezetek és szóösszetételek helyesírása:
- különírjuk általában az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szószerkezetek tagjait: árvíz sújtotta (vidék), kis ujj, hat ökör
- jelentésváltozás miatt írjuk egybe az alanyos, a minőségjelzős és a mennyiségjelzős szóösszetételeket: nyakatekert, kisujj, hatökör
- mindig különírjuk a jelzett szótól a foglalkozást, kori, minőséget, csoportot jelölő főnévi minőség jelzőket: orvos bátyám, gyermek szereplő, ajándék lemez
- különírjuk általában a jelölt tárgyas, határozós és birtokos jelzős szószerkezeteket: életet ment, távolra ugrik, a láb ujja
- egybeírjuk azonban a jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos jelzős alárendelő szóösszetételeket: életmentő, távolugrás, lábujj
- egybeírjuk a jelölt tárgyas, határozós és birtokos jelzős szóösszetételeket is, ha jelentésváltozás történik: egyetért, ágrólszakadt, barátfüle
- a jelentéstömörítő alárendelő szóösszetételeket mindig egybeírjuk: hollófekete, emlékkönyv
- a két tagból álló szóösszetételeket kötőjel nélkül egybeírjuk (energia-takarékosság)
- a kettőnél több taghól álló szóösszetételeket hat szótagig egybeírjuk (számítógépszerviz), ha hat szótagnál hosszabbak, kötőjellel tagoljuk őket (számítógép-billentyűzet)
- csak a két szótagú igekötő számit összetételi tagnak (tartozásmegfizetés, tartozás-visszafizetés), szótag-számláláskor nem vesszük figyelembe a jeleket és a ragokat (számítógép-szervizekben)
- kötőjellel kapcsoljuk a tulajdonnévhez a köznévi utótagot: Kazinczy-verseny; Balassi-vers
- az igekötős kapcsolatokat az igekötő helyétől függően többféleképpen írhatjuk: megír, meg akarjuk írni, nem írja meg, vissza-visszanéz, oda-vissza szaladgál, ki-be járkál
- megegyezik a helyesírásuk az anyagnévi jelzős (kerámiaváza), a számnévi jelzős (+ melléknévképzős vagy -nként ragos utótag: többjelentésű) és a folyamatos melléknévi igeneves szerkezeteknek (beszélőszerv)
- mindhárom esetben a szabályzatban rögzített hagyományt követjük
- e szerint egybeírjuk az effajta szerkezeteket, ha mind az előtag, mind az utótag egyszerű szó: papírtörülköző, háromnapos, mosogatógép
- különírjuk őket akkor, ha vagy az előtag, vagy az utótag, esetleg mindkettő összetett szó: síugró sánc, papír zsebkendő; tizenhárom hónaponként
- előfordul, hogy egy különírandó szókapcsolathoz egy újabb szó csatlakozik (családi ház + építés)
- ilyenkor a mozgószabályt alkalmazzuk, vagyis a korábban különírt szókapcsolatot egybeírjuk, és kötőjellel kapcsoljuk hozzá az utótagot: idegennyelv-oktatás, családiház-építés
A szóismétlések, a mellérendelő szóösszetételek és az ikerszók helyesírása:
- a szóismétlések, a mellérendelő szóösszetételek és az ikerszók egybeírása vagy kötőjeles írása a jelentés elkülönítést szolgálja
- a szókettőzéseket és azokat a módosított alakú szóismétléseket, amelyeknek egyik tagja nem él önállóan, kötőjellel írjuk: néha-néha, már-már, örökkön-örökké, réges-régi
- különírjuk a tőismétléses szerkezeteket: napról napra, kérve kéri, szebbnél szebb
- ezeknek mindkét tagja értelmes szó
- egybeírjuk a már teljesen összeforrott, ezért csak az utótagjukon toldalékolható mellérendelő szóösszetételeket: rúgkapálnak, búbánatos
- kötőjellel tagoljuk azokat a lazább kapcsolatú szóösszetételeket, amelyek mindkét tagjukon toldalékolhatók: eget-földet, járnak-kelnek
- egybeírjuk - a mellérendelő szóösszetételekhez hasonlóan - a csak végükön toldalékolható ikerszókat: mendemonda, limlom
- kötőjellel tagoljuk viszont a mindkét tagjukon toldalékolható ikerszókat: irult-pirult, izgő-mozgó