2006. szeptember 12. Interjú Horváth Lászlóval és Varga Péterrel
- Kérdés helyett csak ennyi: mutassátok be az új lemez dalait!
Leszáll az éj
HL: Na figyelj! Megpróbálom elméleti síkon megközelíteni a számot. Igazság szerint a lemez végére kellett volna kerülnie ennek a dalnak, de én állítottam össze a számok sorrendjét, így lett ebbol elso.
VP: A zenét egy régi filmzenétol csentem el, de a mi eloadásunkban olyan egyedire sikeredett, hogy lényegében nem lehet felismerni a gyökerét. Szerintem a kórusa igazán jó lett, ez dobja fel a számot. Eredetileg lányokat is szerettünk volna hallani a refrénben, de végül így sikerült. A sas rikoltása az elején a szabadságvágy szimbóluma.
Postakocsi
HL: Ha nem ismernék fel, ez egy feldolgozás. Szerintem jobb, mint az eredeti, bár ez csak egy feldolgozás, de nem szeretem ismételni magam. Magam.
VP: Az elso magyar feldolgozásunk. Szeretem ezt a nótát, de a lemezre azért került fel elsosorban, mert kicsit westernes, és továbbviszi az elozo lemez ezen vonalát, ahol már volt ilyen számunk (Lukewarm Water).
Mordor
HL: Egyik kedvencem a lemezrol, aminek a szövegét kedves zenésztársam V. Péter írta még évekkel ezelott. Én ezt a szöveget megtalálva megzenésítettem. Azért tetszik elsosorban, mert eddig nem használt akkordok is vannak benne, és három különbözo részbol épül fel. Eleinte nem voltam tole elragadtatva, mert a dallamvilága nem volt letisztult, de most már úgy érzem, kész van. Itt hívnám fel a figyelmet az elokórusban arra a vokálra!
VP: Kb. másfél éve írtam a szövegét, amit Laca lenyúlt, és elvitte másik zenekarához, az akkor még muködo LM-hez, majd megzenésítették, de aztán ok is elfeledték. Mígnem egyszer Laca jött, hogy kitalált rá egy akusztikus zenét, ehhez illo, mollos hangzással, hallgassam meg. Nekem a hosszúra nyúlt elokórus dallama tetszik igazán ahol elég magasra visszük fel a hangot. A szöveget egyébként a Gyuruk ura c. film inspirálta.
Egy csipetnyi szabadság
HL: Az egyik legbulisabb nóta a lemezen. Errol a számról a börtön jut eszembe, amikor '68-ban Vietnamban fogságba estem… A számot én csak színesítettem egy kis rock and rollal, de büszke vagyok rá, mert ez is egy jó dal.
VP: Eloször az énekdallamát találtam ki, arra született meg jóval késobb a szöveg. Egy klasszikus szolobuliról szól, különösebbet nem tudok róla mondani, hirtelen jött az ötlet, és szinte percek alatt született meg a szöveg. A zenéjét elég semmitmondóra írtam, de Laca ötletét felhasználva megspékeltük egy kis rock and rollos alappal, így sokat javult.
Runaway train
HL: Ez az egyik kedvencem az általunk játszott feldolgozások közül. A szám nagyon jól beleillik a lemez összhangulatába.
VP: Mindketten szeretjük ezt a dalt, és a hagyományos külföldi feldolgozásként ezúttal ezt tettük lemezre. Sajnos a felvett változat nem sikerült annyira jól, mint az azt megelozo, amit elozoleg elpróbáltunk, de kit érdekel? Jól van ez így is.
Eldorado
VP: A hagyományos megzenésített vers. Az interneten keresgélve akadtam rá erre a Poe versre, és kitaláltam hozzá egy énekdallamot, egészen hirtelen, szinte percek alatt. Szerintem, jól passzol a szöveghez a dallam, ez az egyik kedvencem a lemezrol.
Quasimodo
HL: Jó kis régi nóta, jó kis basszus betéttel. Ahogy Péter barátom mondta: „Olyan, mintha Halász Judit részegen Kispált énekelne”. Így kezdodött az ötletem kritikája, de szerintem értelmes számot hoztunk össze belole. Ugye észreveszitek a kicsit reggae-s beütést?
VP: Egy meglehetosen régi szöveg, Laca által felfedezve és megzenésítve. Nem is volt refrénje, azt a felvétel elott pár nappal írtam rá. Amikor felvettük, úgy gondoltuk, ez lesz a leggyengébb szám a lemezen, de azóta sokat hallgattam, és egyre jobban tetszik. Raktunk bele néhány zenei finomságot, vagyis ennél a számnál (is) érdemes a zenére fokozottabban odafigyelni.
Saint-Malo
HL: Mint egy induló, nekem olyan hangulatot sugároz. Az egyik legjobb kezdés szerintem (kedvenc kezdésem: „Viharos tengereken…”). Nagyon aranyos szólóbetét, majd az ének. Jól összeraktuk, na! A refrén pedig mindenkit magával ragad.
VP: A szokásos kalózos témám. Nem tudom, a barátaink hogy turik ezt a mániámat, de remélem, lassan hozzászoknak. Már vagy másfél éve megvolt a refrénje, de csak mostanában sikerült hozzá teljes szöveget kanyarítani. Zeneileg nem sok újat hoz, csak a refrén alatt van pár érdekesebb váltás. Az énekdallama viszont nagyon fogós lett szerintem, jó kis üvöltos vokál. Ez a másik kedvencem a lemezrol.
Succubus
HL: Egy kis visszatekintés a korábbi albumokra…
VP: Egy Boris Vallejo festmény inspirálta a szöveget, bár már régen kacérkodtam egy Succubusról szóló dallal. Most végre sikerült megírni. A témája tulajdonképpen hagyományosnak mondható, hiszen van hasonló régebbi számunk több is (pl. Boszorkányéj, Kicsi démon). A succubus egy ártó noi démon, aki álmában többször meglepi az alvó férfiakat és velük különbözo szexuális tevékenységet folytat, minek hatására, ezek lassan elsorvadnak és elpusztulnak. Ez a néphit különösen Erdélyben élt sokáig.
Jenny balladája
HL: Ez a szám nagyon közel áll hozzám, mind szövegbeli, mind zenei téren. A szöveg magáért beszél, köszönheto N. Mónikának, a zenét pedig én találtam ki hozzá, így ezért is fontos nekem. Megpróbáltam eddig még nem használt akkordokat használni, és egy kicsit bluesosra hangolni a számot, úgy gondolom, sikerült is. Nekem még egy szólórész hiányzik belole (talán majd utólag beletesszük).
VP: Ez készült el legeloször erre az albumra, sajnos Móni csak ezt az egy szöveget írta ezúttal. Gyakorlatilag visszatértünk a zenei gyökereinkhez, mert hasonló bluesos témákat sokat írtunk régen. Csak ez sokkal igényesebb zeneileg, mint a régiek, ami Lacát dicséri.
Sodor a szél
VP: Kb. a Jennyvel egy idoben készült el, ugyancsak a kedvenceim közé tartozik. A szöveg Bársony István, a múlt század elso felében élt vadász-író egyik vadászelbeszélésébol ered. Az o szavait szedtem dalszövegbe, ami nem lett rossz, de sajnos az eredeti hosszú próza hangulatát csak kevéssé sikerült visszaadni. A refrén már elobb megvolt, de szerencsére nem kellett hozzácsiszolni a késobb keletkezett szöveghez, mert véletlenül odaillik. Egyébként a refrén a szövegtol függetlenül is értelmezheto.