2007. március 9. Interjú Varga Péterrel

- Hogyan sikerült a február 24-i koncert?

- Köszönöm, jól. Sajnos, én voltam az, akinek legkevésbé volt hangulata az egészhez, és ez azért rányomta bélyegét az estére, bár ennek ellentmond némileg, hogy talán még soha nem játszottunk el ennyi számot egy este, mint akkor.

- Hogy szoktátok összeállítani a számok listáját egy-egy fellépésre készülve?

- Elsosorban a legnépszerubbeket válogatjuk össze, ami kb. 15 dalt jelent, ezek standard koncertnótáknak számítanak, mindig elovesszük oket, csak a sorrendjükön változtatunk. Kiegészítésül melléjük válogatunk még vagy 6-8 olyan számot, amit mi szeretünk. A koncertek végén általában már kívánságok is elhangzanak, és így sok olyan számot is eljátszunk, amit nem tervezünk be elore.

- Mindig az éppen legújabb lemezre épülnek a fellépések?

- Csak az úgynevezett lemezbemutató koncertek. Az ilyeneken igyekszünk minél több dalt bemutatni a friss albumról. A többi koncerten vegyesen játszunk minden lemezrol. Épp mostanában néztem utána, hogy érdekes módon a Frivol szív albumról szoktuk a legtöbb számot játszani, rendszerint 6-8 dalt. Ez a lemezen szereplo 10 számhoz képest igen soknak számít. A korábbi lemezekrol csak a közönség kedvenc Lázas lázadót, meg néha a Loreley-t szoktuk játszani, semmi mást nem. Ennek egyszeruen az az oka, hogy túl régiek, és elavultnak tartom oket, melyek nem méltóak a mai színvonalunkhoz. Ezért igyekszem inkább több friss dalt játszani, melyek általában sokkal színvonalasabbak, mint a régiek.

- És nem gondolod, hogy az egyszerubb, de éppen ezért könnyebben befogadható régi számokat esetleg szívesebben fogadná a közönség éloben, mint a zeneileg ugyan jobb, de kevésbé ismert újabb dalokat?

- Lehet. Legközelebb több régi számot is eloveszünk majd, és akkor kiderül.

- Melyik a kedvenc lemezed?

- Mindig a legújabb, azt hallgatom legtöbbször. Most épp a Sodor a szél, de már sokat hallgatom A vámpír vére demófelvételeit, azt hiszem, miután felvettük, ez lesz a kedvencem. Azon belül pedig a címadó dal a kedvenc számom.

- És melyik lemezeteket szereted a legkevésbé?

- Mint már mondtam, a két legkorábbi lemezünket kevésbé szeretem, mert elavultnak érzem. A modernebb lemezeken is vannak olyan számaink, melyeket nem szeretek, de mégis mindig játszanunk kell oket, mert a többiek szeretik.

- Melyek ezek?

- Kimondottan utálom A gitár az élet és a Jamaica vár címu számainkat, rögtön lelombozódom, ha ezeket kell játszanunk. Nem tudom miért, mert jó dalok, de egyszeruen rájuk untam. Talán kellene adnunk egy olyan koncertet, ahol csak azokat a számokat játszanánk, melyeket még soha. Azt hiszem, ez elég jó kihívás lenne. Más kérdés, hogy a közönség hogy fogadná. Sajnos, az utóbbi idoben elég passzívak, 1-2 kivétellel. Nem érdeklik oket az általuk ismeretlen dalok, és ez elég baj, mert beleestünk abba a mókuskerékbe, hogy mindig ugyanazon dalok szólalnak meg a koncerteken, és ez már elég egyhangú. Kicsit tartok is tole, hogy ez az egyhangúság a közös összejöveteleink rovására fog menni. Mi Lacával, büszkék vagyunk arra, hogy kicsit mindig tudunk újítani, elorelépni zeneileg, és bosszant, hogy ez nem érdekli a barátainkat. Amikor új számot veszünk elo, akkor ahelyett, hogy figyelnének, látványosan elkezdenek beszélgetni, pisilni menni, stb. ami nagyon idegesít és elveszi a kedvünket. Azt hiszem, kicsit félek a jövotol, mert így elég értelmetlen folytatni. Na majd csak lesz valahogy.

- Mikor lesz új lemez?

- Viszonylag ritkán jövünk össze zenélni, ezért lassan haladunk, úgyhogy pár hónap még biztosan kell hozzá. A dalok már összeálltak, úgy tunik, 11 lesz a lemezen, bár elképzelheto, hogy egy 12. dalt is felrakunk, ez még kiderül. Zárásként kitaláltuk, hogy a Monty Python számát, a Bright side of life címu dalt dolgozzuk fel, úgyhogy ezúttal is játszunk egy feldolgozást, még nem tudjuk, hogy angolul, vagy magyarul. De itt is tartok tole, hogy süket fülekre találnak majd az új számok. Ez ugyanis nem egy bulizós lemez lesz, hanem inkább agymunka, és félek a negatív fogadtatástól.

- Készültök lemezbemutató koncertre is?

- Volt róla szó, de nem hiszem. Ez egy teljesen összefüggo lemez, amit nem nagyon lehet szétszabdalni, egybe lejátszani nekik az egészet, pedig eléggé elvetemült ötlet, mivel úgysem figyelnének oda. Szóval tényleg nem tudom, mi lesz. Jelenleg kissé elvesztettem a kedvem, de azt hiszem, nem ok nélkül.

Vissza az interjúkhoz

Vissza a főoldalra