Közreműködött:

 

Horváth László - szólóének (2,4,5,6,8,9,10.számokban), gitár, vokál.

 

Varga Péter - szólóének (1,3,4,7,9,10.számokban), gitár, vokál.

Meselemez (2006-2014) 23'21"

1. A hiú törpe (Tarbay Ede - Varga P.) 3'03

2. Bolond-bál (Vidor Miklós - Horváth L. - Varga P.) 1'57

3. Cifra palota (Nemes Nagy Ágnes - Varga P.) 3'10

4. Egérmese (Csukás István - Horváth L.,Varga P.) 2'12

5. Hófarsang (Gazdag Erzsi - Horváth L.) 2'12

6. Disznók az esőben (Móricz Zsigmond - Horváth L.) 3'16

7. Halászik a róka (Hajnal Anna - Varga P.) 1'42

8. Az ajándék (Galambos Bernadett - Horváth L., Varga P.) 1'54

9. A zacskót fújó mackó (Végh György - Horváth L.) 3'15

10. Fűszál derekán (Buda Ferenc- Horváth L., Varga P.) 0'48

 

Vissza a főoldalra

1. A hiú törpe

(szöveg: Tarbay Ede / zene: Varga Péter) 3'03

A

Törpe ül a gesztenyefán,  

D E
vadgesztenye-törpe,

A
feje barna, a sipkája

D E
zöld és csupa tüske.

 

Feje fölé esernyot tart:

- kopp! - kopog a zápor;  
lics-locs eso, amint eláll,
lemászik a fáról.

Térül-fordul, tócsát keres,
megy a sáros partra,
megnézi, hogy elég zöld és
szúrós-e a sapka?

Amíg hajlong, zöld sipkája
toccs! a vízbe toccsan,
így bosszúsan tovább sétál,
ma sem tudni, hol van!

 

A lap tetejére

 

2. Bolond-bál

(szöveg: Vidor Miklós / zene: Horváth László - Varga Péter) 1'57

Dm

Bolond-bálban jártam

C Dm
az este,

Dm
a szamárral táncolt

C Dm
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.

Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre,
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
két füles dinnyével golyózott.

Nyúlfi elol iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj-
-paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!-
ilyen volt a híres
bolond-bál.

 

A lap tetejére

 

3. Cifra palota

(szöveg: Nemes Nagy Ágnes / zene: Varga Péter) 3'10

A D

Cifra, cifra ez a fa,  

A E
gesztenyefa-palota,  

A D E E
zöld levélbol összerakva,  

A D A E
fényes éggel megtapasztva  

A D E E
háta, orma, oldala.  

Szüntelen a susogás itt,  
szüntelen a surrogás,  
leng a padló, leng a kémény,  
zöld selyembol ez a ház,  

A D E E

Oh, itt mindig fúj a szél /x4


ablak, ajtó, alagút,  
csigalépcso, csodakút,  
s minden zugban gyertya, száz,  
füstös, fényes, óriás.  

Gesztenyefa-palotában  
csupa fény és csupa árny van,  
csupa kuckó, csupa tér,  
mert itt mindig fúj a szél.  


Zárva van,  
tárva van,  
aki itt él: szárnya van.

 

A lap tetejére

 

4. Egérmese

(szöveg: Csukás István / zene: Horváth László - Varga Péter) 2'12

E Am

Dohogott az egér:  

E Am
sosincsen friss kenyér!  

Am E
Ahogy mondom, ezér  

Am E
dohogott az egér.

  A boltba bandukolt,  
csukva volt az a bolt.  
Ahogy mondom, úgy volt,  
csukva volt az a bolt.


Végül is mit csinált?  
Hát morzsát rágicsált!  
Egyebet nem csinált,  
csak morzsát rágicsált.

 

A lap tetejére

 

5. Hófarsang

(szöveg: Gazdag Erzsi / zene: Horváth László) 2'12

C Am G F

Északi szél, mit csinálsz?
A dudádon mit dudálsz?
- Du-du, mindig ezt fújod.
Azt várom, míg elunod.

Most meg szederfánkra ülsz,
s szederfánkon hegedülsz.
Táncra hívod a havat
odakint a fa alatt.

Csupa táncos pille-lány,
elso táncos valahány:
fehér ruhás hópihe
lebben oda meg ide.

C F C G

Hófarsang van. Itt a tél.

C F G
Azért dudál ez a szél.

C F C G
Egy szál zenész magában

C F G
sípol, dudál a bálban.

 

A lap tetejére

 

6. Disznók az esőben

(szöveg: Móricz Zsigmond / zene: Horváth László) 3'16

A

Perzsel a nap, meleg a nyár

A
kinn a mezon a disznónyáj.

A
Vígan túrják fel a tallót,

A
soha jobb dolguk még nem vót.

D
De csak felleg kerekedik,

A
nagy zivatar közeledik,

D
dörög az ég, eso meg jég,

E
mintha dézsából öntenék.

Megrémült a disznók hada,
fényes délben vágtat haza.
Mind rémülten karikázik,
az új ruha még elázik.

Van visítás, van sivítás,
jaj iszonyú a megázás,
míg a falun végigérnek,
egyre kurrognak a vének.

„...Hogyha én ezt tudtam vóna,
köpönyeget hoztam vóna!”
Rásír a sok kis malac is!
„Én is, én is, én is, én is!”

Úgy berontnak a kapuba,
aki ott áll az útjokba,
köszönni sem ér rá nekik,
mint a semmit, úgy fellökik.

 

A lap tetejére

 

7. Halászik a róka

(szöveg: Hajnal Anna / zene: Varga Péter) 1'42

G

Hol a halász baltájával

C G
odavág, ott a lék,

D
odagyulnek mind a halak

C D G
- fullasztó ám a jég -,
aludni se tudnak, érzik
a tavaszt, a jövot,
tódulnak a kicsi lékhez:
levegot! levegot!
ezüst kopoltyúk remegnek:
nem elég! nem elég!
körben felállnak a vízben,
száll a gyöngy, buborék...

Sovány róka megy a lékhez,
ilyenkor nagy halász!
farkát lógatja a vízbe
úgy pecáz, úgy pecáz...
lombos vörös farka várja,
ráharap majd a hal.

Elúszik az öreg potyka,
retteg a fiatal...
egy sem akar ráharapni,
nincs ebéd! nincs ebéd!
szegény róka de hiába
ehetnék, ehetnék...

D G C D D G C

Ó-óó-óóó, ó-óó-ó /x2

 

A lap tetejére

 

8. Az ajándék

(szöveg: Galambos Bernadett / zene: Horváth László - Varga Péter) 1'54

D

Mikulás ha volnék:

G
minden áldott éjjel,

Hm
havat szórnék két kezemmel

A
háztetodön széjjel!

Mikulás ha volnék
decemberi éjben:
fehér hóban holdsütésben
járnék csengettyukkel.   

G A D

Hát szóljon most a dal, víg énekünk

G A

Ma este mind ünnepelünk

G A D

Meglepetés vár, mindenkit tán

G A D

Te is ünnepelj ma velünk


Mikulás ha volnék  
szívem arany lenne:
arany diót, arany almát
raknék tenyeredbe!

Arany dióm, arany almám
szeretetté válna,
melegsége nem férne be
pici, kis szobádba!

 

A lap tetejére

 

9. A zacskót fújó mackó

(szöveg: Végh György / zene: Horváth László) 3'15

D

Látott valaki egy mackót:  

A
fújta fel épp a zacskót,  

G
bögre volt a fején  
arra  

D
sétált egy szép tehén  

A
balra,  

D
annak is bögre volt a fején;  

A
vagy inkább a szarva  
hegyén,  

G
a bögrén durrantotta szét a zacskót  

D
a mackó, akirõl köztudomású,  
hogy nagy skót.

Csak azt nem tudja senki  
- mert a valaki titkolja, nem jelenti -,  
hogy a mackó bögréjén  
vagy a tehén bögréjén durrant-e szét a zacskó  
a végén?

G A

Akárhogy is történt, ez a mackó  

D
még éretlen tacskó!

 

A lap tetejére

 

10. Fűszál derekán

(szöveg: Buda Ferenc / zene: Horváth László - Varga Péter) 0'48

Fuszál

derekán

félve mászik a bogár.

Földre pottyan-

ott marad,

észrevétlen, mint a

mag.

 

 

Vissza a főoldalra

A lap tetejére