Október
10. 01.-
10.02. – Rengeteg hal húst eszik. Kedvence a busa, amin nincs pikkely, csak tiszta hús. A szálkákkal még nehezen bánik el, de a vastagabb csontok kivételével mindent megeszik.
10.03. – A kisebb halakkal addig játszik még a pikkelyek nagy része le nem jön róluk. Kényszerből kipróbáltunk tengeri halat adni neki, de nem evett belőle.
10.04. – Nagyon szépen nő. A jelenlegi helyét belakja, de látszik rajta hogy szeretne új helyeket megismerni. Mivel a vidrák elég nomádok, ez érthető vágya. A helyét elkerítő kerítést, gyakorlatilag folyamatosan erősíteni és növelni kell, mert bár nem tartozik a szökős neveltjeink közé, de néha unalmában komoly próbálkozásai vannak.
10.05.-
10.07. – Egyik kedvenc benti játéka, hogy a kötött takarója alá bújik és onnan harcol a kezünkkel. Ilyenkor olyan hangokat ad ki mintha fuldokolna, hörög, kattog, szuszog. Ezt máskor nem csinálja.
10.09. – Elkezdtük kialakítani a későbbi nagyobb helyét, ahol a visszavadítás végső lépései lesznek. Ez a tó elég nagy ahhoz hogy igazán tudjon úszkálni, merülni, vadászni. Mellette természetesen egy lakóüreg is lesz, meg játszó, turkáló helyek. Mivel jól tud ásni, a kerítést elég mélyre kell beásni és a tetején egy vízszintes, kimászás elleni hálót is ki kell húzni. A tóban jelenleg vagy negyven teknős lakik, akiket kiveszünk, bár egyet kettőt hagyunk, hogy ismerkedjen velük.
10.10.-
10.12. – Elkészült a kinti nagy helye. Jól sikerült, most már csak halak kellenek. A másik tavunkból hoztam vagy harmincat és helyi lakosok kerti tavaikból adtak vagy ötvenet. Igaz ezek kisebbek mint ami a vidrának ideális méret, vagyis jóval a 15 cm alatt vannak, de kezdetnek megfelelnek.
10. 14.-
10.15. – Vannak dolgok, amikkel játszik és olyanok is amik valamiért hisztériás rohangálásra késztetik. Dobálja őket, úgy hogy futtában maga elé dobja és pont oda ér, mire elkapható. Szereti feldobni őket magasabb helyekre, polcokra, székre. Ebben ügyes, mint egy kosárlabdázó. Veszett jól céloz.
10.17. – Izgulás van, mert lassan megmutatjuk neki az új helyét. A mostani birodalom az udvaron van, így mindig szem előtt volt és ha valami baja volt, csak füttyentett és itt voltunk. Ezen túlmenve jellemző volt, hogy ha nagyon kellettünk, valahogy mindig átküzdötte magát a kerítésén és az ajtót kaparta sípolva. Most sem lesz túl messze, mivel az ablakunkból odalátunk a kb. 50 méterre lévő tóhoz, de hogy ő mit fog ehhez szólni?
10. 19.-
10.20. – A halászat a vérében van. Gyakorlatilag csak játék neki. Naponta nagyon sok fogása van, de amit nem eszik meg azt visszalöki.
10. 23.-
10.28. – Gyakorlatilag mindent eszik ami egy vidrának étel lehet. A tóban hagyott
teknőssel sokat játszik, bár egyszer megharapta –akkor rögtön vissza is dobta-