Állatasszisztált Terápia

Ma már bizonyított tény, hogy az állatasszisztált terápia gyógyító hatással van a testünkre és a lelkünkre. Az állatasszisztált terápiák közül kiemelkedő hatású a kutyás terápia.

Az állatasszisztált terápia számtalan területen használható. Ilyen területek lehetnek a tanulási problémák, értelmi akadályozottság, pszichiátriai megbetegedések, családi feszültségek, lelki terhek, fejlődési rendellenességekkel élők, egészségmegőrzés, alkoholizmus, drogfüggőség, házassági válság stb. Az állatterápia hasznosságát és sikereit senki nem vonja kétségbe, de vajon milyen állatfajok alkalmasak erre a célra?

 Elvileg bármelyik állat alkalmas lehet terápiás célra, azonban néhány kritériumnak meg kell felelniük. Ezek a következők:
• ne legyen agresszív
• szeresse a törődést, simogatást
• legyen egészséges, fertőző betegségektől mentes
• a gazda kontrollja alatt tudja tartani a kedvencet 

A megfelelő állatfaj kiválasztásánál mindig figyelembe kell venni a következőket:
• a terápiás célt,
• a csoport létszámát, a tagok nemét, életkorát,
• az állat külső-belső tulajdonságait,
• az állat képzettségi fokát,
• a gyerekek hozzáállását,
• a speciális igényeket, szükségleteket.

 A gyermek-állat kapcsolat jelentősége abban rejlik, hogy az állat nagyon komplex ingerforrás. A nagyobb gyermekeknek társ, barátja, játszópajtása, ezen kívül kielégíti a gondozási igényüket is. Még az egész pici gyermekben is erős a gondoskodási kedv. Általában nyitottság, érdeklődés figyelhető meg, elősegíti a pozitív attitűdök kialakulását.

 Különbséget kell tennünk azonban az állatasszisztált aktivitás és az állatasszisztált terápia között.

 Állatasszisztált aktivitás: állatok segítségével végzett felüdülés, amely

-         javítja az életminőséget

-         motivál

-         javítja az általános kedélyállapotot

-         komfortérzetet kelt

-         fokozza az életkedvet

-         növeli a fizikai aktivitást

-         serkenti a szellemi aktivitást

-         nem mindig szakemberek végzik

 Állatasszisztált terápia: állatok bevonása a terápiás folyamatba, amely

-         célorientált

-         szakemberek végzik

-         egy meghatározott fejlesztési folyamat része

-         folyamatos dokumentációt követel meg

-         kötött időtartamban végezhető

-         egyénre szabott feladatokat kíván meg

-         végezhető egyéni, vagy csoportos terápia formájában.

Biztonsági feltételek:

-         mindig a gyermekek érdeklődésének, képességeinek megfelelő játékokat válasszunk

-         legyen a foglalkozásnak kerete: kapjon szerepet a bevezetés és a befejezés is. A bevezetés során a gyerekek és az állat is ráhangolódik a foglalkozásra, a befejezés pedig azért sem elhanyagolható, mert fontos az emlékhagyás

-         az állatok egészségügyi szempontból kifogástalanok legyenek, különös tekintettel a fertőző betegségekre és a zoonózisokra

-         biztonság valósuljon meg a feladatok és az eszközök tekintetében is.

 A foglalkozások életreszóló élményt adnak a gyermekeknek, s rosszul végezve szintén életreszóló negatív tapasztalatot is jelenthetnek a gyereknek és állatnak is egyaránt.

2. A kutyás terápia

 A kutya terápiás foglalkozásokba való bevonását először B. Levinson amerikai pszichológus alkalmazta a hatvanas években, mint olyan terápiás módszert, amellyel sikeres előrehaladást lehet elérni pszichésen sérült gyermekek kezelése során. Az ezt követő évtizedekben egyre több olyan tudományos vizsgálat látott napvilágot, mely igazolta a kutya -mint fejlett szociális viselkedést mutató állat- terápiás munkában való hatékonyságát. Többek között ennek is köszönhetően terjedt el a 80-as években előbb az Egyesült Államokban majd egyre több európai országban a kutya alkalmazása olyan esetekben, amikor a hagyományos pszichoterápia eredménytelen maradt. Hamarosan kiderült, hogy a speciálisan kiképzett, bárkivel közreműködni kész, odaadó, szeretetteljes kutyák terápiás eszközként való alkalmazása meglepő sikereket eredményez. Nyugaton valóságos mozgalom lett a terápiás kutya kiképzése és használata, lelkes önkéntesek áldozzák fel szabad idejük egy részét arra, hogy embertársaiknak ily módon segítsenek.                                                                             A vizsgálatok eredményei szerint a kutya sokoldalú terápiás hatást fejthet ki.                           

2.1. Miért pont a kutya?

 Az állat-ember kapcsolatban nagyon erős terápiás lehetőség van. Etológusok azt vizsgálták, hogy az egerek hogy bírják a fájdalmat, milyen fájdalomküszöbbel bír a válaszreakciójuk. A vizsgálat során kiderült, hogy ha az egerek mellett emberek is ott vannak, akkor később zajlott le a válaszreakció, ebből arra lehet következtetni, hogy a fájdalmat csökkentik a szociális kapcsolatok, még akkor is, ha más faj egyedei között zajlanak le.

 Hasonló jelenséget vizsgáltak embereknél is, például a placebo hatást, mely során kiderült, hogy konkrét hatóanyaggal rendelkező fájdalomcsillapító gyógyszer ugyanolyan hatást ér el, mint a hatóanyag nélküli, de a beteg számára megfelelő szociális kompetenciával rendelkező személy által (pl.: főorvos) adott pirula.

 Miért éppen a kutyát tarjuk az állatok közül terápiás célokra a leghatékonyabban alkalmazhatónak? A kutya evolúciós előtörténete: amikor az emberszabásúak és a ragadozók szétváltak, akkor az ember anatómiailag már modern ember volt, de viselkedésében még nem (ez az utóbbi néhány száz évben alakult ki). Az anatómiailag modern emberek szétvándoroltak és kiűzték az alacsonyabb szintű emberi fajokat. Hozzájuk csapódtak a farkasok és ezekből alakult ki a kutya. Számára az emberi közeg érdekes, vonzó, de komplex követelményeket állító rendszer volt. Ez a közeg kényszerítette rá őket arra, hogy a farkasokból anatómiai változások során kutyává változzanak. Alkalmazkodtak az új, bonyolultabb közeghez, szociális viselkedési formákat, szinkronikus, obstrukciós formákat vettek fel, hasonultak az emberhez. Olyan egyedi viselkedés alakult ki, amely hasonlít az emberi viselkedéshez. Ez az, ami alkalmassá teszi a kutyát a terápiás munkára. Ezek a következők:

 Szociális viselkedés, kötődés: a kötődés specifikus pszichoszociális mechanizmus. Sok vonatkozásában hasonló az emberi kötődéshez. A kutyánál hasonló a kötődés, mint a korai anya-gyermek kapcsolatban. Elsősorban az emberhez kötődik és ez az emberi közeghez való alkalmazkodás közben alakult ki. A terápiás folyamatban nagyon fontos szerepet játszik a kötődés.

 Kommunikációs képesség: a kutya nem csak a vezényszavakat tanulja meg, hanem képes a testbeszéd felismerésére is, ezért még azokkal a gyerekekkel is képes kommunikálni, akik nem képesek a beszédprodukcióra.

 Emocionális szinkronitás: az ember hajlamos erre egy kutyával kapcsolatban és ez kölcsönös: a kutya is  rá tud hangolódni az emberre, aktív szinkronizációs képességgel bír és ez az állatok között egyedüli. Egy terápiás helyzetben a kutya ráhangolódik a sérült gyermekre, finoman közelít felé.

 Agresszivitás: a farkasok törekednek a falkavezérség átvételére, de a kutyák nem, ők akkor érzik biztonságban magukat, ha az ember irányítja őket, éppen ezért normális esetben nem mutatnak agressziót az ember felé.

 Viselkedésbeli szinkronitás: az állatok általában próba-szerencse útján tanulnak. A kutya az embertől sokkal hatékonyabban tanul, mint saját magától. Sokkal jobban elfogadja az emberi viselkedést, mint akár a sajátját. Érzékenyen reagál a tanítói attitűdre, érzékeny a szemkontaktusra, a megszólításra, a gesztusokra, a figyelemre. Rendkívüli ráhatást tudunk elérni náluk.

2.2. Követelmények a kutya felé

2.2.1. Egészségügyi követelmények

Kötelező oltások: kombinált és veszettség elleni évente megismételve.

Külső és belső paraziták elleni rendszeres (2-3 havonta) védekezés.

A higiénés szabályok betartása, a kutya legyen tiszta, ápolt megjelenésű.

2.2.2. Viselkedésbeli követelmények, a megfelelő terápiás kutya kiválasztása

A kutya legyen legalább egy éves.

Legyen ismert előéletű.

Legyen engedelmes, ami magában foglalja azt, hogy a kutya rendelkezik az engedelmességi vizsgával. Tegye le a terápiás kutyák számára követelményként állított vizsgát.

Legyen szoros kapcsolata a gazdájával.

Legyen kiegyensúlyozott, türelmes, nyugodt, agressziótól mentes.

Legyen alkalmazkodó.

Legyen barátságos, vegye szívesen a dédelgetést.

2.3. Követelmények a terapeuta felé

A terapeuta ismerje a gyermekcsoportot, illetve egyéni fejlesztésnél a gyermeket.

Minden helyzetben tudja irányítani, kezelni a kutyáját.

Legyen szakmailag megfelelően tájékozott, folyamatosan tájékozódjon az új eszközökről, módszerekről és lehetőség szerint ő maga is publikálja ötleteit, tapasztalatait.

Folyamatosan dokumentálja a fejlesztést, készítsen fejlesztési tervet, írjon fejlesztési naplót.

2.4. A kutyás terápia Magyarországon

 Jelenleg négy szervezet végez kutyás terápiát Magyarországon: Budapesten a Kutyával az Emberért Alapítvány és a TETRA Csoport, Szombathelyen a Négylábúak az Emberért Alapítvány, valamint Debrecenben a Pacsi Közhasznú Alapítvány. A kutyafelvezetők önkéntesként dolgoznak, általában teljesen ingyen, illetve az alapítványok fedezik az állatorvosi és az etetési költségeket. Regionális professzionális központokra lenne szükség, ahol magas szintű terápiás munka mellett önkéntesek felvételével, bevonásával, valamint kutatásokkal, felmérésekkel foglalkoznának. Akkreditált képzésre is szükség lenne. Nélkülözhetetlennek tartom a gyógypedagógusok bevonását a terápiás munkába, valamint az állatasszisztált terápia szakmává válását.