A bolygóészlelésről általánosságban

Ma aki távcsövét az ég felé fordítja, égi kalandozását majd minden esetben Holdunkkal kezdi és naprendszerbéli bolygóinkkal folytatja. Sokakban felébred a látottak rögzítésének igénye. Hogyan is tegyük mindezt?

Több lehetőségünk is van a látottak megörökítésére. Ezek közül mind a mai napig a vizuális észlelés az egyik legkedveltebb amatőr ágazat, míg a modern képfeldolgozási eljárások új lehetőségeket hordoznak magukban. 

Távcsövek és emberek

Talán furcsa ez a cím, de a távcső és annak alkalmazója szoros összefüggésben van egymással. Míg hosszú évekkel ezelött azt hittük, hogy a bolygóészlelés ideális eszköze a nagy átmérőjű, hosszú fókuszú dióverőkben rejlik, addig ma már az optikai eszközök fejlődésének köszönhetően tudjuk, hogy fényerős rövidebb fókuszú eszközök is alkalmasak az észlelésekhez. Ezzel kapcsolatban az igazi kulcsszó a "központi kitakarás"! Ennek csökkentése jelentős kontraszt növekedéssel jár, ami jótékony hatást fejt ki megfigyeléseink rögzítésénél. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy az átmérő növelése nem hordozza egyértelműen magában a nagyítás növelésének lehetőségét. Sajnos a légkör gátat szab a lehetőségeinknek, és sokszor előfordul, hogy valaki kisebb átmérőjű műszerével sokkal több részletet lát bolygóinkon annál, aki nagyobb átmérővel irreális nagyítást alkalmaz. Egy szó mint száz meg kell találnunk távcsövünk számára azt az ideális nagyítást, amivel a kép még élvezhető, és felvázolható. Fentieknek megfelelően a teleszkópban látott kép minősége - annak nyugtalansága miatt -  sok esetben hagy kivánnivalót maga után, melynek "eredménytelenségeképpen" sokszor születnek értékelhetetlen megfigyelések. Mivel amatőrjeink többsége mind a mai napig rajz útján rögzíti a látottakat, az észlelésnél ügyelnünk kell arra, hogy azt a lehető legobjektívebben végezzük. Szinte minden amatőr hajlamos arra, hogy némely szubjektív elemet is belevigyen megfigyeléseibe. Amíg ez a rajz megjelenítésének technikai elemeiben mutatkozik meg, nincs is semmi probéla. Ám mikor olyan részletek kerülnek a korongra melyek kétségesek, már problémák merülhetnek fel azok feldolgozása során. Szóval távcsövek és emberek. Nem kell feltétlenül bebizonyítanunk mire nem képes műszerünk. Legyünk objektívek, és kizárólag mindig azt rajzoljuk amit látunk. Sem kevesebbet, sem többet a látottaknál. Ez talán a bolygóészlelés legnehezebb része.

Aki belekezd ebbe a műfajba, mindenféleképpen célszerű, ha kapcsolódik a szakcsoportunk által ajánlott programokhoz, melyek felölelik mindazokat a területeket, melyeken az amatőrők mind a mai napig hasznos tevékenységet végezhetnek. Az észleléseket azok feldolgozhatósága végett mindig a szabvány észlelőlapokon célszerű beküldeni, megkönnyítve ezáltal a szerteágazó feldolgozásokat. Igyekezzünk a rovatok lehető legpontosabb kitöltésére és, ha valami nem megy kérjük a rovatvezető, vagy tapasztaltabb ismerőseink segítségét. 

A bolygózás nem egy ördöngös tevékenység. Már néhány egyszerű fogás birtokában komoly megfigyelések végezhetőek.

A bolygómegfigyelések haszna

Többen vannak, akik kétségbe vonják ezeknek az észleléseknek a hasznosságát. Egy dolog tény. Ma az űrszondák világában egyre kisebb a szerep jut az amatőrőknek a bolygókutatásban. Ám nem szabad elfelejteni, hogy a bolygószondák mind élettartama, mind kutatási programja véges. A folytonosságot a mai napig a földről végzett észlelések nyújtják, melyek jelentős hányadát amatőrcsillagászok végzik. 

Ma már a modern képfeldolgozás, a CCD-technika hazai amatőrjeink számára is elérhető. Ennek birtokában komoly előrelépések tehetőek. Szakcsoportunk egyik kiemelt feladata felzárkózni a nagyvilág élvonalához ezen a téren is. Természetesen a vizuális munkáról sem szabad elfeledkeznünk. Gondoljunk csak annak több évszázados folytonosságának biztosítására, mely ma már kizárólagosan amatőr privilégium. Ha netán kétségeink támadnának emlékezzünk Fényi Gyula szavaira: "Nem lehet tudni, hogy micsoda kérdések vetődnek még föl, s akkor hozzászólhatunk".

 

Megfigyelési Program

Az alábbiakban részletesen ismertetjük észlelési programjainkat. Célirányos tevékenységről lévén szó, saját lehetőségeihez mérten mindenkinek érdemes ezekhez igazítania a megfigyeléseit. Ennek megfelelően kerültek kialakításra az új észlelőlapok is.

Merkúr

  • Fázisbecslés - dichotómia időpontjának meghatározása.
  • Terminátor rendellenességek megfigyelése.
  • Felszíni alakzatok intenzitás és színbecslése.
Vénusz
  • Fázisbecslés - dichotómia időpontjának meghatározása.
  • Terminátor rendellenességek megfigyelése.
  • Sötét- és világos területek megjelenésének figyelemmel kísérése és intenzitásbecslése.
  • Pólus sapkák - szarvak megfigyelése.
  • Hamuszürke fény jelentkezésének tanulmányozása.
Mars
  • Felszíni alakzatok intenzitásának és színének becslése, változásuk figyelemmel kísérése.
  • Az északi és déli pólussapka méret és alakváltozásainak megfigyelése.
  • A marsi légkör átlátszóságának becslése.
  • Légköri jelenségek - porviharok, felhők, ködös területek, pára és dér - megfigyelése.
Jupiter
  • Sávok és zónák alak valamint szélesség változásainak megfigyelése, intenzitásuk és színük becslése.
  • A sávok és zónák részleteinek és azok változásainak megfigyelése, CM mérések végzése.
  • A GRS folyamatos CM átmeneteinek mérése, intenzitás, szín, alak és méretváltozásainak megfigyelése.
  • A négy Galilei-féle hold színének becslése, esetlegesen látott felszíni alakzatainak rögzítése.
Szaturnusz
  • Sávok és zónák alak valamint szélesség változásainak megfigyelése, intenzitásuk és színük becslése.
  • A sávok és zónák részleteinek és azok változásainak figyelemmel kísérése, CM mérések végzése.
  • Az EZ-ben jelentkező nagy méretű fehér oválok megfigyelése és CM mérése.
  • A gyűrűrendszer osztásainak megfigyelése, azok intenzitásának és színeinek becslése.
  • A gyűrűátfordulás alkalmával a gyűrű vastagságának becslése.
  • Árnyékjelenségek megfigyelése, rendellenes árnyékok figyelemmel kísérése.
  • A gyűrűn időszakosan jelentkező fehér foltok (TWS), küllők megfigyelése.
  • Holdjainak pozíciós megfigyelése.
Uránusz
  • A bolygókorong általános színbecslése.
  • Peremsötétedés és esetlegesen látható további részletek megfigyelése, intenzitás- és színbecslése.
  • Fényességének becslése.
  • Holdjainak megfigyelése.
Neptunusz
  • A bolygókorong általános színbecslése.
  • Peremsötétedés megfigyelése.
  • Fényességének becslése.
  • Egyetlen amatőr távcsővel is megfigyelhető holdjának nyomon követése.
Plútó
  • Mozgásának figyelemmel kísérése.
  • Fényességének becslése.
Egyéb program
  • Bolygóink, valamint a Szaturnusz gyűrű csillagfedéseinek megfigyelése

A bolygók rajzolásának technikája

A mai napig az emberi szem a legegyszerűbb és a legolcsóbb "detektor". Szemünk képes a különböző intenzitású területeket egymástól elkülöníteni és a nyugodt légköri pillanatokban az apró, finom részleteket felismerni. Eme képességét a bolygók megfigyelésénél remekül kihasználhatjuk. Nem mindegy azonban, hogy a látottakat milyen formában ábrázoljuk. A teljesség igénye nélkül próbálom meg összefoglalni a vizuális látvány rajzban történő megjelenítésének mikéntjét. Mindez talán hasznos útmutató lehet azok számára, akik most kezdik az ismerkedésüket a bolygóészleléssel.

Miért rajzolunk?

A CCD forradalmának hajnalán joggal kérdezhetnénk, hogy miért tölt bárki hosszú órákat az éjszakai csípős hidegben a bolygók rajzolásával. A válasz egyszerű. Az égbolt önálló távcsöves felfedezése sok amatőrben felébreszti a vágyat a látottak megörökítésére. A megismerés folyamata az, ami miatt a vizuális bolygóészlelés mindig is létjogosult lesz. Ezek a rajzok biztosítják a legegyszerűbb utat a bolygók "felfedezéséhez". A rajzok, ha a valósághoz híven készülnek, akár a tudományos kutatás számára is értékesek lehetnek. Emellett természetesen az okuláron keresztül végzett megfigyelések fontos részét képezik távcsöves élményeinknek is! A bolygóészlelés az egész világon reneszánszát éli, ami nem véletlen, hiszen ezen a területen a vizuális munka teljes egészében amatőr privilégium.

Számomra a rajzolás gyönyörűséges időtöltés. Szívesen töltöm az időmet vázlatok készítésével az okulár mögött. Bármelyik planétánkat is figyeljem meg, mindig találok a rajzolásban egy jobb, újabb módszert, amit begyakorolva új eredmények születnek. Sokan gondolják úgy, hogy rajzolni csak a veleszületett tehetséggel rendelkezők tudnak, ezért a legtöbben meg sem próbálkoznak a látottak megörökítésével. Noha a rajzkészség fontos tényező a bolygók ábrázolásánál, már néhány egyszerű módszer elsajátításával és kitartó gyakorlásával is jelentős eredmények érhetőek el!

A rajzolás kellékei

Mivel a bolygókon egy-egy kivételes alkalomtól eltekintve soha nem látunk igazán kontúros részleteket, a rajz elkészítésénél elsősorban a puha grafitceruzák jöhetnek számításba. Ezekből nem árt többfélét beszerezni. A legjobbak talán a Koh-I-Noor és a Derwent márkájú 2B, 4B, 6B, és 8B jelzésűek. Minél nagyobb a szám, annál sötétebb árnyalatot tudunk ábrázolni. Készletünket nem árt egy-egy keményebb HB-s, H-s darabbal is kiegészíteni. Aki pedig a színes rajzok gondolatával is kacérkodik, annak ajánlom a Derwent akvarell ceruzakészletét, mellyel némi ráérzéssel a bolygóknak megfelelő színárnyalatok csalhatók elő. Munkánknál szükség lesz még puha radirra, egy vékonyabb és egy vastagabb fekete alkoholos filctollra, puha szőrű ecsetre, ceruzahegyezőre, és néhány papírzsebkendőre. Ezek birtokában már bátran tehetjük meg első próbálkozásainkat.

A rajz készítésének lépései a Jupiternél és a Marsnál

Mielött rajzolnánk - megfigyeléseink információtartalma

A megfigyelés során ne feledkezzünk meg arról, hogy egy-egy szép rajz a megfelelő információk hiányában semmit nem ér! Ezért minden esetben a bolygóknak megfelelő észlelőlapokon kell dolgoznunk, és a kiértékelhetőség végzett azok rovatait a lehető legpontosabban ki kell töltenünk. A formanyomtatványokon két korong található. Az elsőn a megfigyelés végleges rajzát, míg a másodikon annak vázlatát készítjük el az intenzitás- és színbecslések feltüntetésével. Akik színszűrős munkát végeznek, az alkalmazott szűrőknek megfelelően több észlelőlapot is ki kell tölteniük. Az észleléseink értékesebbek lesznek, ha szöveges leírást is készítünk. Ezért a megjegyzés rovatot se hagyjuk üresen. Tapasztalatainkat és a látottakat minden esetben írjuk le.

A rajzolás menete

Megfigyeléseinket 10-15 perces szemszoktatással kezdjük. A vizuális megfigyelésnél fontos, hogy szemünk megszokja a megváltozott körülményeket. Figyelemmel kísérve a kiszemelt bolygót, azon egyre több részletet fogunk észrevenni. Első lépésként már ez alatt az idő alatt elkezdhetjük felvázolni a végleges és a vázlat korongján a nagyobb, átfogó alakzatok határvonalait. Ezt a vázlat korongján határozott, éles vonalakkal, míg a végső rajznál a lehető legfinomabb módon, tompán kihegyezett 2B-s grafit ceruzával végezzük.

Miután szemünk alkalmazkodott a sötéthez, feljegyezzük az észlelés időpontjának kezdetét, az átlátszóság és a nyugodtság becsült értékét, és a fentiekben írott módon mindkét korongon párhuzamosan elkezdjük rögzíteni a megpillantott további részleteket. Különösen a gyors tengelyforgású bolygóknál (pl.: Mars, Jupiter, Szaturnusz) mindezt a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégeznünk, hogy beleférjünk az észleléshez rendelkezésünkre álló negyedórás időtartamba. Mivel az említett bolygók forgása gyors, észlelési időnket a lehető legjobban kell beosztanunk. Ennek megfelelően 4-5 percünk van a részletek ábrázolására. Ezt egymáshoz viszonyítva a lehető legpontosabban kell elvégeznünk.

Sokan egy-egy átlagosnál jobb légkör esetén rajzolhatatlannak tartják a bolygók részletgazdagságát, és meg sem próbálkoznak a látottak megörökítésével. Holott ezek azok a pillanatok amikor a legjobb rajzok készíthetőek! Mindig a leglátványosabb, legjellemzőbb alakzatokat rajzoljuk elsőre, és ezt követően próbáljuk meg a további, apró részleteket is felvázolni. Ezeket soha ne a bolygókorong széléhez, hanem mindig a már berajzolt alakzatokhoz viszonyítsuk.

Harmadik fázisként a korongrajz intenzításhű tonusozását kell elvégeznünk. Ekkor alakul ki a rajz végleges formája. Ez a legnehezebb rész. Ekkor kell rajzunkat a lehető leginkább vizuális látvánnyhoz hasonlatossá tenni. A tónusozást bátran és határozottan végezzük. Ekkor kerülnek elő a sötétebb árnyalatokat adó, szintén tompán kihegyezett 4,6 és 8B-s ceruzák. A kezdő megfigyelők erősen és kontúrosan rajzolnak, holott szinte minden planétánk legtöbbször elmosódott, finom intenzitáskülönbségekkel bíró, ködös megjelenésű. Törekedjünk ezért arra, hogy ne vigyük túlzásba a látott területek sötét megjelenítését és azok határvonalainak éles ábrázolását. Ilyenkor egy radír vagy egy papírzsebkendő segítségével tehetjük élethűbbé rajzunkat, érzéssel "elmosva" magukat a részleteket, azok széleit, vagy éppen találkozási pontjait. Kitartó gyakorlással mindez 1-2 perc alatt elvégezhető. A viszonylag ritkán megjelenő kontúros részleteket leginkább H-s, vagy HB-s, szükség esetén hegyes B-s ceruzák valamelyikével rögzíthetjük.

Amennyiben fázist mutató bolygót észlelünk, annak terminátor vonalát a lehető legpontosabban rajzoljuk meg, ügyelve az esetlegesen látott terminátor anomáliákra (Merkúr, Vénusz). A sötét oldalt a látvány növelésének érdekében a végleges rajz korongján fekete alkoholos filccel érdemes kihúznunk. Óriásbolygóink feltűnő peremsötétedésének ábrázolásáról se feledkezzünk el. Ennek legjobb módja, ha az észlelőlap korongjának szélét a végső rajz elkészültével koncentrikusan egy-két milliméter szélességben 2B-s ceruzával halványan besatírozzuk, majd ezt követően azt papírzsebkendővel óvatosan elkenjük.

Észleléseinket az alakzatok intenzitás- és színbecslésével zárjuk. Ezt szintén egymáshoz viszonyítva, a konstans értékek figyelembevételével végezzük.

Színes rajzok

A nagyobb átmérőjű tükrös távcsövekkel rendelkező amatőrők színes rajzok elkészítésével is próbálkozhatnak. Több hónapon keresztül végzett munkát követően a legtöbb jó szemű észlelő felfigyel a bolygók korongján látható színekre. Ezzel kapcsolatban azonban megjegyezném, hogy a színek becslése az észlelések összesített feldolgozásának szempontjából sokkal célravezetőbb. Néhány kivételes esetben azonban bolygóink korongja annyira gazdag színvilágú, hogy érdemes megpróbálkoznunk a színek visszaadásával. Ekkor természetesen le kell mondanunk a színszűrők folyamatos használatáról.

A látott színek rajzban történő megjelenítése nem egyszerű feladat. Ezeket én a Derwent cég akvarell ceruzáival készítem. Ezek színei egymással jól keverhetőek, munka közben nem kenődnek. Ráadásul nagyon finoman és óvatosan lehet velük dolgozni. A részletek kiszínezését követően azok vizes puha ecsettel elmoshatóak, és a kihegyezett, vízbe mártott ceruzákkal a finomabb részletek is sokkal valósághűbben ábrázolhatók. Azt tanácsolom, hogy akik színesben próbálják meg visszaadni a bolygók látványát észlelési tapasztalataiknak megfelelően, még az észlelések megkezdése elött próbálják ki az alkalmazni kívánt ceruzákat! Az akvarell ui. víz hatására rendkívül jól terül - különösen a sötétebb árnyalatoknál - túlzottan intenzív színeket eredményez. A legtöbb színes rajz elkészítéséhez a barna, sárga, narancs, szürke és vörös, valamint a különböző testszínek halványabb árnyalatai a legalkalmasabbak, de készletünkből a fekete szín sem hiányozhat.

A távcső mellett a legtöbben vörös észlelőlámpa segítségével készítik rajzaika. Ennek fénye mellett viszont nem tudunk színes rajzokat készíteni. Ekkor jobb, ha észlelőlámpánk szűrés nélkül, természetes fényében, de a lehető leghalványabban világít. Egy gyengébb elem alkalmazása ekkor jó szolgálatot tehet.

A színes rajzok elkészítése az átlagosnál több gyakorlást igényel, viszont a végeredmény minden fáradozásunkért kárpótol.

Néhány jó tanács

Célszerű, ha egy láthatósági időszakon belül mindig ugyanazt a műszert és kiegészítőit használjuk. Észleléseink csak ekkor válnak kiértékelhető, homogén sorozattá. Mivel a bolygók megfigyelése hosszú távú tevékenység, még jobb, ha akár évekig nem változtatunk eszközeink összeállításán.

Jóval pontosabban dolgozhatunk, ha nem bízzuk magunkat az emlékezetünkre. Rjzainkat minden esetben a távcső mellett fejezzük be! Így a készülő rajzot folyamatosan összehasonlíthatjuk az okulárban látott képpel.

Bolygóink a távcső látómezejében egymástól eltérő megjelenésűek. Az észlelés során más-más részletekre figyelhetünk fel. Munkánkat soha ne kezdjük azonnal a rajz elkészítésével. Először tanuljunk meg látni! Vegyük észre a bolygókat jellemző sajátosságokat, tanulmányozzuk azok észlelésének mikéntjét, és csak ezt követően lássunk neki ábrázolásuknak.

Senkinek sem kell elkeseredni, ha az első rajzok nem igazán lesznek "életszagúak". Kitartó és legfőképpen megszállott gyakorlással szerezhető meg csak az a rutin, aminek segítségével tolmácsolhatóak a látottak. Jómagam sem vagyok soha elégedett elkészült rajzaimmal. Talán ez a mozgató rugója minden további próbálkozásnak.
 
A lap teteje