A bonsai alakítása.

  A két leggyakoribb alakítási mód a metszés és a kötözés.
A metszés.
Ettől a művelettől félnek legjobban a kezdő bonszájosok. A bonszájnak használt fák többnyire igen jól tűrik a metszést, ezzel a művelettel nem tehetjük tönkre. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy esztétikai hibát ne okozzunk. Gondoljuk meg jól, mielőtt egy vastagabb ágat levágunk.  Kézzel takarjuk el a levágandó ágat és figyeljük meg hogyan fog kinézni.
A jól tartott fa hosszú hajtásokat fog hozni.  Ezek használják fel a legtöbb tápanyagot ettől még erőteljesebben nőnek, a többi hajtás, alsóbb ág nem fejlődik, sőt sokszor felkopaszodik. Ezért a fa növekedését állandóan figyelni kell és ha egy hajtás eléri a 6-10 leveles (levélpáros) hosszúságot, nagyon kilóg az eredeti lombkoronából akkor vissza kell metszeni. A metszés után a hajtáson (ágon) 2-3 levél maradjon, de egy mindenképen. A hajtás az utolsó levél irányába fog nőni, ezzel irányíthatjuk a növekedést. Ezt a metszést a növény fajtájától, korától és kondíciójától függően egy évben legalább kétszer, de esetleg akár négyszer is el kell végezni. A hajtás metszését éles ollóval,  az ágakat kertészeti metszőollóval végezzük. Lényeges, hogy a vágási felület roncsolásmentes legyen. Vannak hajtások amelyek a koronában befelé nőnek vagy egymást keresztezik, ezektől is meg kell szabadulni. A kereskedelemben kapható bonszájok legtöbbször hókidacsi (hokidachi) stílusúak (bővebben a " stílusok" oldalon), de mivel tömeggyártásról van szó, nem a legszebben vannak alakítva. Sok ág nő szabálytalanul, ezeket ki kellene vágni, de akkor nagyon megritkulna a korona, ezért ezt óvatosan végezzük, évente csak egy-két hibás ágat metszünk le.

Kezdőknek ajánlatos ezt a gyakorlatban megnézni.  A kiállításokon rendszeresen tartunk metszési bemutatót. Ha faiskolai , vásárolt, vagy begyűjtött nyers fát kezdünk alakítani, akkor válasszuk ki az erősebb ágakat. Minden irányban legyenek ágak és több emeletet alakítsunk ki. Ne sajnáljuk a feleslegeseket levágni. Ahol hármas ágelágazás van ott az egyiket kivágjuk.

A drótozás.
Ez a másik legfontosabb alakítási mód. A drótozás a kéreg elszorításával tápanyagtorlódást okoz, ettől gyorsabban vastagszik a lekötözött ág vagy törzs. Ez csak másodlagos hatás, tulajdonképpen azért csináljuk, mert a megkötözött ágat (törzset) a dróttal együtt a kívánt irányba hajlítjuk. A hajlítást óvatosan végezzük, nehogy eltörjön az ág. Vannak igen hajlékony fák, de pl. a Hibiszkusz annyira törékeny, hogy nem is nagyon szabad kötözésével kísérletezni. A finomabb kezűek megpróbálhatják. Egy fiatal fa ágai a természetben felfelé állnak, az időseké inkább csüngők. Ezért ha lekötözzük az ágakat máris idősebbnek néz ki a bonszáj. A fa a drót leszedése után megtartja az alakját (vagy nem). A huzalt beszúrjuk a földbe, majd 45 fokos szögben rátekerjük, ha az ághoz érünk azon folytatjuk a végéig. A következő dróttal a másik ágat kötözzük körül és folytatjuk minden ágon, figyelve arra, hogy a vékonyabb ágakat vékonyabb dróttal kötözzük. Nagyon ügyeljünk arra, hogy ne törjünk le hajtásokat és ne is szoruljon a drót alá. A szakkönyvek jobb-rosszabb ábrákon ezt bemutatják, érdemes tanulmányozni, és aki teheti nézze meg élőben. A mi kiállításunkon mindig, máshol gyakran látható élőben drótozott fa. Ennek a műveletnek az elvégzését szigetelt tömör vezetékkel végezzük, lehet réz vagy akár alumínium. A könyvek szigetelés nélküli drótot ajánlanak, én szigeteltet használok, mert az nem vág be olyan könnyen a kéregbe, kíméli a fát.  Szigetelt vezetékkel kötözött fa nem esztétikus, de kiállításra úgysem viszek olyan fát amelyiken drót van. Nálunk semmiféle bonszáj drót nem kapható, ezért villamossági szaküzletekben tudjuk megvásárolni. Tömör, nem hajlékony vezetéket vegyünk, különböző keresztmetszetűeket, mivel az erősebb ágak kötözéséhes vastagabb, keményebb drótra van szükség. Aki tud, szerezzen be villanyszerelőtől bontott vezetéket. Törzsek drótozásához bontott műanyaggal bevont kerítéshuzalt használok. A drótozott bonszájt is állandóan figyelni kell nehogy a huzal bevágjon a kéregbe, mert az nagyon nehezen gyógyuló csúnya nyomot hagy. A gyorsan vastagodó vagy gyenge kérgű fáknál pl. a fikusz, 3 hónapnál tovább nem ajánlatos a drótot rajta tartani, keményebb kérgűeknél egy évig is fennmaradhat. A drót leszedése után, ha a fa nem maradt meg a kívánt alakban, újra feltekerjük. A leszedésnél nem szabad a drótot visszatekerni, mert könnyen letörhetünk hajtásokat, ezért menetenként csípőfogóval vagdossuk le.