A bonsai öntözése és párásítás. 

 A bonsai nevelésénél az öntözést tartom a legfontosabbnak, mert a fák elpusztulásának ez a leggyakoribb okozója. A legtöbb növény, helytelen öntözés esetén rövid idő alatt tönkremehet, ezért fordítsunk rá gondot.
 Nem lehet szabályt alkotni, hogy hány naponként öntözzünk, mert a növények igényei is különbözőek, és a környezet is nagyban befolyásolja az öntözés gyakoriságát. Azonban általános szabály : a föld sohase száradjon ki teljesen. Ha a föld felszíne kiszürkül, akkor öntözni kell. A kereskedőktől kapott információ legtöbbször hibás, mert a gyakran ajánlott heti egy-kétszeri öntözés Hollandiában, vagy Japánban megfelelő lehet, mivel ott a tenger közelsége miatt a levegő nedvességtartalma jóval magasabb a mienknél.
 A bonsait nehéz túlöntözni, mert ha megfelelő vízáteresztő képességű földet használunk, a felesleges víz a tál alján levő lyukon kifolyik. Azért vigyázzunk, hogy  a föld ne legyen lucskos, és az edény alatti tálban ne álljon víz. Egyes fák igen érzékenyek az ilyen pangó vízre.
Tájékoztatóul megemlítem, hogy nekem nyáron, úgy a szabadföldi, mint a szobai növényeket, és télen a fűtési időben általában kétnaponként kell öntöznöm. A 10 cm-nél kisebb edényben levő fáknak naponta adok vizet. Ősszel és tavasszal a ritkább öntözés is elegendő. A szabadban, pincében teleltetett növényeket is időnként ellenőrizni kell, hogy nem száradtak-e ki, és ha szükséges, fagymentes időben öntözni kell. Külön felhívom a figyelmüket arra, hogy nyári kánikulában, egy 2-3 napos vikkend alatt ha nem gondoskodunk az öntözésről, hazaérve már csak a kiszáradt fákat találjuk. 

A kereskedelemben kapható fák nagyon kicsi tálban vannak. Saját tapasztalatom szerint 15 cm-nél kisebb tálban nagyon nehéz a fát megtartani, mert olyan hamar kiszárad a föld, hogy kánikulai időben és télen fűtött szobában esetleg naponta többször is meg kellene öntözni. A tál mérete legyen kb. kétharmada a fa magasságának, azaz egy 30 cm-es fához 20 cm-es tál való.
 Sokan a növényt teljesen bemerítik vízbe, addig, amíg megszűnik a bugyborékolás. Ezt én nem tartom helyesnek, mert a víz kimossa a földből a tápanyagokat. Csak akkor javaslom, ha a föld nagyon kiszáradt, vagy erősen agyagos és nehezen veszi fel a vizet.
 Ettől eltérően öntözzük a pozsgás álbonsaikat, pl. a majomfát ( igazi neve: pozsgafa, latinul crassula) és a porcsint. Ezeket csak igen ritkán, kevés vízzel öntözzük, egy- négy hetente.
 Az ellenkező véglet többek közt a törpe bambuszok, és a mocsári ciprus.
 A fikuszfélék szeretik ha a rendszeres öntözés néha elmarad, és egy kissé (sohasem teljesen) megszikkadnak.

Előfordul, hogy az öntözővíz azonnal átfolyik a földön és nem nedvesíti át rendesen. Ennek oka lehet a hibás föld összetétel, túl sok gyökér, ha régen nem volt átültetve és földigiliszta is kerülhet a földbe, annak járatai miatt átfolyik a viz. Ezekben az esetekben amint lehet, át kell ültetni a fát.
.
Az öntözővíz minősége.

A növények nagy része savanyú kémhatású földet kíván. A magyarországi vizek általában kemények, vagy nagyon kemények. Ezért az öntözés hatására a talaj fokozatosan lúgossá válik. Ha a növény nem túl kényes, akkor elég, ha az évenkénti átültetésnél a földbe savanyú tőzeget keverünk, ez biztosítja az alacsony pH értéket. Érzékenyebb növények esetében ez nem elég. Ezeket lágy vízzel kell öntözni. Ezt elérhetjük úgy, hogy esővízzel, vagy esővíz és csapvíz keverékkel öntözünk. Csökkenti a keménységet, ha a vizet felforraljuk és kihűlés után ezzel öntözünk. Egyéb módszerekkel is kísérleteznek, pl. savanyú tőzeget tesznek egy edénybe, és a vizet ebben hagyják állni egy napig. Hallottam arról is, hogy a vízbe literenként néhány csepp citromot tesznek.

A gyakoribb, savanyú földet kívánó növények:

Acer palmatum
Azalea
Cryptomeria
Crassula
Gardenia !
Ilex !
Myrtus
Nyírfélék
Podocarpus
Rhododendron !
A tűlevelüek nagyrésze savanyú talajt kíván, de nem túl kényesek.

Párásítás

Sok fa, a mediterrán (szubtrópusi) trópusi, egyenlítői fajok többnyire magas páratartalmat kívánnak. A mi lakásainkban kimondottan alacsony a páratartalom, panellakásban mértek 10%-ot is, ami a sivatagi viszonyoknak felel meg. Hazájukban ezek a növények 80-90%-os páratartalmú helyen élnek, ezt szokták meg évmilliók alatt, nehezen viselik az ettől nagyon eltérő körülményeket. Még a hazai növények is kedvelik a párás helyeket, hisz az erdők az igazi élőhelyei ezeknek.

Ezért a fák lombját ajánlatos naponta legalább egyszer állott vízzel permetezni. Kedvelt és sikeres elhelyezési mód az, hogy egy nagyobb tálat telerakunk agyaggranulátummal vagy apró kavicsokkal. Megtöltjük vizzel és erre rakjuk a bonsait úgy, hogy ne érjen a tál alja a vízbe. Ezzel páradús környezetet érünk el.