A tölgynek több fajtája található az erdeinkben, parkjainkban, és mivel könnyen kereszteződik, sok a hibridje is. Igen szép a természetben a kocsányos tölgy (quercus robur) ezért sok kezdő bonsais érdeklődik ennek a fának a tartásával. Ezért ismertetem ezen a lapon, de aki fél a kudarctól, annak semmi esetre sem ajánlom.
 Kérge barázdált, szürke. Leveleik jellegzetesen karéjosak, 12 cm hosszúak, 7 cm szélesek, ez a méret is túl  nagy egy bonsainak.
 Az első probléma a beszerzése. A szedett makkok jól csíráznak, könnyű felnevelni, az erdőkben is lehet néhány éves magoncot találni. A fiatal növény azonban nagyon lassan növekszik, nehezen vastagszik a törzse, sok évre van szükség mire szép törzsű fát kapunk. Komolyabb méretű fát igen nehezen gyűjthetünk be, mert karógyökerük van, olyan mélyre nyúlnak le, hogy nem lehet kiásni. Ezen nincsenek hajszálgyökerek, ezért ha elvágjuk, biztosan elpusztul. Ha szerencsénk van, és olyan sziklás talajon nőtt a fa ahol nem tudott a karógyökér mélyre hatolni, onnan kísérelhetjük meg kiszedni. A következő baj az, hogyha a karógyökeret néhány év munkájával lerövidítettük és tálba ültettük, akkor sem tűri a tölgy ezt a macerát, több kevesebb év múlva elpusztul. Úgy próbálnak tölgyet hosszabb ideig megtartani, hogy 2- 3 évig tálban tartják a fát, majd a szabadba kiültetve néhány évig hagyják szabadon fejlődni, majd újból tálba ültetik.