Magvetés

Figyelmükbe ajánlom, hogy "bonsai mag" nincs. A növényből az alakítás folyamán lesz bonsai. Vannak azonban olyan növények, amelyek, különösen kezdők részére ajánlottak, mert eleve alacsony fajták.
Ahhoz, hogy bonszájhoz jussunk nem nagyon alkalmas szaporítási mód a magvetés. Igen hosszú idő, sokévi türelem kell ahhoz, hogy komolyabb fát neveljünk Van azonban néhány eset amikor létjogosultsága van a magról való szaporításnak.
1. Ha olyan növény magjához jutunk, amit másképpen nem lehet beszerezni.
2. Ha valamilyen gyorsan növő fa magját ültetjük
3. Ha valamilyen csak drágán beszerezhető fából nagyobb darabszámot akarunk, pl. erdő ültetés céljából. Már néhány éves fácskákból szép erdőt telepíthetünk.

A magvetés gyakorlata.

Nagyritkán elegendő az, ha a magokat egyszerűen bedugjuk a földbe. Rendszerint valamilyen előkezelést kell tennünk. Sajnos olyan módszer nincs, amelyiknek a használatával biztos eredményt érünk el. Ha nem tudjuk melyik a célra vezető módszer, úgy kísérletek sokaságát kell elvégezni a sikeres csírázás elérésére. A magok csírázó képessége igen különböző. Vannak amelyek szinte mind, mások pedig alig kelnek ki. Lehetőség szerint mindig friss magot vessünk, mert a tárolás folyamán legtöbbször elveszítik a csírázó képességüket. Egyes fáknál már a néhány hetes mag sem kel ki. Érett magokat szedjünk, de ez sem minden esetben igaz, mert bizonyos juharféléket féléretten kell elültetni, amikor a magok úgynevezett „viaszérésben” vannak. Az alábbiakban néhány módszert ismertetek, amivel a nehezen csírázó magokat kikelésre lehet biztatni.
 Első lépés ha a magokon terméshús van akkor azt gondosan le kell mosni, dörzsölni, mert azok csírázást gátló hormonokat tartalmazhatnak, és a rothadást is elősegítik.

1. 1. Áztatás. A magokat vízbe tesszük, és egy napig benne hagyjuk. Tovább áztatni nem célszerű, mert a mag oxigénhiány miatt tönkremehet. A mag ilyenkor megduzzad és a héja megpuhul.
2. 2. Forrázás. A keményebb héjú magokra forró vizet öntünk, és másnapig benne hagyjuk.
3. 3. Ecetezés. A természetben a magok egy része úgy terjed, hogy a madarak megeszik, megemészteni nem tudják, de a bélrendszerükön áthaladva a külső héjuk megpuhul és csírázásra alkalmassá válnak. Ezt utánozzuk le avval, hogy 10-20%-os ecetben áztatjuk egy napig. Hallottam, hogy kénsavban áztatva sikereket értek el, de ezt veszélyei miatt nem ajánlom.
4. 4. Reszelés, csiszolás. Kemény héjú magok burkát megreszelve, a kisebb méretűeket megcsiszolva eredményt érhetünk el. A magokon legtöbbször látni a „szemet”, ahol a csíra majd kibújik, ezt a területet kerüljük el a reszelésnél, mert végzetes sérülést okozhat.
5. 5. Repesztés. A kemény héjat bizonyos magoknál meg lehet repeszteni úgy, hogy a belseje nem sérül meg. Ez a művelet óvatosságot igényel, fogóval, kis kalapáccsal végezhetjük el.
6. 6. Rétegezés. Egyes fák magjai hajlamosak arra, hogy „elfeküdjenek”. Ezek az elültetés után csak egy év múlva kelnek ki. Ezeket, ha fagyálló a növény, akkor a szabadban a földbe ásunk egy 10-20 cm-es ágyást, tiszta homokot teszünk bele, és ebbe ültetjük el a magokat. Gondoskodjunk arról, hogy ne száradjon ki. Következő évben kiszedjük és elültetjük.
7. 7. Hideg kezelés. Bizonyos magoknak szükségük van kikelés előtt a téli hidegre. A szabadban ezt megtehetjük.