ZSÖGÖDI SZÓ – KIKELET

KIKELET

Kedveseim mindig öröm hosszú tél után a kikelet. Talán az ember természete is kissé sötét, borongós és hideg lesz. A tavaszi olvadás felolvasztja a megfagyott gondolatokat, újra szárnyalni hagyja az embereket az egyre hosszabbodó nappalokkal és a pajkos kis napsugarak játékával.

Kellemes tavaszt kíván a Zsögödi szó szerkesztősége.

ISTEN ÉLTESSE A NŐKET!!!

Erdélyt kivezetni a sötétségből…

Na, csókolom! Hogyes vannak kedveskéim! Bizonyosan nagyon jól. Évszázadokon át csak rittyentették egymást Erdélyért az akkori nagyhatalmak. Most éppen Románia része. Baj az van, főleg, ha föltétlen bajt szimatolnak. Szegény Erdély meghurcoltatott. Most egycseppet rőkölni kéne ezért. Főleg 19989-es fordulat után jutott eszükbe a kommunizmus sötétségéből kivájni az erdélyieket a magyarországiak, de mások is. A külföldi invázió az erdélyieknek először zavarodást idézett elő. A volt kommunisták új köntösbe öltözve a segélyekről levették a fölét. A többit, vagyis sok esetben a megmaradt mocskot szétosztották. Sok kífeldi felvilágosító beszédet tartott, miként is lehet a világosság felé menni… Pedig eppeg elég volt a tudathasadáshoz vezető hovatartozás kérdése. Pontosítva az eurózás, a globalizilés, magyarkodás, hazafiaskodás, keleti lócsicsek betörése. Változik a világ, s szar a kakával összevegyülni látszik. Az erőszakos segítség pedig mindenki hátán egy nagy púp. Tegyük fel, mi lenne, ha Amerikát elerdélyesítenénk. Például New York egyik percben csak Zsögödi minta szerint kellene éljen? Na, van meglepődés ugye! Megvannak a saját értékeink, nemhogy nem kell a másé, de kevésbé vagyunk sötétségbe, mert egy igen gazdag kultúrára támaszkodhatunk. Gyökerünket nem hagyjuk, mert, aki azt megteszi, azt az ördög elviszi.

B.L.

MAROSVÁSÁRHELY-BUDAPEST

LÉGI ÚTVONAL

Bégyúlt egy új járat. Az egész Erdély, de főleg Székelyföld csudájára jár. A zsögödieknek es éppoly csudás. Há csak felülnek nagy pirímókusan a buszra s tekerjed Vásárhelyre, s ott pedig felülnek a repülőre, s egyből ki Magyarba, vagyes Petre. Meee! E mán döfi! Most már ellehet daloni azt az éneket es: „Ha majd eccer sok péndzem lesz, felülök a repülőre,/ súgy elszállok, mint a fecske, fenn a magas levegőbe”. Meghatós perceket élünk át. Csak háromnegyed óra, sott is vagyunk, ahol akarunk. Eddig es ott voltunk, de volt mit szimmogni egész nap alatt, míg a vonat vagy busz megrázott a célállomásig. Egyesek azt mondják, nem es kerül kituggya mennyi pénzbe. Egy kicsit kavaros a pénz, met nem lehet tudni mibe es számiccsák. Régi-vagy új lejbe, forintba, euróba? A ráksúly érti ezeket, az a lényeg ne legyen sok. Mongyuk Vásárhelyig a zötykölődés legjobb esetbe 3 óra Zsögödtől. Na, úgyes legtöbb négy óra alatt eresztve busszal és repülővel ott es vagyunk! Azé még van egy bajocska, a székelyek közül kevesen repdestek, főleg repülővel. Ezétt elővigyázatosságból, nem baj, ha van egy jókora punga, ha okádni kell, férjen is belé. Ugye attól a fel-le szállástól gurgulázhat az ember hasa. A szalonna és a vereshagyma evést, ellehet hagyni, mikor fődet ér az ember.

Repülni vágyó zsögödi

KIÁSTÁK FERI BÁCSI CSONTJAIT!

Megkapták valahol Oroszországba a zsögödi bodega alapító fejnek, Feri bácsinak a csontjait. Sokan azt mondják, nem lehet igaz, mert Feri bácsi egy tapodtat sem mozdult, csak ült a kocsmában, s nem hagyta boros kandérját az istennek se. Ott lelhette a halál 1849-ben mikor az osztrák hadsereg Csíkországban kókoskodott. Kevesen azt állítják, hogy ő is harcolt az osztrákok ellen, először bévett egy csipor bort, s úgy vetette magát belé a harcba halnyelű bicskájával. Sajnos a túlerő végzett vele. 1990 után zsögödi nemzeti hősé is emelték, az utóbbi állítások alapján.

Dimitrij Pocseko Logándi orosz régész és kutató, bandájával együtt Szibériába rátalált egy mamut csontra, később rájöttek, hogy nem lehet mamut, hiszen túl kicsi a méret, csak a csontozat olyan kemény, mint a mamuté. Megvergálták a déenesét, s kiderült, hogy székely, ráadásul csíki, és sok esélye van, hogy azt állítsák, hogy zsögödi. Logándi profeszor egyik tanítványa eppeg magyar és véletlenül zsögödi származású. Lögödi Güdüc, becsületes nevén megállapította, hogy ez nem lehet más, mint a híres zsögödi kocsmáros, aki harcolt a szabadságért. Most mán igaz-e vagy nem nem lehet tudni. Azt viszont a faluban tudják, hogy a csontjaival nincs mit kezdeni. Egyesek szerint, ha nem alkohollal itatott és nem fehérnépszagú, akkor nem es Feri bácsi.

ÉN

ZSÖGÖDI TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT

Bözse néni fogyókúrája egészen megkapó. A hölgy megőrizte vonalait több évtizeden át. Most a hetvenet is elütötte, de alakja cájsz! Semmi hiba sincs benne. Ennek titkáról kérdezte meg őt a Zsögödi szótól egy illető.

- Csókolom drága Bözsike néni. Már rég benne van a korban, és mégis milyen csinos.

- Ne es mondja, met elpirulok.

- Hallottam írt egy könyvet „Fogyókúra székely módra” címmel.

- Igen, igen! Megírtam. Egyfolytába könyvet adnak ki, én mét es maradjak le.

- Meséljen arról, mit tartalmaz ez a könyv?

- Hát annak idejin mikor nem vót divat a fogyókúráskodás, avval kezdem, s oztán jön a többi.

- Mikor fogyott először egy igazit?

- Pufok gyerek vótam, s bédöglött szegény édösapám vállalkozása, az Isten nyugtassa. Egy nyár alatt leadtam vagy tíz kilót.

- Milyen volt a fogyókúrás folytatás?

- Jött ez a departamentálás. Elvittek Auswitzbe. Ez vót az egyetlen wicz, amin nem sokat röhögtem. Fogyni annál többet. Kéét hónap alatt vagy húsz kilót. A bordáim látszodtak, a pókhasam leapadt, s a szemeim kigülledtek.

- Szomorú dolog, mondhatom…

- Szomorú, szomorú, de legalább csinos lettem. Oztán felszabadulás után jött a szárazság az ehezés, a vonalaim megmaradtak. A kommunizmusba a rendszer ellensége vótam.

- Igen, de most is őrzi az alakját!

- Nem es csuda, ez a székely fogyókúra titka. Hazaereszkedik a férjem félhúsba s jól eldengel. Azelőtt mán úgy fosok az idegességtől, mint a murányi kutya. Most mán nem annyira egyenget, de kevés a nyugdíj. Abból a számlákot fizessük, s ott ne eszünk, amit tudunk.

- Köszönöm, hogy megosztotta titkát.

Tiszta szívesen. Menjen csak férjhez egy székelyhez, met magácska egy kicsit telt, s akkor újból olyan vonalai lesznek, mint a csuda.

KÍVÁNSÁGKOSÁR

Régen már bégyúlt a Duna televízióban ez az adás, és szinte szikrázik. Az egyszer biztos foszforeszkál. Kezdetekkor ez a műsor nagyon kereste magát. Lehetett kérni szinte bármilyen színpadi jelenetet. Lehetett szívhez szólót, akár lajbi szaggatót. Lehetet dalt, mecsergést. Lehetett akár verset is, s még mittudomén micsodát.

Azóta sok víz lefolyt a Duna televízión, szinte árvíz lett. A kívánságműsorból kívánságkosár lett. Találó a név. Egy napon megadott számok közül választhat kedves, figyelmes, másokat meglepő aranyos alak, aki üzen. Küldenek egy csomórakásba szedett, kedves üzenetet, dalt, verset, jelenetet a kívánságkosár adta lehetőségek közül, amiben főleg nóták csendülnek föl és le.

Telefonálók jókívánsága elérzékenyíti a levegőt. Néhány telefonáló kívánságát rögzítsük emlékezet alapján.

- Hálóóóó, Duna tévé?

- Igen. Tessék mondani.

- Egy dalt szeretnék.

- Kinek küldi a dalt?

- Hát magamnak. Nem küld senki, s úgy gondoltam meglepem magam.

Ez igen, legalább a dal is talál, s szívhez szól. Legalább az ízlésnek megfelelő dalt hallgathat az illető.

- Háló? Duna tévé?

- Igen. A kívánságkosár műsora.

- Ugye ketten vagyunk?

Isten őrizz, hogy még valaki legyen a közelbe… Csupán az egész világ.

- Háló?

- Tessék.

- A kívánságkosár?

- Igen a Duna televízió kívánságkosár műsora.

- Egy nótát szeretnék.

- Melyiket:

- Amilyen tetszik most húzni, az jó lesz.

Jó, jó! Történetesen egy diszkoszámot húztak.

Valahogy így ál a bál kívánságkosár táján az árvíz tévé műsorán.

Üdvözleteket Kévánó Polgár

ÜGYNÖKÖSKÖDŐ ÉS BESÚGÓ MÚLT

A hősöknek nincs életkoruk, a marhaságnak úgyszintén. A kommunista rendszer alatt feltűnt ügynökök és besúgók listáját hozzák nyilvánosságra egyre több Kelet-európai államban. Pakolják is rá a sok mocskot, ahogy bírják. A dolog fonákja, hogy ezt rendszerváltás után meg kellett volna tenni. Amit pedig figyelembe kell venni, hogy az illető önként mászott bele a mókuskerékbe vagy kényszeríttették, mert az óriási különbség. Most meg olyan tapló fejek állnak a gáton kiadott könyvükkel s más egyebekkel, akik az elmúlt rendszerben lapítottak. Súlyos és egyben aljas dolog. A fiatalabb generáció, aki nem érte a korszakot ítélkezi tud, de ha bele csöppenne egy hasonló helyzetbe, vajon mit tenne.

BöLö

SZERENCSE FEL!

Meg akarja menteni a világot? Igen? Na akkor csupán ötven embernek kell elküldje az Interneten! Hirtelen el is gazdagodik, ha ezt a lépést megteszi Hatalmas vagyona lesz

Ha nem, akkor eltörik keze-lába, hajléktalan földönfutóvá válik Varjuk kaparják ki a szemét, a nyüvek eszik ki a belét!!!

Gondolja csak végig, mennyit nyer és mennyit veszíthet Ne habozzon a szája! Cselekedjen, de most!!!

VALENTIN TALÁKOZÁSA BOLDOG KARÁCSONNYAL

Szép hazánk üzletei csillognak-villognak, mint a szentjánosbogár a csöndes nyári éjben Viszont a színösszeállítás kevésbé egyezik meg a szentjánosbogáréval Lepipálva a szivárvány összes színeit „ragyognak” egyfelé. A kirakatok tele mindennel, szinte az összes árú ki van pakolva, hadd mutassuk meg, mink van nekünk. Van is… Az üzletben lassan csak az üzletes nőt lehet kapni.

Egy ilyen babba üzletbe tértem be jómagam is. Sok meglepetés fogadott. Mivel az üzletnek nevezett lakrész egy tömbház aljába volt berendezve eléggé szűknek bizonyult a hely. Sokszor összeütköztek a kedves vásárlók, hol a seggükkel budicsekkeltek, hol pedig a fejük koppant össze. Néha egy két termék a sürgés-forgásba a gravitációs lehetőségekkel élve zuhanó mutatványparádéként földet ért. Ilyenkor a kedves vásárlók egymásra mosolyogva visszaillesztették a polcra az elbarangolt-csatangolt portékát. A kásszírnő teljes szakértelemmel bontakoztatta ki a világfájdalmas ábrázatát, hogy megint egy vásárló arra mert menni tele rakva kosarát ezzel-azzal. A vásárlók sem adták fel. A régi lakrészbe közlekedvén, az előszobában válogattak a tejtermékek között, a nagyszobában szinte mindent kaphattak, főleg édességet, italokat, tésztaféléket, a konyhában pedig a húsfélékből nézhették ki, ami kell. A kasszánál pedig ott volt a sok cigi meg rágcsi. Fürdőszobát nem tudom, mire használták

Visszatérve ténykedésemre, sok könyökölés, budicsekkelés, és fejkoppanás árán elértem oda, ahová terveztem, két-három terméket leverve. A visszaillesztés sem ment olykönnyen, mert keményen, amit felraktam egyik percben, leomlott a másikban. Egyik kedves vásárló segítkezett míg végül összejött a dolog. Szintén hatalmas harcok árán elértem a kasszát. Akkor vettem figyelembe, hogy ez egy Meseországi bolt lehet, ahol jól meg fér a Karácsony a Boldog Új Esztendővel és a Valentin nappal együtt. Úgy véltem ez az ünnepek boltja. Valentinos lufik, Boldog Karácsonyos feliratok egymás mellett kéz a kézben. Amint imigyen bámulászok eszembe jutott célom fontossága. Nem vala más, mint a kiválasztott árút kifizessem és hazavigyem. Otthon meg lesz időm gyógyítgatni a vásárlási koccanásoktól kiemelkedő daganatokat a testemen. A kásszírnő előttem elintézett egyet és azután egyet ásított. Kivett a kasszából egy köteg pénzt és számolni kezdte. Aztán jött egy kollégina, annak is adott egy köteg pénzt, s így együtt számoltak tíz percen kersztül, s tán tovább is, mert jómagam elhagytam a terepet, hadd számolják nyugodtan a pénzüket. Az árú valószínű ott ásított a kásszírnővel még egy ideig, míg észre nem vették. Lehet bajba sodortam őket ebben az esős februárvégi napon, a nagy karácsonyos és valentinos hangulatban, ahol még a dzsingóbeles pillogók nyöszörögtek a nótát utánozva nagyon csendesen.

K.Zs és B.L. közös vásárlási élménye

Két alak jő ki az erdőből. Jobban mondva az egyik szalad és a másik medve.

Darvas László elmondása alapján

NEM PROCIVONALON MŰKÖDŐ ALKOTÓMESTER

Művész: Nem értem miért nem jók a munkáim.

Riporterhölgyike: Művész úr ne se búsúljon, ügyet se vessen, halála után úgyis híres lesz.

R E K L Á M

Eladó, kiadó most a szívem – Egy hölgy ajánlata, aki privatizálja magát. Megkapható a zuhogó esőben, ahol piros ruhában falhoz állva egy esernyővel figyeli a kilátást. Vagyis, amikor kurvára esik az eső.

Férfiak éljenek a lehetőséggel!!!

PÁLYÁZAT

OPÉRÁ DE SZÖPUN – Egy újabb sorozatot szeretne forgatni a zsögödi színésztársulat. Ezért forgatókönyvíró kerestetik. A szöveg föltétlen kell tartalmazzon pozitív és negatív hősöket. A pozitív hősök legyenek lájtosak, a negatívak mocskok a végtelenségig. Ami a szöveget illeti, tilos kifelejteni: Én elhagylak, Sose bocsájtom meg, nem bírom tovább, csak rólad álmodom, megbosszullak stb. jelzőket. A hős és a hősnő neve minden egyes mondatba kötelezően kell szerepeljen, nem baj, ha hatszor is. Legyen szenvedős, de végén hatalmas boldogság úgyhogy a néző sírja ki a köldökét is.

A zsögödi rendezőség

RÉGISÉGEK ÖSSZEGERRENÉSE

Azt mondják a régiségek jól megférnek egymás mellett, pedig ez nem igaz. Múltkor a játszótér felé kerülve, láttam verekedni őket. Két régiség agyba–főbe rittyentette egymást. Az egyik kézháttal úgy megterítette a másikat, hogy egyből ellepcsent, mint a kecskebéka a tavasz pipezöld füvön.

Gondoltam közbeszólók legyen vége a bunyónak, de szinte én is kaptam kettőt a pufámba. Nem tudom mi okból, de lecsendesedtek. Az egyik régiség lépkedett szaporán körbe-kereken körülöttünk, a másik kihúzta magát, mintha karót nyelt volna. Amelyik kihúzta magát hatszögbe elárulta miért is bunyóztak össze. Azért, mert szerinte csak őt illeti meg a régiség név, ő az igazi régiség. Ekkor a másik közbevágott, hogy ő megy és hány meg hány dolgozó boldogságát okozza. Erre a hatszögbe kihúzott régiség rávágta, hogy ez az, a boldogságát okozza, de nem szerzi. Az igazi régiség, mint ez a kihúzott hatszöges csupa érték és vagyon, főleg képzőművészeti alapon. Ahogy így ecsetelte nemességét, a menő régiség szembeugrott a büszkével, újra püfölni kezdték egymást. Aztán mielőtt újra folytogatásra került volna sor lecsendesítettem. Megmagyaráztam, arra is szükség van, hogy menjen a régiség, s az is jó, ha az egyik boldogságot okoz, a másik meg szerez. Erre abbahagyták a bunyót, béhívtak a legközelebbi kocsmára lütyüzni.

Régiségekkel találkozó polgár

SZÜLŐI GÜRC

Nos, hamar kiüt a szeretet. Szegény szülők csak gürcölnek, húzzák az igát, s a mocsok kölykek csak töltik idejüket az egyetemen. Szórakoznak ugye. A szülőnek pedig a hátán sose szárad meg az ing, s mindent csak érte csinálnak, semmit se magukért. Ha nem lennének a gyerekek, nem dolgoznának, nem ennének, de inni aztán egyáltalán.

Egy karikatúra nyomán

Honlap: www.geocities.com/borbelevente, e-mail: borbelevi@yahoo.fr,

YAHOO keresőben be kell ütni a Borbé Levente nevet, s kiadja a lapot.