I S K O L A I      K Ö N Y V T Á R  - A Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok éves beszámolója –

Módszertani gyűlés Székelyudvarhelyen

   2012. március 29-én lett összehozva a Csík- és Udvarhelykörzeti könyvtárosi módszertani nap, akinek házigazdája Barabás Zója a Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa volt. A gyűlés szervezői: Barabás Zója és Borbé Levente voltak.

 Dáné Szilárd Hargita Megyei könyvtárosokért felelős tanfelügyelő köszöntő beszéde után a házigazda megtartotta előadását. A meghívottak betekintést nyerhettetek Barabás Zója évi könyvtárosi tevékenységébe, ahol sohasem áll meg az élet. Mindezt jól kidolgozott rendezvénysorozatokkal támasztotta alá. Továbbá Egyed Daniela a csíkszeredai Művészeti Líceum könyvtárosa beszélt az olvasás fejlesztéséről, amelyben nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is előkelő helyet foglaltak el. Danielát, Borbé Levente a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa váltotta fel. A könyvtárak sajátos jellegéről tartott előadást kiemelvén saját iskolájában zajló könyvtárosi tevékenységet. Hatos Melinda a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosának előadása szinte passzolt az előzőhöz, hiszen a könyvtárak menedzseléséről beszélt, amelynek egyik kézzelfogható eszköze maga a világháló. Utolsó előadóként Bíró Emese a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános iskolától beszélt a felolvasó estek hasznosságáról, amelyet rendezvényeinek illusztrálásával varázsolt hitelessé.

   Az igen jól sikerült módszertani nap megkoronázásaként szolgáló kötetlen beszélgetés sok problémamegoldást eredményezet. Az e fajta gyűlések, ahol a könyvtárosi szakma értékeire és orvoslására teszik a hangsúlyt, nagyon kellenek.

   Végül de nem utolsósorban jöjjenek az előadókon kívüli könyvtárosok, akik aktívan bekapcsolódtak a gyűlésbe: Fekete Erzsébet - Székelykeresztúr, Zeyk Domokos Iskolaközpont; Kántor Ágnes - Székelykeresztúr, Petőfi Sándor Ált.Isk.; Nagy-Imecs Zsuzsánna - Székelyudvarhely, Bethlen Gábor Ált. Isk.; Botorok Ildikó - Székelyudvarhely, Eötvös József Szakközépiska; Barabás Judit - Székelyudvarhely, Benedek Elek Pedagógiai Líceum; Deák Enikő - Székelyudvarhely, Palló Imre Művészeti Líceum; Dénes Tünde Sára - Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium; Györfi Margit - Székelyudvarhely Kós Károly Iskolaközpont; Marossy Enikő - Székelyudvarhely, Bányai János Szakközépiskola; Kelemen Rebeka - Parajd, Áprily Lajos Ált. Isk.; Kátay Erzsébet – Korond, Iskolaközpont; Jancsó Ágnes – Korond, Iskolaközpont; Simó Ildikó – Szentegyháza, Mártonffi János Ált. Isk.       A módszertani gyűlés programjáról:

http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2012/03/normal-0-microsoftinternetexplorer4.html

Háromszéki könyvtárosok metodikai napja Kézdivásárhelyen

  Október 28-án, pénteken tíz órai kezdettel a kézdivásárhelyi Bod Péter tanítóképző Nagy Béla könyvtár-, és dokumentációs információs központjában metodikai napot tartottak a háromszéki könyvtárosok, amelyre meghívták a Hargita megyei kollégáikat is. Hargita megyét Borbé Levente csíkszeredai, Fekete Erzsébet és Hatos Melinda székelykeresztúri könyvtárosok képviselték.

   László Katalin, az iskolai igazgatónője köszöntő beszéde után Vicol Márta könyvtáros szakmai beszámolója következett. A Bod Péter tanítóképző könyvtárának igen színes és gazdag elmúlt tanévi tevékenységét mutatta be. A házigazda könyvtárost Alis Pop Kovászna megyei könyvtárosokért is felelős tanfelügyelő váltotta fel. Bemutatója a könyvtárosi tevékenységek gördülékeny lefolyásáról és kivitelezéséről szólt. A figyelemreméltó meglátásait ötletbörzeként lehet hasznosítani az elkövetkezendőkben.  A tanfelügyelőnő után Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa beszélt eddig elért sikereiről. A metodikai nap László Emese, a Kovászna Megyei Pedagógusok Háza könyvtárosának Szebenben megrendezett Könyvtárosok Egyesületének Országos konferenciájának beszámolójával folytatódott. A nagyon érdekes és beszámoló elkalauzolt a jelen könyvtárak helyzetének problémamegoldásaiba. Utolsóként Camelia Mantaroşie a bodzafordulói Mircea Eliade Elméleti Líceum könyvtárosnője vezetett be az információkultúra világába, természetesen egybekötve a könyvtárosi tevékenységekkel.  

   Összegzésként elmondhatom, hogy remekbe sikerült metodikai nap volt, ahol az előadók és a hallgatók egyöntetűen az emberi társadalom által létrehozott szellemi javak megőrzését, a műveltség megtartását szorgalmazzák könyvtárosként, tettekkel bizonyítva könyvtárukban és könyvtárközi kapcsolatukban egyaránt. Csak így tovább!

A témához kapcsolódó beszámolót részletesebben meglehet találni a: http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2011/11/haromszeki-iskolai-konyvtarosok.html világhálós címen.

Egyetemet végzett

Hargita megyei könyvtárosok

   A tavalyi Brassói Transilvania egyetemen sok könyvtárosnak sikerült elvégeznie a könyvtár és információtudomány szakot. Nagyon örvendetes tény, hogy ezzel nem záródott le a továbbtanulók névsora. Az idén szintén könyvtár és információtudomány szakon végzett három kollégánk, ezúttal a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetemen. Nem is kell hosszasan szót fecsérelni arra, hogy milyen nehéz volt helytállni a hétköznapokban családanyaként, könyvtárosként és tanulóként egyaránt. Mindenki tudja, ha még egy továbbképzőt is végez el, nem beszélve egy technikumról, főiskoláról, vagy egyetemről. Ahogy szokás mondani: „le az összes kalapokkal előttük”.

  A három idei végzős neve és iskolája ahol könyvtárosként tevékenykedik:

   Deák Enikő a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceumtól, Györfi Margit a székelyudvarhelyi Kós Károly Iskolaközponttól, Pál Erzsébet a lövétei Székely Mózes Általános Iskolától.

    Végösszegzésként el lehet mondani, hogy sajnos a mai világban az egyetem sem elég, hogy egyes kollégák megmaradjanak a posztjukon. Számít, hogy az iskola vezetősége, netán a polgármester szükségesnek tartja-e annak működését, még akkor is, ha mindenki tud a könyvtárak elengedhetetlen fontos szerepéről. Pedig egy posztot érdemes megtartani, mert később nem könnyű visszaszerezni.

Könyvtárosok képzése Hargita Megyében

   A tavalyi tanév egyik kiemelkedő tevékenységének számított az AXE képzés, amelyet könyvtárosoknak, titkároknak és könyvelőknek indítottak el.

   A felnőtt oktató könyvtárosok képzését is e program keretén belül valósították meg. Később az oktatók a megye három városában készítették fel a továbbképzőre beiratkozott könyvtárosokat: Csíkszeredában, Székelykeresztúron és Maroshévízen.

            A három modulos képzésen és 23 credit pontot lehet összegyűjteni, sikeres vizsga esetében a „tanulók” szakmai elismervényben részesültek.

            A modulok témái:

- I modul – az Egyetemes Tizedes Osztályozás lépésről lépésre (jelenlegi helyzetéről is),

- II modul – indexelési nyelvezetek ismertetéséről, s azoknak hasznáról,

- III modul – egy korszerű könyvtárosi program megismerése + könyvtárost megkönnyítő módszerek alkalmazása a számítógép segítségével (statisztikák és más fontos iratok).

   A képző természetesen a három modulhoz fűződő szakmai ismeretek elsajátításán belül korszerű megvilágításba helyezi a tanultakat, amelyek által a hallgatók nemcsak új tapasztalatokra tudtak szert tenni, hanem ötleteket is kaptak saját könyvtáruk szakozásának, valamint informatizálásának lehetőségeihez.

    Az újonnan oktató felnőtt pedagógusok véleménye az, hogy igenis szükségszerű volt ez a képzés. A hallgatok aktivitása, az egyes témák megbeszélése és boncolgatása más oldalról is megvilágította a könyvtárosi munka szépségeit és nehézségeit.

   A kezdő könyvtáros oktatóknak szembesülniük kellett a pedagógia varázslatával és bonyolultságával. Teljesen eltérő volt a gyerekek tanításától. A felnőtteket más módszerekkel kellett megközelíteni. A felnőttképzésen tanultak alkalmazásából merítve személyre szabottan saját módszerek alkalmazásával váltak sikeressé az órák. Sok tapasztalattal lehetett gazdagodni a „tanulókkal” való együttműködés során, s egyben igazi lecke is volt minden egyes felnőtt oktató számára. Ezen belül a tanfolyamon résztvevőitől is lehetett ötleteket gyűjteni.

   A könyvtárostanárok névsora, ahol, és amit leadott: Németh Katalin, Csíkszereda – E.T.O.; Hatos Melinda, Székelykeresztúr – E.T.O.; Lung Georgeta-Maria – Maroshévíz – E.T.O; Borbé Levente, Csíkszereda – indexelési nyelvezetek; Balogh László, Székelykeresztúr – indexelési nyelvezetek; Bíró Emese, Maroshévíz – indexelési nyelvezetek.        Borbé Levente

Első jelentős könyvtárak – VII. rész

   Néhány sor erejéig az Erdélyi könyvtárakról

   Az erdélyi magyar könyvtárak szerves részei voltak a magyarországi könyvtárhálózatnak. Ugyanúgy, mint másutt Európában először a szerzetesrendek által alapított könyvtárak működtek. Többségük virágzása a nyomdák megjelenésével és az akkori könyvkereskedelmi „gócpontokkal” vannak összefüggésbe. A jelentősebbé vált erdélyi könyvtárak kialakulását a XIV-XVII. századra teszik. Az akkori erdélyi könyvtárak nagy elismerésnek örvendtek egész Európa szerte.

   A XVI. századi Erdély legszervezettebb iskolai könyvtára a kolozsvári jezsuita egyetemé volt, amelyet Báthori István fejedelem is támogatott. Sajnos az 1600 évek elején feldúlták, és könyvei szétszóródtak más erdélyi könyvtárakba.

   1622-ben Bethlen Gábor nevéhez fűződik a gyulafehérvári és a nagyenyedi könyvtárak alapítása. Saját könyvgyűjteményét ajándékozta a könyvtáraknak. Mindkét intézmény ma is erdélyi fejedelem nevét viseli.

    A csíksomlyói Ferences Könyvtárat az ott lévő ferencesek alapították a XVI. században. Fontos megemlíteni a XVII században, 1676-os esztendejében alapított Kájoni János csíksomlyói nyomdáját, ami jelentősen gyarapította az akkori ferences könyvtárat, és amelyből a helyi iskolai könyvtár is kinőtte magát. Ferencesek alapította könyvtárak voltak a XII. században épült kolozsvári templom és kolostorban, a XVII. században alapított Dévai kolostorban, Szászvárosban, és az 1636-os keltezésű Mikházi kolostorban.

   A szerzetes könyvtárak mellett a XVII és XVIII században megjelentek az első jelentős magángyűjtemények is. A legismertebb az 1719-ben épült gyulafehérvári Biblioteca Batthyaneumak otthon adó része. A könyvtárat Batthyányi Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította 1798-ban. az 1778-1788 között épült szebeni Bruckhental-palota, amely igen jelentős könyvtárral büszkélkedhetik. A könyvtár Bruckhental báró gyűjteményét tartalmazza, ami mostanára 280 0000 kötetre nőtte ki magát. 1799-1804 között épült marosvásárhelyi Teleki Téka. A Teleki-Bolyai Tékát (új nevén) gróf Teleki Sámuel alapította. Közel 40 000 kötetet vásárolt fel. A könyvtárban megtalálhatóak kéziratok, ősnyomtatványok, régi könyvek és néhány ritkaság is.

   A XIX században már egyre több könyvtár létesül Erdélyben is. A huszadik század elejére szinte minden kisvárosnak és fontosabb településnek van legalább egy könyvtára. Nemcsak városi, vagy községi, hanem kaszinókönyvtárak, különböző társulatok könyvtárai stb.

Iskolai könyvtárosok megyeközi gyűlése Sepsiszentgyörgyön és Ónfalván

   Márciusban került megrendezésre a Kiss László Sepsiszentgyörgy Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosának és egyben programfelelősének „A diákok olvasáskészségének fejlesztése az iskolai könyvtárban” című módszertani programsorozat, amelynek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár adott otthont. Megyénket, mint előadó Egyed Daniela a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa képviselte. Daniela előadása nagy sikernek örvendett, mind a hazai, mint a gazdák és a többi meghívottak körében. Mindez igen dicséretes, mert a felkészüléshez alig maradt ideje, hiszen egy lebetegedett kolléganő helyett ugrott be. Még akkor is, ha az anyag egy része már megvolt. Témája: az olvasás megszerettetése az alsósok körében. Mindez a szülők bevonásával történt, akik készségesen segítettek gyerekeiknek a könyv kiválasztásában és annak előadásában. Az előadó kisiskolás osztálytársai előtt kellett bemutassa kedvenc könyvét. A merész vállalkozás meghozta a gyümölcsét, egyre több kisdiák érdeklődött a könyvek iránt, és a későbbiekben vállalta kedvenc olvasmánya bemutatását.

   A háromszéki, brassói és bákói kollégák két-két előadással készültek. A hasznosnak tartott információkon kívül betekintést nyerhetett a hallgató egyes megyék könyvtárosi életében.

   A második módszertani napot június huszonkettedikén, pénteken az Ónfalvi (Oneşti – Bákó megyei város) Radu Rosetti városi könyvtárban tartották meg. A már részben összeforrott társaság családias légkörben tartotta meg előadásait.

  A programsorozat két helyszínén leszűrendő tapasztaltakból a tanulság az volt, hogy az iskolai könyvtárak új kihívások előtt állnak. A hajdani olvasás természetessége már a múlté. Az olvasás megszerettetése érdekében minden trükköt be kell vetni, nemcsak a szülőknek, hanem a pedagógusoknak és a könyvtárosoknak egyaránt. A világhálós közösségi oldalak bizony eléggé visszaszorították e nemes szellemi táplálék elsődleges helyét. Így arról sem beszélgethetünk, hogy sokan kedvtelésből forgatják a könyveket. Talán a kezdeti lelkesedéskor igen. A gyerekek tanórai leterhelése végett is elszáll az olvasókedv, s marad a „kötelező” háziolvasmány jelző.  A változtatáshoz rugalmasaknak kell lenni, menteni kell a még menthetőt. A könyvtáros már nem szimpla könyvbarátkínáló személy, hanem egyben ösztönző, sugalló és olvasmány megkedveltető. Különböző kidolgozott tervek alapján (rendezvények, könyvtárlátogatás stb.) igyekeznie kell becsalogatni a diákokat a könyvtárba.

Az előadássorozta programjai megtalálhatóak a világhálón:

                http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2012/02/diakok-olvasasanak-fejlesztese-az.html

http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2012/06/diakok-olvasasanak-fejlesztese-az.html

* * *

Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogcímei:

magyar változat – www.hriskkonyvtaros.blogspot.com

román változat – www.asbiblinvat.blogspot.com

Székelyföldi Legendárium bemutató iskolai könyvtárban is!

      A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium egyik legsikeresebb rendezvényének mondható a Székelyföldi Legendárium könyvismertetője. A bemutatónak az iskola díszterme adott helyet. Diákok és tanárok sokasága képviseltette magát, ezzel is bizonyítva e kötet fontosságát. Fazakas Szabolcs érdekfeszítő előadása teljesen lebilincselte az egybegyűlt tömeget. Beszédében kiemelte, hogy saját értékeinket óvjuk és őrizzük meg az utókor számára is. Ezt úgy tudjuk megtenni, ha folyamatosan hallatjuk magunkat magyar nyelvterületen és a nagyvilágban egyaránt. Nekünk székelyeknek nagyon színes és figyelemreméltó mondavilágunk van, amivel, joggal büszkélkedhetünk. E kötet 155 legendát tartalmaz, de lehet, hogy néhány így is kimaradt… Minden székelyföldi iskolai könyvtár egyik éke kellene, hogy legyen ez a gyűjtemény, hiszen elsősorban a gyerekeket kell megnyerni eleink mesés történeteinek örökségével. A köteten kívül megjelent a legendatérkép és Székelyföld + Szászföld kulturális térképe is. Van honlapjuk, fent vannak a társasági oldalakon, és készül a rajzfilm is. Példaértékű dolog, amelyet egy nagyon lelkes csapat kovácsolt össze. Van, amit ellesni tőlük, nemcsak a technika, hanem a lelkesedés terén is.

   A rendezvény szervezői: Borbé Levente könyvtáros és Balázs-bécsi Enikő dokumentarista.

   A rendezvény támogatói: Az iskola igazgatósága.

Könyvtárosi témával kapcsolatos anyagot megjelentetés céljából be lehet küldeni a borbelevi@yahoo.fr címre.