ZSÖGÖDI SZÓ ban feredő 2003 november

Rotyogott országunk az izgalomtól nemrégiben. Nem is csoda, hiszen az ország új alkotmány volt a tét. Voltak, akik ellene és voltak akik mellette akartak szavazni. A romániai szavazást megelőzvén sok politikus felhívta a figyelmet a jóra. Tőkés László és Corneliu Vadim Tudor ellenezte az alkotmány megszavazását, híveiket ugyanerre a cselekedetre sarkalta. A két nagyvezír egy helyen szerepelt az újságokba. Végre egy kezdeményezés, egy szikra a román-magyar megegyetértés felé… Viszont a többségi román párt meg a römödöszö mellette hisztizett. Euró milliókba kerülő kétnapos szavazás és reklámkampány ellenére 54% szavazott le a popornak, eppeg csak. Érdekes figyelemreméltó pillanatok voltak az utolsó nekifutamodások, mikor csekély öt óra alatt a másfél napos 36% hirtelen 54%-ra nőtt. Persze a katona bácsik hétvégi eleresztésre vágytak ezután, a rabok börtöneikben jobb bánásmódra meg amesztiára számítottak, a betegek a korházban pedig a túlélésért küszködtek. Mindenkinek megvolt a kikényszerített szavazati joga.

A környéki falvakba sok néni, bácsi nemigen látta mire kell nyomni a pecsétet. Segítettek szegényeken. Volt, aki az egész család helyett szavazott. Sőt volt aki a szomszédság nevében is. Buletin es került hébe-hóba. Voltak, akik négy helységben szavajztak, és mégis érvényes maradt szavazatuk. Meee…

Jómagam is elmentem kedves feleségemmel együtt szavazni. Nyolc éve elhunyt kedves édesapámnak is volt szavazati joga, sőt a többi élő és nem élő családtagomnak egyaránt, akik nem román állam-polgárok. Hát nem csudás lehetőség? De igen. Egy darabig várakoztam, hátha átjönnek a túlvilágról, vagy magyar személyivel megérkeznek szavazni. De dógom vót seppeg azé elmentem onnét. Egy szavazó polgár

Zsögödfürdőnek (képünk) megszületett az első független kódszáma. Tudni való, az olvasók hű táborának nagy része könnybe lábadt szemmel veszi tudomásul e nemes eseményt. Sok zsögödit fojtogatott meghatódottságukban a rőkölés ezen esemény kapcsán. Most már Zsögödfürdő külön fürdőhelyiségnek számít, legalábbis, amint az internetes új irányítószámos helységnévlista közli. Csak Zsögödfürdő elsősorban Zsögödhöz tartozik. Zsögöd pedig Csíkszeredához. De Nyugat -Zsögödfürdő területileg Csíkszentkirályhoz és Kelet –Zsögödfürdő pedig Csíkszeredához tartozik. Mint fürdőhelyiség, egy és ozshatatlan. Most már a kedves olvasók tisztába vannak Zsögödfürdő egyszerű státuszával. A Zsögödfürdőieknek pedig tiszta képük van a hovatartozásról. Minő egyszerű törekvés.

Ami meg az új kódszámokat illeti, sokan nem tudnak róla, de már léteznek. A régit is használják. Csudálatos egy helyzet. A megyeközpontokban utcánként vannak kódszámok, máshol, úgy, mint régen. Tovább ezt sem magyarázom, mert senkinek nem kívánhatjuk, hogy beleőrüljön ebbe az útvesztőbe. Kódfóbiás Dömötör

Régebb Zsögöd része volt az a hely, ahol most áll újságosbódénk, amiről beszélni fogok. Mifelénk nemzeti kisebbségnek számító, de a nemzeti nagyobbsághoz tartozó bácsi árulja az újságot. Naponta sokan megfordulnak ott nemzeti hovatartozás nélkül, mert az nem számít. Úri ember, aki már azt is tudja, kinek milyen sajtótermékre van szüksége. Az ajtón be se jön az illető, ő már készíti elő. Végén udvariasan megköszöni, hogy nála vásároltak, és ugyanolyan hangnemben elköszön. - Bevallom, azóta kimondottan ott vásárolok újságot. Mert máshol hasonlóan néznek rá az emberre, mint a kocsik hátulján lévő matricák őrjöngős hölgyei, pedig szittya székelyek. Néhányszor az újság úgy repült felém a szittya székely hölgyek karmai közül, hogyha közelebb kerültem volna, az ütközés komoly sebeket ejtett volna rajtam. Még jómagam éreztem magam hibásnak, mert merészeltem újságot vásárolni.. Így választottam ezt a nyugisabb kellemesebb megoldást.

Megvolt a Makovecz Imre által tervezett templom avatása Csíkszeredában. Rengeteg embernek kitelt az idejéből a jelenés. Meghívtak fűt fát. Annyian összegyűltek, hogy csak na. Filmeztek is keményen. Ferenczes István Csíkszeredai költő Makovecz művészhez írt versét saját maga olvasta fel. Nagy csindaratta közepette felszólaltak a helyi egyházi méltóságok és a nem helyi egyházi méltóságokból is egy páran. Mondtak mindent, ami éppen eszükbe jutott, de főleg azt, ami az előkészített papíron szerepelt. Ebben a nagy hőbörgésben, örömmámorban úszva, hogy sikerült nehéz körülmények között felhúzni, nem feledkeztek meg Csíkszereda híveiről sem.

Egy okos közvetítő kitessékelte Csíkszeredai híveket saját templomukból az avatás napján, mert ugyebár azután, lesz idejük bejárni. Hasonlatképpen elmondanám, ki szeretne a saját lakodalmán kint maradni az úton a vendégek kedvéért?

Édesanyámé, kedves lelkecskéim, jelenkezek a falumból Csodaröcsögéjről! Én vagyok Varvara. Üsmertek mán a zelőbbi számokból. Hát kicsi szilvás gombócaim (legfinomabb ételem), én egy cseppet fennakadtam magamval szemben, nem es ulyan rég. Neztem nezegettem e tevét, sakko láttam, hogy amikó műsort vált mindég más szám van a sarkába felírva. Ecce tizenkettő, máccó 16, secce eccer 18. Meg es tudtam miétt. Azétt met mennyi üdős a gyerek, csak úgy lehet tévé elé vinni, de nem muszáj eltíccsuk, csak hogyha akarjuk. Én egy kicsit zsenálos fajta vadok. Mikó nálam vótak az onokák mindég a jelzés szerint küdözgettem. Öt percig valami verekedést mutattak a tizenkettősre kiküdtem a kicsi onokámat, aztán ki kellett küdjem a zegészet mett tizennyolcat írt, majd visszahívtam két perc múltán a legnagyobbik onokámot mett ő emútt tizenhat sö neki való vót. Egy kicsi idő múlva mindenki nezhette mett levették a karikát onnét a végéről. Film végén feltették a tizennyolcast, akko azt mondtam üsse kő nezzétek végig, még izomlázatok lesz a sok járkálásba. Erről jut eszömbe Herbérácska a legnagyobbik fíjjam leánya, a zén kedves onokám. Egyik este vártam a zuramot sö elbóbiskóltam a jó melegbe. A kályhába ropogott a tűz, de én a tevére lettem figyelmes. A mű Herbéránk csupa tiszta csórén, semmi ruha nélkül, még egy harisnya vad egy hajpánt se vót rajta, egyet s mást művelt. Nadon felvesztem, de a rokonság lenyugtatott, hogy most a csóréskodás nagy divat, s mán művésznő lett belőle. Nem es az a neve mint régebbecske. Nagy angol neve van. Egy ideje több sorozatos filmbe es jáccik, s attak neki díjjakot es jó sokat. Pedig itthon aliges tudta elvégejzni a nyolc osztályt, nagy könyörülettel eresztették át ezek e hitván tanárok. Azok es csak okoskodnak, de az én kicsi Herbérám nyomába se érnek. Nincs semmi pézük csak ágálnak. Herbéra nekem mán egy emeletes házat vett, hod leden mit nezzek. Nezem es! Aszongyák Herbéráról egy nagy szár vagy száár, ö ö ö sztár. Biztos azt jelenti, hod nadon okos és sok pénze van. Csak nálunk irigyek vótak rea, azé akarták megbuktani, hod gátolják a haladásba. Most ő megmutatta neféj kicsoda!!! Az egész világ nezi a tévébe, sö szeretne beszélni vele, csak a nem megy ulyan könnyen, mett van budiguárdja is. Ezek ulyan kemén emberek mind a zén férjem erdővágó korában. Megvédik mindentől. Kicsi korától béfutott a zajton, ki az ablakon, béfutott a kapun secce ki mikoó a Gyurival esszekapott, de most aszomgyák valamij karriert futott bé. Jól béfutta, mett meg es gazdagszott. Asziszem e vót a legjobb futkorászása. Sok es a zirigye csufolják es, pedig nincs amiétt, mett ulyan szép a tevébe, sö művésznőcske. Amikó hazajönn mindég felkeres, hoz nekem egy kicsi ezt azt. Más csak jártassa a belét, de még egy kötelet se hoz. A biztos aki üdgyes az ügyes és kész. Kedveskéim magatok es lehettek híresek, csak egy cseppet neki állni a dolognak sakkor döl a pénz. Ejsze én má kiöregedtem, mán nem es fog a zagyam az ilyesmire, de béfutnék énes ulyan karrierfélét, hogy az egész világ a csudájára járna. Varvara nénétek Röcsögéből
R E K L Á M

Vajon mi lehet ennek az oka? A kemény szülői nevelés, az nem. Talán az, hogy a társadalom termeli ki analfabéta csemetéit gátlástalanul, akik felnőve nem tudnak mit kezdeni az életükkel, mert egyszerűen nem kapták meg a kellő feltételeket hozza.

KÓS KÁROLY ERDÉLYE

Temesváron született 1883-ban. Építészként kezdte mászkálni Erdélyt. Főleg Kalotaszegen és Székelyföldön időzik többet. Nagyon érdekli a népi építőművészet, amelyből élete során munkájához sokat merít. Szerencsére volt is amiből. Jellegzetes népi építészeti stílust művész módon ötvözi a modern építészettel. Megjárta magát Isztambulban. Közbe állás nélkül marad. 1918-ban meghívják a budapesti Iparművészeti Főiskolához tanárnak. Ezt az állást nem fogadja el inkább Erdélybe marad. Hazájában politizál, létrehozza az Erdélyi Szépmíves Céhet, szerkesztője lesz az Erdélyi Hellikonnak és foglalkozik a romániai magyar képzőművészekkel is. Közben új épületeket tervez. Építészetének gyöngyszemei a „Varjúvár" sztánai lakóháza, az óbudai református perókia, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a Kolzsvári Monostor úti református templom, de a Zsögödhöz tartozó Nagy Imre utcai (régi Martonvalva, most már Csíkszereda része),magánház sem kutya stb. Részben az ő segítségével sikerült restaurálni Mátyás Király szülőházát. Foglakozott néprajzi gyűjtéssel. Erdélyi vonatkozású néprajzi , történelmi munkák láttak napvilágot az ő keze által. Sok tanulmányt írt a népi építészetről, legtöbbet saját illusztrációjával díszített. Talán nem lett volna annyira termékeny munkássága, ha nem lett volna mellette egy kitartó feleség, akit nemcsak kiegyensúlyozott érzelemmel, hanem értelemmel is áldotta meg a Fenvaló.

Annak ellenére, hogy kirabolják otthonát, megpróbál talpon maradni. 1944-ben otthagyja a kirabolt sztánai birtokot, és Kolozsvárra költözik családjával. Ugyanolyan lerobbant kaptár panelházba kell lakjék, mint más szocialista munkahősök.

Többször öngyilkos akar lenni. Vajon lehet érteni miért. Hálátlan ember! Kulák létére egy szép blokklakást duvasztanak neki s még az sem tetszik. Hát milyen az ilyen. Mások bezzeg, hogy örültek volna neki. Fogadni lehetne, biztos még az ország ipari és mezőgazdasági termelése sem érdekelte. Mert az ő fejében más Erdély kép fogant meg.

Kós Károly Erdélye szemtelenül ellenkezik a hű bele balázs iparosítással, a szittya kommunista mezőgazdasági fejlődéssel és a panelházas ország felvirágoztatásával. Ez a baj. Kós Károly Erdélye inkább az ízléses épületek sorát tükrözi bármennyire is régiek vagy újjak, beleolvadva környezetükbe, akármilyen településen is építették azokat. Az épületek értékét nem a nagysága, hogy mennyi pénz van beleölve, határozza meg, hanem valódisága, egyedisége, ami párosul az utca és a táj lenyűgöző tiszta emberi lélek szépségével.

Az ezredfordulón, újgazdagék által megmocskolt hatalmas förmedvények, melyeknek nem szégyellették az épület, a ház nevet adni, ágaskodnak ki szanaszét mifelénk. Sajnos nemcsak mifelénk, mert egész Kelet – Európában. Kínjában nem tudja mit tegyen pénzével polgár, úgy megcsicsásítja „házát", hogy azt még a környékbeli védőangyalok is kikerülik. Karcsi bátyó pedig úgy forog a sírjában, mint egy maximumra beállított forgó játékszerkezet.

Emike (foto) egy székely anyuka (lehet csörgedezik benne egy kis zsögödi vér is) és egy japán apuka lánya. Jelenleg Tokióban laknak. Kedves anyukájának köszönhetően „haza" látogathattak. Emike rengeteg újdonságot figyelt meg, ami Japánba nincs. Milyen isteni, hogy mű es tudunk bőcsködni egy s mással. Emikének nagyon tetszett az utazás Bukaresttől Székelyföldig. Pláné, mikor kocsiba ültek, s olyan jól megrázta, döböcsköltette, hogy a szeme kimeredt, de nagyon viccesnek találta, sokat nevetett minden döccsenésnél. Náluk otthon ilyen nincs! Mily öröm, boldogságot szerezni másoknak. Micsoda turizmus alakulna ki, ha fejlett országokból hozzánk hoznák a gyerekeket kocsikázni. Térjünk vissza Emikére. Utazás, sétálás közben sok gödröt fedezett fel. Az anyukája elmondta, hogy esőzés után vízzel megtelik. Emike nagyon élvezte. Voltak olyan sáncok is amiben nem locsogott a büdös víz. Emike nagyon elcsodálkozott, de látott egyebet benne. Anyukájától ez a kis kíváncsi kislány újra kérdezett. Vajon mi lehetett a gödrökbe, sáncokba, - hát szemét. Miután mamája fölvilágosította, már is tudta, ahol nincs víz ott van szemét. Emike mennyi érdekes dologról be tud számolni az otthoniaknak. Egy látogató

Érkezett a levél Zsögöd városából Zsögöd város-ának polgármesteri hivatalából. Hogy bérlem-e húsz évre apám sírját vagy sem, az volt a tét. Bérelém azt bizony, még egy kis-lakást is fel lehet húzni a tetejére. - Nehéz esetben, hol sírjaink domborulnak. kulimpintyók felhúzódnak, és áldott imádsággal mondják el, hogy lesz, hol lakjak. Őseink, hőseink felett elférünk mis, hiszen félmilliónál kerül többe csak. Készen virágot termesztenek, amit a piacon ellehet adni, amiből meglehetne venni a mindennapi kácsit. Hiszen egyre kevesebb pénzt adnak fizetés jegyében, de egyre kevesebb a munkalehetőség is. Így szélnek eresztve, eladva hajlékunkat, csak kell valahol lakni, vagy nem? Íme az ábrán konkrétan eligazítják az embert, hogyan közlekedjen közöttük. Csodálatos rajz. Elődeink megfáradt testüket megpihentethették e gránit kemény földbe. Jómagunk, meg újra kell értelmezzük hitünket, átrendezzük gondolatainkat, mert saját életterünkhöz sem lesz sok közünk. Helyettünk szinte mindenben döntenek. Húsz évre lehet bérelni sírt! Kinek? Magamnak? Csak elgondolkoztam. Szerkesztő úr

A tapasztalt hazai gyalogos még az esti nem világításban sem tapos térdig a régi gödrökbe, hiszen már évek óta ismeri ezeket. És még sokáig fogja őket ismerni. Hanem gondot okozhatnak az újabbak.

No de térjünk vissza az ernyőkhöz. A második használata a közelgő autók ellen vethető be sikeresen. Nem, dehogy, nem kell a sofőrt leütni vele, hanem védekezni a járgány által felloccsantott kádnyi víz ellen. Igaz ugyan, hogy a tél beállta előtt az illetékes azt mondta: nagyon jól haladtak az idén az út- és járdajavításokkal. Talán most, amikor a víz megáll az úttesten és a járdán, érdemes végignézni ezeket: a gödrök mellett több egyenetlenség látszik, mint szárazon. A megálló víz is mutatja, hogy valami nincs rendben. SZÜSZER-NAGY RÓBERT

Mádl Ferenc meglátogatta Erdélyország gyönyörű vidékeit. Természetesen áthaladt Zsögödön és elhúzott Zsögödfürdő mellett. Megcsodálhatta a gyönyörű tájat.. Elmondta, amit elmondott. Mindenhol nagyon örültek neki, és boldogan fogadták. Nagyon kíváncsi volt a fiatalok fejlődésére. Csíkszeredával teljesen meg volt elégedve, hiszen óvodától egyetemig van oktatás. Ez igen. Ej be büszke vagyok! Valóban van óvodától egyetemig. Lassanként könyörögni fognak a nyugdíjasoknak, vagy esetleg kötelezni, hogy el kell bégezzenek egy egyetemet. Egyre kevesebb gyerek születik, persze az egyetemek száma nő. Kinek? Talán mindenki értelmiseggi kell legyen. Valakinek talán dolgoznia is kellene.

Mekkora lehet egy gyermek. Koronként meg van szabva egy bizonyos középarányos, ami megfelel az euró-atlanti magasság mérettel. Ha kisebb föltétlen orvoshoz kell vinni. Most rengeteg nyújtószer serkentő pirulát lehet kapni. Fizikálisan is meglehet nyújtani azt a gyereket, hogy elérje a megfelelő magasságot. Bizony, ezt beszélték a Duna tévé egyik reggeli adásában a szakértők. Igen érdekes szempont. Nagyon kell haladni a magassággal, mert aki alacsony marad, már nem fér bele a megszabott magassági elvárásnak. Lehet mondjuk egy picivel alacsonyabb az az illető, de inkább magasabbnak kell lenni az nem baj.

És akit nem lehet megnyújtani az a társadalom rokkant tagja. Hiába nincs semmi az értelével, de ha nincs magassága az nem normális. Ilyenkor három dolgot lehet megpróbálni, a gyereket úgy kell hagyni, és el kell viselni a vele együtt járó szégyent. A gyereket mindenáron meg kell nyújtani, hogy ne legyen alacsony, ha kell középkori eszközökkel, bé oda a kalodába! Vagy nem felelünk meg az euró trendnek, figyelmeztetjük a gyereket, hogy a magasság keveset számít, annál többet a bennünk rejlő értelem. Ezek után mindenki válassza ki, hová szeretné sorolni az alacsony gyerekeket, gyerekét. Hagyományos méretű társaság ajánlata

Címek : borbelevi@mag.ro/borbelevi@yahoo.fr/ficzfa@freemail.hu,zskb@freemail.hu,kovacszsuzsuli@yahoo.com*(Zsuzsáé az utolsó két cím)

A Zsögödfürdői fotót Darvas László, míg Emike képét Nakahata Masajuki, s a többit mások készítették, ámentusz spiritusz.