|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Ünnepi szám 2019/10 A Zsögödi Szó havasabb lapocskája |
|
Hallgat az erdő A képet lencsevégre kapta: Bonyászódó úr !
Csudás karácsonyi ünnepeket, és életteli békés új esztendőt kívánunk!!! Fenyőszegi úr és becses családja |
Amikor az Angyalka újra ki tudta tárni szárnyait! A 30 esztendővel ezelőtti karácsony előkészületei a már jó pár évecske alatt bevált módszer alapján működött tovább. Az emberek többnyire feketén szerzett, külföldről béhozott cigit (főleg BT-t és DS-t), francia drazsét, dunakavicsot, kajla csokit, ételízesítőt és Amo szappant sötöbö szereztek ajándékul. Ez istenien működött. Valaki átcsempézte a Magyarból, néha békerülve Kárpátaljára, de a határ menti városok ismerőseinek továbbpostázásával elért hozzánk es a szajré. Na persze, akadt első osztályú hiányoson öltözött mikulásfehérnépekkel ellátott pungák (A súly hogy nem ette le a derekikot!), farmerek, csajoknak csudaövek, meg hajfikszáló zselék es. Na, ebből válogathatott a szeretteit meglepni akaró elvtárs és elvtársnő. Gyümölcsöt szinte nem is lehetett kapni. Csak párttagoknak osztogattak narancsot, húskonzervet meg miegymást. A mai viszonylathoz képest szűkösre volt mérve még az ők felhozataluk es. A karácsonyfa díszei a szokásos félredugott fényes papírok voltak nagyjából. A módosabb elvtársoknál volt egyéb díszítő csuda es, mint a gömbök, vagy az ezüst szőrmókos szallagocskák, amik a havat utánozzák. A szaloncukrot mi magunk gübültök essze és festettük bé különböző színes eszenccel Az legalább elűzte a megkatyfalt cukorka sápadtságát. Belétettük fehér megfodrozott papírocskába, majd, hogy mutasson szépen színes fényes papírokba öltöztettük fel. Ezen kijjel még a fenyőre felduvasztottunk néhány nem tudni mikori – Isten éltesse sokáig fajta kekszet, almát és diót. Ej be bubáson nézett es ki! Ha készen voltunk a fenyő felcicomázásával, béloptuk alája a kétes úton szerzett ajándékainkot. A fehérnépek héza-héza csatoltak egy kötött pulóvert, nyaksálat, szettert, fülvédőt. Az érdekes méges a' vót, hogy mindenki örömözött a kapott ajándéknak, nem mint mostanába. Volt egy keményebb fele es az ünnepnek, még pediglen az, ahogy az áruk megritkultak az üzletekbe, úgy a családtagok es a szülei házba. Szinte a szűvünk kettérepedt ha rejik gondoltunk. Egyre többen szökdöstek ki, főleg Magyarba. Hát csak az Angyalka maradt velünk, aki határt nem ismervén esszetartott bennünköt lélekben, üzenetekben, telefonálásokban és a Szabad-Európa rádió hullámhosszain keresztül. Szép volt tőle! Hálás köszönet. Azomba 1989 karácsonyán ez a menet megváltozott. Ha még nem es jöttek a segédek (segélycsomagok), de az emberek egyszeriben gazdagabnak érezték magukot. A rendszerváltás leküldte hézánk a Zúristen a szabadság igazi Angyalát. Mesés érzés öntötte el a szivűnköt, és tényleg nem éreztem a lábamat a fődön. Ennyire felemelő érzésbe ritkán esik az ember. Még ráadásul ott voltak a családtagok, jó barátok és ismerősök, akik minden félretéve boldogan ölelkeztek úton-útfélen. Égtek a telefonvonalak es. Visszakaptuk szeretteinket, heába vótak pont olyan távol, méges közel, mán szinte itthon éreztük őköt. S a sanyarú karácsonyfák díszei egyre jobban fénylettek. Olyan érzés volt, mintha néhány napra a Mennyeknek kapuja megnyílt volna és szabad lett volna az átjárás rajta. Angyalkát látó pacák |
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK Fenyőszegi hó – Mikulás szűköcskén rázta meg a szakállát Csíkországban. Mit csinálj s porlós egy világ van... Talán Fenyőszegen tovább tart, mert a völgy egy cseppet hűvösebb, mint másutt. Na, s ünnepekre várjuk az újabb havazást! Zsögödi közvilágítás bajossága – Már szinte vicces, hogy egy 6.30-ra beállított közvilágítást nem lehet legalább egy félórával későbbre állítani. A munkába induló zsögödiek kell tapogatózzanak a vaksötétbe, hogy kiérjenek az útra. Aszfaltozott út lehetséges jövőre a Natúr lakópark felé – Azért van írva az, hogy lehetséges, mert még nem biztos, de úgy néz ki összejön. Az ott lakók ezelőtt 15 esztendővel úgy költöztek oda, hogy „hamarosan” le lesz aszfaltozva az út, nemcsak Zsögöd de Szereda irányába is. Most már az egyik felével is megelégednének, csak már induljanak be munkálatok. Adventi gondolatok – Ilyenkor nem árt egy csepp befelé fordulás. Nem baj, ha kicsit elidőzünk magunkba. A zsögödi plébánia ebbe sokat segít. Az evangélimból rövid gondolatokat közöl a Zsögöd a világ közepe facebook oldalán. Vadon közelébe – Zsögöd környékin is megindultak a rókák, farkasok, őzek, szarvasok, de a medvék se alszanak... |
Cinege-cinke – A kedves madárka rég belopta kis szívecskéjét szépséges lényével a mi életünkbe. A karácsonyi ünnepkör kis aranyos szimbólummá vált gyerekeink körében, a Mikulás és az Angyalka mellett. A Mikulás az rendesen eljön, s egynapos missziója után, mint a karácsonyi ajándékozó Angyalka, lassan, de biztosan elpárolog a központi érdeklődési körből, míg a picinyke cinke továbbra is marad. Sokat járt hozzánk az erkélyünkre, de amikor megjegyeztük őkelmét, csak úgy betévedt a nappalinkba, a nyitva hagyott ablakon keresztül. Ijedtében reatottyantott a számítógépünkre. A maga módján értékelte a ketyerét. Viszont novemberi munkálkodása idején több alkalommal is szembe nézett a gyerekeinkkel. Az elmélkedésünk során, ahogy beszélgettünk róla, képbe jött, hogy híreket közvetít a Mikulásnak és Az angyalkának magaviselet ügyben, az ajándékozási miheztartás végett. Sőt ő vitte el kislányaink, és mostanság kisfiúnk levelét is a címzetteknek. Azóta decemberben lurkóink fontolóra veszik tettüket, habár úgy jók, ahogy vannak, de szeretnének valami emlékezetes jótettet végrehajtani. Így a cinkeszárnya alatt megbújó kis levél nem íródik hiába. A hírek, amelyek elérkeznek a bőkezűséggel megáldott ajándékozó csodalényekhez egyre meghatóbbak. Évekkel ezelőtt, a becsületes nevén Fenyőszegi Kiscinke levelet is írt porontyaimnak, amelyben arról számolt be, hogy mennyire örült, amikor ők levelet szerettek volna kapni tőle. S ebből a vágyból valóság lett. Egy kérést is intézett hozzájuk. Éspedig, ha jönnek a didergő hidegek akkor rakjanak ki számára egy kis elemózsiát, mert az mindig jól jön. A lányok azóta is teljesítik óhaját. És ami ennél is több, megszerették a madarakat. Próbálják óvni és védelmezik őket. Putyukacska |
|
|
Ha megnyílik a „taknyászati hivatal” Gyógyika Biza, az ilyen hűvöskés, hol hideg, és hol nem az maszuta időkbe előtérbe kerül a taknyászati hivatal, ami daraboson azt jelenti, hogy béütött a krákogós-szörtyögős világ. Úgy nez ki az egész, mintha hivatalossá tették vóna a mindennapi püsszögést s a taknyolást. Szinte mán fel kellene állítani héza egy hivatalt, amelyik egyfelé irányíccsa az emberek taknyászatának haladatát. Hülyeség ide vagy oda, de minden vicből, van amelyik igaz. Ez az. Ilyenkor ajánlatos kikúrálni magunkot, hogy ne verjen le az a mennyköves mennykő. Ágyba félig döglötten, nem eppeg a legfánitosabb állapot. Ezt mindenki tuggya, s ezétt szerez bé olyan reklámos gyógyszereket, amitől tovább taknyol. Há ejsze helyettük nem ártana megént kipróbálni elejink gyógytejáit. Azt meglehet kapni elég olcsócskán, de ingyen es, amikor eljön az üdeje. Csak hát mostanság nem szeretnek vesződni véle, met le kell szedni, megszárítani, bügyürgetni (itt – morzsolgatni), s még eltenni. Hát, ahogy mondani szokás munkás dolog, s a munka bajjal jár, s a bajt kerülni kell. Én méges aszondom ne vessétek el eszt a lehetőséget. Ha nem szedtetek gyógynövényt, attól az üzletbe vegyetek belőle. Teli vannak a divatos biós üzletek, s még mindennek a tejibe tük es divatosok lesztek. Esetleg szomszédtól, üsmerőstől es kérhettek, s meglássátok az a taknyotokot villámsebbésségél megáliccsa. Olyan érzés mikó a hajat a fejedről lenyisszentik, mán nem kell többet bíbelődj véle. Na, akkor főjzetek teát kakukkfűből, szurokfűből bodza gyümölcséből, hecserliből, citromfűből ső mentából! Jó-e? |
* Kivirágzott örömök * – Fényképezte és
eszmefutkározta Zsögödi úr |
|
|
Olvasó igények & könyvtárosi szolgálatok – Drrrága aranyos cuki mosolygós többetleneim, könyvtárosocskáim, akik csak ott ülnek egyfelé a helyükön, eldöntöttem muszájka pitty-pötyögnöm néktek. Tudom, hogy akad számos rendezvényetek meg miegymás, de nem lenne alkalmas megtoldani néhány új szolgáltatással? Hát ott az üdeje, hogy szervezzetek még valamit. Hisz ti (hiszti nélkül) is tudjátok, annyit kaptok, amennyit adtok! Most már érzem, hogy a köztünk lévő kis távolság is elpárolgott, s úgy esszemelegtünk hogy csak na! Belevágok nektek intézett titkos mondanivalómba. Mivel nyögdíjas vagyok, s már kurvára unom magamot, mert éjszaka csak a sorozatokot ismétlik, s arra gondoltam, hogy nem-e látogatnátok el hozzám és hasonszőrű társaimhoz. Ti is mit csináltok egész éjjel? Na? Hát semmít? Na ez az! Ezt letudtuk. Tehát lehetne az a nevetek erre a kidolgozott programra, hogy Könyvekkel pizsamásokot meglepő hadosztály! Ha netán kevesen vagytok, akkor lehet mondjuk hadosztály helyett huncutka csapat. Na, de ezt ti kell kigondoljátok. Mindent ötletet nem pottyanthatok az öletekbe... Azért elég sokszor utolér az éjjeli nyűgösség. Ilyenkor igény mutatkozik az éjjeli benti könyvtárosi szolgálatra is. Például ki lehetne alakítani egy felolvasó társasághoz illő programot. Eme alkalmak neve jó lene ha a Baunkoló HOLDFÉNY OLVASÓKÖR névre hallgatna. Annyira szívmelengető ez a elnevezés! Természetesen különbözne az igazi holdfény ragyogásától, mert a fekete degenyés, üszök, semmit se látok éjszakánkon is világítana! Egy részben a lelkünk belsejébe világító holdfény álomszép pitvara, s más részben pedig nyitva tartott könyvtár villanyai. Így legalább meg tudnánk felejtkezni a reumánkról, a köszvényről, a bokasülyedésről, a porckopásról, az alaptalan gyógyszermajszolásról, és a közeli rokonokról is, akik egyre kevesebbet látogatnak el hozzánk. Elfelejtenénk panaszainkat is asziszem, de ahhoz még kéne valami... Most jut eszembe, hogy a költészet kimaradt. Csak úgy secc-pecc sutba vágnátok! Na ezt persze nem hiszem, mert ti aranyosak-édeskék vagytok, és álltok rendelkezéseinkre. Talán isteni lenne béindítani a Csillagfényben szavaló éjszakák projektet! A név nem lenne túlzás. Hiszen ti is voltatok fiatalok, s akkor mennyit bámultatok a csillagokra, a kedvesetekkel együtt, vagy annak arcát felidézve egy felessel, vagy egy csomag cigi elszívásával nemdebár? Na, ebben a fiatalos szellemben lenne érdemes továbbfolytatni, és a költők adta szárnyakon repülni, lelki szellemtáncot lejteni az éjszakában. Elnézést kérek azért, hogy a teljes éjszakai programot kevésbé fedi eme remek spontánul összehozott kis foglalkozássorozat, amelyet mondjuk karácsony éjszakáján lenne ildomos elkezdeni. Mennyi gyönyörűség és jóság költözne mindannyiunk szívébe, ahogy a diódás gyertyaláng is pislog az adventi koszorún. Tudom aranyoskáim, kedveskéim, hogy szívesen és mosolyogva teszitek meg majd mindezt, hiszen egy kis figyelmesség sosem árt. Ezt ti tudjátok a legjobban. S ebben a nagy szeretetben ti is erőre kapva végzitek a kis munkátokot. Ráadásul nem kell egyfolytában ülnötök, hogy kelés nőjjön a seggetekre. Elcsevegnétek az igazi olvasókkal. Kapnátok szöszmöszös szopós cukorkát meg többnapos kávécskát, de ne felejtsetek el, a helyszíntől függően, egy csepp tejecskét meg cukrot előkészíteni, vagy hozni magatokkal. S akkor jöhet eme összetett program gyűjtőnevecskéje is: A HOLDKÓROS KÖNYVTÁROSI BRIGÁD! Olvasócska |
Megént egy évtized a hátunk megett Úgy vélem mindenki maga megtudja fejteni, hogy mi volt abban a tíz évben, amitől nagyhirtelenjibe az új esztendő béköszöntekor meg fog válni. A lényeg, hogy békésen pillantsunk vissza, s ne elégedetlenül, számonkérően, s főleg ne hazudjunk magunknak se. Igen, mert, akkor össze tudjuk rakni valódi értékeink képét, amelyek nem kézzel foghatóak, csak csöndesen heverésznek a lelkünkben. Hiszen azok az érzések fontosak, mert csak rájuk tudunk támaszkodni. A többin, ha tetszik, lehet még toldozgatni-foldozgatni, a lényeg az, hogy nem kell egyből kisöpörni. Igen, időnként nem árt tisztába tenni magunkat. Elmélkedő Zsögödfi |
|
|
Tanyítók adventi nyugdíjszeretet terve Immán van új elnökünk régi bőrbe, meg új kormányunk es. S rögtön neki es szöktek az ország ügyes-bajos dolgait elintézni, mint tyúk a takonynak. Persze elsők között szemügyre vették a tanügyet. Azt kell is, főleg héza nem értő faszik, akik megaszonggyák, hogy mit es kell csinálni. Miniszterelnökünk, az elböngészett hírek szerint, aki szintén Orbán, hetven (70) évre szeretné emelni a tanárok nyugdíjaztatás üdejét. Há ilyent még nem baszott a Világ, de még Európa se! Egyesek azt hitték elírták a korhatárt, amit szemrebbenés nélkül az okosok, csak úgy oda duvasztottak. Asziszik a tanárokról érdemes lenne még egy csepp bőrt lenyúzni. Egyébként a még mostohábban kezelt segédpedagógusok, és kisegítőszemélyzet ugyanúgy roskadva nyögdécsel a fejetlen törvények alatt. Bezzeg egyeseknek 40 esztendősen kijár a jóval több nyugdíj, mint a tanárok fizetése. Szegénykék mán unatkoznak es rendesen. Az egyik ilyen ismerős, nagyhamarjába lenyugdíjasodott ipse, bizony ki kell találja naponta, mit csináljon, hogy az unalom fel ne vesse. Na, úgy néz ki a pedagógusokkal nem nagyon fog ez a merengő mit es csináljak semmittevés eléfordulni, met ők fordulnak, de nem elé, hanem fel, ott a katedra mezején, ha netán a kibontakozó gyerekek agyon nem verik addig. S aki mindezeket méges megússza, hát érdekes egy fazon lesz belőle. Garanciát nem vállalnék a rémálmai csillapítására. Még nem es beszéltem a tantervről, ami most mán egyenesen hányadék. Annak mindennapi feldolgozása, hogy valami értelmeset kihozni a diákok számára, mán bű nagy stresszel jár. Elég lenne egy tanárnak az 55 esztendő. Tanyító |
||
|
Metek elérhetőségek: Az villámpostácska nem változik- borbelevi@yahoo.fr. Honlapocskácska ugyancsak a' - users.atw.hu/borbelevente. |