|
2022/59 A Zsögödi Szó deresedő időbeli lapocskája |
|
Mi a nyavalyát kezdünk a hideggel télen Az energia árak, minha cseszleparittyából (csúzli -féle) lőtték volna ki, olyan sebesen haladtak előre. Nincs olyan futó, még világbajnok se aki utolérje. A műbalhé megrendezői ezúttal es a hatalmasok, csak sosem ők eszik miatta a kefét... A jó népnek vannak ötletei, sőt mán hatlatai es a megoldásra. Például ügyesen béöltöjznek, mint a pásztorok, vagy mint az éjszaki testvéreink, az eszkimókusok. Há ez se tart míg a világ, de jobb, mint hanyatág leesni a hiúból. Például a munkahelyeken valamilyen szinten csak kell füccsenek. A kommunista világ ruhácskái megént divatosok lesznek. Biza, érdemes felmenni a padlásra, vagy anyáink, nagyanyáink örökségét megmatatni. Ott kapunk isteni pufujka kabátot, nadrágot, lájbit, s nagy méretű gumicsizmát. Na, a gumicsizmába pedig annyi kapcát belé lehet tenni, hogy csak! A fuszujka, s más hasonló ételt együnk, mert felpuffadva, nagyokot fingva (ilyenkor nem számít a büdösség), egy csepp meleghez juthatunk. Persze az a legjobb ha füt a világbéke szeretete! S az se segít, költöjzünk ca’ bé egy közeli barlangba. Ha medve koma kibírja, akkor ejsze mű es. Seklerlandi felfütött hangulatú ipse |
– Nagymama almafáinak kalandjai velem – Nagyapám ültethette őköt. Ej, be’ jól es tette!!! Az egyiknek a termése szeptember elejére sárgult meg, mint későbbi a falevelek. A sárgulás után sem hagyta abba a színesedést. Helyenként a kis csemegék sárgás narancsosra váltottak, és ritkaságszámba ment, de voltak közülük olyanok, amelyek helyenkint bele is pirultak. Az ízük savankás volt, de nagyon smakkos (zamatos). Ha alkalom nyílt rea, úgy megvettük a belünköt vélük, hogy a még vánszorgás sem maradt kicsi feladatnak… Szerencsére, Nagyanyám szívesen adott belőle, főleg, ha istenmárjáson sokat termett a fa. Hamarabb érett bé mint a másik, ezért hamarabb es le lett nyosztva. Kivéve a felső ágakot, még, ha fel es másztunk rea, úgysem volt egyszerű elérni. S máskülönben es, annyira törős gyenge lócsics volt, hogy könnyen le es törött. Hiába csináltuk az akrobata mutatványokot, met a karjaink nem nyúltak nagyobbra a kiválajsztott alma irányába. Rázni meg nem lehetett, met tiszta ingyen lekőtöztünk volna a fa alá. Később a fa irtó nagyra nőtt, az egeket verte, s ki lett vágva. Magot nem vettünk belőle, nem voltunk szemfülesek, hogy újra ültessük a porontyát. A másik fa története sem sokkal különb. Há’ nem es csoda, egymás mellett virítottak. Annyi külömbséggel, hogy ez a másik a mái napig es megvan. Az igaz, ennek a gyümölcse jobban megpirosodott. Volt olyan es, hogy egészen az lett. Ejsze egy cseppecskét a zöld része es világosabb lett… Biza ez a fa olyan emlékeket őríjz magába’, hogy csak na. Mán felnőtt valék mikor egyikszer felmásztam rea. A kedves feleségem le akarta fényképezni az almaszedésemet. Addig kérte nyájason, hogy egy kicsit még arébb araszoljak, hogy a lombok között eltűnve, lefelé zuhanva, az utolsó legkeményebb ágba akadtam fel. Lábastól lógtam a főd felé, mint egy harang. A fényképezést avval béfejeztük, s egy darabig nem fogott a rigolya, hogy felmájszak reja. Későbbecske a fa nagyon kezdett elhitványodni. Ezért becsületesen megnyírtam. Egy darabig piszmogott, azt hittem még tűzifa lesz belőle, de pár éve jó erőre kapott. Egyik esztendőben a termése es lett vagy másfél zsákkal… Az idén azé annyi nem. Ha egyedüli almafa es, de jól érzi magát a szilvafák társaságába. Mostanság csak egy baja van, s azt se ő okojza, hanem a környékbéli madarak. Mivel még csak meg se meszelem az alsó törzsét, teljesen természetes a gyümölcse. A tollas istennyilák pedig előszeretetvel vesznek mintát belőlük, hogy vajon milyen es a friss termés termés. Bé kell valljam erősen ízlik nekijük. Egyeseket mán a fánn, majnem teljes egészébe bécsőrözik. Így hát teljeségvel megnyugudhatok, met ha nekik jó, s ízlik, az nekem se árthat. Ez es savanykás, de olyan szeretem a smakkja. A családomval, jó keddvel szeretjük majszolgatni. Fenyőszegi |
|
A madarak által ellenőrzött termés. EHETŐ!!!
|
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK Dél-Hargita teljesítménytúra – Szeptember 11-én túráztak, de nem túrázták fel magukot a Csíkszéki Kárpát-Egyesület. Az egész hóbelebancos hegymászást, különböző távolságokba ők magik szervezték meg, immáron tizedikszer. Szüreti bál Zsögödön – Október eleji hétvégin, szép pirimokuson felőjtözve zajlott a kosaras szüreti bál Zsögödön. Nagyon szépek vótak a székely gúnyába, s melléje meg jól es táncoltak. Szabadidőpark Zsögödferedőn – A kinti strand körül szeretnének egy szabadidőparkot rittyenteni, háha fellendülne tőle a környék. A tervezett parkot a városvezetés jövőre gondolta el. Hogy pontoson mikorra, azt még egyértelműségesen nem lehet tudni. Üveggyűjtés Zsögödön – Október derekán őszi üveggyűjtésre kerül sor Zsögödbe. Az egészet az Eco-Csík szemetet esszegyűjtő vállalat repesztette meg. Érdemes leadni, met az üzletbe a sörösön kijjel ejsze csak a borvizes üvegeket veszik vissza. Nincs vége az óraállítgatásnak! – Október utolsó hétvégéjén mán megint bolondítanak az órával. Csak a később kelés jó benne. 105 éve szűnt meg a Csíki Gazda – 1917. novemberében jelent meg a Csíki Gazda utolsó száma, amelyik lap 31 évfolyamot bírt ki. Zsögödi Nagy Imre első kiállítása – A festőművész urunk 1920-1922 között a Kecskeméti művésztelep egyik ösztöndíjasa volt. Na ott a művésztelep kiállításán mutatták meg képeit először az érdeklődő közönség előtt. |
– Bolondos gombászások – Gombászó csíkiak Há ez az ősz úgy meglepett, hogy belém szorult a hang es. Kicsi kanálkával se lehetett volna kivájni belőlem. Szeptemberbe nem akarta abbahagyni az esőzést. Fáztunk es rendesen, mint az urikutya. Eléjött mindenféle nyavalya, amitől szenvedni lehet, s amitől nem, az es. Ezek közül, amelyiket nem szeretem, de ő münköt igen, főleg az idő előrehaladtával, nagyon is, az a reuma. A csíki medence a zöld árnyalatainak megannyi változatából akármilyen színre való csereberélése még akkor nem történt meg. Amikor az idő egy hangyányit kipillant, akkor szerketálták elé magukot a fődből a gombák. Veszettül elévette tarsolyomból a reacsudálkozásomot . Úgy kezdődött, hogy na, mű es nagy győztesen elmentünk még egy-két gyógynövényt bégyűjteni a határba, de menet közbe több gombát kaptunk, mint amiétt mentünk. Szerencsére a székely ember minden eshetőségre fel van készülve, úgyhogy volt necc gombának es. Szedtük es rendesen, s közbe meg úgy futkároztunk körbe, mint a mérgezett féreg (egér). Csapirkát dögivel kaptunk, de volt ott tarlócsapirka, fenyőalja, galambgomba, lila pereszke, lópocogó, ökörnyelv. Amit egy cseppet furcsállottunk, az az hogy akadt még rókagomba és keserűgomba es. Na de, amin erősen elcsudálokztam az a szegfű gomba volt. Há’ az májusba búvik ki a fődből! Na jó na, lehet június elejin is kapni. DE szeptember végin bőcsködjön, olyanra még nem vót példa, vagy én nem hallottam. Na mindegy, azt es belérittyentettük a gombatokányba. Megrotyogtattuk a többi között, lassú tűzön, ügyelve, hogy az ízük domborodjon ki tisztességesen. Az eccer biztos, olyan jóízűt ettünk belőle, hogy még most es elemlegetjük. |
|
– ZSÖGÖDI szóreaolvasás – nyűzslet – Ej be mikor mondom szó! Há’ akkor, amikor mán elegem van valakinek a téblábolásából Nem egy megnyugtató szó, az egyszer biztos. Többféleképpen mondják magyar nyelves vidékeken. Ilyeneket mondanak: nyüslet, nyüstet, sö’ nyüstöl. Há’ mű es tuggyuk, hogy az egész azt jelenti, de azé’ ragaszkodunk a magunkéhoz. Ha például valakit meglátnak, hogy a számukra egy kedves honpolgár körül siringőzik, annak nyugtatólag sugdolózzák az elkövetőről: „Ne se törődj, ez egyszer csak abba fogja hagyni a nyüzsletést.” Hergelt változatba es működik... Nyüzslet a mocsok kölyök es az anyja szoknyája körül, ha valamit szeretne tőle kifacsarni, csak eppeg nem meri mondani, de méges reménykedik, hogy nekije valamilyen teknikával csak össze fog jönni a terve. De tud nyüzsletrni a felnőtt es, ha utoléri a fontossági roham, s muszáj tegyen-vegyen, mondjuk a konyhába. Úgy besegít a munkába, hogy azt a háziasszony egymagába könnyebben elvégejzné. Tüsténkedik egyfelé. A sokat fel-alá járkáló ipse es ki tudja facsarni az idegeket. Addig nyüzslet a másik körül, hogy az egyenest agylobot tud kapni tőle. Ha az átmegy fontoskodásba, na aztán, avval nincs es mit kezdeni! Ha erre még akadékoskodik, akkor nincs olyan isten, hogy el ne vérejzél a sok dendellóságtól (itt - hülyeségtől). A sokat forgolódos, másokot akadályozó ember se külömb. Biza, bizonyos értelemben ő es nyüzslet, akár a nyugtalanul járkáló. A folyton türelmetlenkedő, az azsztán mán sok. Nyüzsletésből tízes! Rendesen padlóra tud küldeni véle bárkit. Az es nyüzslet, aki felvág, hogy ő mán milyen ügyes, s nem hagyja békén elszenvedő társaságát, ameddig azok legalább egy jó párszor nem mondják ugyanazt vissza, amit ú szeretne hallani. A bőr es tud nyüzsletni, amikor nagyon viszket. Nyüzslet, mint az az ember, aki sehogy se találja a helyit. Ha viszket valamid elég nehéz helyben maradni. F.B.L. |
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI ŐSZ KACSINTÁSA
A dermesztő télben vidámságot lop, a tavaszban nagy ricsajjal az újjáéledést ünnepli, a nyárba egy kis pihenést ad, és az őszbe a beteljesedést. Bizony az őszbe. Olyan mintha ajándékot lehelne a tájba, s azért, hogy egy cseppet se szomorkodjunk a fecskék, gólyák s más vándormadár seregek távozásától millió és még egy színre festi a csodás hegyek-völgyek zegzugát. Kivéve a fenyveseket hagyja úgy, ahogy van, hadd érezzük azt is, hogy valami nem változik. Mint mondjuk, az embereknél a szeretet ereje. Kölcsönbe adva kissé elmerengve levelek tarkaságával végigsimogatva csöndesedik el a lelkünk mélyén, ünnepelve a termést, a kiteljesedés részét és egészét. Színeske Csödmező |
|
A tanügyeskedő minisztérium elemében vala Egyszeriben úgy érejztem magamot, amikor fülembe jutott a hír az új tanügyi szerketától, hogy semmi bévezető nélkül megfutamodok, ki innen a világból. Na, mondjuk ez es egy sport… Szerencsére, csak gondolatba játszódott le mindez, s nem váltottam tettekre. Nem es lett volna érdemes, met mostanság még egy ráksúlyos maratont se rendeztek, pedig biztos győztem vóna! Hát igen, annyiszor váltojztatnak a tanügyeskedők a tanév szerketáján, hogy az embernek a gagyája fenekén a nadrág, menés közben, mán ejsze lassúbb. Valami hat vagy egy-két héttel mégtöbb időszak után a diáksereg kipiheni magát. A tanárok es úgy tűnik minha pihennének, de nem. Ők muszáj felkészüljenek a következő rundára. Ez a csel. Nem muszáj egyetérteni, csak csinálni. A személyzet persze béjár, ha esik, ha havazik. Ha megfog fagyni, ha nem. A miniszter, aki béhozta az újabb iskolába járási hóbortot, az iskolakezdés után egy jó hónapra olajra lépett. Biztos jól végejzte dógát. Keménnek tűnt a munkája, s átadta másoknak, hogy azok es facsarjanak rajta egy jó nagyot. Há hogy es mondjam, itt mán elég nehez lenne valamit elrontani, met mán nincs mit. Az biztos, hogy a tanügyben dolgozók hajába semmiképpen nem érdemes dajert tenni, mert amit béburrantanak reggelre, estére úgy kiegyenesedik, mint egy acélból készült vonalzó. Semmi gond. Csinálják, met csinálni kell. Még egy érdekesség ebben a tanévben! van ZŐD hét. Az a hét, amikor ződségeket művelünk, mert a természetet eléggé megnyuvasztgattuk az héccencség. |
|
|
Áremelések véget nem érő sorozatfilmje Pityókás Asziszem sokan emlékejztek Dálleszra (Dallas sorozatra), amikor annyi minden nem történt a Júing (Ewing) családval. De azért cefetül bámultuk, hogy hátha mégis történik valami, s mégse esett meg semmi. Azé méges valami igen, folyton-folyvást folytatódott. Körülbelül olyan sunggal, ahogy az Olt vize es teszi dolgát nap, mint nap. Esőzések előtt kevesebb, esőzések után pediglen több mocsokkal, s hordalékval. Igen met közbe voltak mocskosabb, meg kevésbé mocskosabb részei es ennek a kanapéragasztó filmrevetett jó dolgomba mindjárt megveszeknek. Na, a bő lére erejsztett bévezető után elmondhatom, hogy az árak es hasonlóan működnek ebben az esztendőben. Rea fogják mindenre az emelkedést, s akkor emelnek. Miközbe mint az anyaszentegyház Szent Pétere olyan erős sziklaként maradnak változatlan formában a fizetések. Tehát a munka értéke sehogy se nő. Ejsze nincs ideje nőni se, csak kapkodja a fejit, met olyan sebesen erejsztik felfelé a hágón, hogy szegényke tőlik hányingert kapva, inkább marad az aljba. Miért es mozdulna, nehogy még meglepetésként csökkenjen. Inkább hallgat mint szar a fűben, s pislogtat melléje, mint az egyfelé tűnődő béka a csihány között. Mivel az ár, az, ami mán egy ideje már nem es emelkedik, inkább nyakon önt mint a vízözön, jobb ha kezdjük kopácsolni a Túlélés bárkáját.Ej ej! Az öregek jól csinálták, hogy télire mindent eltettek, amit ehetőnek találtak. Semmi baj, mű székelyek még pityóka hátán es megélünk (krumpli), csak főjjön az egészség! |
– Helybe közmondások – Zsögöde úrfi „ Ne akarj annyit se, amennyit eppeg gondosz, hogy a’ jó, met másnap megént minden másképp lesz!” Há’ ez nagyon egyszerűcske. Hogy szokták mondani, ami biztos az az adó és a halál. Az első némi csússzással, de megérkezik. Olyan számla aligha létezik, amit nem kell kifizetni, legalább egyszer… A kaszás „barátunkot” el es felejthessük. Az egy másik történet. Mű az életünkvel törődünk, amennyire lehet. Ugye taknyos kölyök korunkba mindenféle szabályra megtanyítottak. Belénk verték rendesen a viselkedést, s még azt, hogy hogyan irányuljunk, ha mondják. Ez mind szép és jó, ha puffal, meg egyeb kemény fegyelmezési módszerrel járt es. De azt, hogy avval az fenyítésekvel most mit es kezdjünk, arra nincs válasz. A hatalmasok a maguk javára elkoptatták a régi szabályokot, hogy könnyebben tudjanak halászni a zavarosba. A bolondéria pedig marha nagy méreteket öltött. Sosem lehet tudni, hogy mi a helyes. Ezért ne es menj a bolondságok után. Helyette nyugudj le, s hagyjad, hogy az események forgolódjanak körülötted, de ne benned, met holnap ugyes tekernek egyet rajta, s ahelyett aludj cag egy jó nagyot! |
|
Metek elérhetőségek: Az villámpostácska - borbelevi@gmail.com. Honlapocskácska - users.atw.hu/borbelevente. Blogocska - www.fenyoszegi.blogspot.com. |