ZSÖGÖDI SZÓ FEBRUÁR 2004Ha valami megtud újulni, az akkor a Zsögödi Szó
EGY ÉVES A ZSÖGÖDI SZÓ Köszönöm, köszönöm! Tudom rajongóim sokasága fog meglepni üdvözletével, jókívánságaival, csodálatával, virágözönnel satöbbi. Ah, nem kellene úgy rám törni, hiszen csak a kötelességemet teljesítem! Ez természetes, nem-de? De szerény mivoltom megen gedi, hogy elfogadjam az üdvrivalgást, mert önök nélkül nem sikerült volna. Most nincs zsebkendő a közelembe, pedig a rőkölés percei következnek. Gondolatban bontsunk pezsgőt és koccintsunk, hogy e lap megérte az egy évet. Hihetetlen, talán még tovább is fog élni. Khösszönöm, khösszönöm, babba ajándék ez nekem, de mindannyiuknak.A Szerkesztő úr. FARSANGI HEBEHURGYASÁGOK Farsang vízkereszttől hamvazószerdáig tart. A farsang utolsó három napjában áll a bolondéria, a mulatérozás és a heherészés. Ezek szép sorjában a következők: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ebbe az időbe még többet belelhet a polgár, mert ügyes keresztényhez méltón el kell tenni a húst meg a zsírost, legalább péntekre. A zabálás néha tökéletesre sikeredik, annyira, hogy megcsömörlenek tőle. Negyven napig nem is kívánja, addig nyögi, míg jön a húsvét, s akkor vele együtt jön az újabb zaba. Most újra élesztették ezeket a szokásokat. Nagyon jó! Legalább bele lehet kóstolni elődeink életének egyik fontos részébe. Egy csepp maszkurás bolondéria senkinek sem árt. Tessék ki próbálni, mert jól fog esni, bizony!VELÖNTÁJN NAP NÁLUNK IS Loves napok a nagyvilágba. Felénk már tíz éve, hogy bégyúlt, de már jól működik. A tini dzse nerésön egészen imádja. Létrejött a globalizált szerelem. Most már hiábavaló május fát állítani a leánynak, esetleg az ablaka alatt mecseregni egy cseppet, mert csak az olyan hagyomány. Még ráadásul teljesen maradi. Népek szíve egyesült! Újat akartak, meg is valósult. Amerika kisütötte azt amiből kisült és az ami utólag elsült. Most már vígan lehet ajándékozni valami modernet. Persze az árakat is guvaszki szemekkel meg kell lesni. Netán az egyik üzletbe olcsóbb a vicsogós piros szívecske, mint a másikban. Most már tévé, rádió, újság löki magának a jókívánságokat. Mi több lehet interneten is, s még a sömösöről nem is beszéltünk... Mennyi lehetőség, hogy megbolondítsuk szívünk választottját egy kis izével. Főleg titkos züzenetet lepecselni. S akkor kész a szerelem, mert, akit elütötte a titok, titokban már rég tudja kitől származik. Esetleg titokban unja is rajongóját, és titokban igaz szerelemről álmodozik. Szívtipró SzíviFEBRUÁR, HOL A NYÁR! Nem én mondtam, már helyettem leszámolt véle híres írónk egyike. Bélepcsent a kemény tél, h ogy meddig tart a jövő titka. Egyelőre egy kis járvány meg ez az hamizza az embereket. Nem beszélve az utcai jégen való balettozásról. Sokan eljárják a hattyúk tavát, vagy valami modern újdonsült összeállítást a járda szélén. Kányádi versikéje dobhártyánkba cseng „Fekete-piros táncot jár a járda szöglete". Itt nem kell túlmagyarázzam, mi a fekete és mi a piros ellentétben költőnk gyönyörű költeményével. Annyi bizonyos a járdák felületes, vagy sehogy megtisztítása sok balett korcsolyázót, és jég sztepp táncost művel ki. Ebben is van jó, hiszen sokan indulhatnának téli sport versenyeken, és a járda szögletén előadott mutatvánnyal babérokat szerezhetnének, nemcsak maguknak, hanem az országnak, az egész nemzetnek! Kissé kint maradtunk, de bent is lehet kellemesen tölteni az időt. Főleg ha nincs rendszeres fűtés. Ilyenkor érdemes a keleti misztikához nyúlni. Meditálással fellehet melegíteni testet-lelket. Járda Szögleti SzövetségREJTVÉNY - ESTI CSÓRÉSKODÓS KLUB. Milyen gondolatot rejteget ez a szó együttes? Megfejtés az utolsó oldalon található! Ne lessék meg inkább gondolkozzanak, hiszen nyerhetnek is!Politikai locsogó versike: Balkánon jártam, sok miskurálást láttam. Valaki becsületes akart lenni, le szabad-e róla beszélni? BALKÁN, A NÉPEK KAVALKÁDJA. Vagyis a megvuduzott terület Talán az ókorban volt csendes ez a hely, akkor is inkább a görög időkben. A görögök kiterjesztették hatalmukat egészen a Fekete-tenger legtávolabbi csücskéig is. Számos rom őrzi a régi települések helyét. Persze közben csetepaték sem maradtak el. Bekukkin tottak a perzsák is. Aztán jöttek a rómaiak. A középkor hajnalán a népvándorlás időszakában sokan átvágtattak ezeken a területeken, de sokan megmaradtak, még többen összekeveredtek a helyi lakossággal. Voltak akiknek sikerült királyságot alapítani, de a rájuk zúduló tekergészeti társaság hamar szétpalta. Legtöbbször halvány nyoma sem maradt ezeknek a barbár királyságoknak, államszervezeteknek. Később birodalmak foglalási vetélkedésének színhelye lett az egész félsziget. Gondolok Bolgár, Bizánci, Magyar Török és Osztrák birodalmakra. Igazából a XX. Század elején alakultak ki az államok, amik még mai napig is alakulgatnak. Untató lehet ez a történelmi vetélkedőnek kinéző duma, de kevésbé lehet megérteni e nélkül Balkán népeinek alakulását. A többségében fennhatóság alá kerülő népeknek alkalmazkodniuk kellett, mindig az akkori birodalom parancsainak, amiben éltek. Évszázadok óta sokat változó határok meg gazdát cserélő birtokok népei, igazi túlélési stratégiát dolgoztak ki, amely akaratlanul is életformává vált. A saját maguk megvalósítását akaró többség védekező állást vett fel. Titokban pedig a hűséget hirdettek a mindenkori feljebbvalónak. Ez idő alatt persze háboríthatatlanul fejlődhettek a tőlük nyugatra lévő nemzetek fiai. Nem csoda, ami az utolsó évtizedben történt Balkánon, és ami manapság is megesik. Egy államforma kialakulásához bizony több idő kell, mint egy évtized, de akár száz évnél is több, esetenként. Nem elég sem a nemzeti öntudat jelzőét lovagolni, sem a jólét eszméjét. Oda teljesen meg kell változnia a mentalitásnak. Becsülni és tisztelni kell egymást. A kormányra hárítja a köznép a felelősséget, miközben ő maga sem tud megváltozni. Pedig ez az egyetlen kiinduló pont, amit, mint mindent, a gyökerektől kell kezdeni. Megvuduzott Fineszes Balkáni BandaJÓK ÉS ROSSZAK Már hazánkat a nyolcvanas években rengeteg fiatal és nemcsak fiatal elhagyta. A kilencvenes évek népvándorlási hulláma több, mint százezer magyart csábított messzi földekre. Román honfitársaink is megcsappantak. Az ország gaz dasági helyzetéről pedig nem érdemes beszélni. Inkább az itthon maradottakról, az itthon maradottakért érdemes még pár szót garattyolni. Akik elmentek nagy része boldogan tér vissza szülőhazájában, mert abból mindenféleképp egy van. Sokan hősies laudétúrt költenek szülőföldjükhöz, ez nem is baj. Az a baj, amikor az itthon maradottak között, néhányan sajátmagukat vezető személyiségnek hitt egyének (még az egyház atyák köréből is) az állítják, hogy a jók elmentek és a rosszak maradtak itthon. Néhány idegenbe szakadt ország fia helyeselve, erre bumpappázik egyet-kettőt. Tehát így álunk a sok jó ember elment, s a csürhe népség itthon maradt. Azok az ócskák, akik itthon maradnak, próbálják saját életüket szebbé tenni bármilyen kilátástalan helyzetben vannak. Azok a „jók", akiknek tele van a zsebük, nemegyszer segélyekből gazdagodva meg, búsulnak. Persze az egyszeri ember nem kér semmit, csak valamivel emberibb életet, hogy legalább megtudjon élni a saját pénzéből nélkülözés nélkül. Ezért nincs ideje okoskodni és elemezni a mai helyzetet saját körében. Ezért nem ők a hibások, s azok sem akik elmentek, hanem mindazok akik ilyesmit pofáznak, ahelyett, hogy valamit mozdítanának, ne csak felszínesen. Üzenet nekik Vass Alberttől: A víz szalad, a kő marad, a kő marad... Megtoldva a gondolatot: A jók elmennek, de a legjobbak itthon maradnak. Borbé Levente
MÉLIUSZ JÓZSEF (1909-1995) Azt a piculáját, csak nem évfordulós izé. Legalább is nem úgy jön ki, ha utána számolunk, de az biztos, februárban született. Tem esváron látta meg a Bánátra kacsintó napot. Még a jó Osztrák-Magyar Monarchiás békeidőben megfordulhatott sok helyen. Tanult Kolozsváron, Budapesten, Svájcban és Németországban. Harmincas években Korunk szerkesztője. Végig kosornyázza Európát. Valóságos újságíró diplomataként rukkol elő. A második világháború alatt Temesváron marad, onnan lepecseli be Dél-Erdély tündéri tájait. Ezt követően ő lesz az Utunk szerkesztője. 1949-ben rá is kijár a hivatalos hurcoltatás. Több évre bévetik a börtönbe, kiszabadulása után Bukarestet személi ki, ott telepedik le. Aztán össze-vissza választgatják minden fontosabb szövetségbe, könyvkiadó főnöknek stb. Mindent elvállal, ami tőle telik. Harminc éves korától számítják írói pályáját. Igazából akkor már azon rég túl van, de sok rendszerváltás egyfolytában rákényszeríti az újrakezdésre. Nem törődve a mindenkori állapotokkal, általános és egyetemes tartalmat fogalmaz meg műveiben. Versei ugyanolyan mélyek és elgondolkoztatóak, mit terjedelmesebb munkái. A lét és az identitás kérdése együtt cseng fel. Nem tudunk menekülni hovatartozásunk elől. Abból építjük fel napjainkat bármennyire olyan is az. Másképpen csak akkor lehet, ha nincsenek megoldatlan kérdések. Amennyit születésünktől magunkkal hordozunk a szülőföldi környezettel együtt, annyik lehetünk. Abból lehet kincset is és végtelen semmiséget is teremteni. Nem föltétlen könnyű olvasmány, mégis érdemes böngészni. Én
E hónap versikéje: Februári fagyasztó, nálunk felé nagy a hó. Ingyen kapunk ficamot és törést, ha lepcsenünk, hó ha hó!
ELŐSZOBA VARÁZSA Sokan időztek előszobákban. Nos itt a várakozás, a kíváncsiság, a nem is tudom mi fog történni, az aggodalom, az izgalom, a szorongás és megannyi élmény borítja el az embert, attól függ, hol van az előszoba. Viszont van saját lakásunk előszobája, inkább arról dalolnék. Ott ahol nénikék állnak meg, lehet közvetlen szomszédunk, jó ismerősünk, barátunk vagy más kellemesnek tartott személy. Igaz főleg házaknál, néha nem tartják kellemesnek az ajtóban három-négy órája induló szemé lyt, mégis hiányozna, ha nem történne meg. Hányszor fordult elő, hogy felöltöztünk és indulásra kész, mégis egy órácskát még elcsevegtünk ezen az oly kedves helyen. Valami titokzatos szellem lengi körül az embereket. Rengeteg megbeszélni való van még. Jóleső érzéssel telítve, mégis a gondolatot félbeszakítva történik a búcsú. Legtöbb esetben, ha kellemesen zajlik az esemény, abban az előszobában van a teljes boldogság. Benne van az újra találkozás vágya azzal a fénnyel együtt, amit hord magában. És ha búcsúzás után bármikor rágondolunk arra a személyre egészen egy újabb találkozás idejéig, szívünket az öröm sugara ragyogja be. Ahol ezt érezzük, oda érdemes visszajárni, mert az előszóba bűvölete mindig képes frissen tartani a lelket. Mindez nem más, mint egy varázslat, egy igazi létező csoda. Előszobák Egyesülete
MELEGVÍZ ? MELEGVÍZ!Hatalmas kultúránk elengedhetetlenné tette a tisztálkodást. Szükségszerű és megkövetelt. Ugyan ki akarná mások bűzelmeit szippancsolni? Nos, a válasz egyszerű. Senki. Mégis e szép ország tömérdek tömbházaiban kifinomult egy rendszer. Mivel szinte mindenkinek van vízórája, igyekszik spórolni véle, mert ezelőtt locspotolhatott bármennyit, úgyis kifizették a szomszédok. E vízórák egyike kék, ez jelzi a hideget, a másik meg piros, ez kellene jelezze a meleget. A piroson kijövő vízsugár többnyire hideg vizet prüszköl, persze az is melegnek számít. Itt a nagy kérdés, ami az ami lehet más is? Igen, nyugodjanak meg. Ez itt Balkán. A probléma mégsem ez. A lakótársak ügyessége és kifinomult hallása, újabb sikereket rejteget saját maguk számára. Hiszen legtöbben egy köbméter hideg és ugyanannyi melegvizet fogyasztanak havonta. Ehhez nem kell mást tenni, csak hallgatózni a csöveknél. Mikor úgy döntött az illető, hogy az alsó-felső szomszéd kiengedte a melegvízből kifolyt hidegvizet, egy két köbméter, akkor ő is megeresztheti. Ha mégsem meleg lehet melegíteni, úgy, mint ősapáink, egy tálba vagy fazékba. Ha egyik sem megy az sem baj, nem mosakszik az illető. Minek is. Eredménye talán annyi, ha nem is kell sok pénzt fizetni, a bűz szaga lassan szál fel és ellepi a tömbházakat. Egy feredni szerető polgár
ÉSZAK AFRIKAI SZÁRMAZÁS
INGYEN KAPOM HISZTÉRIA TOMBOLÁSA „A dögség, ha fájna, mennyi ember ordítana kínjában." Elszékelyesült gondolatok ezek. Valóban helytállóak. Minden reklám nyereményt sugall a háttérben. Nemcsak a tévé, hanem már kevésbé van egy olyan kis hely, hol három ember összeül, hogy valamilyen nyereményt nem ígérnének, ha béálsz abba a játékba. Természetesen, ahhoz, hogy valaki nyerjen, kevés az esélye hozzá. Az igazi nyerők azok akik kihirdették. Mégis ösztönzi a jó népet, hogy munka nélkül ej be semmit sem kell csinálni s mégis vagyonra teszek szert gondolat. Ez az ösztönzés oda vezet, hogy jó néppel minden ócska mocskot megtudnak vetetni. Ők pedig folyton nyerni akarnak, dolgozni egyre inkább nem. Azt pedig mindenki tudja, a semmittevéstől nem telt meg még a zsebe pénzzel, de még a kamrája sem élelemmel. Legtöbbnek akkor fagy ajkára a vigyor, mikor belátta rengeteget vesztett a nagy nyereményes hisztérián. Lövan
ÚJABB DÖ BESZT HISTÓRIA A TEJRŐL Manapság, egyik téli hajnalon, munkába menetel előtt bekapcsolom a tévét. Éppenséggel a tejről rötyötölnek, mint ahogy másról szoktak ilyen idő tájt. Meglepődésemre bejelentették, hogy a tej egészséges, a régi feltételezésekkel ellentétben, mikor azt állították, hogy káros. Mi az, hogy káros, egyenesen rákkeltő. Ezért hirtelen megcsappant a tej utáni kereslet. Nos, úgy néz ki valakinek föltétlen szükséges volt a hírverés. Ki nem szeretne egy jól menő üzletet. E kis globális reklám után, csak felvirágzóban fog lenni az üzlete. Hajrá, csak így tovább! Kitalálták mennyire jó a tejzsír érelmeszesedés ellen, és most jön a csúcs, rákellenes anyagokat tartalmaz(?) Érdekes nézőpont. Gratulálok a tudománynak! Nahát, nahát. Egy dolog biztos. Mondjuk azok akik az életüket nagyvárosban töltötték el esetleg tehenet is csak tévében láttak, azok nem tudhatják, de mások, úgy ahogy én igen. A pásztorok tömérdek tejet fogyasztanak, egészségesek. Ritkán láttam beteg pásztort… Mi az, ami érdekes, sokan közülük elérik legalább a kilencven éves korhatárt. Na de ettől eltekintve, pár év múlva újra lehet akármilyen betegség keltő, ha az üzlet is úgy kívánja, mint bármelyik élelmiszer. Tejterméket szerető polgár vallomásai.
BÉJUTNI ODA AHOL VAGYUNK Mindenki számára érthető miről es van szó. Hát mű Európába igyekszünk. Érdekes met, úgy tanyították, hogy Európában vogymuk. Akkó hova a ráksúlyba es igyekszünk? Hova ez a nagy sietség? Vagyes oda kell béjussunk, amiben mán nyakig vogymuk errefelé cofort-cakonpakk! Ugyes értelmezhetem a zén kevés eszemvel, ha bent vagyok a zudvaromon, akkor nem vagyok bent, mett előbször bé kell jussak. Me Bözse buksza! Ha ezt valakij érti magyarázza ca meg. Én akkor abba hagyom a munkát es, k épes leszek figyelmesen végig hallgatni. Há igen, de mindegy. A lényeg az, hogy azt hallám azért van ez a béjutási izé, mett azoknak mán nincs olcsón semmihez se hézajussanak. Azét mézes-mázoskodnak. Azé mondják azokot a feltételeket, hogy higgyük ca el, mú semmit se érünk. Aztán, ha béjuttatnak amiben nyakig meríjtkeztünk, lehet nekünk es nehez lesz béjutni a saját udvarunkra. Feri bá.(Varvara jól ösmeri minden lépését, a kocsmától el es vissza)
Megfejtés az első oldalr ól. Ha ki tudta olvasni. Ön egyből nyert is. Megnyerte azt, hogy hol költhet el minél több pénzt a városában. Mert ki nem ismeri azt a helységet, ahol egy nő egy hutyuró körül enyeleg.
MAGYAR ÉS A ZSÖGÖDI NYELVA Zsögödiek kijelentik, hogy megvédik sajá t nyelvüköt a magarral szemben, amit mán aliges értenek! Mit es jelent az, hogy: Kvázi régiók, rusztikus milliő, tendencia, unió, tökjó, determinálódik protokollum, autonómia, sötöbö. Tovább nem es érdemes folytatni. Aszongyák minden székely magyar es egyben. Ez meglátszik mett a székely újságok kezdték átvenni ezeket a kényes érthetetlen okos szavakat. Persze a zsögödiek es székelyek, de mán kevesen értik amit a tévében mondanak, nemcsak ők hanem a székelyek sőt a magyarok közül es. Pedig aszongyák értünk van az adás. Jó lenne olyan szavakot használni, mint: szinte, hasonló, vidék, övezet, vidéki környezet, törekvés, hajlam, szövetség, kiváló, meghatároz, elhatárol, hivatalos tárgyalások, független kormányzat sötöbö. De akkor megérti bárki, ez a baj, s elmarad a flancolás es. Mű szeretnénk, ha értenénk , mit es mondanak mások. Ha olyan okosnak tartsák magukot, mondják úgy, hogy mindenki értse, legalább es nem ért, ha egy cseppet hasonlít ahhoz a nyelvhez amit beszélünk. Hanem minden magyart kötelezünk a zsögödi nyelv megtanulására. Zsögödi anyanyelv védő szöveccség
BOLDOGSÁG ÉLETPROGRAMOK Hogyan legyünk boldogak? Öröm az élet! Ne csüggedj! Lehetne folytatni ezeket a fáintos könyvek címét a végtelenségig. Ahol készen eligazítanak, se perc alatt meg oldják problémáidat és egyszerűen, de nagyszerűen boldog leszel. Ha netán nem tudsz heherészni, sok boldog klub alakult. Van amelyik kispolgári, másik meg nagypolgári, a harmadik vallásos beállítottságú. Vannak tévé rádió műsorok is. Hirdetik egy kis frizura, kirándulás satöbö feldobja az embert. Igazából a meleg családi fészek, egy-két megértő barát és egy csendesebb rohanásmentes élet tenné meg. Főleg, ha az egyik bejön.Hepi Kör ajánlata
Telefon, mobil telefon, fax, újság, tévé, rádió, internet, pletyka - ezek mind kommunikációs eszközök. Van köztük bió kommunikációs eszköz is Azt hiszem. Cím: borbelevi@yahoo.fr, honlap cím: www.geocities.com/borbelevente |