ZSÖGÖDI SZÓ 2004 MÁRCIUSI OLVADÁSAÚjkori csújogatás : Hó ha hó! Nincs más több hó! Tavasszal is brazil sorozatot néz nagyanyó!
NŐNAPI ÜDVÖZLET Március eleji hajnalon barangoló napsugár bekandikál minden egyes lakás ablakán. Fényt visz minden otthonban. Ilyenkor legtöbb fény a nőkre esik, ők ragyognak igazán. Lehet kislány, nagylány, kismama, asszony, vagy nagymama eg yaránt magukban hordozzák a teremtés misztériumát. Lelkük mélyén ugyanazok. Nem is lehetnek mások, mint az értelmet adó élet, a teremtés folytatása ami a végtelenségbe vész. Isten Éltesse Mindannyiukat! A Szerkesztő bácsi jókívánságaNYERGESTETŐ – MÁRCIUS 151848 idehangzik. Nemzeti öntudat, szabadság egyenlőség testvériség meg miegymás. Fokozódnak a szittya érzelmek minden kálváriát járt nemzetben. Csakhogy a megemlékezés babba kisajátított bohózattá vált. Ki rittyent koszrút a sírokhoz, és mennyit. Ki mondja meg a magáét, a régmúlt égbekiáltó aktuális igazságát. Aztán ha kész van jöhet egymás cseszegetése, túlkapásról, annyitsemvolképesről és egyéb bebellóságokról. Példaképpen tavaly Csíkországban is több szittya székely ropogós de kemény megemlékezés zajl ott. Egyik éppen Kozmástól néhány kilóméterre a híres Nyergestetőn. A helyről Kányádi Sándor bácsi is írt egy rőkölős verset. Hiába senkit sem kerül el a múzsa, főleg ha vitézség is párosul véle.A kislány merészen szavalta a költő versét, a megmeredt semminek és senkinek sem engedelmeskedő fenyőkről. Hősiesen szavalta a fenyvesek gyönyörűségéről, meg a hősökről. Csakhogy egy száll fa sem meredezett már. Egy nagy szélvihar kitépte, kettétörte stb. őket. Esetleg belesegítettek a szélviharmesterek is. Holdbé li tájhoz hasonló Nyergestető várja a szebb napokat, mikor tényleg igaz lesz újra a költemény, és a hősök emlékeit idéző fák újból sziklaszilárdan állnak ott. Sajnos a nemzeti lobogó, a mecsergés, meg a szavalat mit sem segít, inkább karikatúrát farag belőle.Pedig nincs mit heherészni, sőt senki sem úgy gondolja, főleg ki tudja hány döci után. Megnyergelt Hős leszármazottjaRAJONGÁS VALAMIÉRT Ki tudja ki mit szeret, mi az elképzelése a világról. Az általa felgyűjtött információk vezetnek a saját világkép kialakításához. Mindenhez hozzájárul ahonnan elindultunk, és életünk során ahová sodródunk, vagy ahová vágyunk, esetleg irányítsuk mindazt amit elszeretnénk érni. De ki a másik, arra kevésbé hagyunk időt. Talán elég az, ha feltétel nélkül elfogadjuk azt a rendet amiben nyakig benne vagyunk. Pedig sok esetben még az is részigazság, hát az egyéni világkép. Jól esik annyicska dolog is, ha azt a bizonyos másikat meghallgatjuk. Együtt megnézzük kedvenc filmjét, vagy elolvassuk könyvét amiért nagyon rajong, rögtön megnyílik előttünk az út, mert lényében kitárulkozik. Persze akkor igazak az érzelmek, ha nem taposunk keresztül másokon, és tényleg érdekel a sorsa feltétel nélkül. Ne a látszat tegye az embert, hanem valami más. Tavaszi felfrissülést kíván a szerkesztőségLÁBONJÁROK ÉS KOCSINJÁRÓK Eltött a züdő, bizony el, mikó még nyugudtan kambacsolhattunk keresztül a zuccán. Akkoriban még a kocsik es megálltak, pedig még esős üdőben sem priccoltak le, mett nem vót gödör. Most van gödör, a kocsik es sietnek, a gyalogos ok es. Szinte pontosan nem lehet tudni ki es a hibás.Minap egy fijatal ember közlegegy okosat jáccott. Megállt a járda szegletén, úgy ahogy kell. Eppeg olvadozott es az el nem takarított hó. Szinte patakokba folyt, átugorva a bedugult kanálisokat, megtölt ve a gödrököt, amelyikek, inkább hasonlítottak tavakhoz. Sott eza fijatal ember várta, hogy a kocsik elhaladjanak. Elhaladtak. A zeggyik szinte akkora sebességel, mint egy repülő. Azé kár vót, hogy nem szállt fel. A fijatalembert telibes telibe kapta, annyira, hogy a haján is folyt le a mocskos hólé. legalább megvót a húsvét előtti fürdés. Ejsze azé jobb óvatosnak lenni, vagy mi. Én
ZSÖGÖDÖT MOCSKOLÓ ÉS FELDÍCSÉRŐ VERSIKÉK A zsögödieket „faszkónak" gúnyolják a környéken, mondván: „Itt járt egy zsögödi faszkó"… Ez a gúnynév onnan erde, hogy a falu régebben sokkal szegényebb volt mint ma, amikor köve homokja, téglája stb. sok embert juttat kenyérkeresethez. A szegénység (sok volt a jobbágy) tavasztól, késő őszig gombázott a közeli erdőkben, amit a városban v ittek eladni. A kucsma-gombát népies nevén kinálgatták:„Vegyenek friss faszkó=gombát" Azzal is csúfolják őket, hogy szivarpapírt tettek a pipe lába alá, hogy érje fel a válut, de mivel így sem érte fel, orrbaverték… Ha valakire megharagusznak a környéken, mondogatják: „Ügyelj mert úgy orrbatöröllek, mint a zsögödiek a pipét!" A szenkirályiak, akikkel legelőjük határos, rájuk is alkalmazták azt a csúfolódó versikét: „Zsögödiek vagytok, Féreg=likba laktok, Nincsen egyebetek, Csak egy rossz lovatok, Azt is a szentkirályi csordából loptátok!" E versikében utalás történik arra is, - a szegénység mellett, - hogy a falu egy szűk, szoros helyen, meredek, köves oldalak között fekzik, ami miatt egy régi térképen csököttnek írták. A szegénységet, - a megvál tozott életkörülmények – a nép szorgalmas minkával jómóddá változtatta. Innen ered a következő vers,„Gyere babám Zsögödbe, Ott a vilád közepe!" Ma már büszkélkednek a zsögödiek mondván: „Ki Zsögöd borvizét issza, Vágyik szive annak vissza!" A környékbe liek ilyenformán gúnyolják őket:„Úgy gyúrodsz, mint Zsögöd közt egy juh!" vagy „Úgy gyúrodsz, mint a Gál Estánné egy juha!" A Csík és gyegyói múzeum közleményei ben megjelent cikk Duka Jánostól– 1958-ban, a „Falvaink gúnyversei cím alatt" HIVATALOS KÖZELI HELYEKEN ,dombokon hegyeken, az Európai Unión túl történt. Egyszer volt hol nem volt egy becsületes működő rendszer, Kelet-Európa egyik csücskében, csak teltek múltak az idők, biza az telik, még senki sem tudta megállítani, mióta felfedezték. Az a baj esett az említett szegeletesecskében, hogy eltűnt a rend, talán valaki mocsok alak ellopta. Ha pedig ellopta senki sem tehet arról, hogyha személyi igazolványát szeretné megcsináltatni, kartonhiány végett csupán két hetet kell várakozzák, meg akkor is ha Magyarországról csatangol haza. Ott helyben meg is mondták, - ők nem küldtek el senkit, úgyhogy várakozzon csak… Útlevelet is ki lehet venni hamarabb, de mégse lehet kivenni, mert az indokok, hogy mikor lehet hamarabb és mikor később sehol nincsenek kifüggesztve. Így mindenki ki kell várja azt a bizonyos időszakot. Csak van akinek az az idő egy óra, másnak egy két nap és a legmásabbaknak két hét, netán ha pofázik három.Nos végezetül, aki e szép ország postáira ellátogat, tankoljon fel idejében postabélyeg ből, mert nem biztos, hogy mindig kap. Jómagam megjártam ezt a kálváriát. Szeretteim pedig várhatták jókívánságaimat, mert a postán elfogyott bélyegek végett, lefokozódott figyelmességemet kevésbé hinnék el, főleg idegenbe tagbaszakadt rokonaim. Vannak Vidékek Egyesület SzónokaHÍRES EMBEREK ÉS NAGY EMBEREK Bizonyára rengeteg sztárt ismernek kelmetek. Sokan a tévében cicomáskodnak feldíszítve, mint a farsangi maszkurák. Sokan közülük fetrengenek, és szintén sokan veszekednek önmutogatósdit játszanak. Legtöb bször nagy sikerrel, hiszen tele vannak a lapok velük, mint mocsokkal a lakás, és hasonló sors vár rájuk, hiszen, mikor megunják egyszerűen kidobják. De addig is mg tart a flancolás sok mindent ellehet érni, főleg vagyonilag. Az élet pedig egy keménykézzel összekuporgatott vagyon lesz. S akkor jut eszébe a sztárnak, hogy sohasem volt gyerek, felnőtt, de még öreg sem, mert a sok csudaszerrel leplezte igazi mivoltát. A sírja szélén pont ezért ordítozik hisztériásan, mert az említettekből kimaradt.Ezért muta tom be, egyik csíkszéki sztáremberünket, ha nem is ismeri az egész világ, de akiknek segített napról-napra, évről-évre azok sohasem feledik el, talán azok unokái sem. Sztárunk nem más mint Feri bátyó. Már gyerekkorában kijárt teheneket őrizni apjával a határba. Fiatalon mesterséget tanult. Helyben földműves lett. A legjobban a kaszáláshoz értett. Ezért is hívták sokan abba az időbe kaszálni. Egy fél tábla szalonna, két veress hagyma, na meg egy kicsi lütyü megtette a magáét. Úgy megerősödött tőle, hogy na. Kaszájának egyenletes hersengetése messze határba elhallatszott. Talán jobban daloltak az idő alatt a madarak és meghallgatták az arra tévedt vadállatok.Évek során erejéből vesztett, de munkakedve megmaradt. Manapság aliges jár ki, de tiszteletből legtöbbször ő húzza le az első rendet, s aztán fognak neki az általa kitanyított kaszások. Évek során egyre gyűltek a ráncai, szerette a jó bort meg pálinkát, a menyecskéket se vette meg. Megbánta bűneit. Sokat nem beszélt, mert az idő alatt egyéb dolga volt. Most tavasz elején a nyárra gondolva, arra vágyik, hogy még egyszer lehúzhatna egy rendet, akkor még boldogabb lenne, de ha nem éri meg, akkor is van ki tovább folytassa. Hiszen ő tudott gyerek, legény, felnőtt és öreg is lenni. Nem kell vacakoljon, nyugod tan távozik el az élők sorából, hiszen szerették, tisztelték megbecsülték és emlékezni fognak rájuk mindannyian, akik ismerték.De mi lesz vajon Madonnával, Brad Pittel, Dobó Katával és a többivel. Képükkel tüzet gyújtanak, valamit beléjük csomagolnak, segget törölnek, ha egyáltalán igen. A tévét kikapcsolják, hiszen jön egy új divathullám s azt kell bámulni tág szemekkel. Vagyis, ha a régit nem fogyasztották el, lejárt a garanciája és ki kell dobni. Sztárból egy megszáradt szár lesz, s az áról leesik az ékezet. Dolgos ember fajtákkal egyetértő pali. SZAKMAI TAPASZTALAT Nagyon belégabalyodtunk az Uniós előírásokba. Egyre jobban megfelelünk annak, kevésbé magunknak. Az a fő, ami a lábasba fő. Csak legyen ami főjön benne, de még az is megesik, nincs mit rotyogtatni, mert lábas sincs. A megélhetés humoros lehetőségei végigsöpör mindenkin. Iskola dögivel van, egyetemet bárki végezhet. Sőt megtörténhet egy idő után kötelezik, mert pénz kell hozza, tudás kevésbé, értelem aztán pláné, hogy fölösleges. Első az ismer etség, aztán jöhet más is, ha még maradt hely. Ha túl fiatal, azért nem tud elhelyezkedni, mert nincs szakmai tapasztalat. Abból legjobb esetben egy év kell, de van ahol hármat, hatot, hetet kérnek, és ennek érdekében összehordanak hetet-havat. Ha középkorú már kiesett abból a százalékból, hogy felvegyék valahová, ha pedig öreg már nem kell.Akkor is, ha hat egyetemet járt, mint az az egyetemi tanár Temesvárról, akinek a kommunizmusba egy elüldözött lakását adták ki. Persze az elüldözött mostanában visszas zerezte lakását és őt kipakolták az utcára. Hajléktalanként élt egy fél évet, mert nem bírta a nagy telet, lefagyott lábbal került korházba, ahol szörnyű kínok közt meghalt. Temetésén meg rőkölt a fél város és az ország számos előkelősége.Pontosabban, hon nan és mikor lehet felszedni ezt a szakmai tapasztalatot, vajon mennyi időt tart és kikre érvényes? Azt hiszem sokan tudják rá a választ. F.B.I. csapata, akik tapasztalatfelszedés után nyomoznak!TAVASZI NAGYTAKARÍTÁS UDVARUNKON Elvtársak és traktoristák, minek kell a tavaszi nagytakarítás? Hogy gebbedjen meg a hátunk, karunk, lábunk, testünk? Hogy tudjunk mártírkodni? Ejsze csak nem. Miért is kell annyit gürcölni. A havat nek kell elhányni, hisz az megolvad és eltűnik. A sok szemetet pedig egy idő után belepi a fű. A kóbor állatok is falatoznak belőle. S aztán a szél is odébb fújja a szomszéd kertjébe s nálunk meg fénylik minden, és még a hátunk sem likadt ki a sok munkától. Ez idő alatt meglehet tárgyalni a mindennapi rémhíreket. Tisztában lehet lenni, hogy melyik családban milyen bajok léptek fel és ráadásul azon sem kell mérgelődni, hogy nem láttuk kedvenc sorozataink közül valamelyiket. Nos vígan lehet röhögni a szomszédot, ahogy gürcöl, mérgelődik. Egészen mókás dolog. Azért egy két papírt csak érdemes meggyújtani, főleg mikor a szomszéd látja, s akkor is azért, hogy füstje átbűzölögjön hozza, hadd egye a kefét. Persze mindezek után szenvedős pufát érdemes vágni, hiszen az ember valahogy muszáj jelezze, hogy ő is élen jár háza, tömbháza kertjének babázásában. BúzgómocsingékTAVASZVÁRÓ KÉP Márciusi tavaszváró kép s hely de szép. Bár csak így látnánk a természetet, minden ágon egy madárkát, de se fánk se fánk. Mocsok annál inkább. Egy egy szemét közepén búghat a gerlepár. Köszöntheti a tavasz beköszöntét már. Természet őr
ROMÁNIAI NÉVTÁBLÁK Nemcsak a helységnévtáblákra célzok, hanem az üzletek fölött ami lóg, de más közintézmények és akármik fölött, oldalt, keresztbe, hosszába felszerelt izék. Nehéz eldönteni, hogy az ország hivatalos nyelvén kívül még kik élnek ebbe az országba. Magyarok még mondjuk, na. Egyes helyeken tényként virítanak a felíratok. Más nemzetiségek egyre kevesebben. Még akkor is hogyha a település tekintélyes részét más népek alkotják. Angolul viszont igen. Szinte mindjárt több tábl a jelzi, hogy az országban románok mellet nagy békében mennyi angol él. Ez egy külföldi elmélkedéséből származik. Valljuk be, szinte el is lehet hinni, ha ne lenne annyira lerobbanva a gazdaság. Figyelődző Petike
APÁCA –SHOW Szakállas közhely, hogy: „jó színész a telefonkönyvet is sikerre viszi". De attól még igaz lehet. Íme a bizonyíték, az Apáca-show, melynek egyetlen körömfeketényi (ha van ilyen mértékegység) ötletecskéjét is más filmből merítették: a Kis szemtanúból. Amott egy nyomozó úgy védi a koronatanút, hogy visszaviszi övéi, az amish szekta földművesei közé. Emitt ugyanebből az okból egy apácazárda. Amott a tanú egy kisfiú. Emitt egy kerekded fekete énekesnő. Amaz jó film. Emez… nagyjából mindegy. A főszereplő ugyanis Whoopi Goldberg, és a sápadt-soványka forgatókönyv, a vézna filmváz csakis arra szolgál, hogy a fekete sztár élettel töltse meg.Ő pedig nem hagyja ki a ziccert. Felrázza kissé az apácarend szürke és merev szabályokkal körülvett mindennapjait. Életet visz a zárdába. Sőt, lévén az egyetlen fekete a kolostor falai közt: színt. Az énekesnő avatott kézzel újjászervezi a nővérek katasztrófálisan hangicsáló kórusát, és nyomban vérbő soul árad az oltár felé: adj reményt uram, óh adj, rappapadubappa wappem-búúúúúúúúúm. És az Úr ad, subidub idubidú.Az már az ilyen típusú amerikai filmek megkerülhetetlen kötelme, hogy a soványka történet tűzön-vízen át sikersztörivá gyúrják. Így tehát a lélekben lassanként a megigazulás útjára lépő (azelőtt igencsak vitatható erkölcsű) Whoopi némi kergetőzés után (el ne feledjük, hogy tulajdonképpen nem turnézik, hanem rejtőzik) a pápa előtt lép fel kórusával, és nemcsak a bíborosok, nemcsak az érsekek, hanem még a Szentatya is subidubi-subidubidú. 1992-ben rendezett „alkotás" Filmvilág 1993 augusztus Békés Pál.
CSÍKKOZMÁSI ISKOLA MASZKURÁSKODÁSA Ej be dögös es volt. A gyerekek jól béöltöztek mindennek. Egymáson es heherésztek. Három színdarabosdi közül kettő maszkurában játszódott le. Az előkészületekkor keményen dolgoztak a tanárok és meghívottak egyaránt. Oztán az egész banda gyerekestül, tanárostúl, meghivottastúl elindúltak az iskolából a kultúrház felé. Útközbe még felragadtak a faluból néhányan, énekeltek nyeríteztek, hogyesmondjam, folyt az élet, na. A hetedikesek egy modern mesét adtak elő, az ötödik esek pedig Lázár Ervin: Maminti a kicsi zöld tündér meséjét. A kis jelenetet pedig két tesvér repeálta fel a színpadra. Jókot lehetett röhögni, persze, aki odafigyelt. Igaz az es röhögött aki egy cseppet sem figyelt oda, az es érdekes lehetett, de hogy figyelőzzön annyi felé az ember, bármennyire es ügyes, há nem-e? Há de! Oztán jöttek a béöltözött maszkurák. Nem es kell mondjam egyik jobb volt a másiknál. Az elsők valami ráksúlyos ufók lettek. Díjat es kaptak halomszámra. Még színészeket és az ezt követő táncversenyt is megdíjazták. A végén pedig jött a tombolaráncigálás. Nos ezt tegyétek össze és ne szedjétek szét. A szerkesztő felesége, becsületes nevén Kovács Zsuzsa tanárnő nyerte meg a fődíjat, egy két kilós tortát, amit közösen majszolt bé kollégáival együtt. Aztán jött a muzsika a gyerekek, úgy szöktek akár a bakkecskék. Ki es döglöttek egy idő után, úgy folyt róluk az izzadság, mint mikor a patak kilöccsen medréből. A tanári gárda hazacurrantotta a gyerekeket s jöhetett az ők mulatásuk. Úgy vették magukot, hogy na. Egy páran félhúsba voltak, ilyenkor másba nem es lehet lenni. Oztán lassan hazaeregelt a csapat. Eccer fáintos volt hely, jövőre es ilyen kell. Bö LöCím: borbelevi@yahoo.fr, honlap cím: www.geocities.com/borbelevente. Ejsze a többit már tudjátok vagy mi a ráksúly. Ha netán elfelejtettétek, még egyszer-egyszer ki írom közkívánalomra. Addig es bé kell érni ennyivel. Kellemes TAVASZt mindenkinek!
|