ZSÖGÖDI SZÓ ☼٭٭٭﴿
E havi közmondásunk: Az igazi zsögödi legényebb a gátnál
AGUSZTUSI HULLÓ CSILLAGOK Fel kell tekinteni augusztusba a csillagos nagy égre. Estefelé nem pottyantanak a madárkák, mint nappal egyet-egyet. Nem kell föltétlen oda ügyelni. Persze még vannak bajok, ha felhős az ég, vagy csorog a fáin savas eső. Azért kell az eső is, hadd nőjenek a gombák, de azért egy két hullócsillagos romantikus este még belefér. A nappali tikkasztó hőség után édes az éjszakai csillag bambulás. Ha készen vagyunk teljesen az ég felé való tekingetéshez, akkor nagyon figyeljünk! Megszokott jelenni alkalmanként valami fényesség. El sem árultam, de már sok rajongója van ezeknek a fényességeknek. Legtöbben földön kívüli eseményeknek vélik, még akkor is, ha dombon éppenséggel a szomszéd kertje langal. Megeshet, hogy valaki marhaságból felereszt egy-egy tűzijátékot. Mindenféleképp, aki ufót akar látni, az meg is látja… Vannak azért még álmodozók, akik ténylegesen hullócsillagokat látnak. Szokták rájuk mondani babonásak. Pedig feltekintenek és, ha látnak egy hullócsillagot valami jót kívánnak saját maguknak, környezetükben élőknek és másoknak is. Esetleg hisznek abban, hogy mind valóra válik. Igazából mi kell ennél több. A jókívánság eljut így is úgyis azokhoz, akiknek szól, és ha éppen egy hullócsillag kell hozzá, miért is ne. Kell az álmodozás, kell a jókívánság, kell a hit, hogy képesek vagyunk magunkból kiszorítani egy-két természetes érzést, ami néha elavultnak, vagy természetfelettinek tűnik. Hulló csillagokat bámulászó Kis Ködöcske
BÉKÁSI SZOROSI ÚTJAVÍTÁS Sokan látogatták már a fent említett festőies környezetben burkolódzó gyönyörű tájat. Már egy jó ideje az ország természetvédelmi területének egyike. A szoroshoz közel van az egyetlen természetes torlasztavunk, a Gyilkostó. Nos, a gyönyörű festőies környezetben éppen manapság utat javítanak. Kövek kel töltik ki a hepehupás gödröket, majd azután jöhet az aszfaltozás. A köveket a helybéli sziklákból nyerik. Milyen praktikus, nem kell messziről cipeljék. Megvan oldva. Immár, ha ilyen ügyesen nekifogtak az egész sziklát le kellene ontsák, és pityoka földet csinálni belőle. Kell a betevő falat. Há nem?Ferenz Irén tudósítása
KÁRPÁT MEDENCE AZ EURÓPAI NÉPEK BÖLCSŐJE Nemrég hallottam a hírt az egyik kanálisban. Na nem az utcán, hanem a tévében. Néhány ügyes tudós megfejtette, hogy a Kárpát- Medence az európai népek bölcsője. Elő lehet venni a zsebkendőt és lehet rőkölni, csak azért ne olyan hevesen! Hiszen az őskorban semmi köze se volt a magyaroknak ehhez a területhez. Itt más nép ősei laktak. E nép őseiből alakult ki a majdani európai csilivilzáció. Még azért tart a lepetés! Állítólag a bibliai vízözön is errefelé játszódott le. A Fekete -Tenger tavacska volt, a hatalmas áradásoktól megdagadván (naponta félmetrest növekedve) futásra késztette az embereket. Ez is a valahol a Kárpát Medence peremén játszódott le. Mi pedig vad nomád ázsiai nép, csak a középkor hajnalán kaluppoltunk be és magunkra húztuk az „Egyetemes Kárpát - Európai Kultúrát". Bo.Lé. AZ ANYAORSZÁG SZELEKTÁL Minden hírterjesztő eszköz és bióeszköz az itthon maradásról és a megmaradásról rötyötöl. Mégis az erdélyi és nemcsak erdélyi kulimunkára érkező magyarokat szívesen látják az Anyus országba. Sőt az okosakat is! Kell a tudomány, kell a művészet sötöbö, min den áron. Ráadásul kevesebbet kell fizetni s a csóró érkező annak is heherészik. Na pontosan ettől lehet felgerbucásodni. Rabszolgáknak megfelel bárki, de azok kevésbé telepedhetnek le (kulimunkások). A dicsőséget hozók rögtön helyet kapnak Magyariában. Kell a létszámpótlás, mert fogy az ország lakossága. Először azoknak van nyitva a kapu, akik „dicsőséget" hoz az országra, aztán a kulimunkásokra. A középrétegből nem kérnek, köszönik szépen, abból nekik is van elegendő. Ezek jön, hogy az ember kitelepedjék egy ügyes kis kínai vagy roma család szomszédságába. Makacs Székely Itthon maradó Ipse
A zsögödi ókori vár A fürdőtelep feletti dombon, ott ahol a majálisok színpada áll, az enyhén emelkedő fennsíkon az 1980-1982-ben végzett ásatások bronzkori leleteket hoztak a felszínre. Mivel kerített kővár létére bukkantak, feltételezhető, hogy egy nagyobb település helye volt, amelyet földgyűrű és sánc védett. Egyes kutatások a dákok létét igazolják. Ezért nevezték el zsögödi dák várnak is. A várról első ízben Ferenczi Sándor (1928) tesz említést. A tulajdonképpeni ásatásokat 1950-ben kezdi el a M. Macrea által vezetett csoport. A "félbemaradt" régészeti ásatásokat 1980-ban kezdik újra. Petre Román segítsége által kis megszakításokkal napjainkban is folytatják. 1990 után a munkálatokat Viorica Crişan vezeti. 1998-ban a vár belsejébe behelyeztek egy GSM antennát, amely az erődítmény Dél-nyugati felének legnagyobb részét tönkretette. A GSM engedélyt kapott rá a hatóságoktól. Felelőtlenség végett történ hetett meg mindez.A kutatók véleménye szerint Zsögöd vára a Keleti-Kárpátok dák védőrendszerének része. Stratégiailag rendkívül fontos helyet foglalt el; innen az egész Csíki –medencét, Rákostól Tusnádfürdőig lehetett figyelni. A 2000-es kampány idején megnyitották az Északnyugati oldalt, ami magába foglalta az erődítmény egyik felét. Ebben a részben a kutatások célja az erődítmény rendszerének ellenőrzése és a régészeti anyagok megszerzése volt. Ásatásokról Az erődítmény helyi kőből épült falból állt, amelyet agyag kötött össze. Ez a fal kb. 2m vastag lehetett, amelyre előzetesen egy réteg agyagot vittek fel. A fal építésének módja valamivel különbözik a Déli részlegtől, ahol az alap elhelyezése végett a sziklát sánc alakba feltörték, támasztó oszlopo t hagytak az erősítésnek.A kövek amelyek a falat alkotják, jórészt a közeli lejtőről származik, ennek kitermelése hangsúlyozottabbá tette elhajlását. A fal már az ókorban tönkrement, jelenleg csak az agyag réteget lehet megfigyelni, amelyre a fal épült. Köveknek egy része a vár belsejébe hullott szét, többsége pedig kifele. A fal közvetlen közelében felszíni lakás nyomait fedezték fel, amelyet nagy mennyiségű ragasztó anyag, elszenesedett fa, hamu tanúsít. A fal menti kövek mellett nagy mennyiségű agyagedény töredéket fedeztek fel, valamint vas és bronzkori tárgyakat. Belsejében számos vasdarab, egy mélyedés, őrlő-töredék, egy nyílhegy, két kisedény és egy vaskés volt. A kerámia tárgyak között megtalálhatók a dák törzsek által ismert összes edénytípusok; - csészék, tálak, egyszerű fazekak, kancsók, kanalak, dézsák, szűrők, és kelta edények is. Több festett edény stílusa hasonlóságot mutat a Szeret környéki felfedezett edények stílusához. Továbbá rábukkantak egy bronz csatra és egy bronz gyűrűre. Állati eredetű csontok maradványai arra engednek következtetni, hogy egy kialakult kultúrával állunk szemben. Ennek nevét a Zsögödi kultúra hordozza. Időben Krisztus előtti III-II. századra teszik. A várat a feltételezések szerint Krisztus előtti II században építették. Mivel elsősorban katonai célokat szolgált, a vár belsejében valószínűleg működtek vasfeldolgozó műhelyek is. A római hódításig a vár fennállt. Az ezt követő időkben a vár és környéke elnéptelenedett. A felfedezett tárgyakat a lehetőségekhez mérten restaurálják. Az elkövetkezendő kutatások figyelemmel kísérik az antenna építése által felszínre került régészeti anyagok összegyűjtését a keleti oldalon, valamint a lehetséges védelmi tornyot az északi sarokban. Bölö
Zsögödi vár és a csikszentkirályi ezüstkincsek Feltételezések szerint nemcsak a zsögödi várat lakták emberek az említett időszakban, hanem környékét is. A Csíkszentkirály és Zsögöd közötti országút mentén, ott, ahol a vasút, az országút és az Olt vize egymáshoz kerül, a zsögödi szorosban, a zsögödi vasúti megállótól délre 1 km. távolságra, létezett egy régi malom. A malomtól nyugatra 100 méterre található az egykori Szentkirályi andezit bánya. 1953 augusztusában bukkantak rá a bányászok az ezüstkincsekre. Még azon a napon átszállították a Csíki múzeumba. A lelet összsúlya 3650 gr. : 15 kupa, 1 fibula, 2 érem (pénz). A kutatók meghatározása alapján a lelet dák eredetű. Az edény, amelyben a kincsek voltak elrejtve, jóllehet töredéke maradt meg, jellegzetes dák agyagedények egyik típusát képviseli. Mások állításai szerint avarkorból valóak. Visszatérve a témához, Zsögöd környékét már az ókorban is lakták. A feltételezésekkel ellentétben nemcsak katonai támaszpontok léteztek a vidéken, hanem kisebb települések is. A szentkirályi bánya kincsei is ezt igazolják. Habár nem bizonyított, hogy a kincsek „gazdája" a környéken lakott volna. A főszerkesztő úr pírkantása
NOMÁD GONDOLATOK Egy ismeretterjesztő adásban hangzottak el a következő szavak: „A házak az élők sírjaik". Egy akármilyen afrikai nomád néger törzs gondolata. Megfontolandó. Arrafele gazdagok ideiglenes összetákolt sátrakban élnek, mert felfogásuk szerint a lélek csak akkor szabad, ha nincs bezárva az „úgynevezett" házakba. Nos ezek után nincs mit gondolkozni, no coment. Esetleg annyit, há izé bunkók, más kultúra fiai, ha lehet azt állítani egyáltalán. DE vajon mit érzünk mi ott legbelül a saját terepünkön? Fili- Filócska
A zsögödi Kisvár A zsögödi vasúti átjáróval szemben az Olt jobb partján hirtelen feltörő sziklás hegyecskét Kisvár dombjának nevezik. Ormán jelentéktelen kiterjedésű őrhely állt a népvándorlás korában és a székelység letelepedésének idején. A 400 lépés kerületű, gátszerű kiemelkedésen ma szántóföld van. KisvárA faluval szemben az Olt jobb partján függőlegesen feltornyosodó sziklahegy áll, mint előnyomuló védpontja a szorosnak. A természet e szikla-csúcsot arra látszott teremteni, hogy oda e szorost elzáró várat helyezzen az ember, s ezen Kisvártetőnek nevezett sziklaorom volt is régen, még pedig jelentékeny kiterjedésű vár. A hegy szabálytalan fennlapját körülölelő, vagy 400 lépés kerületű várfalnak elhantolt gátonya most is tisztán kivehető. A vár beltere most szántóföl d. Oltra néző oromszögénél kőszikla ágaskodik a magasba. Erről legenda is keletkezett. Zsögöd felé tekintve gyönyörű panoráma tárul a látogatók szeme elé.Orbán Balázs nyomában
Vérkápolna Zsögöd határán sok ásványvíz buzog fel, ezek legnevezetesebbike Vérkápolna vagy Szent Vérnek nevezett helyen van az Olt (jobb part) közelében. Borszék feltalálása előtt sokan járták és hordották is. A vadregényes zsögödi szoros – Al- és Felcsíknak ezen természetes várvonala – negyed mérföld hosszúságú, keskenyebb helyein alig 3-400 lépés, miért oly fontos hadállást nyújt, hol elszánt kis csapat hadsereget tudna feltartóztatni; hogy e célra volt is igénybe véve, fennebb látók, hol elmondók az 1694-ben a tatárok felett kivívott fényes győzelmét a csíkiaknak. E szorosban a folyam jobb partján Vérkápolna nevű hely van, hol rom-maradványai látszanak egy hajdan ott állott imolának. A hagyomány azt mondja, hogy azon kápolna emléképülete volt az itten vérontással kivívott győzelemnek, miért neve Vérkápolna lett. Losteiner ezen, és egy másik, a szentkirályi határon levő, Szent Bertalannak szentelt kápolnáról tesz említést. O.B. : Székelyföld leírása
Haromvára Zsögöddel szemben (a jobb parton) szép hegy nyílik, melyet egyfelől leírtuk Kisvártető, alulról a Faragó (hol malomkövet metszenek) trachyt tömege ölel körül. Ezen rejtékvölgynek nevezett hegykebel hátterében a magas Harommal egybefüggésben lévő kúpalakú kerekdomb tűnik fel, melyet Várhegynek neveznek. Ezen erdőnőtte (nyíressel kevert fenyves) büszke orom tetején vár állo tt hajdan, melynek még mais jelentékeny maradványai mutatkoznak. A hegy oldala oly meredek, erdővel oly sűrűn van benőve, hogy csak kerülő úton, a nyugati oldalon levő hegynyakon lehet tetejére feljutni, de itt se minden baj nélkül, mert ez oldalról is egy látszólag emberkéz által lemetszett 8-10 ölnyi magas sziklafal mered fel, melyen keskenyen bevésett, veszélyes ösvény húzódik fel.E sziklafal karjára van fektetve a várfal, mely még most is 4-5 láb magasságban bontatlan szilárdul áll. E fal tojásdad alakban folyja körül a hegynek 300 lépés kerületű, ily alakú fennlapját. A fal mindenütt a hegy meredeken lehanyatló ormára levén fektetve, sáncra se szükség, se hely nem volt. A vár beltere most is szabályszerűleg körülsáncolt (a falakon belül) kiemelkedéssel bír, s oly sűrűn van apró fenyőbokrokkal benőve, hogy oda behatolni alig lehet, anélkül, hogy a hegyes csereklyék (fenyő lapú) össze ne vérezzék a szemeit kiszúrással ne fenyegessék. E vár fekvése a csaknem megközelíthetetlen hegyormon nagyon erős, elhelyezése pedig oly sajátságos volt az elrejtett, csak Zsögödről látható hegykebelben, hogy az a hegyek ormai felett átpillantást engedett Al- és Fel-Csíkra, s a zsögödi szoros felett őrködhetett anélkül, hogy láttatott volna. E vár egyik láncszeme volt a Hargita keleti oldalán levonuló várláncolatnak, mely a fennebb fekvő csicsói várral (melyről később), az alatta lévő zsögödi várral ( Kisvártető) a Nagy-Somlyón levő Sóvárral és ezáltal a tusnádi szoros torkolatánál feküdt csíki Bálványos várral volt láttani egybekötéssel. A várhegy déli aljában szép kis térség van, melyet Deszkás csűrnek neveznek. E terecske felső végében valamely kerek épületecskének látszanak alapfalai. A falvonalon belül egy üreg van, s azért azt a vár kútjának tartják s úgy is nevezik. O.B. : Székelyföld leírása
EURO- ATLANTI EGYRE KÖZELEDÉS ROMÁNIA FELÉ ÉS BELÉ Ki vertyókol arról, hogy nem eleget közeledünk Európa felé. Aszongyák bé is jutunk 2007 egyik szép napján. Egyesek szerint neeem! Mások szerint ígen. Az igen, igenis helytálló. Felvesznek az Unióba s mű hej de boldogan népieskedve pattogtatunk, béjuttunk a Zzunióba nótával. Mindenki egész vígan összekeveredhet az anyanemzetével, de főleg az angolszász kultúrával. Szürcsölheti bé a pepsikokós kólát, eheti a hot dögöt és a hot serényt is. Oztán lesz péndzünk valutás. Ez kell nekünk, s ha hiányzik még egy szikra púp a hátunkra. Az oztán csicsásan fog találni. Hogy igazán kik közeledik ki felé, mán a nagy cím es teljességgel leleplezi. Euróatlantisziak, jobban mondva ezek a zamerikaiak és a zeurópai uniósok nagyon közelednek felénk. Egyesek addig közeledtek felénk, hogy bemásztak belénk. Vásárolják a földeket, hálistennek van elég! Az Isten adta nép csak nezi, hogy maholnap az erdejébe ki sem mehet, mert egy újabb tulajdonos azt mondja majd, - „Állj cag meg, met ez enyémféle terület" persze az ő nyelvezetén. S akkor jön a nagy kuss a Kárpátok vidékén, és jön a sok felsőbbrendűnek érzelgő kitelepült, aki egy jó ideje már bételepült. Még Létező Székelyföld Szöveccsége VISSZATELEPÜLT ZSÖGÖDI DE MÁN AMERIKAI ÉS KEDVES SZOMSZÉDJA Zsögödfürdőre béköltözött egy amerikai, aki zsögödi származék. Nagy földet vásárolt fel potom áron. S most ő basáskodik azon a tájon felhúzva az Amerikai Egyesült Államok zászlaját. Bevezette a vizet is területére, nem hiányzik a villany se. A kocsi parkolóról, a betonnal beöntött házelőről nem is beszélve. Babba és csudálatos. Csak néhány vacak védett bokrot és fát kellett kinyírnia, hogy rendbe szedje csicsás területét. A mező fe ltúrásáról még nem is beszéltem, hiszen épül a lovarda is. Igaz lassan minden kicsi kacsaúsztató mellett lesz egy ilyen lovarda. Ezen a tájon szinte egymást érik az efféle izék. A visszatelepült amerikai – zsögödinek a szomszédja éppen egy francia. Az pedig uniós zászlót húzott fel. Az is egy nagy területet békebelezett magának. Az Isten adta zsögödi nép pedig szívesen eladja köves kaszálóját egy marék valutáért. Most már az amerikai – zsögidi diktál. Manapság felveszett és elvágta a vízvezetéket. A helybéli zsögödfürdőiek folyamatos könyörgésük után visszabaggatta a vízvezetéket. Ha zsögödbe jár tanuljon meg idegen nyelvül, mert zsögödiül egyre kevesebben beszélnek.Egy törzsgyökeres zsögödi
OKOS TOJÁS Tele van a nagy hírközlés hegyebugyája ezzel a rendkívüli hírrel. Létrehozták az „okos tojást". Hogy mitől okos, az hamarosan kiderül. Fel van egy cseppet tuningolva. Az okosok szerint ezek az úgynevezett okos tojások tizenötször annyi vitamint tartalmaznak, mit egy megszokott tojás. Ráadásul a tyúkok nincsenek olyan marha nagy stressznek kitéve, mint általában a tyúkfarmokon. Ügyesen szabadon mozoghatnak, mint a vidéki boldog tyúkok. Létrejött a modern tyúkváros. Be babba, mint a kutya farka. Vajon, az okos tojásból kikelt csirkék szintén okosak lesznek? Feltételezzük, hogy igen. Ügyesen szemüvegesen fognak kutukálni a könyvtárakban és le teszik a Nagy Major Doktoranduszt. Kedveskéim egyenek okos tojást táplálóbb, finomabb és okosabb, de ne panaszkodjanak, ha véletlenül megtollasodnak. Egy nem annyira okos tojás véleménye HATÁROK NÉLKÜL Küldjenek bé ilyesmiket tévébe, rádióba vagy akárhova. Az jó mert lehet szimmogni a dalok vagy egyebek hallatán. Milyen aranyosak, hogy gondoltak ránk. Köszönjük szépen. Köszönjük azt is, hogy ötszáz euró kell személyenként felmutatni a határnál, aztán jöhet a jókívánság. A mechanikus belek szárnyán lehet ereszteni a jókívánságot. Virtuálisan nagyon szeretjük egymást, de ha tettekre kerül a sor utol ér a zsugori snikifucc érzés. Az érzés már határon belüli, és nem kerül akkora reklámszenvedélybe, mert nem szabad megtudja más. Viszont ügyeskedésünkről kell zengjen az egész világ. Milyen szép is kirittyentve a tévéképernyőre a nevünk, sajátmagunktól is meghatódunk. De visszatérve a pénzre, nem az emberek utazgathatnak szabadon, hanem a valutájuk. Érdekes megközelítés, a pénz emberfölötti lett, határok nélkül. Mű!
R E K L Á M! Mikor van egy csepp ideje olvassa a Zsögödi Szót! Meglássa keményedni fok tőle! Az újságra rábunkkanhatnak, ha nagyon keresik a magányos honlapomon. www.geocities.com/borbelevente. |