|
ZSÖGÖDI SZÓ 2005 –
TÉL Örömöző szám a
csikorgó vad hidegben TÉLI KÉP Kissé késve, mint az újság is, megérkezett a tél. De ha megjött teljes egészében érezteti magát. A decemberi ünnepi készülődések és ünneplések után csendesen kandikált be ablakunkon a január. Szívében melegséget hozott, hideget keveset, s elfelejtett hinteni havat legalább egymétereset. Aztán megérkezett február, s rögtön megtudtuk, messze van még a nyár. Amiről megfelejtkezett a két ember, kitett magáért, akár hajdanán, néha december. Most a nagy hidegekben a havasok is ezüstösen néznek le ránk, s elvárják, hogy mi részt vegyünk a tél ünneplésében február gyanánt. A táj végtelensége fehéren, de tisztán kínálkozik, a fenyvesekben alvó mackó álmodozik. De addig is míg jön a kikelet, szánkázás, sízés után élvezzük az otthoni meleget. Egy zsögidi cinege éneke a tél kellős közepén UTAZÁS NEHÉZSÉGEI ÉS ÖRÖMEI
Nagyon nehéz feladat elé néz ki téli időben kimerészkedik az útra. A gyaloglás sem a legkellemesebb, főleg, ha az utakat hó lepi. Havazáskor szinte megbüntették azokat, akik házuk előtt nem takarították el a havat. Mondjuk egy kacsalábon forgó monstrumépület előtt, ha egyméteres a hó, és a kedves gyalogosok alagutat vájnak az nem baj, hiszen lakójának sok a dolga… De egy öreg nénit már meglehet fingatni, aki egy kis házban lakik, és alig tudja reumás kezében tartani a hólapátot, és egész délelőtt azon vesződik, miképpen hányja el a havat. Miért is ne, mit is tenne egész nap, kitelik az idejéből, vagy nem? Így hát a gyalogosok, közeli dombokon-hegyeken, kibelezett alagutak menedékén próbálnak csoszogni, ha közbe nem jön egy jeges csúszós rész. Akkor meg egy cseppet balettoznak, hánykolódásuk az egyensúlymegtartása reményében, akár egy profi jégrevü bemutatót is kitenne. Aki mégis megússza a sétát kéz is lábtörés nélkül, még nem mentes a járművek korcsolyázásától sem. Ugye az utak jegesek, de ki a franc hinti be egy kicsi homokkal vagy sóval, inkább az a pénz jó más egyébre, beleírják ügyesen a könyvbe, hogy foglalkoztak az üggyel. A vadul hajtó vezetőknek egy örömük mégis marad, az még pediglen, hogy a leesett hó betömte a gödröket, s hepehupás rázós utazás helyett úgy finoman, ahogy a szappan csúszik a vízben, ha kicuppantjuk kezünkből, úgy ereszthetik. Csak ügyelni kell, hogy nagy kanyar esetén nehogy hamarabb találkozzon a jármű és kedves vezetője egy póznával, egy épülettel, esetleg ne hajtson keresztül élő embereken. Zsögödi megfigyelő honpolgár FARSANGI MASZKURÁSKODÁS
A Csíki falvakban felelevenítették a farsangi maszkuráskodást. Az egyik néni meg es eresztette a véleményét – métt es öltöznek ezek a fijatalok bé maszkurának, úgyes elég maszkurák. Úgy néznek ki mint a hétördögök, mikor elmennek abba a hétvégi mulattságba, s úgy vergelődnek, minha hideg rázná őköt, becsület Úristenemre! Bezzeg a mű üdönkbe nem így vót. Akkor mindenkinek emberformája vót, s farngoláskor lettünk csak maszkurák. A zegyik szomszédlegén úgy temette a farsangot, hogy a maszkurás hóbelebánca meggyúlt. Nem nekik való, nem értenek héjza, csak ott ágálnak egyfelé. Sose lesznek olyanyok, amilyenek mű voltunk. Teljesen megbolondította ez a demokrácia! Aza! Most nem es szívből jüvően hergelik egymást farsangon, csak ott szinlelve bódogtalankodnak, ez a helyzet. Igazat
Mondóné MOCSOK KOCKÁK A HAVON
Havazáskor mindannyian gyönyörködünk a patyolat tiszta fehér hóba. Mindenki örömére, minden tisztának látszik. A hó betakar minden eldobott szemetet, gödrös utakat és a szemetesek körüli mocskokat. A tisztaságérzést hamar felváltja a kockás alakban megjelenő fekete mocsokfoltok a havon. Általában a tömbház körüli zöld övezeti részen, ahol tavasztól őszig szép zöld pázsit nő és virágok sokasága nyílik , ott fordulnak elő a fehér hóban, mint szabályos foltok. Legalább az ember összeszámolva a fekete kockákat, megtudja mondani hányan poroltak szőnyeget a napokba, egészen az új hóhullásig. Mit is érdekel, hogyan néz ki környezetünk, s akkor mi! Otthon a szőnyeg virít, s az bőven elég. Így van ez a szétdobált szeméttel is, ellehet dobni, mert nem a lakásba van. A szemétdombok közepén babbán is néznek ki a tiszta lakások. Zsö
Bélés Asztalos
György: Nagykároly Rendezettanácsú város története 1848-ig E vidékről, hol N-Károly városa fekszik, Béla
király névtelen jegyzője a hét fővezérekről írt könyvének XI.
fej. Ezeket írja: „Azon földet, mely a Tisza és Duna közt fekszik, magának
fogadta el Nagy Reán a bolgárok fejedelme, a Zalán nagyatzja, mind az oroszok
és lengyelek határáig, s oda tót és bolgár lakosokat telepített be. Azt a
földet pedig, mely a Tisza és Iglon erdeje közt van, mely fekszik Erdnek (Erdély)
mellett a Morus folyó vízétől fogva a Zomus folyó vizéig, magának foglalta
Moront vezér, unokája Ménmoront (Ménmarót)-nak neveztetik, mivel sok
szeretője volt… és azt a földet Cozárok lakták”.
A XXI. fej. Pedig Szatmár várának elfoglalásáról így ír: “Szabolcs és az ő vitézei az egész sereget két részre osztván, egyik része a Zomus vize mellett, a másik a Nyíren át haladt. Szabolcs és Tass a Lehel atyja a sereg felével a Tiszahát felé indult a Szamos vize felé azon a helyre, mely most Saruvárnak (Sárvár) neveztetik és a lakosoknak fiait kezességül felszedvén, a várat katonákkal tele hagyta. Azután pedig Szabolcs és Tass innen elmenvén, Zotmár várig jutottak és azon várat harmad napig ostromolván, győzedelmesen megvették, a negyedik nap a várba bemenvén, a Ménmarót katonáit, kiket ott kaptak, lánczra vervén, a setét börtön iszonyu fenekére vetették s a várat katonákkal tele rakták”. Elfoglalván a mondottak szerint Szabolcs és Tass az egész Nyírséget és Szamos vidéket egész Zilahig s a benlakó kazarok vagy meghódolván nekik, szolgáikká levének, vagy győzelmesek elől elmenekültek: kétséget nem szenved, hogy az elfoglalt földeket s így városunkat is saját népökkel telepítették meg. Hol vette elnevezését Nagy-Károly? A honfoglalás után felosztván az elfoglalt földet, a törzsnemzetségek leginkább az elfoglalt várakban telepedtek meg. A tiszántúli rész azon vidéke, mely a Nyírségtől kelet felé Szatmár váráig, nyugotrol Karul, Embel délről a mai Szilágyság határáig terjed, a 108 törzs nemzetségnek egyikének, a Koplon – nemzettségnek melyből ered a jelenben oly fényesen virágzó gróf Károlyi – ég jutott osztályrészül. A koploni monostor építését, mint a felirat s oklevelekből látható, 1080-ra lehet tenni. E monostor körül terült el a Károlyiak terjedelmes birtoka s így N-Károly is, mely az ugynevezett Károlyi-pusztával a mai szaniszlói határban egybe volt foglalva. A Károlyi – család okmánytárából, hogy ez Karul, mely most Nagy-Károly nevet visel, csak később szakíttatván el a szaniszlói Karul- pusztától, ez is megmaradt Kis-Karul pusztának, amaz pedig Nagy-Karul, később Nagy-Károly nevet vett fel. A város alapítása, vagy legalább lakott birtokká annak nevét családjának nevéről nevezte el. Ez elnevezésben a karuly vagy karvaly madár vezethette, mely egy lévén a turullal, mintegy önként kínálkozik harcokban forgó férfiak nevéül és jelvényül. A város története a XIII-ik századtól Nagy-Károly
város határterülete 15.503 kat. Hold és 1128 szög öl. Ebből a gróf Károlyi
István ő méltosága uradalmához tartozik 4097 kat. Hold és 195 szög öl.
Gróf Károlyi Tibor ur ő méltósága uradalmához 1039 hold és 150 öl. A gróf
Károlyi örökösök birtoka 21 hold és 844 öl, mely földbirtokösszeget levonva az
összes határterületekből a károlyi polgárság fölbirtökösszege kitesz 10346
hold és 939 szög ölet. A város határa leginkább fennsíkon terülvén el s gy az
árvizek kiöntésének nem lévén kitéve, termőképességét tekintve, a vármegye
bármely határával bátran kiállja a versenyt, marhalegelője, az un. “Szik”
mánál fogva a tejelő marhákat tekintve, valóságos kincsesbánya. Nagy terjedelmű kertjeiben a városnak sok különféle nemes gyümölcsfák sikerrel ápoltatnak, ugyszintén mindenféle konyhakerti növények is: ugy annyira, hogy e tekintetben a károlyi piacz szükséget soha nem szenved. Nagy-Károly várost határozták és határozzák ma is: É-ről Csanálos, Kálmánd, Kaplony; K-ről Domahida, Kis- és Nagy-Majtény, Szentmiklós; D-ről Gencs, Mező-Terem; Ny-ról: Mező-Petri, Szaniszló, Csomaköz és Fény helységek. A nyugati határon terül el a máig is részben fennálló s a gróf Károlyi – uradalmakhoz tartozó „Fekete, „Nyíres” és „Somos” nevű erdők. Nem mellőzhetjük el, hogy meg ne említsük a mai napig fennálló ugynevezett Szentháromság kápolnájét, mely N-K-tól D-re, mintegy 3 km-re fekszik. E kápolna egy gyönyörű magaslat közepén emberi kezek által emelt dombra ápítetett. E magaslat – melyen régibb időben apáczazárda volt –Szirmay szerint jelentékeny strázsa – halom, vagyis tábori őrhely lehetett, mely mondhatlan szép panorámát tár fel az utazó szemei előtt. Kiterjed a látóhatár innen; a hegyaljai bérczektől É-ról félkörben K-felé a nagybányai s D. a királyhágói bércekig. Ezen bérczek teknőjében folydogálnak távolról K. és É. Felé a Tisza, közelebbről mintegy 35 km Szatmár alatt a Szamos; itt folydogál a határszélben szintén K. felől az ecsédi láp szűlőanyja és táplálója a csöndes Kraszna, és D. felől majdnem a kéápolna alatt a mocsáros Érvize. Szép panorámát képeznek e magaslatról a beregszászi, muzsalyi, szatmárhegyi, dobrai, D. felől Tasnádtól le egész Biharmegyébe benyúló, hajdan világhírű bakabort termő promotoriumok. E magaslaton, mely K. felől a török és tatár beütéseknek természetes védbástyául szolgált, időnként kiknek zászlói loboghattak, a történelem nekünk biztos felvilágosítást nem ad. Nagy-Károly város története, a kapolnyi – szemből származott András és ennek Eurdung Simontól később mezővárossá tétele Károlyi Simonnak műve, ki származott ugyancsak Eurdung András Miklós és Simon unokái alatt kezd mindinkább kiemelkedni a setétség homályából 1320-1350, mennyiben e korszakra a Károlyi család okmánytára némi világosítást derít. 1335 egy záloglevélben még Karul-nak neveztetik. Kb. a 14. Század közepéig Nagy-Károly még rendes helység nem volt, mert a telepítés és a három utca benépesítése ez idő téjra esik. Ez idő előtt csupán a terjedelmes Károlyi – uradalom központjában lévő nemesi kúriának állandó lakhelye állhatott, mely nem is kastély volt, s itt-ott elszórt s a nagy nemesi kuriákhoz tartozó házakkal lehetett körülvéve. Az Uj – utcza, nem lehetett más, mint a mostani várkastélytól a r. kath. templomtól a templomig terjedő tér. Nagy – utcza É végéig terjedhetett. A Babáldi utya pedig a Nagyárokpart utzáig terjedhetett, itt lévén akkor a városnak határa. E korban a város csekély népe csupán szántás-vetés és baromtenyésztéssel foglalkozván, a műveltségnek nagyon alacsony fokán állt; következőleg ipar, kereskedés és iskolákról itt még szólni sem lehet. Mennyi gondot fordított a Károlyi- család végtelen harczias természete daczára is a város emelésére, kitetszik midőn e helyen, melyet terjedelmes birtoka központjává választott, uj községet, falut, később várost alapított, abban utzákat szervezett s azokat lakosokkal benépesítette. Kikötötték a nemzettségek azt is, hogy mindenik félnek joga legyen a maga részén, a kuriája körül uj utczákat alakítani. A Mérhard fiai különösen kikötötték hogy a Károlyban lévő mocsáros helyen egy uj házsort építhessenek és azt lakosokkal ékesíthessék. 1346-ban András 4 fia különböző helyen szerzett harczi érdemeikért Károlyban minden szombat napon tartandó hetivásárra adományt eszközöltek ki. Károlyi László, Zsigmond királytól az első nagyvásár tarthatására királyi engedélyt nyer Mindenszentek napjára, a károlyi templom Mindenszentek nevére és tiszteletére volt alapítva. 1482-ben Mátyás király 2 országos vásár tartására adott engedélyt u. m. bőjt vasárnapján és szept. 14-én ugy a család kegyyelmére, mint a város díszáre egy kőhézat építeni. A megye nemesei gynus szemmel nézték, s az építést minden módon meggátolni igyekeztek. A király oltalmába véve Zászlót, parancst külde Szatmármegyébe, hogy őt megkezdett kőháza építésében, - midőn nem várat, hanem lakóházat ápít – gátolni ne merészeljék. A kőház a későbbi időben várszolgálatot is tett. Abban az időben a szabad költözhetés tiltva volt: megengedték, hogy akárhonnan ide szabadon költözhessenek. Meg is érdemelte a Károlyi nemzettség a magyar királyok fentemlített kiváló pártfogását, mert alig volt a nemzetnek oly háborúja, melyben a harczias jellemű család részt ne vett volna. A
város történetét Corbeanuné, született: Deme Enikő állította össze. TESZT Mennyire vagy modern?
Az a pontra 1, a b pontra 2, a c
pontra 5, és d pontra 10 pontot számolhatsz össze. 50-60 pont közöttiek. Gratulálunk önöknek, igazi modern emberek. Szeretnek zabálni tévénézés közben. Ha nem Interneteznek, vagy a legújabb számokat hallgatják. Ez igen, s még gondolnak másokra is szemetelés közben, hadd legyen munkájuk, akiknek nincs. Csak kocsival közlekedik, saját kertjében is. 35-50 pont között. Ön modern ember. Szeret Internetezni, minden tiri-tarka csomagban lévő kaját zabálni. Tévé előtt zabálva elaludni, de közben eluralkodik magában a takarítási vágy. Vagy szeretne egyet sétálni. Nagyon vigyázzon, mert elfajul. 10-25 pont között. Hát enyhén szólva ódivatú. Valami régi könnyűzenét hallgat. Ritkán néz tévét, s talán még mobilja sincs. Kirándulni gyalogosan indul útnak. Feltakarítja a szemetet, elvéve mások elől a munkát! 1-10 pont közöttiek. Mit mondjak rémes! Ön egyszerűen akar haladni a korral? Talán beteg? Akkor ott az ideje, menjen el és vizsgáltassa ki magát! Mit gondol a középkorban élünk. Nézte már a naptárt, hogy hányat írunk? S még valami, vegyen csipszet, s dobja el a papírját, valahogy így kell kezdeni… Zsögödi Pszihó ÚJ PÉNZNEM CSAK KIZÁRÓLAG NEKÜNK Pénznem-e? Akkor lej, de ezúttal erős. Olyan putyis lesz hogy csak. A régit ki lehet majd dobni. Érdekes filozófiája van ám pártunknak és kormányunknak. A régi „gyenge lejt” becserélik „erősre”, miközben nyernek is rajta egy kicsit az aranyosok. Ugye a régi lejből négy zéróst nyesnek le, de mennyit fognak lenyesni egy ötszázasból, mondjuk. Hát nincs mit tenni kerekítenek egyet rajta de felfelé, főleg az adók és az árak esetében, a fizetésnél egy cseppet lefelé kerekítenek, s így a gond nagy győztesen meglesz oldva. Hogy újból kevesebbet kapunk, mint ahogy megszoktuk az biztos, majd a sztrájkok alkalmával az állam bőkezűen visszaadja, amit lefaragott a fizetésünkből. Az üzleti vásárlás is baba módon fog működni. Az ember úgy összefog keveredni a régi és új lejekkel, hogy lesz amit újra számolgasson. A kitét csak az, hogy véletlenül esik meg a becsapás, vagy akaratból az már szinte mindegy, mert vagy a vásárló búslakodik rá egy cseppet, vagy az elárusító. A legújabb hírek szerint az üzletekbe már március elsejétől ki kell írják a régi árak mellé az újat, hogy szokja a jó nép. És akkor lőn a csoda, június elsejétől a kemény lej megmutatja magát… Zsigodai Zsö CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÜZENETE A
kétszáz éve elhunyt magyar költőóriás így üzen nekünk, s
hozzávetőlegesen, még kedvesen a Marosvásárhelyi gondolatok versének
utolsó soraival: … Már Európában csak mi
vagyunk hátra, A Bucsecs hegység nyáron es hideg,
s hófoltok vannak rajta, de milyen lehet most télen? CSÍKZSÖGÖDRŐL RÖVIDEN Rövid
ismertető a szerkesztő úr vackormáterjének falujából Csíkzsögöd vagy Zsögöd ma Csíkszereda déli tartozéktelepülése, külvárosa. Zsögödfürdővel együtt 1930-ban egyesült Csíkszeredával. Neve szorosan összefügg Nagy Imre (1893-1976), a híres székely festőművész munkásságával, akinek nevét Zsögöd főutcája is viseli. Zsögöd a hozzátartozó Zsögöd neve a "ség" hegy jelentésű régi magyar szóból ered, ennek a származéka (Szőcs János, 1991). A mai városrész tszf. magassága 660-680 m. Zsögödi krónikás A
Szerkesztőség címe változatlanul ugyanaz marad: www.geocities.com/borbelevente |