|
☺ZSÖGÖDI SZÓ☻ *tavaszi összefoglalója 2005-ben* MERÉSZ
SZAVALATOK Március 15. emlékére, mint mindig felhőzöng a magyar nép. Kardot rántanak. Ilyenkor a maroknyi székely nép egyre vitézebb. Sajnos porlik, mint a szikla az előadás után. Szinte minden egyes kocsmában jelen van egy maroknyi székely gárda. Estére hazamennek az öreg harcosok, s újra kell várni egy újabb esztendőt a csatára. Csakhogy a szavalás keményen lobog és minden szittya szívet felgerbuncásít. Talán nem is baj, közbe jó érezni kik is vagyunk. Mondjuk, mikor egy ötödikes szavalja a hősies verseket kissé furcsa. 11 esetleg 12 évesen kiáll és elkezdi, hogy „ne ily halált adj Istenem” és „ott essem el én, a harc mezején” nagyon meredek. A székelykeresztúri Petőfi délután kis harcosainak már csak a haza számít. A magyar hazáért élnek hallnak, természetesen a kedves magyar tanáraik sugallatára. Sajnos ez a harc átfogja az egész erdélyi magyarságot. Az életvidám gyerekek egy rendezvény erejéig ontják a vérüket a már nem létező nagy magyar hazáért. Hatos Melinda tudósítása. Székelykeresztúr., a szerk. úr bundázásával MEGHÍVÓ TERMÉKBEMUTATÓRA
Szeretettel meghívta termékbemutatójára tömbház társait 30.000. lej
belépődíj ellenébe az egyik hős pacák. Hát nincs mit tenni, ilyen a
szeretet, pénzért bármikor. Gondolom a kedves olvasók lelkesedése is
határtalan, és a szeretetet kivételesen pénzbe mérik, főleg egy
termékbemutatóét. Remekbe sikerült dolog, amikor az ipse egy táblánál magyaráz
a világ legjobb termékéről, ami szinte mindenre jó. Egyszerre lehet vele
ruhát tisztítani, megkímélni a környezetet, jó növényre-állatra, de főleg
az emberre. Lehet enni-inni, ütni-vágni, köpni-harapni, de leginkább a
betegségekre használni, úgymond egyfajta kúraként. Ezek után senki se
csodálkozzék, ha a „nagy titkot”, csak pénz ellenében árulják el… A szeretet
nőttön nő. Akkor dagadozik a legjobban, ha bé áll az ember az üzleti
szektába hirdetve, hogy „mindenki jól jár” alapon be csodás dolog is. Megemlítendő, hogyha régebb, legalábbis úgy 15 esztendő
távlatából, ha valakit meghívtak szeretettel, a nagy ünnepek kivételével, nem
kellett pénz, sőt a nagy ünnepeken sem. Megfelelt egy kis ajándék is, akár
lehetett jelképes. Termékbemutatós Pénzrötyöt ZSÖGÖDI
IDENTITÁSTUDAT Heába es csatolták Szentlélekhez vaj később Szeredához Zsögödöt,
mett a zsögödiek, egyre zsögödebbiek. Nem adnak a huszonegyből. Mindezen
információkat egy onnan elszármazó diák tudta meg az ott lakóktól. Amíg élnek
zsögödiek maradnak, skész. Ez igen identitástudat! Nem kell egy cseppet se szégyenleni
mik vagymuk! Mondjuk Nagy Imrét zsugorinak kiáltották ki, s úgy es ivódott bé a
köztudatba, mett állítólag nem tanyított ki senkit festőnek a faluból és
csak magával törődött. Hogy az igazság mennyi, nem lehet tudni, de ő
már nem számít igazi zsögödinek. Nem volt benne a zsögödi virtusos smakk.
Vajon? Nem Egészen Zsögödi Polgár AKIK
SZÍVESEN HAZATÉRNÉNEK Erdélyből kivándoroltak visszatérnének
szülőföldjükre. Lehetett hallani nem egy helyen ezt a dolgot. Sokat
lehetne erről filozofálni. Hogy a mocskok kimentek, s most jóra fordult az
élet és ők is erre napraforgó fordulatot vesznek a jóság felé, s haza
akarnak keveredni. Esetleg maradjanak ott, ahol új tanyát vertek. Csakhogy ezek
az emberek megtollasodtak, nekik van tőkéjük, ők tudnának új
befektetésekkel új munkahelyeket létrehozni. A tudomány terén sem különb a
helyzet. Nyilván a tárt karokkal való fogadás, nem a legalkalmasabb, de a
minimális, hogy merjenek visszajönni szülőföldjükre, mert szükség van
rájuk is.
Hazaeregelőknek Zöldútat Adó Ipse NAGYKÁROLY TÖRTÉNETE az
előző lapokban szerepelő várostörténet folytatása Május első napján lesz, hogy a II-ik Rákóczy
Ferenc – féle fölkelés, - mely 8 évig tartotta vérben és Lángban Magyar – és
Erdély – országot s melynek gyújtó szikrái Bécs kapujától Morva és Stájer
határokon belül is gyujtólag pattogtak szerteszét – gr. Károlyi Sándor
közbenjárása által, - ki az elégületlenekkel együtt az elsők közt emelte
fel a forradalom zászlóját,, - az úgynevezett szatmári compositio által véget
ért. A „nagy bokor” , hol az örökké emlékezetes esemény végbement, mai napig is
fennáll. A károlyi határ szélén a messzelátó domb alján – most Kis Majtény –
egy két holdnyi területén fekvő kis csalit ez. Néhány összezsugorodott tölgy,
tüskebokor és vad körtefa, körülvéve felgazlott burián, óriási vadcsalán,
tüskés gólyahúr alkotják. Az északkeleti vasút akkori igazgatója Ivánka Imre elhatározta, hogy e helyre, hol a fegyverletétel történt, a szatmári felépített vasúti hídtól megmaradt terméskőből örökemlékül egy egyszerű oszlopot állítand. Kis- Majtény község, melynek határához a „Rákocyz bokor” tartozik a szobor felállítására a szükségelt engedélyt az 1875-dik év nev. ki is adta, mely szobrot Ivánka Imre a tél folyamán fel is állította. A
várkastély története A Károlyi
családnak 1480-ig még várkastélya nem volt, ekkor kezdett Loncz László ugy a
család kényelmére, mint a város díszére egy kőházat építeni, e tágas
kőépület a vármegye minden tiltakozása daczára Mátyás király pártfogása mellett
fel is építetett. Száz év múlva 1592-dik évben Károlyi Mihály egy
terjedelmesebb várkastély felépítését vévén tervbe, az erősséget árkokkal
és kőbástya kerítésekkel vehesse körül. 1592 jun. 11-én reversáliásban
biztosította a királyt, hogy ő e várat a törökök s más ellenségek beütései
ellen, egyedül a családja s a város biztonsága érdekében óhajtja felépíteni,
melyből ő felségére semmi fizetési teher nem nehezedik s a várbeli
őrszolgálatot is saját költségén eszközli: az építésre engedélyt nyert, itt
kezdődik a városszolgálat, hajdú – város rendezése. E várkastély
felépítése a Károlyi Mihály által csakugyan még inkább megkezdetett s utóbb
Ádám és László által még inkább megerősítetett, hogy az ellenség ellen erős ellenállási képességgel bírt.
Báró Károlyi Lászlónak emlékiratából két figyelemreméltó körülmény
emelendő ki: Károly városa ez időben az ellenség által felgyújtatva,
kiraboltatva, teljesen elpusztítatott, úgy hogy a lakosokat csak nagy ígéretek
által lehetett tűzhelyeikhez visszaédesgetni. A másik az, hogy a
várkastély már abban az időben oly erősség volt hogy képes volt az
ellenséges erőnek szembe állni, mert Károlyi László nyíltan kimondja, hogy
ez egy házánál és tíz árva gyermekénél egyebe nem maradt. 1794-ben gr.
Károlyi József a sánczokat elhányatta, a régi várat lerontotta és a mostani
kastélyt építette. A régi vár sánczából megmaradt még egy, a várkastélyt
védő széles árok, melyet mint tisztálatlan, bűzhödt léget
fejlesztő árkot, Károlyi István gróf 1880. év táján betömte s e helyen a város
a mostani csinos promenádot létesítette. A rég vár, erős bástyákkal volt
körülvéve az ellenséges támadások ellen kellő számú ágyukkal védve, úgy
hogy Károlyi Sándor neje, Barkóczy Krisztina, csak erős ostromlás után
hódolt meg II-ik Rákóczy Ferencznek. A mostani
várkastély, mely 1794-ben épült, inkább kényelemre, mint védelemre volt
számítva, négyszögben egy emeletre van kiépítve, s úgy külső csinos, mint
belső berendezése igen szép látványt nyújt. A fogadó terem,
biliárd, ebédlő és magántermek, fejedelmi fénnyel vagynak berendezve. A
kastély nyugati részében volt egy
csinos kápolna is, melyben míg a mostani nagyszerű r. kath. templom fel
nem épült, ájtatoskodni jártak a róm. kath. hívek és a grófi család. Van a
várkastélyban egy terem, mely ma is „Kölcsey szoba” nevet visel. Bár e szoba a
jeles költő és műbölcsész nevéről van máig is a legnagyobb
kegyelettel fenntartva: mind amellett is Kölcsey a nagy költő és
publicista soha személyesen a nagy-károlyi kastélyban nem tartózkodott. Az
1838-dik év szept. havában Kovács Lajos Szatmármegye „haladó pártjának”
vezérszónoka indítványozta, hogy Kölcsey Ferencz érdemei elösmeréséül, ennek
arcképe a vármegye gyűlésterme függesztessék fel. Merész indítvány volt
ez; később, midőn a „pecsovics párt” vergődött uralomra ennek
tagjai nem engedték az arczképnek a megye székház köztermében való
felfüggesztését. Így a költőnek pártszempontból mellőzött arczképe
számára Károlyi György gróf, nagykárolyi kastélyának egyik szobáját ajánlá föl.
A várkastély nyugati oldalán fekszik a grófi
nagyszerű lóistálló 24 lóra beosztva, fiatal fenyves és ős
terjedelmes lombos fák árnyékában. (Ez a szocialista évek alatt mozi lett, és 2
éve beomlott a teteje, a téli hó súlya alatt, máig sincs helyrehozva). Ez
istállóban láthatók a legnemesebb vérű lovak, mely istálló mellett vagynak
elhelyezve a remekebbnél remekebb kocsik, tündöklő szerszámtár és
terjedelmes lovarda. A gyönyörű park, mely észak felől terül el,
tavasszal és nyárban a művészet remekét mutatja, melynek pompáját avatott
műkertészek ügyes kezei folyvást emelni igyekeznek. A 33 magas vízi toronyból leomló víz nyomása mintegy
25 méter magasságra szökteti fel a vizet s mely 24 föld alatti alagcsövekben
öntözi nyárban a déli növények minden fájával ékeskedő terjedelmes kertet. A régi üvegház, mely századokon keresztül ápolt keleti növényekben,
különösen kaméliák nagy mennyiségben hazánkban az első helyet foglalta el,
az 1887-diki tűzvész által teljesen megemésztetett. Az egész kert észak és
nyugat felől magas kőfallal, kelet és délfelől pedig vasrácsos
kerítéssel egészen körülvétetett, s a következő 1890-dik évben a régi
uradalmi sorház és négy városi telek hozzá csatolásának nyugat felől
kibővítetett, mely által a kastély kert teljes szabályos alakot nyert. Négyzet. Corbeanu Enikő összeállítása HUNOK
HARGITA MEGYÉBEN A 2001-es népszámlálás szerint több mint száz hun
nemzetiségű állampolgár él Hargita megyében. E mán igen haladás. Pár
esztendővel ezelőtt még nem is léteztek hunbőrbe öltözött
csemeték. Most már igen. Igen tiri-tarka széleskörű az etnikai paletta
székelyföldön. Az egész hun hisztéria Magyarországról terjedt át.
Sok remek „tudós” kivágta a rezet, egyenesen hatezer éves múltra tekint vissza.
Ezt a múltat főleg a székelység tudhatja magáénak Szántai Csaba
„történész” szerint, aki imád a figyelem központjába lenni. Természetesen a
mutter országból jőve nagyon lesajnálta a kereszténységet és
feldicsőítette Attila hun király belevaló jól szervezett fosztogatását,
amit természetesen egészen másnak állított be. Ugyanúgy, mint Attila vagy a
későbbi leszármazottja Csaba, végigmasírozott Erdélyen barbárságával,
többek között közvetlen Somlyó Szent hegy lábánál viselte ki magát a
hallgatóságnak. Természetesen sok rajongója akad ennek a kultusznak, egyenesen
odavannak érte a szittya székelyek. Szász Jenő székelyudvarhelyi atyafi
egyenesen szobrot állítatott Csaba királyfinak, hadd tudjon felkapaszkodni a
csilagösvenre… A Csíkmindszentiek sem akarnak kimaradni ebből az isteni
szobormániából, ők egyenesen Attila királyt akarják felrittyenteni a falu
központjába. Nos az egyiptomi, etruszk, zsidó (Jézust is hun
származásúnak vélik), kínai, japán stb. vérrokonság szerint a székelyek szinte
a világ minden nemzetének kedves rokonai, s nemcsak azok, hanem a kultúra nagy
hintői. Persze a magyaroké is, mert a két nemzet egy nemzet! A követőkben lévő virtus némileg
hasonlít „a Nagy király dícső” tetteire. Például az, hogy 451-ben
vérfürdőt rendezett a galliai Duna melléki városokba, amelyeket a földdel
tett egyenlővé. Rá egy évre megint
ügyesen rombolgatott az útjába eső
településekkel Itália felé kanyarodva, s nagy csindaratta bummal megérkezett
Róma kapujáig. Leó pápa inkább megfizette a város védelmét, nehogy Rómát is
megvuduzza a nagy „hős”. Így maradt Róma egyben. Attila király katonáival
az ösvenén visszaeregelt Pannóniába. 1553 év múltán is Attila vitézségiről
szól a duma. Ezért szaporodnak a Hunok Hargita megyében. Ha megvadul a székely
nép talán tovább is fognak szaporodni. Magyarországon is akadnak belőlük
egy jó páran. Minek István királyt, Mátyás királyt dicsőíteni, esetleg a
szenteket, mikor kéznél vannak az üsd-vágd, ne sajnáld merd nem anyád
hősök. Kevésbé
hun székely vallomása Nemrégiben az odavaló szakértők felmérést
végeztek a székely nép kokozásáról. Eredmény nagyon meglepő volt számukra.
Habár a tizenévesek többsége kipróbálta már a kábítószert mégsem fogyasztják.
Ritka aki rabjává válna ennek a szernek. Természetesen vannak kivételek, de
ezekben az esetekben túl fiatal a csemete és túl adagolja magát. Persze
korántsem arról szól az egész, hogy hej de ügyesek a székelyek, csak ők
találtak fáintosabb kábítószert, ami már évszázadokon át jól bévált , a lütyüt.
A szeszes ital sokkal praktikusabb. Lehet inni belőle dögivel amíg az
ember szeme ki nem mered. Italmérgezés esetében kimosatják az illetőt, aki
minden alkalommal megfogadta sohasem fog inni, de azért egy pohárkával
megreckíroz amikor nem fáj már a belügyminisztere, aztán kettővel,
hárommal és így tovább. Jöhet a következő albán szamár állapot. E
hagyományőrző kábítószer nem csavarja ki annyira az embert, mint amit
általában a nyugati világban fogyasztanak. A nyolcvanas években még kitették
„Az ital megöl” feliratot. Manapság nem reklámozzák, de ahogy mondani szokás,
jó árúhoz nem kell reklám. A kocsmák magukért beszélnek. Egy cseppet legalább
fizetéskor és előlegkor le kell gördíteni. Hogy mondani szokás „sakkó métt
es élünk!?” alapon. A lütyü még közbe feldobja a hangulatot, néha az ember
talpát is, főleg amióta megjelentek a garanciás lütyük. Azért mégis
vigyázni kell, minőségit kell inni, ha tovább szeretne élni, s egy cseppet
kevesebbek a megszokottnál. Lütyüző Iparos CSÍKSOMLYÓI PÜNKÖSDI BUCSÚ Minden katolikus
kereszténynek az ünnepe. Azoké is, akik magukba tudják szívni a hely szellemét.
Testi és lelki megújulást nyújtva térhet haza a zarándok e szent helyről. Május 14-én szombaton, a búcsús zarándoklat napja van. Szentmisék rendje: reggel 7 és 8 órakor a kegytemplomban.
Ünnepi szentmise pedig a nyeregben 12.30-kor, amit a Duna tévé is szokott
közvetíteni. Este 7 órakor szentmise a kegytemplomban. Másnap a búcsú
folytatódik. Helyi
honpolgár ÉRETTSÉGI ELŐTT
Az érettségi előtt álló diákok legfontosabb dolgai – öltözék,
frizura, kicsengetési kártya, bankett helyszíne stb. nagyon röviden.
Bővebben ennél több. A tanuló gyerekek elsősorban fel kellet
készüljenek a tablóra kerülő fotográfiákra. A lányoknál rengeteg munka üt
be. A hajdivatot betartva a cuccos öltözékkel vegyítve igyekeznek mosolyogni
vagy éppen nem mosolyogni. A sok fénykép közül ki kell választani a
legsikeresebbet, ezen már a fiúk is elbíbelődnek. S aztán jönnek az
éneklések, mecsergés tanároknál meg itt-ott, ezt is nagyon komolyan kell venni,
hátha még a tanároknál is be lehet vágódni egy cseppet, s utolsó pillantásokban
emelkednek a jegyek. A kicsengetési kártya általában a végzősök szemében
rusnya, sőt pont az övéké a legrusnyább. A szenvedést a banketta ruha
fokozza. Arra is becsületesen ki kell rittyenteni a külsőt. Minél
vagantériásabb, annál jobb. Persze vannak végzős diákok, ahogy mindig is
voltak, hogy a társadalmi várásoknak nem tesznek eleget, nem annyira babásak,
visszafogottak, mert még egy kicsit tanulniuk is kell. Csak az felfoghatatlan,
hogy ilyen rengeteg feladat mellett, hol van idő tanulni. Az „süket”
érettségiztető bizottság megterheli a gyerekeket holmi „barom”
kérdésekkel, pettyes lelkükbe gázolván. Nem lehetne kíméletesen átengedni
tízesekkel őket? Hajdani
Reccségiző Zsögödi burjanológus INTERNET ÉS BUNKÓSÁG
Napjaink nagy csodája. Egyre többen használják. Attól eltekintve, hogy
jó dolgok is találhatóak rajtam mégis nagy része szemét. A szemetet nézők
száma egyre nő. Mindenki tudja mi a szemét, még az is aki naponta habzsol
belőle, de kevésbé érdekli, ha neki annyira megfelel. Az egyik
legérdekesebb a levelező jelenség, ahol a kedves alany kitalált akármilyen
nevet ad meg, s akkor bunkóságát teljesen kiélheti, sok levelező fórum is
ezt tükrözi. Nagyokat röhög saját szamárságán és királynak érzi magát, hogy
megint egyet tudott szemétkedni. Ellenőrizni kevésbé lehet, ha igen akkor
is hiába, mert több vele a vesződés, mint az eredmény. Ez egy olyan régió, ahol
nem kell felelőséget vállalni tetteinkért, ha nem akarunk. De elég szomorú
elveszíteni emberformánkat, mert egyetlen dolog tesz minket emberré s az a
tiszta gondolat. Ha tudjuk vállalni tetteinket hamarabb sikerül kivájódni az
elfajzott kritikán aluli szintből, s talán akkor az világháló is
magasztosabb célokra lesz használva nagy átlagban. Levelező Csoró
AZ ELSÖPRŐ TÖBBSÉGŰ GYŐZTESEK KARA Hajdan az iskolákban kemény munka után sikerült kiérdemelni, hogy
valaki továbbjuthasson egy kiszabott díj eléréséért. Általában a három
legügyesebb kapott jutalmat. Néha megtörtént, hogy a dicséretet, a
népszerűséget vagy a kitartást is díjazták. Ezekre a versenyzőkre fel
is néztek társaik, hiszen nemcsak tanulásukban, de még viselkedésükben is helyt
álltak. Aztán úgy fokozatosan az értékek le kezdettek csúszni az agy tájékáról,
manapság már az sem csoda, hogyha egészen a fenékig ereszkedtek le. Ha már ott
az értékszint, azzal is kell gondolkozni…
Boldog és boldogtalan kilóra van díjazva. Az is megtörténik, hogy
mindenki nyer, nehogy lelki törést szenvedjenek a gyerekek, mert az egészen
ügyesek. Micsa fejlődés! Így lehet igazi taplókat nevelni, akik elhiszik,
hogy ugyanannyit tudnak mint mások. Úgy látszik ezt a „mindenki nyer mert
ügyes” világot még nem lehet megállítani. Talán egyszer beleunnak a modern
szemléletbe az emberek, s rájönnek, hogy haladás csak tudással lehetséges. A
tudás jutalmát pedig kevesen érdemlik ki. Talán mindenkinek meglesz a maga
helye és a díjazás az lesz, hogy feltudja ismerni saját képességeit, és
felelőséget tud vállalni tetteiért.
Jutalmat nem osztó egyén Egy
kedves olvasó észrevételét közlöm, melyben az előző lapszámban írt
hibát javítja ki. A pimpót nem dobják ki csak úgy a
szemétdombra, s más szentelményeket sem, azokat elégetik. A felvilágosítás S. M-től származik. FIGYELŐKE Kedves és aranyos bubáim, itt a honlap címem: www.geocities.com/borbelevente
. Újdobság is található rajta. Ha netán nem jut eszetekbe a cím, sebaj a google
keresőbe rittyentsétek be a Borbé Levente nevet s egyből kiugrik,
mint egy kecskebéka. |