ZSÖGÖDI SZÓ

Nyári kiadványa a természet ünnepében

VAKÁCIÓS DARAB 2005

 

MATURANDUSOK 2005

„Mindenkinek annyit jelent a világ, amennyit belőle meg tud szerezni”

Móricz Zsigmond

Újra itt, mint minden esztendőben a kihergelődések ünnepe. A kicsengetésre sokan elmennek, aztán a reccségi bekeményít egy kicsit utána. Azért legtöbben átbüklennek rajta, s jöhet a számos és számtalan egyetem. Munkahely híján pedig azok sem érnek sokat. Munkahelyet ugyanis kínálnak, csak nem olyat, amilyent a fiatal végzős szeretne. Egy egyetemmel rendelkező csaknem kezd munkásként dolgozni, vagy mi? Mennyi becsapás. A kész átverés show után a kedves végzős rádöbben a valóságra, mégpedig arra, hogy felhalmozott tudásismerete egy fabatkát sem ér, ha nem tud mit kezdeni véle.

Később lehetősége nyílik végeérhetetlen továbbképzőkre sötöbö, amit később felhasználhat tapétázni. Az igazi dolgokhoz egy kis ész is kell, nemcsak az akrobatikus lexikontudás. Sajnos az nem elég. A fogyasztói barbis-simlis társadalom kihagyja a buliból mindazokat, akik nem tudják megvetni a lábukat. A megszerzett világ, csak akkor válik könnyeddé, hogyha képesek vagyunk túllépni a karrierista hebehurgyaságokon. A világszerzés először a lélekben kell megnyilvánuljon, s aztán az agyakba.  

Innapi Bölö

 

 

ÁRVÍZEK ESETE AZ EMBEREKKEL,

ÉS HEGYEINK KOPACODÁSA

 

Tavaszi árvizek lepték el főleg Bánát és Moldva egyes pontjait. Sok falu víz alá került. A kár szinte felbecsülhetetlen, ha azt vesszük figyelembe, hogy miként dőlt össze sokaknak egy élet munkája. Az új ház jó, hogy lesz, de korántsem helyettesítheti a régit. Kábé ennyit az együttérzésről, bánatról és nyavalygásról. Dőlnek a humanitárius segélyek is kilóra, használhatóak és hasznavehetetlenek. Magyarország még szivattyúkkal is segítette a vízben úszó környéket, mire kiderült, hogy nekünk is van, csak ha nem szólnak, miért is vennénk elő. Aztán csak előszedték a mi szippancsunkat is… Ez mán igen! Valószínű a víz hamarabb apadt volna, ha a „gyors gondolkozás” ami jellemzi országunkat, ne jött volna közbe. A gyors gondolkozás ellenére a víz így is, úgy is leapad. Nem is az a baj. Miért is lenne az. Valahogyan meglesznek az ígéretek szerint késő őszére az új házak, s a többi javítások is, de vajon ez elégséges? Válasz egyszerű: NEM. Ugyanis a hegyekről tavasszal lezúduló hólé és plusz még egy csepp esőzés éppen elég nagy kalamajkát tud okozni, ha nincs, ami felfogja a vizet. Márpedig nincs, mert tizenöt esztendőcske leforgása alatt az ország fakészletének több mint felét kinyisszantották. Egyre kopacodnak a hegyeink, egyre jobban zúdul béfelé a lejtőn a víz. Röviden szólva: sokan beköltözhetnek az alföldre, házastól, pereputtyostól együtt egy áradás esetén. Azért nem lenne rossz, ha néhány fát el is ültetnének, mert sok szélviharmester nem gondol másra csak a saját szélviharaira, amiből elgazdagodik, mint egy olajsejk.                   Borbé Levente

 

 

ÚJ PÁPÁNK VAN!

II János Pál pápánk utolsó szavai „legyetek derűsek” előre jelezte azt, amiben hinnünk kell továbbra is. Élete, utolsó szavaival teljessé vált. Munkájának egyik kézzelfogható nagyszerű eredménye a kommunista világ megdöntésében részt vállaló szerepe. Visszaadta Kelet-Európának, amit ötven esztendőn át próbáltak megsemmisíteni, a hitet.  Most új pápánk van, lengyel nemzetiségűt német követi. Az április huszadiki beszéde után első lépésként az olaszországi Bariban volt az első apostoli látogatása csaknem 150 ezer hívő előtt tartott úrnapi misét. A következő útja hazájába, Németországba lesz. Új pápa, új eszmékkel, folytatva elődjének hivatását. Már nem lehet elvárni azt, amit elődje végzett, de a lényeg ugyanaz marad, mert ha valamit másként is végez, az eredmény a lényeges. Hiábavaló mondás egyesektől, hogy„…ez a pápa jól fel kösse a gatyáját, hogy valamicskét es sikeredjen legalábbes olyan lenni , mint második János Pál”, mert a hit és szeretet kérdése nem verseny, soha nem is volt az.              

Zögödi Figyelőke

 

 

ÚJRA ITT A NYÁR SÖ MELEG A ZIDŐ…

Közeledik a vakáció, s itt a szabadságok ideje. Kedves bubáim kiránduljanak! Mégpediglen hegyen, völgyön, tengeren. Mindenkinek egy derűs boldog nyarat kíván a szerkesztő bácsi. Jobb nekifogni a munkának ősz elején csupa pihenten!

 

 

JÓZSEF ATTILÁRA EMLÉKEZÜNK

100 éve született magyar költőnk egyik versével tisztelgünk előtte

 

A CSODASZARVAS

Ükös ükünk, ősök őse,

ázsiai puszták hőse,

vágyat nevelt csodavadra,

szarvast űzött napnyugatra.

 

Űztön űzte kis sereggel,

éjten éjjel, reges reggel,

át az éren, át az áron,

fegyveres népű határon.

Csodaállat, csak elillant,

lombokon át, ha megcsillant.

Csak a nyomát hagyta minden

füves földön, fájó szívben.

 

Az az előd nem volt boldog.

Nem boldogok az utódok.

Az ős haza odaveszett,

de a vágy nem emlékezet.

 

Hejh magyarok, hajh szegények,

hova űzni azt a gímet?

Aki hajtja, belepusztul

asszonyostul, csapatostul.

 

Az is, aki látta, végre,

hagyja immár békességbe.

Tisza mellett, Duna mellett,

az a szarvas itt legelget.

 

Ázsiai nehéz szaga

ázott pusztán füstöl tova

s aranyszőre, mikor illan,

gyári füstön általcsillan.

 

Kortyolgat az ég tavából,

villó aggancsa világol -

ága-boga tükörképe

csillagvilág mindensége.

1933. júl. [?]

 

„Ahol a szabadság a rend,

mindig érzem a végtelent”

József Attila

TESZT

 Egy kommunista érából konszolidált nevelő véleménye a mai életstílusról, vagyis HOGYAN VÉDJÜK MEG A DEMOKRÁCIÁT!

        1. Dolgozik-e csendesen és szépen, ahogy csillag megy az égen?

             a.) Igen, főleg a hazáért, s a jövőért

             b.) A gyerekekért, s magamért, egy jobb életért, ami nekem nem adatott meg.

             c.) Dolgozgatok, hogy megéljek belőle valahogy…

        2. Segít-e rokonain, bajtársain, ismerősein a demokrácia érdekében?

             a.) Igen, persze, csak a demokrácia van szem előtt, és megvédem tűzön-vízen át! Másképp hogy is lehet építeni ma demokráciát?

             b.) Mivel nem sírom vissza, ami történt, igyekszem felzárkózni, hogy ne legyen újra az a ramaty menet, ami volt.

             c.) Ha benne élünk mi a sánkért kéne megvédeni?

         3. Milyen célból használja fel a tévét-rádiót, a sajtót, az Internetet a mindennapi életében?

             a.) Mivel politikus vagyok, természetesen az ország jobbulása érdekében.

             b.) Minden érdekel, talán egy kis szórakozás sem árt meg belőlük.

             c.) Az újságba érdekel az elhalálozás és egy csipetnyi szex hirdetés, a tévébe a sorozat filmek –előtte jó lehet enni, s az Interneten a vicces oldalak – sokat lehet röhögni, s a pornó, ha már van.                                                ÉRTÉKELŐ

Az a válaszra 10 pont jár, a b válaszra 5, a c válaszra(egy, azért van kiírva, nehogy csaljanak)

25 – 30 pont között – Ön a mi emberünk! Karddal-vassal, foggal-körömmel ragaszkodik az igazsághoz. Az őn kezébe csak virágzik a demokrácia.

15 – 25 pont között – Ön sokat habozik, nem veszi észre, hogy a demokráciát fel kell építeni, mert elorozzák tőlünk mások. Ideje lenne egy „demokrácia rehabilitáló” tanfolyamra járnia, és ott tüzetesen bevallaná trehányságát, hátha még nincs elveszve.

1 – 15 pont között – Elég türelmes vagyok úgy általában, de ez több a soknál. Ön, nem is ön se nem maga, hanem te taknyos semmirekellő! Mivel foglakozol, te demokrácia étke! Te megnyuvasztalak! Mi jár az eszedbe? Megmondom én!  Egyéb nem mint, a drog, a szex, az ital, a rock, a divat, a hülyeség, a marhaság, s a hosszú haj. Átnevelésre kell vigyünk!!!                    Hős  Demokráciás Vezető

 

 

www.anagykonyv.hu

Ez egy Nagy Britanniából indult isteni zöldség hablaty, ahol kiderül, hogy melyik a legjobb könyv abban az országban. Persze nézőpont kérdése az egész. A Nagy Britanniai szavazás után Németországot is elfogta a láz. Ebbe a Nagy Könyves hullámba a magyarországiak is meggyártották a saját nagykönyvüket. A hatalmas csindaratta bumm még télen elkezdődött egy rakás, halom vagy kiló szabály övezte a bégyúlást.  Lőn honlap, s aztán lőn tévéműsor is. Osztogatták a szavazólapokat is. Eljutott a Nagy Könyv hullám Erdélybe is. Az erdélyiek is megtudták, miként kell szavazni, s azt is hogy miként sikerül felrázni az amúgy nem olvasó társadalmat. Fantáziát nem megmozgató, de nyú édzses technikával megoldott nyereményekkel csalogatták maguk köré a szavazókat. A szavazók egy része a nyeremény érdekében szavazott, még akkor is, ha nem olvasott életében egy könyvet sem. Esetleg látta filmen, az is nagydolog. Szavazás ide, szavazás oda az olvasást nem egy „Nagy Könyv” fogja eldönteni. Hajdan divat volt az emlékes füzet, abba lehetett véleményt nyilvánítani kedvencekről, többek között a szeretett könyvről is. Most aztán az emlékes könyv ötletét meglovagolva megszületett a „Nagy Könyv” ami egy vagon pénzbe került, aztán jöhet egyéb is. A Brit szigetlakók már „kitalálták” a Nagy Festményt is. Mi jöhet még? Kábé az olvasásnak annyit használ ez a fellángoló hisztéria, mint amennyit a gyereknek az ízesített rágógumi, ha kimegy az íze, eldobja. Továbbra sem nő az olvasók száma, marad egyelőre minden a régiben. Azok számára pedig, akik tudják mi az értékes könyv, csodálkozóan figyelik, miként lehet megállapítani, hogy melyik a legjobb könyv, ha csak abban az évben is. A könyv nem szavazható, mert nem slágerlista. A könyv nem játék tárgya, legalábbis az igazi sokatmondó lélekbemarkoló és hasznos könyvek. Az igazi könyv egy világ, amely betekintést nyújt az emberi lélekről, gondolkodásról, történésről és tapasztaltabbá teszi olvasóját, aki eligazodhat az emberi tett tekervényes ösvényein.               Könyvmolyocska

 

MI IS VISZÜNK VALAMIT AZ UNIÓBA?

 

Országunk nemes népe nemegyszer tanúbizonyságot tett egzotikus szokásairól. Mifelénk gyönyörű a táj. Minden megtalálható. Vannak erdők, mezők, hegyek, tengerpart, stb. Viszont az emberi természetben is van valami, ami nagyon rotyog.  Gazdag múltunk, a sok együtt élő nép különleges szín kavalkádot hozott létre, egymás kultúrájából merítve. Ott a népi kultúra, - néptánc, a vendégszeretet, a nagy megegyetértés, mikor politikusaink nem hebehurgyáskodnak közbe. De van egy rendkívüli népi szokás, ami máshol is megtalálható, de nem éppen ilyen mértékben. A kar alsó felére korlátozódik, no persze a kar és az agy segítségével együttesen. Néha a láb is jó szolgálatot tesz e népi szokás terén. Ez nem más, mint a lopás mestersége. A népi hagyomány nagyon él, sőt egész Európa megismerte, főleg 1990 után. Manapság e téren finomodások is látszanak. Sok kedves rejtvényfejtő, vagy más nyertes csomag gazdája úgy veszi kézbe a nyereményét, hogy már azelőtt a posta kedves alkalmazottjai kiszedik belőle, ami megtetszik. Így van a levéllel is, ha netán pénzt küldenek benne, akkor az ügyesen ki lesz szedve. De egy pöttyöt sem szabad keseregni, szegények annyit dolgoznak, egy kis dézsmálás csak megilleti, vagy nem? De igen. S különben sem lehet rájuk bizonyítani semmit, mert az becsületsértés, stb. Szegénykék pöttyös lelkét letámadni. Ezeket a dolgokat is a mindig nyughatatlan rágalmazók találták ki. Igazából az említett csomagokból, levelekből azért tűnik el a benne lévő küldemény, mert súrlódásnak van kitéve. Ha súrlódik, fel is melegszik. A meleg hatására elpárolog. Inkább ez az oka. Persze korántsem e téren vannak párolgások, hanem erdőn, mezőn, üzletekbe egyaránt. Ezzel jár a globális felmelegedés. Régebb pedig azért eshetett meg, mert na hidegben, hűvösben muszáj volt súrlódást előidézni. Hát mit tehet az ember a „természet erőivel” szemben, ha tetszik, ha nem el kell fogadja. Tehát a lopás is csak egy jelenség, már kiderült, hogyan alakult ki. Van amit vinni az Unióba.

Uniós Hebehurgyaság

 

SVARCKOF PROFÉSÖNÖL

 

Balázs haját a Svarckof Profésönöl készítette. Szenvedéllyel a hajért. Egyik show műsor reklámja imígyen adta elő magát. De hát egy ilyen műsorban nemcsak a hajat változtatják át teljesen, hanem a rucit, sőt az illetőt is. Az átváltozás kissé furcsa dolgokra képes, kevésbé lehet felismerni a kedves illetőt, aki magabiztosan mondja a mindennapi blődségeket, és mégis nagy népszerűségnek örvend. Ő a nagy problémamegoldó, ő a vagány, ő a minden (ebbe a helybe). Nincs mit tenni, most ez dúl. Leköti az embert és boldog tőle. De most nem ez a lényeg inkább térjünk vissza a frizurára. A fotón Balázs látható a svarkof profésönöl a fejét teljesen elintézte, az látszik is rajta. Pedig jószerivel, ha este sokat forgolódunk az ágyba hasonló frizurát nyerhetünk.    Nahát Úr

 

EGY TAKTIKÁS ELÁRÚSÍTÓ

Minap az egyik tömbház aljában, ahogy manapság lenni szokott üzlet nyitotta magát. A kedves kis otthonos üzlet erkéllyel kezdődik, ott van a borvizek ideiglenes raktára is. Bent a szokásos kínálmány, ahogy ez lenni szokott ilyen odúkban. Az üzletben két kiszolgáló hölgy teljesít szolgálatot felváltva. Az egyik fiatalabb a másiknál. Tehát, akkor az egyiknél vásároltam. Tíz üveg borvízre volt szükségem. Ötezerért vesztegették literét. A kiszolgálónő előkapta zsebszámológépét és kiszámította, hogy 5 X 10 = 50, és máris megkapta az eredményt. Nagyszerű cselekedetnek lehettem szemtanúja, a kedves ugyanis egy dekát sem tévedett. Ez az egyik kiszolgálónő mindig elővette a számológépét, ha két számot össze kellett adni. Igaza is van szegénynek, nem lehet egyben kiszolgálni és számolni is fejben, az nagyon leterheli az agyat. Tehát minden alkalommal számológépezett, néha még melléje ütött vagy ötezret megkeresve a napi csubukot. Érdekes módon többet nem szokott, ebből látszik kedvessége mennyire határtalan. Nem minden fán terem ehhez hasonló teremtmény, aki csak ötezret (erős lejbe öt lej) vesz le csubuk gyanánt. Ilyen kiszolgálókra van szükségünk! De mi van, ha szegény félreszámol a gépen és becsapja magát? Ezért lehet megérteni a kis áldozatot, hiszen akkor tudja pótolni az összeget a félretett bonuszból.                  Gyakran Vásárló Zsögödi Egyén

 

 

TANERŐK KEMÉNY VERSENYE

Én egy ügyes gyerek vagyok, tele versenyekkel és diplomákkal. Szüleim teljesen odavannak értem, s annyi mindent vesznek nekem, hogy csak. Kicsengetésemre kocsit ígértek. Az  laza lesz. Élvezem nagyon a versenyeket. Ott ne, feliratkozom, s aztán a tanárok nyomatják, nehogy az iskola hírnevén csorba essék. Höhö, nagyon laza. Azért az egyik valamit eltévesztett, s második lettem földrajzból, elég sütyü odafigyelhetett volna igazán. Elég nagy szívatás volt másodiknak lenni. A általános médiám is kitűnő, há ismerik apámot, s anyámot es. Régen valami pártosok voltak. Pártvonalon megmentették a vagyont, mi tagadás nekünk es csordult-cseppent. Mások meg irigykednek, mét nem vaszkalódtak oda ők is, amikor kellett! Megént elkanyarodtam a lényegtől, Ezek a tanárok még rendesen fel sem tudnak készülni, ahogy emlegettem egyszer második lettem. Nem értik meg, hogy első kéne legyek. Na jó, egyszer véletlenül egyebet másoltam le, de igazán szólhatott volna, hogy ügyeljek oda. Azaz igazság, hogy annyit írni is fárasztó. S há mé ne csinálja meg ő, mikor úgyes vélem vagánykodik, mint Tyúkszar Pista neve napján. Ezek a díjak jók lesznek az egyetemre is, ilyen helyezésekkel egyből becuppanok, gond nélkül, s ezek a tanárok újból büszkék lehetnek teljesítményemre. Igen, ők es kell örvendezzenek valaminek.          Verseny Dendelló

 

„AMI LESZ AZ MÁR MEGVOLT”

- Igazgató úr lesz-e még valami? – hangzott el egy csendes szülő szájából a kérdés egy álmos délutáni szülőértekezleten az egyik kedves vidéki iskolába.

A válasz így csengett: - Ami lesz az már megvolt.

Azóta sok víz lefolyt minden folyón, de megfejteni nemigen lehetett ezt a mély gondolatmenetet, de sejteni talán igen. Akkor hát, belevágunk a sűrűjébe! Remélem a kedves olvasó is nagyon töri az eszét. Szemlátomást egyszerű feladatról van szó, de korántsem így van. Lappang benne valami társadalmi és pszichológiai eszmefuttatás, de legfőképpen filozófia.  Természetesen más oldalról is meglehet közelíteni, úgy gondolom, hogy filozófia van megérve efféle gondolatmenet megfejtésére. Nos, a jövőben vájkálva megtudjuk, hogy, ami bekövetkezett volna, az már megtörtént. Döbbenetes. Tehát egyszerűen szólva, ha én most írom ezt a szöveget, eltervezem, hogy a jövőben befejezem, sőt kijelentem, hogy befejeztem. Talán időgéppel valóra válhat ez az elmélet, de korántsem biztos. Mi az, ami mégis biztossá teszi ezt a fondorlatos kijelentést, hiszen egy meg nem történt eseményről azt állítjuk, hogy már lejárt, - megtörtént. Különben itt a fennakadás. Feltehetjük a kérdést: De mi van, ha különben? Igen, itt van a kutya elásva. Megközelítőleg, mégis ildomosnak tartok egy esetleges magyarázatot. Például: Ha tizedikén kapunk pénzt valami oknál fogva kiadják hamarabb. Közbe esik a szombat vasárnap, vagy gyorsan meg akarnak szabadulni tőle stb. Na ugye! Ennek az eseménynek tizedikén kellett volna megtörténnie, s mondjuk megtörtént hetedikén. Hát mi a válasz, ha nem az, hogy ami lesz az már megvolt. Tehát az igazgató tudta mit beszél, csak éppen a történést nem lehetett kibogozni, hogy mi lett volna, ami már megvolt. Azt hiszem a semmi. Bizony azelőtt is megvolt és lesz is. Lehet, hogy ez a megfejtés?    

 Mélyen Gondolkozó Zsögödi Esmefutkározása

VESZTESEK ÉS GYŐSZTESEK

Hajdan, legalábbis mifelénk nem léteztek vesztesek és győztesek. Voltak okosabbak meg butábbak, de ki hogyan boldogult vele az nemcsak ügyességén, esetleg fondorlatosságán múlott, hanem a szerencséjén is. Manapság ez jól megfacsarodott a világ, főleg a kisdedek körében, olyan dolgokat tanulnak meg, hogy vesztes és győztes. Jelentése a hisztérikussá vált társadalomban, természetesen szélsőséges. Aki győz szinte agyára mászva, embertársainak hirdeti, hogy neki sikerült, lépten-nyomon reklámozza magát. Aki vesztett, türelem nélkül sivalkodik, mint egy kismalac, hogy az egész élete romba hever, mert nem sikerült elérnie a kitűzött célt. A cél lehet akármi, legtöbbször semmi köze a nemes szándékhoz. Vissza kell hozni azt, hogy vannak értelmesebbek, s talán azt is, hogy mindenki valamibe jó, és minden munka, meg tett, fontos, egyik nélkül nem létezhet a másik. S főleg azt kell visszaterelni, hogy mindenkire szükség van, aztán újra visszaalakulhat az egészséges társadalom. Csak a szegény gyerekek vannak kitéve ennek a bugyuta felszerelt dumáknak. Nehéz ellene tenni, mert lüke centrikus a világ, de el kell kezdeni.                                       Okoskodó Zsögödi Honpolgár

 

 

 

JÖJJÖN ZSÖGÖDBE ÉS ZSÖGÖDFÜRDŐRE KIRÁNDULNI

 EZEN A NYÁRON!!!

 

ORSZÁGUNK ZÁSZLAJA

Mi az a lyuk a román zászlón? Hargita és Kovászna Megye. Székelyföld. Roppant érdekes, de az utak szempontjából, már nem is annyira kacagtató. Olyan utjaink vannak, hogy csuda öl meg, miként közlekednek rajtuk. A tiszta új kocsik is egy idő után csámpásak lesznek, olyannyira, hogy azt már le lehet adni az ócskavasba. S még nem beszéltünk a kedves járókelőkről, aki gyanútlanul sétálva, csak úgy csöndesen eltűnnek egy-egy mély gödörbe vagy födetlen kanálisba. Valami úton-módon, de főleg úton Székelyföldet nem szponzorizálják egy dekát sem, tehát marad egyelőre a lyuk Románia a közepén. Hátha valami csuda folytán egyszer úgy mehetnek haza kocsival a székelyföldiek, hogy épen marad a tragacsuk. Hátha a gyalogos székelyföldieknek sem ficamodik ki a bokájuk, s a hölgyeknek nem kell gyakran magas sarkú cipőt cserélniük. Addig is a sok hátháig, míg megtörik a jég, mindenki vigyázzon az egészségére ki Székelyföldön él vagy jár.                     Egy gödörből kikecmergett illető vallomása

 

 

A honlapcím és az e-mail cím továbbra is változatlan marad. 

Tehát: www.geocities.com/borbelevente és borbelevi@yahoo.fr

A szerkesztő úr ezúttal kiveszi hosszú szabadságát. Viszonylátásra ősszel!!!