|
ZSÖGÖDI ŐSZ 2006
REMETE EGYENGETÉS
Hej remete, remete, Csíksomlyói remete, Métt es dőtötted fel a lütyünket, hadd el te!
Meghatósabb dalocskát akartunk elévájni, de ennyi tellett a mindennapi rímekből. Nem es ez a lényeg, s az se annyira, hogy ragadjon a bélyeg, inkább az a rockopera, ami Somlyó szent hegyén volt előadva Egri csillagok néven. Ugye mint minden ilyen rendezvényen vannak akik külülnek, s úgy megcsúsznak mint a malac a jégen. Mikor megduvadnak az emberek egy cseppet ingerlékenyebbek, főleg a székelyek, s azokból is a felcsíkiak. Koncert alatt le es pakolták lütyüjüket az ilyen felcsíkiak, a remetelak ott körbekerítő egyik kertléc mellé. Ezt észtrevevé a remete. Jámborságát félretéve dühbe gurult lábháttal felrúgta a söröket. Erre az egyik csíki kézháttal válaszolt. A válasz pontosan a remetére érkezett, akit a mentők szállítottak el. A pletykák szerint töredelmesen bevallotta a mentősöknek, hogy egy cseppet túllőtt a célon. Pedig csíkországban ez a legveszélyesebb dolog. Bunyó Figyelő
KIVIRÁGZOTT SZEREDAI BETONKUKÁK Sétálja meg ön is magát Székelyföld egyik impozáns városában! Itt az ideje, ne tétovázzon! Nem baj, ha csak jövőre tervezi, mert a sok szokásos látványosság (régi épületek, gödrök, feltúrt utak) mellett itt vannak a kivirágzott kukák. Mindezt Hargita megye székhelye a kihíresedett Csíkszereda biztosítja, amely város Zsögöd mellett foglal helyet. A jó öreg szocialista, kissé megcicomázott kukák a régi Virág, - az ősi, - mostani Kossuth utca környékén dobják fel az arra sétálókat. Nem mindennapos látvány betonkukákból kikandikáló virág. Mily lágyszívűek azok, akik kitalálták, s hát még azok, akik jóváhagyták. Zsögöd-Szeredai Fazon
ŐSZI HANGULATLágy szellő kavarja fel a lehullott faleveleket. Azok táncolva váltják észrevétlenné árnyalatról-árnyalatra színüket. Lelkünk mélyén is pajkosodik már a rozsdabarna lapik millió árnyalata, amely a zöldből a sárgán átjátszik a sötétebb változatok felé. Előkészítik mindazt, amelytől senki sem menekülhet: az elmúlást. Az évi ismétlés nyugalmat biztosít mindazoknak, akik már tudják minden körforgás, és semmi sem ér véget soha, még akkor is, ha érezzük a véget, vagy befejezetnek hisszük azt. Ha jól vittük végre dolgainkat, nem bánt az eljövendő sem.
ZSÖGÖDMELLÉKI „KINCSVADÁSZAT” Ha valaki Hargita megye fővárosába jár, teljesen agyonlepődik. Attól függ, melyik úton érkezik be . Ha mondjuk Zsögöd felől később lesz része a kiásott mély gödrökbe, a sehol asztfaltba, mint mondjuk Fitód, Taploca, Somlyó és Hargita felől. A hegy felől még kap az ember egy bónuszt, mikor eléri a ligati nagyhidat, várakoznia kell, az is felvan túrva. Az egész város úgy néz ki, mintha kincseket keresnének. Tehát Ligatról megközelítve a várost a legérdekesebb, azt a hatást kelti (főleg ha kocsival érkezik bé az illető), mintha a határnál, azaz a vámnál lenne. Csodálatos érzés félórát, egy órácskát elücsörögni a kocsiba. Mondjuk azt sem muszály, mert van vendéglő a környéken, s istenien lehet ismerkedni, valalahogy ez a pont hűen érzékelteti a határállomás hatást. Előre haladva a település belseje felé, ismerd meg városunkat következik. A feltúrt utak végett az egész várost körbe kell masírozni. Az egész egy nagy terelőút. Legalább senki sem marad le a nevezetességek megtekintéséről. Ahol friss aszfalt borította az utat két hónapja, ott újból felvan túrva. Nem számít, csak menjen a munka… Sőt, ahol már mindent befejeztek, kiderült, nem is fejezték be, annak ellenére, hogy menetközben, mondjuk, legkevesebb kétszer-háromszor feltörték a kanalizálás végett, ugyanis kiderült, hogy a villanyosok és a kanálisosok nem egyeztek ki. Jövébe folytatják a „munkálatokat”. Azért kincsre is tettek szert, régészeti leletre bukkantak, rögtön megálapították a házmaradványból és néhány cserépből, hű de régi, vagy XVI.-ik századi. De miért is turták fel az utakat, miért is tűnik el menetközben, mondjuk Rózsinéni szatyrával egy kanálisba hazafelémenet? Hát, azért mert ebbe a helybe jutunk bé az Unióba, s legyen fáin utunk. Városfigyelőke bészámolócska
BUDAPEST KÖZT A TEHENYEKHá mifelénk megemlítik, hogy Zsögödközt a tehenyek csúfandárosságból es, de hogy mi van Budapesten az ennél es csúfabb. A mű tehenyeink, ha tolong es azon a szűk utcáinkon, akkor es valódiak, nem nájlonyból esszetákolt valamik. Legalább adnak tejet, van, amit beléaprítani. Ezeket a nagy dögököt valami művészek eszkabálták, aszongyák művészet. Lehet az es, mett még a kölykek se tudnak egyet hergelőzni velük. Azon gondolkoztam el, s mondtam es Rózsinak, nem-e véletlenül ezek a tehenyek adják azt a sok nájlony tejet és húst, azokot a tápos ételeket. Ő pedig szememre vetette, nem mind bolondozzak vele. Nem es, csak úgy kicsúszott a szájamon, ejsze én es tudok annyit… Mindenesetre, ezeket a tehenyeket nem csuda esszefirkálták, há semmi hasznuk, még annyi se mind Indájába, ahol szentek. Azétt egy kicsit sajnálom a művészeket, marha műveiket, máshova kellet volna tegyék, jól elzárva, hogy senki se rongálja meg marhaságaikot. Feri bá, Rózsiné embere
CSUCSÁNYI HERGELI A NÉPET Már minden Csucsányiból (egy hazai néni csak emígy tudja elmondani nevét), azaz Gyurcsány Ferencből áll. Nem kell bemutatni, mindenki ismeri „merész” tettét. Első lépésként a kettős állampolgárság ügyét tojta le magasról, most meg az egész népet. A hosszú, egyelőre véget nem érő tüntetések ellenére sem érzékeli, hogy hibát követett volna el. Na, egy kicsit csúnyán beszélt, bevalotta. De nem azért, hanem azért… Igen, az ügy kirobbanása előtt a szép összmagyarságot a határokon kívül rekedt magyarok páholásának híre jelentette. Hiába, ha egy országnak nincs tekintélye, minden megy alája. Első a szomszéd, aki kimutaja foga fehérjét. De Csucsányit olyan fából faragták, akit nem érdekel semmi. Jut eszembe mifelénk választásokkor annak idején győztesnek kikerült polgármester azért nem fogadta el szerepkörét, mert a város döntő többsége nem szavazott rá. Csucsányinak még az se teszi be az ajtót, ha nagyon akarják lemondását, oda szívre kellene vennie. B.L.
SZERELEM A GYIMESKÖZÉPLOKI VASÚTÁLLOMÁSON Az ember, ha Gyimesekbe jár, sok szépet láthat, a táj csodálatra méltó, az emberek kedvesek, vendégszeretőek. Kellemes élményt nyújt egy kis séta. Sokan meg is sétálják magukat. Ott van például a tánctábor, lehet táncolni, enni-inni jókat szórakozni, ismerkedni sötöbö. Ha csak egy bármilyen hétköznap csattan arra az ember, akkor is bámulatos élménybe lehet része, főleg, ha egy régi jó baráttal-ismerőssel van találkája, esetleg összefut véle. Középlok s főleg a központja nagy fejlődésen ment át az utóbbi években is. Megszépültek az iskolák, a vasútállomással szembeni kultúrház, amelyben egy felújított könyvtár működik, panziók és szállodák épülnek és így lehetne folytatni tovább. Történetünk is a Középloki állomáson esett meg. Éppen hazaindulóban voltunk, mikor az állomás melletti gyönyörű zöld gyepen valami mozgolódásra lettünk figyelmesek. A figyelmet a kultúrház előtt ücsörgő gyerekcsoport (akik a könyvtárból jöttek ki) szakértő bámulászása keltette fel bennünk. Vajon mit láttak? Semmi különöset, ha csak azt nem, hogy egy hánit sarvalt egy legény. Nagyon súrolta a kicsikét, ott ahol érte, s egyre csurdébbak valának. Őket pedig egyre több ember nezé. Nagyon szoros közeli kapcsolatot alakítottak ki. Nem lehet tudni átutazók, helybéliek voltak-e, s azt sem, hogy a vonatot várták-e vagy sem. A hempergőzés egyre jobban dúlt. Még kódolt hangocskákat is ellehetett kapni lágy szellőcskén röpítve. Ment is a menet jó rendesen. Az műsort néző, egyre szaporodó kíváncsi sereg is megunta. Lassan oszolni kezdett. Eljutott a vasútállomáson dolgozók fülébe is a hír. Szegények nem tudták vágyaikat beteljesíteni, mert elzavarták, pedig a bámészkodó gyerekek tanulhattak néhány dolgot, mégpedig élőben. Mehettek haza olvasni. Lehet elég is volt, a kapcsolatteremtés első fele, a többi jön magától. Tegnap a Gyimesekbe jártam…
Antal Klára átadott paksamétája után lett összeállítva
ZSÖGÖDI HOROSZPÓK Minden nagy népnek van horoszpókja a Zsögödinek mé ne lenne? Azért met nincs. Ha nincs akkor kell csinálni! Ahogy Csáucseszku bácsi mondta, amelyik népnek nincsen múltja az csiáljon… Na itt a horoszpók. Hét izére van osztva. Azt es lehet mondani, hogy szinte másfél hónapnál es többet tart egy üdőszak, aki abba belészületik. Az osztán az igazi nyakig tejfel! Védve van a csillagoktól egészen. Ez azt es jelenti nem vágja képen senki akkortájt mikor benne van az idejébe, s imígyen nem lát csillagokot. Most mán menjünk arrébb egy kicsit, ime a felosztás: 1. Farkas – Ez az üdőszak úgy november végétől, vagy mikor leesik a végleges hó, egészen február derekáig tart, mikor a farkasok a nagy hidegbe néznek bé az ablakon. Aki ekkor születik szeretni fogja a jó székely köményest, első a mulatérozás, s aztán jöhet egyeb es. Általában békés természetű, ha tele a bendeje, met, ha farkaséhes kihajtsa az egész családot. Lehet belőle munkás es vagy egyéb es, amire épp csak kedve akad, ha elereszti magát a nagyvilágba. Szűvét nem könnyű felovasztani, közbe megdermeszt, mint a fene nagy orosz hideg, ilyen tájba, de ha sikerül, akkor minden renben. 2. Borvíz – Hát ez az üdöszak se sokkal rövidebb. Tart február derekától, úgy április bolondos időszakjáig. Jobbanmondva, addig, ameddig bolondos az üdő odakinn. Ebbe a korszakba támad fel a természet újra, s akkor már tudjuk, hogy újra kezdődik valami. Aki ebbe a szakaszba jön világra nagyon kíváncsi emberfajta, akár a muladozó hó közül kikukucskáló növények. Belőlük lesz az igazi hírhordozó. Olyan erőssek természetbe, mind a borvíz bugyogása, s annyira rendet tudnak csapni maguk körül akár a borvíz a körülvevő fejvesztett természeti változásban. A borvíz akkor es borvíz marad, mikor a többi víz átváltozik hóból, jégből, locsogóssá. Ekkor kerengőznek vissza a vándormadarak es. 3. Kényes virág – Ez, az! Itt a virágos időszak uralma. Mindenki, aki ekkor születik teljesen virágos hangulatban van. Valamikor áprilisba, vagy májusba kezdődik, évenként változó, (akár a többi időszak, nincs konkrét dátumhoz kötve), s tart úgy június derekáig. Ha ebbe az üdőszakba születik valaki csudajó virágos kedve lesz. Azétt kényes virág met a virágok es sokfélék, de kényesek, óvni kell, de azért ügyelni kell arra es, nehogy elburjánozzanak. Van köztük mindenféle: ritka, mindenhol látható, gyöngéd szúros sötöbö. Itt azt kell megtudni milyen virág es az illető, oztán mán könnyen ellehet igazodni rajta. Ilyenkor kezdnek dolgozni a mezőn. 4. Medve – A leglazább emberféle, aki belészületik úgy június közepétől július egyik részéig. Ebbe az időszakba minden megerősödik a természetbe, mán, egy-egy helyen kaszáltak es. Vége az ültetéseknek, lehet kapálni. A medve es erejeteljében van, s mivel fogytán az erdő, bé-bé cammog egyet piknikelni a házakhoz, s ami finomat talál, megzabálja. Ilyen, aki ebbe az üdőszakba született. Szereti, ami az övé, s visszaveszi jussát, amit elvesznek tőle. Jó nem bolygatni, habár lassan mérgelődik fel, de akkor lobog a kaliba, ahová lesúlyt. Inkább maradjunk meg egyenlő társnak, s nem érhet bajunk, még egy jó barátra es szert tehetünk, aki egyfolytában segít. 5. Nap-Hold-Csillagok – Ez az üdőszak es csudajó. Ekkor van a legnagyobb meleg. Úgy július végétől tart szeptember elejéig, vaj meddig tart a jó meleg. Aki ilyenkor születik, nagyon kedves barátkozó, akár mikor süt a Nap, csendes, mint az éj, mikor fényes a Hold és ragyognak a csillagok. De az es természetes, olyan, mind a hirtelen jött borus idő. Ha felgerbuncásodik, akkor vitte víz a házat. Könnyen megtörténhet, met amilyen kedves az egyik percbe, olyan veszélyes lehet a másikba, de csak akkor, ha hergelik. Nem jó ellenségnek lenni vele. Mivel ő választ barátokot es, addig inkánbb jó ismerősnek lenni s ne nyeletlenkedni, az a legkedvezőbb státus. 6. Pityóka – Szeptemberi hónapra jellemző nagyjából, de átterjedhet októberbe es. Olyan ez az ember szülöttje, mind a pityóka, ha elkerül máshova, ott es otthon érzi magát, ha egyszer gyökeret ver. Zsögödbe se eppeg őshonos a pityóka, s méges a legfőbb eledel, a jó kenyérrel vetekezve. Ilyenkor született ember szeret illogatni, bepityókásodni, de olyann részeg lenni, hogy másszon az úton, azt eppeg nem. Akkor azt jelenti, valami zűrzavaros párra tett szert, az meg elég bajos. Szeret mulatni, csak eppeg jó kedvéből. Nem szeret verekedni, de meglegyinteni egy-két hitvány embert, azt igen. 7. Fuszujka – Inkább októbertől kezdődik, s tart november derekáig vagy végéig. Olyan túlélő típusú ember, aki ebbe az időszakba születik. Megél a jéghátán es. Kevéskor éri baj, ha éri, akkor bizony súlyos es lehet. Olyasmi, mind, amikor beléül a fuszulykába a zsizsi bogár. Egy kicsit szeles természetű. Ez mindenki tudja a fuzsulykáról, met ha esz belőle, bizony veszettül tud fingani tőle. Na de az ember másképp van, kezével durogtat mást, ha az idegei felmásztak a ficzfára. Azét csudajó társasági ember, de van, amikor szót se lehet váltani véle. Na, kedveseim, most mán csak az kell, hogy a horoszpók elolvasása után jó erősen éljétek belé magatokot, meglássátok, szinte mindenbe kezdtek hasonlítani a leírtakhoz!
KÍNAIAK PITYÓKASZEDÉSE Gyerekek azt kapjátok ki! Zsögödtől délre vagyes Alcsíkon, már nem a büszke alcsíki székely, s nem es a cigány, s még nem es Moldvai román szedi a pityókát ősszel, hanem a vágott szemű keleti kínai. Nagyon fáin. Mintha megendhetnénk magunknak. Zsögödi perposta figyelő
ÍZETLEN KENYEREK Híres messzi földön a székely kenyér, főleg a házi fajta. Olyan jókat lehet belőle enni, hogy csak na! Amióta behozták e földre a pityókát a kenyér íze is módosítva volt, na de természetesen maradt régiben is, vagyis a megszokott teknikával készített pepe. Manapság nemcsak házaknál készül (ott már egyre ritkábban), hanem nagyüzemű malmokban, de próbálják megőrízni hajdani házias jellegét. Finom ínycsiklandozó illatukkal elbódítják az embert, s úgy érzi, nyomban vennie kell belőle. Főleg a pityókás kenyereknek van sikerük. A nagy siker ellenére megfeletkeznek közbe-közbe, na nem mindig, legalább egy csipetnyi sót beletenni. Több alkalommal, és több üzletből sikerült összevásárolni sótalan kenyeret, aminek se íze, se bűze. Ennek ellenére továbbgyártják az ízetlen kenyreket. Sokan panaszkodtak már. Ehetetlenek szegénykék. Lehetséges azért nem tesznek bele sót, hogy mindenki kénye-kedve szerint otthon sózza meg. Az is lehet, hogy sótlant is árulnak, az is let később sültelen is kapható lesz. Biztos kialakul egy-egy rajongó tábor, akik fogják venni, de mégis ildomosabb feltüntetni mi micsoda, hogy az embert ne érje az a fene nagy „csoda”. Ízes sós kenyeret szerető vásárló
SÓSKABORBOLYA Vagyis – Sóskafa - őszi savanyú gyümölcsünk, nagyon jó szuknak, s a leveleit lehet rágogatni, mikor zöldek.
GÓLYADÍJ AJNÁDON Ajnádi csendes falucska templomtornya messzire ellátszik, a távolabb kerülő pózna is. Az elmondottak szerint, azért került távolabb egy cseppet a templom elől el a pózna, mert rajta lakik egy gólyacsalád, és rendszerint megdíjazta a miséről kijövő híveket. Kár, hiszen mindenki úgy jutalmaz, ahogy tud. A gólya csak ekképpen hozhatta össze. Kósa Olga elmondása után
ŐSMAGYAROK INVÁZIÓJA ERDÉLYBEN IS Azért nyomban nem kell berezelni, nem veszélyes az egész, legalábbis nem harccal jár, nem támad meg senki senkit. De, hogy szavamot össze ne keverjem ők nem senkik ennek dacára, igenis valakik. Van ősmagyar ruhájuk, s ha kell fel is veszik. Van lovuk is meg harci íjjuk, s ki tudja még mi. Hallottam már sámándobról is. Márcsak azért sem kell berezelni, mert közénk való emberekről van szó, csak egy kicsit el ősmagyarosodtak. Magyarországon már rég müvelik e „kultúrjelenséget”, Erdély szép vidékére nemrég tört bé, aztán szanaszét a nagyvilágban, ahol magyarok élnek ott is divat lett. Ennek az ősmagyarkodásnak egy csepp hátulütője van, a lótartásban nyilvánul meg. Ugye régebb a lócitrom nem annyira facsarta el az ember orrát, mint manapság. Ejbe kényesek is lettek az emberek. Főleg városokban megtelepülő őshazafiakat zaklatják. Szegények pedig minden magyarkodó ünnepen lovasbemutatót tartanak, ha kell nyílaznak, forgolódnak a ló körül mind fing a feredőben. Persze az ősmagyarkodók többsége férfi vagyis „ember”. Mivel az idejük nagy részét ennek szentelik a munkahelyükön kívül. A családra vajmi kevés idő jut, ejsze nem mindenkinél. Van az ősmagyarok közül, akik közbe húszárok lesznek, olyan hejde hősök. Bévonják azért a harcias életükbe azokat a fiúgyermekeket, akik szeretnek lovagolni, s bírják ezt az életmódot. Persze csak azokot akik már annyira cseperedtek. De nem kell félteni őket, mert a mostani ősmagyarok nem mennek háborúzni, s eledelt se hoznak haza, közbe pénz után néznek. A feleség csak főz, mos, takarít ügyesen, az is lehet, hogy ősi módon. Újmagyar
ESŐADÓ Szép országunkban adókból van a legtöbb, se szeri se száma, és még mindig születnek az újak. Néhány hete jelentette be a Marosvásárhelyi rádió, hogy lesz esővíz adó! Na ezt tedd össze, s ne szedd szét! Babba Mária segély meg! Vajon még mi jöhet? Há, mi más ezek után? Két lépés választ el a levegőadótól. De mielőtt nagyon megijednének, tisztázzuk ezt az esővíz adót, mert szépen megmagyarázták. Szegények muszáj volt bevezessék, (akár a többi adót is valamiért), mert rongálódnak a kanális vezeték, nemcsak a csapból kifolyó víz rongálja, hanem az esővíz is. Ugye idővel ki kell cserélni őket. Mivel nem az egyén készítette a kanálishálózatot magának, fizessen csak, s ő készítette, az se baj, fizessen csak akkor is! Valóban szükséges ezután egy kis levegőadó, valahogy a pulzusokból, vagy miből, ki tornázik és ki nem, meglehetne állapítani az árát. Föltétlen kell javasolni. Esetleg jól jönne még egy látogatási adó is. Ki kit, mikor és hányszor látogat meg, az szerint még fizet egy cseppet. Egy gyepkoptató adó is elcsúszna. Lehetne folytatni tovább. Hát igen, az emberi marhaságot nem lehet felülmúlni. Ha az államnak pénz kell, akkor lesz is, mert adók sorát lehet kitalálni, s az lehet bármi, csak jól meglegyen magyarázva. Szerkesztő úr a Zsögödkörnyéki esővizes vidékről
HALLMARK LENGYELÜL Ez a családi televízió csatorna (remélem csatorna lévén nem fognak szedni esővízadót, ha nézzük) mostanság napokig, ha kell lengyelül garattyol, román felirattal. Lehet, ezzel akarják elmélyíteni jobban a lengyel-magyar barátságot? Nezzék csak, és tanuljanak lengyelül! Öhö
Cím: Már a másikba es leírtam, ejsze megin firkáljam. Na, utána kell nezni, s kész.
|