|
FARSANGI HEHERÉSZÉS Zsögödi szó február hol a nyári 2007 évadjának első lapja
2007... Az örmény naptár szerint: 1456 A kínai naptár szerint: 4703 – 4704 Az etiópiai naptár szerint: 1999 – 2000 A zsidó naptár szerint: 5767 – 5768 Vikram Samvat hindu naptárak szerint: 2062 – 2063 Shaka Samvat hindu naptárak szerint: 1929 – 1930 Kali Yuga hindu naptárak szerint: 5108 – 5109 Az iráni naptár szerint: 1385 – 1386 Az iszlám naptár szerint: 1428 – 1429 A japán naptár szerint: Heisei 19-ik éve A zsögödi naptár szerint: egyik év a sok közül, vagyes az, ami még nem tőtt el. Az eurós naptár szerint: 57-ik év, ha úgy vesszük... A globalizés naptár szerint: Ezer telik, s ha megáll az idő, közbe nem, - de inkább igen, mint nem. Ebbe az évbe es van rogyásig ünnep, de minket most eppeg a FARSANG érdekel.
FARSANGRÓL Vízkereszttől hamvazószerdáig állhat a bál, a móka, a kacagás, a hülyeség és a marhaság. Kell es met jön utána egy elég hosszú negyvennapos böjt.
A farsangot vagyes karnevált már az ókorban űzték, csak egy cseppet másképpen. Mikor béütött a kereszténység, akkor eppeg csakhogy megtűrték. Egyes kutukáló okosságok rájöttek, hogy a téli ünnepek között irtó szoros kapcsolódás van. Ezétt a régi pogány dógok annyira esszebonylódtak az újval, a kereszténnyel, hogy betyár kell legyen az, aki külön tudja válajsztani! A téli ünnepek mindegyikében volt hajdan, ott ne az ókorban, csúfos sorsszerű, vagy rituláis bolondságok, de most mán csak vidám heherészezéssé alakult. Mű magyaroknál nem lehet tudni mikor kezdődött el a menet, met csak a XIV. századtól vannak feljegyzések, s azok es német eredet erősítgetnek meg. Azét van egyébb szokás felvétel a szlávoktól, amiknek gyökerei nemcsak a görögöknél, de még a rómaiaknál es felfedezhető. A különböző maskarákba felcicomázott maszkurák vaskos eccer-eccer durva viccelődéseket rittyentenek bé. Van mikor aliges lehet tudni mit es akarnak, de jókot lehet röhögni rajtuk. Farsang vége felé, ott ne, farsangnak a farkán erezd világ s vetett ágy, fő a csuda jókedv, kacagás, sokszor áll a bál, a mulatság. Ezekbe bé kell vegyülni met megéri. Farsang után kutakodó ipse
FARSANGTEMETÉS CSÍKBAN A revolució előtt nem ölt senkit se a hülyeség, azután se nagyon, de a népi szokásokot visszahozták az ügyesebbek, legalább legyen egy fikarcnyi vidámság télen es. Ilyen hagyományőrző emberek eregelnek végig a Csíki falvakon, s bémutatják amit tudnak. Van móka és kacagás... Egy cseppet mindenki visszagondol, hogy es vót annak idején. Azok az öregek, akik fiatal korukban még farsangolnak csuda jó dógokat mondanak el. Farsangtemetéskor az a jó, ha minél több a maszkura. Egy csepp lakodalmat, vagy akármilyen jelenetet is meglehet ereszteni. A falu tízeseiből összecsoprtosodott maszkurák a központba találkoznak. Nem hiányzik a fúvószenekar se. Ha nincs az van egyszerű gardony és hegeda. Itt oztán elsíratják a bábukot, persze töbször kiderül, hogy nem es vót az igazi fáin ember, s meg is gyújtják azokot. Aztán jőhet a bál a kurtujba. Farsangoló Zsögödi
ISMERD MEG SZÉP VÁROSODAT A SZÁMLAFIZETÉS SZÁRNYAIN REPKEDVE Avagy a Csikszentszépszeredai rohangálás Egyik kedves mobiltelefonnal rendelkező hölgy megkapta szinte idejében a számláját, amelyre két nap haladékot adtak annak kifizetésére. Az egyik nap szombatra esett, ezért érdemesnek látszott kifizetni még aznap. Szaladt is gyorsan az Orange-s kirendeltséghez, ott kijelentették, hogy pár hét múltán lehet náluk is fizetni. Szaladt tovább az ING-hez, ugyanis a számlán azt írta ott is lehet fizetni. Valóban lehet fizetni a biztosító társaságnál, csak kell legyen ING kártya. Sőt a biztosító társaság megbízottja el is akarta mesélni miként lehet megszerezni azt a bizonyos kártyát, csak a hölgy nem várt, inkább gyors léptekkel kisuhant az épületből. Próbálkozott a CEC-nél is. Ott lehetett volna csak éppen megduvadt az a gép, ahol a számlákkal foglalkoznak. Most fogózkodjanak meg, de jól, a negyedik helyre ahová elment, ki tudta fizetni, az egy bank vala. Ha nyomon tudta követni a kedves olvasó ezt a nem mindennapi lótás-futást, akkor arra is tud következtetni, hogy mindez lassú léptekkel, akár egy szép kirándulás némi stációkkal tűzdelve. Micsa remek dolog, megismerheti az ember egyetlen számlafizetés közben, kedves kis városát. Számlás hölgyeket figyelő járókelő
PENNY MARKET SZTORI Megnyitotta kapuit a Penny Market, ezúttal Csíkszeredában. Nagy volt az öröm, biztos ezt-azt olcsóbban lehet kapni meg miegymás. Ott a kényelem is, nem mint egy kis szűk üzletkébe. Olcsóbb árú? Hely? Kényelem? Egy nagy kutyagumit. Babakocsival nem szabad bemenni, ha lehet románul kell beszélni, mert szegénykék idegesek lesznek a magyar dumától, mocsok is van jó rendesen (na, nem mindig). Mikor a kedves vásárló bemegy szembetalálja magát egy csodálatos talicska és vasúti vagonhoz hasonló járgánnyal. Azt jó keményen meg kell fogni és az árut , amit eppeg kíván a polcról leszedni. Az árú úgy lezöttyen a járgányba, mint egy feneketlen kútba. Esetleg kong, ha konzervet vesz az ipse. Külön módszert kell kifejlesszen a kedves vásárló, hogy eltudjon jutni a kiválasztott árúig, ugyani helyenként megközelíthetetlen a polc, mert ott állnak sorban a kassza felé ezek a vagonok. A kasszás nő olyan, mint a jegycsípő, s a vásárló társaság, mint az utasok. Volt is minap verekedés, mert az egyik vagon nekiütközött a másiknak. Két felcsíki szedte is egymás pufáját, de rendesen. A döngölődés teljes részét inkább a tervező kellene kapja. És most jön az igazi szurprájz. Ha nem vásárolsz aligha tudsz kijutni az épületből. Mondjuk félig összetörve, fosztosan igen, ha van merszed a vagonok között kivergődni. Azt hiszem tovább nem illik dicsérni az új csodálatos üzletet... Vásárolni próbálkozó egyén
Farsangi Ének (népköltés) Hopp, hopp farsang, Hat szép ökröt, Megölték az ártányt. Nyolc kis bérest, Nem adták a máját; Arany éket a kezébe, Csak a szalonnáját. Arany búzát a földjébe, Adjon az úr Isten Hopp, hopp farsang! Ennek a gazdának
FARSANGI VICC Farsangi maszkura ruha Farsangi maszkura bálra készülődik Adalbertke, az anyja megkérdezi tőle milyen jelmezt ölt magára. Adalbertke aszongya: Az anyja aszongya:
ZSÖGÖDI NAGY IMRE „NAGY” BARÁTAI
Zsögöd sok mindenben kihíresedett az elmúlt évezredek, évszázadok, s akár évtizedek során. Az ókori és a középkori várak sutyorognak a letűnt múltról, de a jó öreg templom és a Mikó kúria se kutya, viszont a múlt században élt Nagy Imre festő és egyéb művész béhergelte a kultúrát teljes gőzzel Zsögödbe. Nevelt lánya, aki egyben nagybácsija is volt sokat beszélt Imre bácsiról. Nagy Imrének nagy barátai és ismerősei voltak. Aba Novák Vilmos a magyarországi festő és grafikus, Tamási Áron a székely nép igazi nagy írója, Móricz Zsigmond (azt hiszem nem kell jobban bemutassam), aki több napot töltött nála, Szervátiusz Jenő a szobrász és fia Tibor szintén szobrász, Kányádi Sándor költő, Sütő András író és még sokan mások. Úgy mint Nagy Imre már a felsoroltak közül is kevesen élték meg ezt a konfuteres időszakot. Pezsget a művelődési élet Zsögödben! Nagy Imre egyszer-kétszer meglátogatta szabad idejében az iskolát is, ahol sok ügyes gyereket talált. Egyik alkalommal azt mondta: „Mindenki tehetséges, csak folyton kell gyakorolni”. A gyerekeket alig lehetett leállítani, folyton rajzolni akartak akármilyen óra is jött vagy ment. Volt is művészet, ing gatya szakadt... Elárulom én is ott voltam a híres Vackor Máterben, s tekertem ahogy csak bírtam a festészetet s a rajzot. A Zsögödi Szó szerkesztője
ZSÖGÖDI SZOLGÁLÓLÁNYOK BRASSÓBAN
Az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején Székelyföld lányai szolgálóknak indultak Erdély, sőt Románia nagyobb városaiba, esetleg más, kisebb településeibe. Mielőtt férjhez adták volna a fejüket kipróbálták a házimunka, - a ki és felszolgálás minden furfangját, hogy aztán igazi menyecskékké fejlődjenek. A szolgálat lehetett egy vagy több hónap, de volt amikor egy vagy több esztendő is lett belőle. Attól is függött, hogy szerették-e a gazdák, főleg a gazdasszony (ok), vagy őkelme mennyit akart ott maradni, esetleg nem-e bolondult belé valamelyik legénybe, s ott ment férjhez. Úgy, mint máshová Brassóba is sokan eljutottak. Az akkori város még lassan indult el a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom”, kemény létráján. Nemcsak a központ hanem környéke is az elmúlt esztendők régi pompáját őrizte. Pedig volt betörés, vihar, földrengés meg betegség, s minden.... Zsögödből és környékéről is sokan indultak útnak, többségük megügyesedve hazatért. Járt-kelt emberekké váltak, de jobban szerették szülőföldjüket, minthogy felcseréljék azt. Abban a szolgálós időben útnak eredt Zsögödfürdőről Erzsike is a Cenk alatti városba. Kapu-utcában szolgált. Élményeiről sokszor beszélt. Emlékezetében megmaradt a város iránti szeretete, azután is többször visszatért gyermekeivel. Nem is csoda a brassói Kapu-utca azóta is elvarázsolja az arra járó embereket régi patinás épületeivel. A hajdani városra oly jellegzetes többnyelvűség lassan az idők forgatagában elpárolgott, nemcsak a központból hanem a városból is. Most nagyjából románok lakják az egykori szász várost. Ha netán arra jár a kedves olvasó keresse fel a Kapu-utcát és az onnan már nem is olyan messze lévő Fekete templomot. Talán még ellehet képzelni szolgálásra odaszegődött lányokat, s láthatjuk köztük a zsögödieket is, ahogyan szorgoskodnak ebben a ragyogó központban. Borbé Levente
HOVATARTOZÁS KÉRDÉSE Nem egy kérdés. Egy nemzethez, néphez való tartozás magában hordozza a múlt emlékezetének szikráját, ami belőle fennmaradt. A szikra pedig lángra lobbantva táplálja azt a történetet, amelyben része lehetett annak a közegnek, amiben történt. Minden szomszéd befolyással bír, akárhol is legyen az a föld kerekségén. A kapcsolatok egyre nagyobb kiszélesedésével átformálódik minden. Éppen ezért egy népnek csak akkor van esélye a fennmaradásra, ha képes magáévá formálni mindazt az értéket, amivel szembetalálkozik. Kell tudni, az életnek nincs receptje, hogyan is élj, inkább különböző megoldások, amelyek segítik az embert önmagára találni. Elsősorban sokat segíthet útja megválasztásához, a környezete, ahonnan származik. Filozofáló otthonteremtő okoska
R E K L Á M
MOSÓPOR - Anyu köszi a fehér blúzt, teljesen odavagyok érte. - Nagyon örülök kislányom! Pár nap múlva - Mi lett kislányom a blúzzal? - Semmi, biztos a szabása miatt ilyen... Még pár nap múlva - Jaj, mocskos szürke lett!!! - Miért is nem marad a fehér, fehér. - Azért kislányom, mert egyetlen mosópor sem tudja kiszedni a mocskot belőle. - De azért most is jó, nem?! - Jó, jó! Mindjárt úgy el agyabugyállak, te rabszolgahajcsár, te gübü, hogy megemlegeted! A fehér képedből nem szürke, hanem kék lesz!
CSUDA DEZODOR Teljesen elvarázsol illatával az újra megújult új dezodor! Szagra megy a játék. Mindegy milyen nemű vagy, s az is, hogy állat vagy-e vagy éppen növény a Csuda Dezodor mindenkinek és mindennek jó, mert uniszex és biószex termék. Kedves használó, ne nézze az árát, az igaz, hogy kurva drága, de megéri, mert ahova befúj ott lesz bűbájos csalogató szag. Párját percek alatt leveszi a lábáról a bűzével. Mindenhová vigye magával, mert csuda eredményt ér el hódítás terén. Öné a terület, ahová lép, mert senki sem meri megközelíteni.
MASZKURÁZÁS - Interjú Feri bácsival - Jó napot Feri Bácsi! - Adjon Isten magának es! - Mit szól, hogy újra felelevenítik a népi szokásokat, ugye öröm ön számára is? - Kisasszonka, szóval meginterjúhol engem? A kérdésemre azétt eppeg ne válaszoljon, nana! Hát, hogy öröm-e, a fene tudja, de, hogy nem olyan, amilyen vót az es biztos. - Mondja csak Feri Bácsi miben különbözik a régi farsang az újtól. - Eccerű, maga nem lássa? Olyan, mintha egész évben maszkurázás lenne, nemcsak farsangkor. - Érdekes látásmód. - Mostanában egyesek, de kettesek es úgy vannak felötözve, hogy maszkurák ugyes, mán nem kell semmi trükköt bévessenek. - Hogy érti ezt Feri Bácsi? - Hogy értem-e? Dehogy értem. - Nem arra gondoltam. - Én se arra az öregasszonyra, inkább a fiatalabbacskára.... Az interjús kisasszony idegességében balra el...
IDŐJÁRÁS JELENTÉS Há szerusztok drága mucurkáim! Én vagyok Varvara a néni! Olyan rég es nem jelentkeztem, nem is csuda úgy szaggatott a reumám, hogy szinte kettétépett. A szemeim kigülledtek becsületesen. Há mondják meg, milyen idők járnak, az embernek el kell menjen a maradék józan esze! Mondogattam az uramnak, ezer telik s ezer nem, de az csak kacagott, s azt mondta, amég van amit bészürcsöljön őt nem érdekli mi telik s mi nem. Véletlenül földbe maradt burjányaim kizöldültek. Megjegyzem, szorgos vagyok, csak nem látok eppeg olyan jól, azét maradhattak benne azok a murkok és petrezselymek, s a hagyma es. Na de fordítsuk az időjárásra a dolgot. Most eppeg tavasz van, vajon holnap mi lesz? Én se tudom, pedig megbíztam a reumámban. Az es összevissza jelez, hol ezt, hol azt, néha percenként. Olyan, mint a politika, ez az uniós micsoda, azt es felveszik, amit nem kéne. Na nem kertelek tovább, mondja csak meg magácska, amíg itten olvasgat, mi a rossz seb van most, de mi lesz holnap? Hát mondja meg az unió, biztos az időjárást is ők pakolgatják ide-oda s tova. Ez es valami furfangos eredménye. Varvara Nénétek
E-mail cím: borbelevi@yahoo.fr, honlap cím: www.geocities.com/borbelevente . Ne felejtse böngészgetni jó rendesen ezt a lapot is!!!
|