HÓBORTOS ZSÖGÖDI SZÓKANYAR

2007 tavaszán van jelenése e lapnak

IDŐJÁRÁS JELENTÉS HELYETT

Eléggé bolondos időket élünk, most már az időjárásba is. Hamarabb eljött a tavasz, nem vártuk, de gondoltuk-tudtuk. Sebaj, most az a lényeg szép tavaszunk legyen.

Kellemes tavaszt kívánok mindenkinek, üljenek meg minden ünnepet, tegyék színesebbé a hétköznapokat egy kis kiruccanással-kirándulással a természetbe. A szerkesztő úr

Héthavas

Gál Elemér, Zsögöd szülötte. Csíksomlyói ferences gimnázium neveltje. Később Szatmár városába telepedett le, majd Egerbe talált új otthonra

Ez 1994-ben történt. Regényét Héthavas címmel, 2006-ban adták ki Egerben. Történelmi regényről van szó. Nemcsak Erdélyről ír Elemér bácsi, hanem az egész magyarságról, magyarság sorsáról, összetartozásról.

*

A könyvet ajánlom minden egyes embernek, tartalma mélyreható és tanulságos.

Tévedtem Gál Elemér megítélésében, életrajzát elolvasva és dokumentálódva rájöttem, hogy igenis nagyszerű ember volt, aki kiállta a hétpróbát, bármilyen áron is.

Nem könnyű elszakadni a szülőföldtől és értéket teremteni úgy, hogy megőrizzük becsületünket és tisztességünket.

Borbé Levente

JÓE BELÉPNI VALAMIBE?

Sok minden megesik egy buszállomáson. Most kihagyva az extrém eseteket, csak a csendes társalgásra gondolok. Azokra a társalgásokra, ahol hamarosan kisül valami érdekes dolog, megvilágítja az elméket. Így történe az egyik gyimesi megállomásba es. Beszéltek az új világrendről. Politizáltak keményen az atyafiak és atyalányok, sok atya-kutya dolog került a felszínre. Az egyik mind az Európai Uniót mosta, s lássuk be van igaza, mert a táncba ők az irányítók, s örvendezünk, ha másodhegedűsök is vagyunk egyáltalán.

De aztán jöve arra egy asszon, s megaszonta a magáét: „Azt beszélik, hogy béléptünk az Internetbe, s lesz nekünk csak bírjuk!”. Ez az! Kemény falat, ha valaki bélép olyan helyre, ahova az orrát se kellene bédugja, mán is megvan a baj. Kellene egy cseppet gondolkozni, ne mind kosornyázzunk olyan helyen, ahol nincs mit keressünk, mert akkor lesz nekünk csak bírjuk. Ugye a kedves olvasó is elborzadt egy cseppet, a hideg futkorászott a hátán, nem is Csuda. Az semmi, de ha nénike megtudta volna, hogy béléptünk az Unióba is nem tudom mit szólt volna az egészhez. Azért azon mű es elgondolkozhatnánk nemde?

Gellérd Adélka elbeszélése alapján írta BöLö

TÁVOKTATÁSOS EGYETEMEK

Mondhatjuk azt is, hogy hétvégi egyetemek, miért is ne. Ott ne béeregelnek az emberek és elkókoskodják az időt. Főleg olyanokat tanulnak, amit soha életükbe nem használnak fel, csak bújják a kurzusokat keményen. Magánélet fityiszt. Az újmódi társadalom vuduzásszerűen követeli az egyetemet. Nincs végzetség, nem biztos, hogy marad az állás. Az szinte mindegy ki mit és mennyit tud, ért-e a szakmájához vagy nem. A fő, hogy legyen diploma. Kell-kell, de még mennyi, egy véka, vagy egy rakás. Így hát mindazok, akik nem végeztek egyetemet és veszélyeztetve van az állásuk, hétvégi, vagy látogatásnélküli egyetemen vannak, okosodnak és szépülnek, a fentiekben említett séma szerint. Eddig még nem is annyira gázas, csakhogy Erdélyben magyar nyelven működő hétvégi egyetemek számát az öt ujjamon megtudnám számolni. Ezért a polgárok arra kényszerülnek, hogy román nyelven folytassák felsőfokú tanulmányikat, amely kétszer olyan erőbedobást igényel. Vannak egyetemek, amelyek a nappalis anyagot követelik. Szóval szőrén-szálán hülyét csinálnak az emberből, de az boldog lehet, mert lesz egy diplomája, ha lesz.... A szerkesztő úr

TAVASZI KÉP

A tavasz egyik gyönyörűsége a virág. Már régen várt természeti csodát megpillantani felér egy imával. A virág általánosan a gyöngédséget érezteti velünk. Tavasszal a kikelet szépséges látványa a hóvirág, de számos más virágocska is gyönyörködtetésre készteti a szemlélőt.

Zsögöd és környékén inkább a kékberek és a farkasboroszlán díszeleg. Mindkét fajta nagyon pompázatos. A kékberek kékes sziromkoszorújával tetszeleg. A farkasboroszlán nemcsak küllemével, hanem illatával is hódít. Már nemcsak a vadonban díszeleg szépségével, megjelent a kertekben, és a tömbházak előtt is ugyanúgy, mint a kékberek.

Keresse fel Zsögöd vidékét! Csodálja meg virágait!

AUTONÓMIA SZÉKELYFÖLDNEK

Hogy kell-e vagy nem, az itt a kérdés. A hazai politikusok többségének, egy fityiszt! Főleg a románok, akik az ország területi szétdarabolásától tartanak. Muszáj hisztériát kelteni, miért ne, végül is egy hálás téma. Székelyföld autonómiája a szemükbe úgy él, mint egy független köztársaság. Érdekes régebb volt autonómia és senki sem reszketett, hogy az ország cafatokra fog szakadni, pedig akkoriban több volt a magyar és a német is Erdélyben. A székelyek száma se nagyon nőtt azóta, senkinek sincs kedve kicsi kanállal elhordani a földet. Mégis egy önrendelkezést megérdemel ez a kompakt tömegben élő magyar ajkú nép. Így is a kommunizmus alatt, és mostanában is folytatódó román betelepítés kissé meglazította ezt a szinte színmagyar lakosságú vidéket. Székelyföldet körülbástyázták ortodox templomokkal, püspökséget hoztak létre Csíkszeredában, katonaságot és rendőrséget és más hivatalnokokat telepítettek be szinte ömlesztve. Mindez nem probléma, s az sem, hogy a románokkal mindig hátrányban van a székelység úgy munkahelyi alkalmazás, lakásszerzés, mint továbbtanulás terén. Egyes politikusok úgy vélik, hogyha autonómia létrejön Székelyföldön, akkor lerobban a vidék gazdaságilag. Ez a legjobb vicc, amit utólag kitaláltak. Egy autonómiás illető

MEGA  IVÁSZAT!!!

Drága szomszédok! Jó emberek! Ezennel meghirdetem a nagy ivászati versenyt! Gyühet Székelyföldről bárki, aki jól tud csőrölni, küllenteni vagyes lütyüzni. Több forduló es lesz. Nagyon fontos dolgok, jó figyeljék meg! :

1. azokot a székelyföldi betyárokot, akik belévalóak bé kell szavazni az első nyóc közé, aki oda béjut, az versenybe szállhat a többivel. Proci nincs. Mét es nyóc? Azétt met haccor nyóc negyvennyóc.

2. minden egyes esetben csak egy esik ki. A közönség harminchat emberből állhat, akik eredményesen bészoktak rúgni. Tehát tiszteletbeli küllentősök. A zsűri négy öreg iszákosból áll, akik mán voltak legalább háromszor elvonókúrán. Sa nyóc versenyzővel kijön a negynnyóc,

3. első szám: -  ki tud többet inni, egy kiválasztott italból,

második versenyszám -  ki tud jó nagyot küllenteni (egy nyeletet) az itókából,

harmadik szám -  ki tud ügyesen csőrölni (nyelet nélkül szipózni) úgyhogy ne küllentsen,

negyedik versenyszám - ki tud éberen maradni ha esszekever legalább háromféle erős italat, sö utolsó szám (azé a győzelem), ki bír a legtöbb italt bévenni a testbe.

Aztán nezzétek meg! Jó ivászatot kévánok!

Adalbertbá

ÖRZŐ ANGYALOK

Kik az angyalok? Mindazok, akik segítenek és védenek bennünket, a rossztól, gonosztól és bajtól. Ezért inkább őrző szerepük van. Angyal lehet, szülő vagy éppen szerető, vagy bárki, aki képes kellő pillanatban segíteni embertársán.

Angyalok a kis emberkék is, azaz gyerekek, mert széppé varázsolják a mindennapokat, boldoggá teszik szüleiket és más hozzátartozóikat jelenlétükkel. Angyalok a szülők is, ha képesek gyerekeik álmát őrizni.

Van cím meg minden.

HOL OLVASSÁK A ZSÖGÖDI SZÓT?

Há egyszer mondhatom sok helyen. Mán több mint négy esztendeje bégyúlt az újság, s azóta egyre bővült az olvasótábor. Messze vidékeken, innen kiment hazánk fiai böngészik főképpen. Na de soroljuk ca fel, hol es vannak ezek az országok és a helységek.

ERDÉLY

Székelyföld

Csíkvármegye: Zsögöd!, Zsögödfürdő, Csíkszereda, Ligat, Csíkborzsova, Csíkszentkirály, Csicsó, Rákos, Karcfalva, Tusnádfürdő, Kozmás, Ajnád, Szentmihály, Csíkszépviz, Szentmiklós, Gyimesközéplok, Hidegség, Gyimesfelsőlok, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró, Gyergyóremete

Udvarhelyszék: Székelyudvarhely, Szentegyháza, Homoród, Lövéte, Syékelykeresztúr

Háromszék:  Sepsiszentgyörg, Kézdivásárhely, Torja, Uzon, Kovászna

Marosszék: Marosvásárhely, Ernye, Szováta, Kibéd

Más erdélyi települések:Kolozsvár, Szatmár, Nagyvárad, Nagykároly, Brassó, Déva

MAGYARORSZÁG

Budapest, Szeged, Békéscsaba, Szolnok, Sopron, Gara, Apostag, Kőtelek stb.

NAGYVILÁGBAN

Szlovákia, Ausztria, Németország, Svédország, Spanyolország, Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Dél Afrika Köztársaság, Ausztrália, Japán.

Reméljük hogy közeljövőben a Zsögödi Szó olvasótábora nem csökken, inkább bővül!

A szerkesztő úr munkáinak megjelenése és méltatása

A Márton Áron Gimnázium könyvtára – Márton Áron Évkönyve a 2003-2004. tanévről. Csíkszereda, 2004.

Az iskola adminisztrációs tevékenysége - Márton Áron Évkönyve a 2004-2005. tanévről. Csíkszereda, 2005.

A Márton Áron Gimnázium régi könyvei - Márton Áron Évkönyve a 2004-2005. tanévről. Csíkszereda, 2005.

Kiegészítések és pontosítások a Márton Áron Gimnázium könyvtárának történetéhez – Márton Áron Évkönyve a 2004-2005. tanévről. Csíkszereda, 2005.

Iskolánk története a gimnáziumi alapítástól a régi iskolaépület felépítéséig – Márton Áron Évkönyve a 2004-2005. tanévről. Csíkszereda, 2005.

Az iskola könyvelőségének és titkárságának tevékenysége – Márton Áron Évkönyve a 2005-2006. tanévről. Csíkszereda, 2006.

100 éves évkönyv – Márton Áron Évkönyve a 2005-2006. tanévről. Csíkszereda, 2006.

Iskolánk története a régi iskola felépítésétől a tanítóképző beindításáig – Márton Áron Évkönyve a 2005-2006. tanévről. Csíkszereda, 2006.

A Márton Áron Gimnázium könyvtára (beleértve a régi könyvekről szóló feljegyzéseket is) – Könyv, Könyvtáros, Könyvtár folyóirat 12 szám. 2006, december.

Honismeret 2006 decemberi bibliográfiájában megjelent utalások a Márton Áron Gimnázium évkönyvére, két cikk: 100 éves évkönyv, Iskolánk története a régi iskola felépítésétől a tanítóképző beindításáig.

 Egyik művem kapcsán megemlítettek 1990-ben és 2003-ban – a Romániai Magyar Szó-ban.

Előszoba utóhangja(újságcikk) – Románia Magyar Szó, 2003 december.

Lehetőség választáskor (újságcikk) – Romániai Magyar Szó, 2004 december 9.

Régiókkal kapcsolatos kommentár -  Új Magyar szó internetes változata, 2005. október 17.

Új Akropolisz XII. Történet és mesepályázaton az „Ártatlan B. Berci életre szóló kalandjai” mesével bekerültem az első 15 közé. A méltatás fel van téve az Új Akropolisz honlapjára is.

Szerepelek honlapommal a www.para.ro blogon is.

Főleg zsögödkörnyéki élővilág újságommal szerepelek az egyik szittya magyar honlapon.

Szerepelek a www.potkave.hu honlapon a „Kedvenc kávézóhely keresése” című novellával.

Berta Férjhez megy színdarabot előadták Gyimesbe és szinte Csíkszetmihályon is.

Más alkalmi verseket, kis jeleneteket, Lázár Ervin meséket átírva előadták Hidegségen és Kozmáson

A Zsögödi Szó és az Iskolai könyvtár újságok megjelennek néhány példányban nyomtatott formában.

2006-ban kétszer is megjelentem a Csíki lapokban nemcsak dumával, hanem fotóval is.

R  E  K  L  Á  M

Kedves bubáim, olvassanak minél többet a szerkesztő úr honlapjáról. Tele van mesékkel és egyéb izgalmas történetekkel, de ott vannak a versikék és a színművek is.

Aki szereti a könyvtárosi munkát, vagy könyvtárosi dologgal kapcsolatos írásokat, az talál eppeg elég sokat.

Kis vicc és humor is van vegyítve az írásokba.

Ha netán évkönyvet akar, az is van!

Ha nem szeret olvasni semmi akadálya, van egy vagonnyi kép felrittyentve! Lehet boldogan nézegetni. A kedves nézegető nemcsak zsögödi vonatkozású képeket talál, hanem egész Erdélyről. Bepillantást kap Erdélynek érdekes és állatvilágáról is, de rajta van a szerkesztő úr családi és baráti fotói valamint művészkedései is (festmény, rajz stb.)

Kellemetes szórakozást kívánunk hozzá!!!

Van cím meg minden. A szerkesztő úrnak, ha kedvük szottyan, írhatnak borbelevi@yahoo.fr címre.

Honlapcím:  továbbra sem változott: www.geocities.com/borbelevente