|
ZSÖGÖDI NYELV KIS SZAKSZÓTÁRJA AZAZ, ZSÖGÖDI SZÓKANYAR
Nem es lesz olyan nagy ez a szótár. Inkább azoknak készült, aki a mi hazánkba bónyászódik, hogy tuggyon valamit mondani, ne mind csudálkozzék mind borjú az új kapun!
Nem kell betojni az Ë és ë majdnem e betű csak egy cseppet az é felé hajlik
A ahajt – ott, elég mëssze hej! agylobb – agyvérzés. Szinte agylobbot kaptam... alamuszi – sunyi, de lëhet bugyuta ës aza? – tényleg?
Á ágál – dicsekszik, veri a belét ándung – rëajött az ötpërcës ánkó – tátott szájú, kicsit bëbëlló
Bö baggat – varr, himëz satöbö bambuc – rossz szellem amelyék főleg a gyerëkëkët jesztëgeti barátocskám! – ezt akkor szokás mondani mikor a képëdbe akarnak mászni batus – gyapjúból kötött házipapucs bécsap – becsap, átver bërzënkëdik – izgul, főleg a fehérnépre bónyászódás – elmerëng ëgyfelé lehet künn vagy ëppëg benn, - lassan készül el valamivel borsika - boróka borvíz – a székëlyëk nemzeti itala bubás – nagyon csicsás, szépëcske bugyulált – betakart, pólyába tëtt bügyürget – siritget, pödörget valamit a kezébe Bütü - sarok bütürmec – durva, kemény
Cö Cók – faék, béékëlés Cocó – lovacska
Csö csalóka - fenyőtoboz csámpás – nem ëppëg formás csámporodik – formátlanodik csármál – csúful nótázik csëmër – utálatos, ízléstelen, ronda csërëkje - fenyőlapik csëszle - szúnyog csëtëny – bokros, ahol lëhet boklászódni csihány - csalán csóró – sűdő legényke csőröl – torkába önti az italt, bévsëz a testbe csuri - vereb, amelyék Csíkba nem madár
Dö dabbog – idétlenül jár dabbancs – tenyeres-talpas fehérnép dëszka – lëhet sovány dörgölő – edénytörlő, rongydarab dugás – eldugaszolják a patakot duvaszt – elébe vet, azaz tësz, de durván düher – súlyos nagy embër dürüszöl – döröszöl döböcsköl – kézzel összetör, dögönyöz
E ehejt – itt, nem ës olyan mëssze, hej! erëgel – mëgy, sétál jó lassan komótosan ejszë– remélhetőleg, valószínűleg, szinte biztos eke-buka – kicsit dilló, ánkó, kók szërëlék
Ë ësztena – ahol a juhok nyugovóra térnek
É élemedik – magához tér, ëppeg kell fël
Fö férëg – egér fészi - fejsze fëtyëlló – kók embër, lökött fajta firhang – függöny fosóka szilva – az a kicsi piros és sárga, de van nagyfajta ës belőle fosztos – rongyos, ócska ruhába bújt illető
Gö gagya – nadrág gamat – utálatos, saját mocskába jól érzi magát gërbuncás – idegës, túrázza magát gërënda – ha valaki nem kéne ott legyen a társaságba mongyák – „ gërënda van!” gübé – folyóvízben kialakult medënceforma gübü – gamatnak az ëgyik változata
Gyö gyámbász – fogdos, hërgël
Hö háportyika – húsban a hártya hanyit – hajit, dob, vet heherész – röhög ëgyfelé hënnyëg – szerelmeskëdve hízeleg a babájának hutyuró – bot, hajlékony vessző
I iboktalan - idétlen izé – csak úgy mondják, betétszó izékel – finnyáskodik
Jö johó – juh, bárány
Kö kakasülő – buszba az első ülés jobbról, lehet más kambacsol - eltekerëg kankó – piszkavas kászálódik – eppeg próbál kikelni azágyból këcmó - szerelmeskëdés kecskebuka – bukfenc ës lëhet kerémbálózik - körbejár kësice – tojásíró, már felénk ës használják újra kitörik a nyelve – veti magát, úgy beszél kók – bëbëlló, kicsit sutyu kopjafa – faragott faoszlop, síremlék kujak – ököl, marok küllent - kortyol küpü – borvízkút
Lö lájbi – mellény lappancs – csapóajtó laska – tészta laskasirítő – tésztanyújtó, amiből nemigen szeret kapni egy lélek se leánkamadárka - barázdabillegető lepcsen – nagyot esik luptyi – megnőtt rendëzetlen haj lűtő – lejtő lütyü – folyadék, ital, lehet szeszes fajta ës
Mö magyaró – mogyoró makuj – makacs, puffogó polgár mecserëg – részegen énekel merkël – haragszik, duzzog módos – gazdag, vagyonos moszt - fürészpor mű, münk – mi
Nö nákó – ütődött illető, közbe ëgy csëppët viccës nannyó – nagymama, öregasszony
Nyö nyápic – válogatós az ételben, finnyás nyëslet – kajtat, kutat, keresgél valamit nyëtëró – együgyű kók szerelék nyír – ebben az esetben - üt, vág nyoszt – csuful szüretel nyüszköl – mocorog, nyüzsög nyüszütöl – rossz késsel vág
O odaül – sokáig elvan
Ö öhö – igen-igen Öppe – na, persze! Eppeg – éppen hogy... Ökörködik – marháskodik, bolondkodik
Ő őszes – dërësëdő hajú, középkorú fazon
Pö pall - szénát palléroz, - képëdbe pall vagyës megüt, pofon rittyent parapács – ügyes, talpraesett, okoskodó fajta pánkó – fánk pëccs – hecserli dzsem, csipkebogyó lekvár pëpëcs – aprólékos ember pipe – kicsi réce, ruca, liba pirkál – irkál, céltalanul mocskolja a lapot pisolyog – huncutul mosolyog pityóka – burgonya, krumpli kolompér püpü – köjkek mondják a víznek
Rö réce - ruca rittyegtet – csapkod, csinálja a feszültséget rittyent – ëgyet odavág, ëgyet ír, ëgyet odamond
Sö sarvalás – káposztát ës lëhet, de fehérnépet ës, amikor sokáig hërgëlőznek véle seggvakaró - vessző, gyerëkëk seggébe csapni sifityel – kézzel mos sirít – valamit megfordít, - peder, sodor siritvel - súrol sirülő – kanyar, lëhet sërülő ës sistërëg, süstörög – a kályhán fődögél valami, de a fa is sistereghet, ha tűzbe vetik és vizes slájër – úri sál, menyasszonyi fátyol ës lehet soson – hócipő süllög – lassan ég a tűz
Szö szetet – hisztérikusan siet szimmog – szipog
Tö tángál – elagyabugyál tërpël – fontoskodik tongyó – ügyetlen töp – köp tű. tük – ti
Työ tyúkeszű – eléggé keveset tudó iparos
U ugatós – sokat jár a szája, kiabálva beszélő
Ü ücsörög – ëgy helyben elvan ëgy darabig
Vö vacskol – gyúrogat, nyúlkál vakarú – legkisebbik, - lëhet köjöknél de kenyérzsëmlénél ës. vaszkalódás – valahonnan kitörni, ahol mán régóta nem eléggé tetszik vërgál – ellenőriz, átnéz vidër – vëdër vigyászkodik – bámulászik, nézelődik, figyel vizet vet – gyógyít, jósol
Zö zakota – limlom zakotál – zajt csap zërget – bekopog, csënget
Zsö zsigora – betegség, ha gyerëk marhul azt mondják fogja zsigora. zsögöd – a föld ëgyik legszëbb, ha nem ëppëg a legszebb faluja, s vidéke
Ilyen kókságok mind X, Y, W, Q satöbbi nincsenek a zsögödi ábécébe, teljesen heábavlóak!
Asziszem, ha a külfődi ezt mind bévesz a testbe, akkor mán jól tud beszélgetni felénk es.
Ha netán valami kimarad nyugudtan odalehet tódani!
A szerkesztő úr: Borbé Levente |