FENYŐSZEGI cserekjék 3.

2008 koranyár.

VAKCIÓS SZÁM

 

 

Sárkányréti vadszegfű és encián,

 Zsögödben itt találkozik tavasz és nyár!

 

Esős tavasz után hátha jön a napsütéses, de azért legyen kellemes és nem annyira égető gyönyörű nyár. Mindenkinek egy szép nyarat kíván a szerkesztőség!

 

Zsögöd környéki hírek

 

 

Zsögödi Útjavítás

 

Nagy öröm a zsögödi emberek számára. A csíkszeredai polgármesteri hivataltól kapott hírek szerint még az idén felfogják javítani Zsögöd köves utcáit, és az aszfaltozott útvonalakat úgyszintén. Remélhetőleg ez nem választás előtti ígéret marad.

 

 

Előadás a Zsögödi Nagy Imre Galériában

 

Nagy Imre festőművész a múlt század húszas éveiben A Nagybányai Művésztelepen alkotott. A festő ezen időszakáról beszélt Túros Eszter művészettörténész és Márton Árpád festőművész. Az előadás házigazdája Szabó András muzeológus volt.

 

 

Úszótanfolyamok Zsögödfürdői fedett bazinnba

 

Nem semmi, mán negyedik éve szerveznek úszótanfolyamokot Zsögödfürdőn. Úgy látszik a feredő visszaszerzi egykori fényét.

 

 

Gránátlövedék Zsögödtől egy köpésre.

 

Egy AG9-ből gránátvetőből származó lövedékre bukkantak a Suta mellett.  A tűzszerészek elszállították a lőtérre Micsa veszélyek vannak még mindig. Aztán ügyelj ca merre lépsz, met nem biztos, hogy eppeg az öröm fog felvetni...

 

SZÉKELYEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

 

     Hát kedveskéim, itt mán kevésbé hasonlít tündérmeséhez, amit eppeg tudatni akarok. Az a nép akinek eredetét legendák övezik, és akik vitézül helyt álltak a csatákban a XII. században, a magyarok elővédjeként, és a századok során katonai határvédő szolgálatot teljesítettek, túlvészelték a két világháborút, véle együtt a kommunizmust, a XXI. század elején új kihívások elé néznek. Ez nem más, mint az Európai Unió, de előtte egy kis visszatekintő se rossz.

      Hol vannak azok a hajdani jogok, amitől másak voltak, mint az ország többi nemzete. Erre most ki se térjünk. Azt az autonómiát, ami megillette egyre gyakrabban, és egyre erőszakos módszerekkel akarták szétrombolni. Természetesen egyik nemzetnek sem sikerült teljesen magvalósítania eddig, aki rátehénkedett szabadságukra. Az 1437-es Kápolnai unióban még Erdély egyik rendi nemzetének számítottak a szászok és a magyarok mellett. Talán ez volt az egyik békeidő, mikor büszkén állhattak ki saját jogukért. Bizony sokszor megtörtént, hogy szabadságuk megőrzése érdekében fellázadtak. Az akkori basáskodó hatalmak kegyetlen eszközökkel reagáltak, nem egy eset tanúskodik arról, hogy a lázadást-felkelést vérbe fojtották. Nemegyszer menekülésre kellett adják fejüket. Az új hazában viszont képesek voltak otthont teremteni, amely továbbéltette a székely-magyar kultúrát. Azaz érdekes a mindenkori hatalmak, akik rátelepedtek a székely népre, lépten-nyomon meg akarták, és mai napig is meg akarják magyarázni, hogy mi is a jó őnekik. Hát ezt nevezik cifra nyomorúságnak. Kevésbé lehet megérteni mit, és miért kell úgy csinálni, ahogy mások akarják. Úgy is nevezhetnénk, hogy a többségi komplexus dilemmája mindez. Az világos, hogy a magyar nemzet része a székely, de más egyebet sűrű köd és még nagyobb homály lep be. Azonosságtudat szerencsére e kis népben még mindig erős, ez a mostani hagyományőrzésen is látszik, de ne felejtsük a múltat sem. A régi erődtemplomok, kúriák és faházak, a székelykapuk, bútorkészítés és festés, a korondi és más vidéken máig művelt fazekasság, a székely szőttesek és varrottasok, székely népviselet, a székely népdalok, a székely népmesék, a székely és csángó sajátos nyelvjárása mindezt bizonyítják. A székely életmód még mindig elüt a szomszéd népekétől. Milyen szép lenne, ha megmaradna. Ezért mondják itt, hogy nemcsak nyelvében, hanem kultúrájában is él a nemzet.

     Ide- oda meghatós filozófia, de nyakunkon az Európai Unió, amely most másféle agresszióval fenyeget. Pontosan azzal, hogy mindazt az örökséget, amit évszázadokon a székely embernek sikerült átvenni és megőrizni őseiktől, adja ca fel egyik napról a másikra. Hátha a hagyományokra nincs ki az Unió, akkor a Székelyföldet úgy ahogy van le kellene védeni. Mit is tudnak odakint a székelyekről, hát nem sokat... Jobb lenne meghallgatni az egyszerű embereket, akiknek már saját földjükön sincs boldogulásuk, mert felvette a mocsadék üzletvilág. Persze szépen megvan magyarázva és helyére téve mit miért csinálnak úgy uniós szinten, de az nekik jó és nem a székelyeknek. Lehet, hogy onnan nem is látszódik ez az igény.

Mikor lesz mán egy olyan, tisztelt uniós barátaink, hogy mindenkinek jó legyen, s ne csak az igya folyton meg levét, aki védtelen ezekkel a módszerekkel szemben? A választ bármikor meglehet adni. Jobb hamarabb, mint később, de jobb később, mint soha.    

 Borbé Levente

 

 

Székelyföldi növénytermesztés és gyűjtögetés régen

    

      Hajdan más volt az eleség ezen a vidéken úgy az embereknek, mint a háziállatoknak. Más növényeket termesztettek. Gabonafélékből a tönkölybúzát, a hajdinát vagy ahogyan másképpen hívják, - tatárkát, aztán kölest, rozst, zabot és árpát. A zöldségfélék nagy családjából a lencsét, melegebb vidékeken a sárgadinnyét, hagymát, fokhagymát, póréhagymát, fejes káposztát, karalábét, zellert, tököt, uborkát. Gyümölcsök közül az alma, a körte, a meggy volt elterjedtebb, nem annyira hideg részeken beérett a dió, a cseresznye, a som és a szőlő. Persze amit még meglehetett kapni a természetben készen, azzal pótolták étrendjüket. Érdemes megemlíteni a sóskát, a bodzát, a mogyorót, a málnát és az epret, amelyek idővel kerti növények lettek. Számos gyógynövényt használtak fűszernek vagy másféle ennivalónak. Ilyen a borsikabogyó (boróka), kakukkfű, hecserli (csipkebogyó), kökény, homoktövis, csicsóka (nem székelyföldi növények, de behozták erre a régióra is) stb. A len és a kender olajat biztosított a mindennapokra. Vadalmából pedig nagyon jó minőségű ecetet állítottak elő. A felsorolt növények zöme adta a mindennapi betévő falatot Székelyföldön. Aztán jött az új világ és sodorta magával az új termesztett növények palettáját. Megjelent az új búza, azaz csórébúza, a betegségeknek egy dekát se áll ellen, de jó üzlet... Jött a kukorica, a pityóka stb., lehetne sorolni tovább, de fölösleges, hisz mindenki ismeri. Az Ázsiából és a Földközi-tenger környékéről származó termesztett növények évszázados gondos válogatásának eredményeként beépült a környezetbe, s nem okozott akkora törést, mint főleg a XX. század elején elterjedt gabona- és zöldségfélék.

      A tönkölybúzát egész Székelyföldön termesztették, amelyik fagyálló, ellenáll a gombabetegségeknek, igénytelen, bármilyen talajba megél, és a gyomok se nőnek ki körülötte. Ennek a búzafajnak gyógyító hatása is van, hajdan kenyér mellett lepényeket és pogácsát sütöttek belőle. A pityóka elterjedésével majdnem teljesen kipusztult. Annak idején Somlyó oldalába nem is volt egyéb egészen le Zsögödön keresztül Szentkirályig, csak tönkölybúza. E gabona eltűnésével, amely az immunrendszert erősítette, megnőtt a betegségek száma is. A hajdinát szintén a könnyen alkalmazkodó, hidegtűrő képességéért termesztették a kölessel együtt. Még a kommunizmus idején is voltak, akik termesztettek tönkölyt, hajdinát és kölest, mostanra már alig van belőlük, de bezzeg jó drágán meglehet kapni az üzletekben. A köles, a kukorica előretörésével szorult vissza, de vannak helyek, ahol a mai napig is termesztik. Megjegyezendő, hogy a köles mentette meg Háromszék lakosságát az éhhaláltól az elmúlt évezredben, de mára ez is feledésbe merült.

     A „modern” mezőgazdaság duhajkodása eredményeként ezek a már több évszázada bevált gabonák, zöldségek és gyümölcsök kiszorultak az étkezési palettából. Ez is „hozzásegítette” az itt lakó emberek egészségtelen táplálkozási szokásait. Az újonnan behozott és elterjesztett  növények felborították az addigi egyensúlyt, azokat már nyakra-főre kell permetezni. Mennyi fincsi vegyszert bebelelünk naponta, s azt hisszük, hogy nem káros. Hát igen, elvették ami az övék volt, egy rendbe a kommunizmus butító ideológiája, és másik rendbe pedig a pénzvilág révén. Mostanság különböző szabványok és normák a fontosak, aminek eleget kell tenni. A szabvány és normagyártó Európai Uniós emberkék kevésbé látják be, hogy a több száz esztendős kipróbált és jól működő hagyományokba kapaszkodó  létet embertelenség kiszakítani gyökerestől. Helyette diktálják a lehetetlent. Hogy mi lesz a vége nem tudni. Majd meglátjuk...  Szerencsére vannak kezdeményezők, akik merítve őseink tudományából igyekeznek visszavezetni mindazt, amit már szinte sikerült megsemmisíteni. Újraéledt a régi növénytermesztés, és a gyógynövényeknek is feljött a napjuk. Csak így tovább!  

A cikkhez fontos információkat adott Antal Beáta Csobotfalvi lakós

 

 

XXI. SZÁZADI KOMMUNIKÁCIÓ

     Ebbe a helybe megadunk egy nagyszerű űrlapot, amelyben közölheti embertársaival hogy van aznap. Ezt feladhatja postán, elküldheti e-mail-ben, vagy éppen mobilon is. Az a jó benne, hogy egyszerre sok ember értesülhet az ön állapotáról. Fölöttébb kényelmes és idősporló. Így csak azokkal az emberekkel kell kommunikáljon, akikkel valami fontos dolga akad, azoknak is továbbíthat egy lapot érkezéséig, de kedvező álláspontot képviseljen az elkövetkezendő csevely érdekében.

 

 

Hogy szolgál az egészsége?

a.)      Köszönöm kérdését jól!

b.)     Panaszra nincs ok.

c.)      Hát, voltam már jobban is.

d.)     Elég szarul...

Hogy vagy/vagytok?

a.)      Nagyon boldogan.

b.)     Lehetnénk jobban is.

c.)      Hát, nem a legfényesebben.

d.)     Nem is tudom, rosszabbul voltunk-e.

A munkahely/iskola?

       a.) Minden a legnagyobb rendben megy.

       b.) Akadozunk-akadozunk, de búsulásra nincs ok

       c.) Muszáj váltsak, mert ez így nem mehet tovább...

       d.) Elegem van belőle!

S akkor, s máskülönben, s még?

       a.) Baromi szuperül

       b.) Megvagyok.

       c.) Ne is kérdezd róka koma....

       d.) Érzem, hogy mindjárt becsavarodok.

Hogy állsz anyagilag?

a.)      Van amit aprítani a tejbe!

b.)     Tűrhetően

c.)      Hát azért rám férne egy kis pénz.

d.)     Milyen kérdés, mindjárt csőlakó leszek....

 

 

Nos e kérdőívet képeslap formájában ildomos elkészíteni, több csicsás virágos stb. háttérválasztékkal, esetleg a kérdéseket és a válaszokat is lehet variálni, s akkor csak egy kattintás és máris megvan a kívánt válasz. Arra kérjük a kedves lapküldőket, hogyha üzleti ügyben töltenek ki ilyet, akkor inkább a pozitív, azaz a.) választ ikszeljék be, ha éppen döglődő félben vannak akkor is. Ha már befutott sztárok, közbe jó összevissza válogatni, hiszen a rajongók nagyon szeretik a szenzációkat. Ha rokonnak, ismerősnek írnak, akkor szenvedjenek keményen, ilyen esetben a d.) válasz kerüljön előtérben.

 

A kérdőíves lapokra feleletes képeslapokat is lehet gyártani „nem baj na, ne se búsulj, örülök, ügyelj magadra”, és ehhez hasonló válaszokkal, alkalmazván szintén az ikszelős módszert.        Modernke

 

ASZFALTOZÁS

 

Csíkszereda utcái egyre szebbek lesznek, ügyesen aszfaltoznak Zsögödtöl kezdve Taplocáig, Somlyóig és a Ligatig. Hát nagy az öröm, szépülnek az utcák. Sajnos vannak részek, útszakaszok, amiket „véletlenül kifelejtettek”, azaz kihagytak az aszfaltozásból. Ott a hajdan volt aszfalt „pompázik” csodás gödreivel. Kedves testvérkém hazatértekor visszaemlékezett arra a gödörre, amelyben döccsent a biciklije még a szép kommunizmus idejében. Volt lehetősége nosztalgiázni, hiszen ahányszor hazajárt mindig ott tátongott a gödörke. Úgy látszik a nagy munkálatok során ezúttal is kihagyják. Babás. De ha már ily szép emléket idéz fel a hajdan arra sétáló-bicikliző emberben, szabadon kellene hagyni a gödröket. A sok autó teljesen elveszi a kilátás varázsát. Ez felháborító, egy 25 éves múltra visszatekintő gödör számára.!       

Nosztalgiázó Lóri nyomán

 

 

NÉZŐPONT

 

Szemétkérdés

Teli a tévé, teli a rádió, tele a sajtó s a sok szemét, szemétkérdéssel. Össze is gyűlnek az okosak, és képesek megtárgyalni, mikor csak annyi változik, hogy még több a szemét minden szinten. Szemét egy üzlet ez, mikor arról rötyötölnek hogy a Föld tartalékai kimerülőben. Jobban kellene spórolni, mint hajdan. Erre vígan megy a szemetelés, lassan az egész világ egy szemétdomb. Hiába viszik a nyűgös országok a szerintük lepattantakba szemeteiket, mert attól az övéké is az egész Föld. Mi lenne, ha nem szemétkednének ezek a szemétkedők? Semmi, nem lenne szemét, mert mindent újra lehetne hasznosítani.

                  Szemétgyűlölő Ferkó

 

Miért csináljuk komplikáltan, ha egyszerűen is lehetne

Igen dögig szoktuk a komplikálást, már régen nem látszunk ki a ránk zúduló aktatömegből. A sok firkalmány segít a újonnan gombamód kinőtt úgynevezett tudományágaknak és egyéb ágas-bogoknak. Minden csak komplikáltan működik nemcsak az ügyintézés de az egyszeri evés vagy budizás is. Pedig ha enni megyünk, akkor enni kell és nem bévásárolni, s még elfutni valahova, s közbe az úton magunkba gyúrni a falatokat. Ha meg pisilni kell, akkor eresszük mán ki magunkból a gőzt, ne tegyünk-vegyünk még egy kicsit, mert olyan fontos az. Hátha mán így szóbahoztuk ezt a menetet Rózsiné se hülye háromszor megkerülni az istállót, ha fejni megy, hanem egyből a tárgyra tér. Valóban a fontossági sorrendet kellene újragondolni.                   

Egyszerű Pacák

 

A rongálás nem érte el a bűncselekményhatárt

Ezt, minap a tévés hírekbe, valamelyik csatornán (ülve) állapította meg egy „hozzáértő” személy. Most csak az a kérdés, hogy hol van az a bűncselekményhatár, ami után valóban büntetik a randalírozó egyéneket. S akkor van kevésbé és nem kevésbé rongáló illető? Lehet, de amikor egy vedret csak kevésbé lyukasztanak ki, akkor is utat kap a víz.... Így kéne gondolkojzni testvér!        

Határvédő Igricke

 

 

ODANÉZŐ

 

Ami lesz az mán megvolt                         

Újból ezzel kell eléhozakodni. Húsvét előtti napokba elég sokan érdekes dologra lettek figyelmesek, mikor béerejszkedtek az üzletbe diós- és mákostekercset venni. Ugye nagyon figyelmesen megnezték, hogy nem-e járt le a garancia. Na most hallj csak csudát olvasó! Ilyen veszedelem nem fenyegetett met a dátum mán elé volt írva vagy két nappal. Tehát a tekercs két nap múltán létezett hivatalosan. Ez olyan mind a hajvágásom, a tervezetnél hamarébb megszabadultam tőle.

 

Ünnepeljünk vagy ne ünnepeljünk, mondjátok ca meg!

Há igen es, nem most szakajsztottak le a falvédőről. Mit es akarunk mű? Autónónomiát, kocsinómiát vagy eppeg traktornómiát, mindegy es. Úgy kapálózunk a jogainkért, hogy veszünk meg, de minden hivatalos papírt sült rományul iratunk meg, s van jogunk habukálni es magyarul, akár a bíróságon, de nem sokat törődünk véle. S ne beszéljünk az ünnepekről, elvagyunk mind a tejbe pottyan légy, vagyes, bocsánat a kifejezésért, vergelődünk mint a kecskeszar a deszkán. A jó múltkorjában, húsvétkor még nagypénteken es olyan ügyesen mentek dolgojzni az emberek, hogy csak na. Voltak akik húsvéthétfőt sem hagyták ki. Egyes helyeken, ha meg es adták, oztán bé kellett pótolni. Pünkösdkor az iskolában egyes tanyítónénik házi feladatot adtak fel a gyerekeknek, me lekvár, egyed me finom...            Nagyon érdekes, de nem sokat lehet rajta röhögni. E mán tényleg a mű dolgunk lett volna megünnepelni. De ha nekünk így es jó, akkor minek es. Azt nem értem, akkor hova ez a nagy hőzöngés. Ejsze jobb lenne kiindulni abból, hogy a meglévő jogainkot hasznisiccsuk, nemde? Oztán térjünk rea a többire. Nem kéne ilyen nyámnyilának lenni, hogy még a végén saját magunkot diszkrimináljuk.

 

Haza kérdése

Sok országban a többségi nemzet vaszkalódik, hogy az ott lévő nép vagy népcsoport hazátlan. Na ezt tedd össze s ne szedd szét testvér. Nem nagyon teccik nekem, nekik igen met nem érzik a saját bőrükön, s ha nem érzik nem es fáj. Ahogy a lappok vezetője mondta nem es olyan rég a Duna tévé egyik adásába, nekük van országuk, csak mások szétszabdalták. Velünk mi es a helyzet székelyekkel? Nekünk es, sőt mindenkinek van hazája, csak egyesek kisajáticcsák!                                                           

 Adalbert bá eszmefuttatásai

 

 

Fenyőszegi Sárkányvölgyben

Harangláb néven ismert szépséges virágunk a fenyőszegi dombokon az ott meglapuló erdőalji növényzetben és a Sárkányvölgyben is jól érzi magát. Kövecses helyen liláskékes vagy fehér színekben pompázik. Nagyon szereti ott, jelenleg terjedőben van, de a zsögödi kertekben is,  díszítővirágként jelen van. Kerti virágként már rózsaszínben is létezik. Május végétől egészen június közepéig gyönyörködhetünk benne.         B.L.

 

NAGYBÁNYAI MŰVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁS 2008 - Csíkszereda

A Nagybányai Művésztelep tárlata május 8-án nyitotta meg „kapuját” a látogatóknak és július 18-ig nyitva marad a kíváncsi szemek előtt. Öröm, hogy éppen Csíkszeredába érkezett e volt művésztelepről származó válogatott alkotások. A tavalyi Munkácsy kiállítás méltó utódja.  A tárlat önmagáért beszél, tehát jobb megnézni, mint folyton-folyvást rötyötölni róla.

 

Megjegyezendő, hogy zsögödi Nagy Imre nagybányai időszakából is láthat néhány alkotást a szemlélődő közönség.

 

KÖZEL A NYARALÁS

Időt kell szakítani a nyaralásra, az sem baj, ha nincs agyontervezve, mert csak úgy rögtönözve mindig jobban sikerül. Időt kell szakítani bizony a pihenésre, ha nem akarunk mindenáron fejjel a falnak rohanni. Az egyre jobban felpörgetett életritmus, teljesen lefaragja az emberit. Hasznos közben megállni, s magunkra meg kedves családunkra gondolni, legalábbis egy ideig, ősszel kezdődik újból a bolondéria. Hogy kinek jó ez a lótás-futás? Senkinek. Érthetetlen mégis mindenki csinálja....

Nos nem marad ki ezúttal sem az ajánlat. Ha Csíkországban járnak ne hagyják ki Zsögödöt és Zsögödfürdőt. Van Fedett és fedetlen úszómedence, van ahol bónyászódni-kambacsolni a hegyekben. Csodálják ca meg a Tündérvölgyet, A Haromvár és Kisvár maradványait, a zsögödi Nagy Imre Galériát, Mikó kúriát, templomot és a régi temetőt. Lütyüljenek egyet a Harom csárdában vagy a Nádas bárban.

     Szerk.

 

A cím marad a régi.

E-mail: borbelevi@yahoo.fr

és honlapcím továbbra is www.geocities.com/borbelevente