|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK NYÁR 2009 -7 szám
ITT A NYÁR Kora nyári virágcsokor az éjszakai fényben küldi szépségének ragyogását és bearanyozza véle e gyönyörű évszak minden napját. Természettel együtt belélegzeni annak harmatos illatát, feltárja előttünk a mindenség tökéletességét, az igazi élet titkát.
Nagyon szép nyarat és csoda jó szabadságot kíván a Szerkesztő Úr!
AUTÓBUSZJÁRATOK ZSÖGÖDBE ÉS ZSÖGÖDFÜRDŐRE Megújult a városi közlekedés Csíkszeredába! Eppeg ideje volt, met a régin, aki el tudott igazodni, azt valamilyen díjjal kellett volna jutalmazni. Az autóbuszok menetrendje ki vannak téve a megállóknál, de le lehet tölteni az internetről is a www.szereda.ro honlapon belül a következő címen: http://www.szereda.ro/files/File/Goscom__Menetrend.pdf. Persze a járatok a lakosság kérésére még változhatnak. Minden városrésznek egy vagy két útvonala van. Mindegyik útvonal más színnel van jelezve. A 2-es sárga vonal (aminek narancssárga pingálása van) az állomástól kezdve letekeri Zsögödön keresztül Zsögödfördőre, s onnan vissza a nagy korház útba ejtésével az állomásra. Azt es mondták, hogy a busz ki (le) fog járni egészen a Zsögödfürdei szabadtéri strandig (bazinig). A 2/1-es járat (ez es narancssárga vonal) pedig, szintén az állomástól gyúlik bé, s erezd a városi kultúrház felé át Zsögöd központján keresztül, s iszkiri a zsögödi templom felé egészen a volt istállókig a hármas Suta aljába, ahol most már a gazdasági épületek helyébe a Natúr Lakópark van kialakítva. Na, s ugyanúgy van a menetrend vissza es. Nemcsak a menetrend van jól kidolgozva, de az utak es kezdtek helyre jönni, s a Krisztus előtt négy béli autóbuszok es ki vannak cserélve, olyan ember elejébe való járgányokra. Méges az utas ritka mind a fehér holló. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy most mán szinte minden családnak van egy kocsija (egyeseknél még több es – szegénység jele…), a másik pedig, hogy még nem szokták meg, hogy létezik ez a lehetőség es. Reméljük, az emberek minél hamarébb rájönnek, hogy a buszok sem kutyák a közlekedésben, s fognak élni a felújított lehetőséggel. Kellemes burungérozást kévánok minden utasnak, aki igénybe veszi ezt a közlekedési eszközt. Utazó Kambacsmester
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Zsögödfürdői útszakasz javítása Örömhír minden egyes Zsögödfürdőre járónak! Javítják a zsögödfürdei utat egészen a hideg bazinig. Eppeg ideje is volt, mert a gödrökbe merítkező kocsik alkalomadattán, mikor esett az eső, mocskosra mosták magukot. Azért is van ez a felhajtás, mert a borvízút minden egyes részét puccba akarják vágni. Sok sikert a megvalósításhoz!
Csíktaplocai út csinálása… Ennek a fáin falunak, ami már régóta Csíkszereda része, kijárt rendesen a nem törődés. 1990 után mintha megállt volna az idő, nem vala egyetlen útjavítás sem. A tavaly „nagy gőzzel” belefogtak a főút Taplocára eső részének feljavítására. Hát most is dolgoznak véle. Ügyeskednek, s közben telik az idő… Ahogy a Csíki Lapokban az egyik illető megjegyezte, e környéket a teljes csend uralja, s a munkásoknak is segítségre van szükségük, nehogy a lapát véletlenül kibicsakoljon rátámaszkodója kezéből. Az ásítás is problematikus, hiszen bármelyik pillanatban berepülhet bóbiskolás közben egy cseszle (szúnyog) a „végzi vármegye robotját” ipse szájába. A környékbeliek pedig kevésbé bánnák a zajt, szeretnék, ha végre nem kellene eső után tonnaszámra gyúrni a sárt, hanem a kész járdán lápkedve élveznék a hétköznap csodálatos sétáit.
Bémondás a vasúti állomáson Most magyarul is bémondják a beérkező és kimenő vonatok útvonalát a Csíkszeredai állomáson is. Pontosítok: merről is jön és merre tart a szerelvény. Valóban boldogság, csak jó lenne érteni mit is vertyókol az illető, mert úgy hangzik az egész bémondás, mintha nyuvadozna, s közben levegő után kapkodva gyorsan míg kilehelné utolsó lélegzetét valamit bugyburékol maga elé. Lehet, hogy csak a hangszórókat kellene kicserélni? Zsögödi Hírügynökség
MEGJELENT A CSÍKI OLVASÓKÖNYV Nagyon fáintos darab egyszer mondhatom. Annyi jó dolog van benne, hogy csak na. Ebbe oztán van, amit böngészgetni. Csík földrajzáról, történelméről, az itteni emberek életéről és sok más mindenről szól ez a könyvecske, s ami egyszer Csíkországba van. Persze nincs kihagyva Zsögöd se, jókora említés van téve róla es. Csak példákot mongyak: Bányai László – Zsögöd és Somlyó között, Dobos Ferenc – Fenyő a Hargitán, Gál Elemér – Nyílvesszők lelke, P. Papp Asztrik – Székelyország írásokban. Na, de a lényeg egészen más. Meg kell venni föltétlen minden csíkinak, és aki kötődik ehhez a vidékhez! Asziszem szégyen es, ha egy zsögödinek, egy csíkinak nics a könzvespolcán, met ez most mán tényleg a mű könyvünk és rólunk szól. Olvasó Zsögödi
MI VAN MÜNKKEL? Nem es vágnék belé, ha egy cseppet se zavarna saját bajaink, lehet, hogy úgy van ezer telik, s ezer nem, de egyáltalán nem mindegy hogy es. Most mán szinte lehet érteni miről es akarok rötyötölni, há mű magunkról magyarokról és főleg szittya székelyekről. Mennyire es szeressük magunkot, a saját hazánkot, s hát a saját édesanyanyelvünköt? Úgy feltettem ezt a kérdést, hogy mán az es biztos, hogy valaki nagy hirtelenjében, erre a vélekedésemre bicskát rántott elé. Én nem akarok senkit se felhergelni, de ez egy cseppet se bubás, ahogyan nálunk felé mennek a dolgok. Ott elé s hátra autonómiázunk, rezegtessük a hangszálainkot a székely és magyar himnuszra, néha meghatódunk a csángó himnusztól es, nemzeti zászlókot lengetőzünk, szobrokot avatunk, összegyűlünk, hogy semmi se mehet így, s lehetne a felsorolást folytatni tovább, de most elhanyagolkjuk azt. Ejzse nincs es miért feszegetni ezeket a dolgokot, met a megemlítettekre es eppeg annyira szükség, van, amit ezután fejtek ki, sőt elengedhetetlen mindezek mellett a hagyományőrizés és főleg meglévő kultúránk ápolása es. Belékezdek az egyik nem es olyan régen megtörtént eseménnyel. Hát ugye „pártunk és kormányunk”, mind, ahogy cseucseszkus aranykoros időbe, béporzott a magyarok közé. Kilóra váltották le az állami intézmények éléről a magyar nemzetiségű fejeseket Székelyföldön. Helyette olyanokot es duvasztottak, akik egy kukkot se tudnak magyarul. Teljesen magyarellenes megnyilvánulás ez, akárki mondhat és magyarázhat akármit. Volt es tüntetés és ellenszegülés meg ilyesmi. Nagyon felháborodás es. S akkor jött az Európai parlamenti választások. A RöMödöSZö szerint elég jól sikerült az erdélyi magyar képviselet. Mitől? A magyar ajkú szavazási lehetőséggel elő polgárok fele se tette tiszteletét az urnáknál. Hol itt a nemzeti öntudat? Pedig reklám volt dögivel, s nem es szólva arról, hogy akkor kell ütni a vasat, míg meleg. Egyesek szerint azé sokan nem es odavalóak. Akkor vajon hovavalóak? Ilyenkor kellene próbálkozni, azoknak az egyeseknek, akik kommentálnak, hogy menjenek ca oda, s legyenek ott, hadd tudják meg milyen es a helyzet. S a másik pedig az, hogy sok meg nem választottnak még esélyük sincs képviselni ilyenformán, evvel a héza állással münköt. Egy cseppet elkambacsolva az eddigi témától, inkább a nyelv körül elmélkedek oztán egy szekérderéknyit. A minap arra lettem figyelmes bémenve valamelyik üzletbe, hogy a termékeken írja magyarul, hogy mi es az, amit eppeg kézbe veszünk. Hej de nagyon örvendeztem, e mán döfi! Sajnos túl korai volt az örömözés, met hamar kiderült, hogy nem volt minek vigyorogjak annyira, mivel nem a Székelyföldi termékeken írta magyarul, hanem a Buzóin, Bukarestin, Bákóin, Temesvárin, s így lehetne folytatni tovább. Há mi súly lelt bennünköt? A teljesen vagy többségben románok lakta vidéken rea tudják írni a termékekre magyarul es a szöveget, s itthon a müénkre nem. Me lelkem lekvár, egyed ca degeszre magadot, ha kell…. Furcsa dolog, ezt mán a Magyarországiak es jelezték. Most az következne erre, mét dugják ők belé az orrukot ebbe a dologba, foglalkozzanak ca a magukéval. Hát amondó vagyok, azétt met igazuk van. Ha ilyen egszerű dolgok nem jutnak el az agyunkig, akkor verhessük belünköt egyfelé, met annak semmi látszatja sincsen. Másik esetről es szó eshet, ha mán ennyire belémelegedtem. Sajnos nem mindenki egyformán kap engedélyt lakásépítésre vagy egyáltalán lakást se kap, amíg a megye más településeiből érkezők egész hamar, gond nélkül, hozzajutnak. Ezt a részét nem akarom bővebben kifejteni. A helyi önkormányzatok néhány polgár szerint, aki már áldozatul esett főleg városokba, esetleg igen nagy kínnal és hosszas tárgyalások árán tudta összehozni otthont, hogy saját hazájában letelepülhessen. Csodás ügyek. Ideje lenne már egyszer saját magunkért is kiállni. Székely Zsögödi
NAGY LAJI DOMBJA ALATT BÉÜTÖTT A KULTÚRA… Nem messze a Zsögödi Nagy Laji Dombján belül húzódik meg egy sor ház (a korházon belül). Sokféle-fajta ház található ott. Régi kecses, átalakított, teljesen megvuduzott házak sora mutatkozik be, és olyanok is, amik sehogy nem illenek be a környezetbe, de sehova sem. Azért csak érdemes végigsétálni ezen az utcán, mert mindenféle nép járja és lakja. Ha az ember belezavarodik a látványba, felfrissülhet a gabona és más ültetvények mellett és fölött még emberi kéz által nem bántott mini vadont felkínáló Nagy Laji dombján. Most nyáron e mini vadon elkápráztatja virágpalástjával, kis fás ligeteivel, a rajta éneklő madaraival, a fűben lapuló vadnyulak hirtelen előszökkenésével az arra járót. Onnan fentről gyönyörű kilátás tárul elénk Zsögöd és Alcsík és a Hargitai fenyvesek felé, de látni a Sutát, a várost és szép időben Szeredán túl ékeskedő Egyeskőt is. Maradjunk csak a kis utca látványával és a benne lévő házakkal, és azok között is csak egyetlen egy darabocskával. Hova is magyarázkodni annyi épületről. Az Általam kiválasztott épület, hát köztünk szólva, elég rozoga, s még nem is nagy, de attól, hogy olyan kicsi, nem föltétlen kellene inogjon saját alapja felett. Az előudvara is olyan szűköcske, hogy bizony egy megtermett kérődző háziállat, nem tudna megfordulni, csak farolva érné el az általa kívánt célt. A kert, hát úgy egyben forma van tele gazzal és kidekorálva mocsokkal. Sajnálatra méltó kis porta az ő kis düledező kerítésével. Ilyenkor minden jóérzésű ember szívébe hasít a degesztő-markoló facsaró fájdalom, micsoda szegénység és nyomortanyázik ezen az udvaron. Most, hogy készenlétben vannak a zsebkendők, elárulom, hogy e kis ház födele ki van dekorálva! Vajon mivel? Szegény roma származású lakók erre is figyelnek? Hát igen! Két parabola ékesíti a tetőkörnyéket. Miért kettő, nem tudni, talán két klán lakik ebben a „palotában”, mert most már egy cseppet se nézhetjük le, és mindkét félnek külön televíziója van. Nem kell találgatni nagyon. Egy biztos a zsebkendőt el kell tenni és inkább a Nagy Laji dombja világának természetes környezetét, kell élvezni. Érdekes felénk ez a szegénységi izé, következőben biztos egy nagyon márkás autó fog kuksolni ugyanazon az udvaron, ha éppenséggel nem motorozik rajta valamelyik szánalmas kinézetű, elesett és szintesegélytkelladnineki honpolgár. Figyelő Székely Betyár
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – II –
SZÉKELY MÓZES – Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely fejedelme Lövétén született 1550-ben (?), egyes feltételezések szerint Székelyudvarhelyen 1553-ban, és Brassóba hunyt el 1603. július 17-én. Arcképének átörökítése Bethlen Farkas történetíró nevéhez fűződik. Udvarhelyszéki lófő család sarja. Unitárius vallást gyakorolta. Apja Literáti Székely János volt az első székely sókamarás. Felesége Kornis Anna. Fiatal éveit Sófalván töltötte. 1850 körül sófalvi kamarás, később Udvarhelyszék főkapitánya és főbírója lett. Báthory István erdélyi fejedelem oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. Merész és bátor vitézként állta a sarat a harcokban. Egyik vitéz tettéért Báthory az erdélyi fejedelemség főparancsnokává választotta. Báthory István (Lengyelország királlyá választása után) hadnagyaként harcolt a „lengyel király” oldalán 1576-1585 között Oroszország ellen. Báthory vitézségéért „szentelt lovaggá” ütötte. Rettegett Ivánnal kötött béke után hazatért Erdélybe. Ekkor nevezte volt ki Báthory a sófalvi sóbánya kamaraispánjának. Báthorytól nemesi címet is kapott, habár akkoriban a székelyek többsége nemesnek számított, viszont a fejedelem részéről kapott földadomány valóban nemes gesztusnak számított. Eredményes katonai tettei alapján világossá válik, hogy a Báthoryak hű embere volt. 1595-ben részt vállalt a Szinán Pasa elleni Hadjáratban majd 1599-ben Báthory András oldalán harcolt a Şelimbări ütközetben. Báthory Andrásnak és később Mihai havasalföldi vajdának lett a fővezére. Azonban 1601-ben szembefordul Mihai vajdával és Basta tábornok rémuralmával is. Megkísérelte Báthory Zsigmondot újból trónra segíteni, később pedig a goroszlói csata után a császárellenes hadsereg élére állt. A gorószlói vereséget a tövisi vereség követte. Basta hatalma kezdett megszilárdulni, Székely Mózes látván győzelmének véglegességét a törökökhöz menekült. 1602-ben Erdély felszabadítása érdekében Temesvárral kezdődően Pécset, Székesfehérvárt és Pestet is érintve szervezte meg hadseregét a Habsburg-pártiak ellen. 1603-ban pedig török segítséggel betört Erdélybe. Fejedelemmé választásának idejét 1603. április 15-26. közötti dél-erdélyi katonai táborozásának idejére teszik. Ott a Vaskapu melletti táborban, saját katonái kiáltják ki fejedelemnek. A fejedelmi cím hivatalos felvevésére 1603. május 8-án kerül sor (más dátum szerint május 3.), amikor sikerül kiűzni az ellenséges csapatokat Gyulafehérvárról, az akkori fejedelemség fővárosából. 1603. májusa és júniusa között Székely Mózes az Erdélyi fejedelemség nagy részét felszabadította, Basta zsoldosait pedig kiűzte az országból. A Habsburgok által felajánlott szövetséget elutasította. A Habsburgok ezt követően Radu Şerban havasalföldi vajdát bízták meg, hogy támadja meg a függetlenségpárti erdélyieket, miközben felbíztatták a csíki és háromszéki székelyeket is. A székelyek két pártra szakadva harcoltak egymás ellen… A véres csatában 4000 magyar és székely halt meg. 1603. július 17-én a Habsburg-párti székelyek és a Radu havasalföldi vajda elleni harcban a Brassó melletti csatában vesztette életét. A halott fejedelem fejét levágva az ellenséges csapat egyik vezére Radu vajdához viszi, testét titokban a brassói Michael Weiss bíró temeti el saját kertjében. Basta a csata után diadalmasan tér vissza az országba, megtorolja az ellene való lázadást és hadserege, pedig korlátozás nélkül garázdálkodhatott, 1604-ben távozott kifosztva az országot. Borbé Levente Információ: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. A.K., Budapest, 1986; Sebestyén Mihály: Erdélyi Fejedelmek, Mentor, Marosvásárhely, 1994; Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes. Erdély Székely Fejedelme, Székelyudvarhely, 2007; Történelem 4. 1500-tól 1789-ig, Reáltanoda Alapítvány, Gyoma, 1997
ZSÖGÖDFÜRDŐ 1989 UTÁN Az 1989-es izé után bizony 19 esztendő telt el, azaz egy híján 20. Ezalatt Zsögödferedő hamari-kapari, de gyorsan üsd a vasat amíg meleg, s főleg a törvények összevisszaságában kialakult helyzet kihasználásának lett az áldozata. A csíkszeredai részen ékeskedett már néhány hétvéginek mondható ház, de a csíkszentkirályi részen egyetlen egy sem. Összesen öt kis székely lak volt és egy erdészház. Most aztán az arrafelé látogató ember láthat csodát, olyan kacsalábon forgó épületekhez hasonlító bazi nagy kastélyokat húztak fel, hogy csak na. Azért akad egy-kettő közöttük, amelyik tényleg igazi ház vagy hétvégi ház formájú. Nos, ejtsünk szót a településrendezésről is. Úgy néz ki az egész Zsögödferedő mintha egy óriás bácsi kedvét lelve a kirakósdiba, mindenféle típusú szakértelem hiányában általa összetákolt házat lapáttal béduvasztotta volna a környékre. Hát ez is egy szempont, na de megvan. Egyes épületek már távolról ordítják: Az én gazdám aztán jól megmutatott engem! A rongyrázás és más emberek, s főleg a természetes környezet nem tiszteletben tartásának teljes bemutatása. Itt valóban nem számít sem Isten, sem ember. Hozzátenném az országban, más fürdőhelyiségekben ugyanilyen a helyzet. Hát igen, ez az a bizonyos szegénység jele… Az sem baj, ha éppen a ritka és törvényesen védett növények élőhelyére hirtelen felhúznak a már említett emberi építményből egy jókorát. Az erdőt úgy nyesik menet közben, mintha forrna, sőt beépítkeztek az erdő területére is. Ezek után pedig csuda öli meg őköt, hogy a macik be-bejárnak hozzájuk, s persze szegény állatokat ki kellene lőni! 1989 óta megszaporodott a mocsok is, úgy évről évre, Valahogy már az emberekből az a cseppnyi jó érzés, hogy ne szemeteljenek kezdett kiveszni. Ott jól van, csak az én portám legyen tiszta, jelszó, működik. Mondjuk, van ennek egy gyönyörű előzménye is még pediglen a kommunizmusi időszakra nyúlik vissza, mikor a csíksomlyói búcsú ellenlábasaként kitalálták a zsögödfürdői „Tavasz a Hargitán” rendezvényt, ami rengeteg mocskolódással járt, és az ünneplés befejeztével hazafias tettként felvállaló tanító nénik a csíkzsögödi I-IV általános iskolából tanulóikkal szedették össze a végeláthatatlan szemetet. Most újból elkezdődött a „fesztivál”, de ezúttal nem a búcsú ideje alatt, és fúvós zenekarok lépnek fel Zsögödfürdő színpadán, ahol vasárnaponként misét tart a zsögödi plébános úr. Ugyanitt télen, a dombon, működik egy kisebb sípálya is, és itt található a Harom csárda nevezetű küllögtető-lütyüző hely is. Egyetlenegy borvízforrás (küpü) maradt meg az 1980-as évek szocialista kutató fúrásai után az Olt holt ága és a Fenyőszegi út között. Az egyik furás helyén pedig karóba tört fel a víz. Azt lefékezve most ellátja a hidegbazint és egy pár éve rendbe szedett fedett gyógyfürdő komplexumot is. Sőt, szikla borvíznek elnevezett csapon is jön a borvíz, akik szeretik, mert ivásra is alkalmas. Ez a víz isteni a reuma kezelésére, de jótékonyan hat a szív és érrendszeri megbetegedésekre is. A fedett bazin mellett vendéglő van, ahol szombat esténként diszkózene őrjíti a fiatalságot. A Zsögödfürdői borvíztöltőde tanyát vert már vagy tíz éve Csíkszentkirály határába, de nem működött sokáig, talán ebben az esztendőben újra kezdi működését. A volt szálloda már nem száll se, ide se oda, roskadozik-omladozik, s úgy néz ki, hogy meg fog duvadni egészen. Talán a borvízút majd egy kicsit rendbe hozza és felrázza az érdeklődést az emberekben, és még igényességet is hoz erre csodálatos környékre. Volt Zsögödfürdői lakós
MESEVALÓSÁG LÉPCSŐJE Legtöbbször nem tudja elképzelni az ember, hogy a komor csóré valóságot félretéve egy tündéri meseországba járhatna. Igen, nagyon meglehet szokni a szenvedést, a gürcöt és a hányattatást és még a mittudén nagyon felnőtties érzéseket, mégis jobb lenne esélyt adni magunknak egy kis játékra, egy kis életre, mert ha nem, az úgyis pillanatok alatt elszáll, hirtelen és kurtán-furcsán. A játékban pedig benne van a derű, a kíváncsiság és a bezártság elleni sugárzó nyitottság. Tulajdonképpen ugyanazt lehet látni, mint azelőtt (vagyis komoran) csak egészen másképpen, s ha meg tudjuk tenni az első lépést a fantázia felé, akkor a nagyon összezsugorodott életünkből végtelen lesz. Így lehet egy egyszerű kanyargó lépcsőből a boldogsághoz vezető út. Filócska
Bónyászódják egész nyugudtan a BORVÍZUTON! A borvízút nemcsak bicikliseknek lehet érdekes, hanem minden egyes embernek, akik szeretik a túrát, a sétát, főleg a fenyvesekkel övezett tájat kis székely településekkel együtt. Ha teheti, akkor szabadság ideje alatt bónyászódjék nálunk a borvízúton, sok szép élménybe lehet része!
NEVES CSÚFOLÓDÁSOK ZSÖGÖD KÖRNYÉKÉN
A kedves gyerekek hótkoroskodása elég ügyesen mutassa, miket lehet rea mondani egy-egy név után az egymásra, úgyhogy az ember szeme mérgesen felakad! Ebből van egy picurkányi esszeállítás.
Aladár, neked szarik a madár! Anna-Panna, Kelekótya macska! Ádám, Batyut visz a hátán! Áron, Nem kellesz semmi áron! Benedek, Bétöröm a fejedet! Borbála, Ne kókoskodj hiába! Csongor, S még egy véka kapor! Domokos, A tojástojó nagyokos! Hej-haj! Elemér, Benned van a kutyavér, S minden likba beléfér! Ferike, Féreg van a fejibe! Ébresztő Gergő! Ázik keményen a mező, s leégett az erdő! Gyuri-Gyuri-Gyurka, Kell-e még fuszulyka! Hajnalka! Ébresztő! Hasadra süt a napocska! Ignác, ne féj te melák, met engem többé nem látsz! Imre, kiköltözött a hegyre, s onnan bé a borvízre. Jakab, eppeg ki ne törd a nyakad! János, egyfolytába álmos! Jóska, Levelet hozott a posta! Julcsa, Ne légy olyan furcsa!
Kelemen, Edd ca a kását melegen! Lajos, Az életed ügyes-bajos! Maris, Az egész hamis! Máté, Kell-e cukros málé! Melinda, megnzalta a bocika! Mihály, Bolndságot ne csinálj! Ödön, Teli a zsíros bödön! Palika, Kürtőn pattog a lika! Regina, Izeg-mozog az ina! Sanyi-Sanyi, sapka, mit eszik a macska? - Egeret bogarat, Mindenfle madarat! Tamás-Tamás tappintás három lépés, hat fingás! Vince, mivel van tele a pince! Zoltán kapitány, fut a leányok után! Zsuzsika, Úgy szól, mint a muzsika!
ÚJMÓDI SZÓRAKOZÁS MIFELÉNK Tuggyák, ez a fene új világ, ez a globalizé pont olyan gyorsan és hatásosan érkezik, mint eső előtt a reumám. Nem es tudom ki merjem-e mondani, amit gondolok, met olyan egy világot érünk, hogy a pufámba es verhetnek, s oztán nézhetem magamot vénasszony létemre. Azétt méges elmondom. Nem es olyan túl rég, egy kicsit régebbecske, még volt guzsalyos, bál és mindenféle fáintos mulaccság. Ünneplő gúnyánk a székely ruha vót, s büszkén viseltük, egy cseppet se divatból, vagy met muszáj. Met az vót a legszebb. A mulaccságokba saját énekeinket danoltuk el, és húzták nekünk a muzsikát, s úgy táncoltunk reja, hogy a lájbink es csupa csuromvizes leve. Most mindez kiment divatból, nem es a hosszú munka végezte után következő ünnepen szórakoznak a mai fiatalok, hanem essze-vissza, ahogy eppeg csak érik. Nem es tudok kiigazodni rajtuk, s akkor ez a lármás muzsika az ember dobhártyáját miszlikbe csakiccsa. S akkor jönnek Magyarországról fekete emberek, s ott bohóckodnak egyfelé, s azt mongyák, hogy jófejek, s még éneknek nevezik, amit csinálnak! Kettőt megjegyeztem belőlük, az egyik valamilyen Győzteske a másik Fekete Palkó asziszem. Na ez a Palkó csakugyan fekete, olyan mind maga az ördög. S oztán ezek a klubbok… Valami Kámélónról es beszéltek a ráksúly tuggya mi lehet. Aszongyák, hogy ez a Kámélón beléolvad a környezetébe olyan csudás állat, ne de ez a diszkó egy cseppet se. Úgy rikít pirosan, mintha tűz lenne a környéken. Mindenesetre a mű zenénk, ha nem jön újra divatba, még nagy baj lehet belőle. Ezt csak csenbe mondtam, nehogy az unokám felhergelődjön rejám. Varvara nénétek
TERMÉSZETVÉDELEM ALAPFOKON Örökzöld téma marad, akár az anyatermészet, ami körülvesz bennünket. Nem is olyan régen a felgyülemlett szemét sem volt szemét. Minden hasznosítottak belőle, valamire jók voltak a melléktermékek. A papírok tűz gyújtani; a konzerveskatoják csürke itatónak vagy etetőnek, virágvázának; a palackok pedig bor, víz, tej satöbbi tárolónak. Mindennek megvolt a helye, s semmi se volt elhanyigálva szanaszét. Most meg a szemét csak úgy dobálja szanaszét a szemetét, ki se nyitja menetközben a szemét. Ez a harci helyzet! Beszélni, annyit beszélnek róla, hogy az ember jön, hogy megfutamoggyon. Persze kevés eredménnyel. Csak Zsögöd és Csíkszereda egy szemétgyűjtési napon több tonna mocskot gyűjtöttek össze a környezetvédelem nevében az igazi és a divathóbortnak áldozó természetrajongók. Az Oltból legalább egy áruháznyi flakont halásztak ki hálós módszerrel. Most mán jó lenne valami tanfolyam, netán felsőfokú végzettség a szemetek helyes tárolása végett. Kedves barátaim, üzletfeleim és egyéb emberkéim! Mi lenne, ha a szemetet mindig a kukába raknánk és a járdán, vagy az útszélen közlekednénk! Megmondom mi, tiszta lenne a környezetünk és még örvendezni is tudnánk neki. De úgy látszik, szeretünk saját mocskunkba hempergőzni mind a csintalan malacok. Természetrajongó Úr
Cím: Nagyon maradi vagyok, azóta se változtattam, ez a harci helyzet. Csak semmi izgalom, met szólni fogok, ha reám jön az ötperces egy újabb cím hegesztésére.
|