FENYŐSZEGI CSEREKJÉK

TÉL

2010 -9 szám.

A ZSÖGÖDI SZÓ méltó utódja

ÁLDOTT KARÁCSONYT

ÉS BÉKÉS BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT MINDENKINEK!

Mottó: Hahó hahóó!! Ha hó, akkor tél és szánkó!

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

Furcsa útegyengetés – Ősz derekán, úgy októberben neki kezdtek Zsögödbe a Nagy Imre utcai szakaszt feljavítani. A munkavezető ipse kijelentette az ott lakóknak, hogy három nap az egész hobelebanc, s be is lesz fejezve. Három kerek nap mesés három hétté nőtte ki magát. Időbe igazán jól fejlődött a dolog, tevékenységre nem annyira. Sajnos ezt már a zsögödiek sem hagyták szó nélkül, fellázadtak a nagy vízhálózatot monyokolók ellen. Erre a cégvezető a nép megértését kérte, mivel előre nem látható komplikációk léptek fel. Hát persze, azóta sok víz lefolyt az Olton, s az út is kész, de a kedves cégvezető és munkatársai nem kellett hetekig kerüljék azokat a fáintos gödröket, ha megés úgy történt volna meg, akkor a három nap három lett volna és semmiképpen sem három hét.

Csicsázzák a Borvíz – Hargita megye uniós pénzeket nyert a Borvizek útjának kiszélesítéséhez-javításához. Nagy az öröm, fog fejlődni a Székelyföldi turizmus. Ebből a pénzecskéből feltett szándékuk korszerűsíteni minden lepukkant feredőt, ami a kommunizmusban is jól működött, de főleg azelőtt, sajnos demokráciai vagyonharcában szellemjárta telepekké váltak. Csicsás úthálózatot, kipucolt forrásokat, bubás fürdőmedencéket, mellettük elegáns sétányokat és közvilágítást vettek tervbe az illetékesek. Természetesen az első körbe belészámít Zsögödfürdő, Borzsék, Gyergyóremete Homoródfürdő és a Székelyudvarhelyhez tartozó Szelykefürdő is. Ez a terv másfél esztendőt fog igénybe venni. Zsögöddel és Remetével kezdik.

Zsögödi nyomda – Már 2008 nyara óta Zsögödnek is van nyomdája! A Mikó kúriába vert tanyát, ott a templommal átellenbe a bútorgyártól megvásárolt csarnokba. Ügyesen bérendezték, munkatársakat tóboroztak, s jöhetett a munka. Nagyon jó minőségben (nem budipapírra nyomtatva) adtak ki könyveket. Guttemberg Nyomda néven múködik a műhely.

Egyházi Múzeum – van készülőben a Csíksomlyó a fertőző korház egyik részébe, ahová a Ferencesek irattárát is tennék. Akadályt jelent az egyház által visszakapott épületben működő korház elköltöztetése. Egyelőre az összevonás hoz némi megoldást. Mindkettőre nagy szükség van. A korházat már ki lehetett volna valahová költöztetni, csak eppeg hová?

A szerkesztő úr

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI UTAK ÉS AUTÓBUSZMEGÁLLOMÁSOK

Hej, de szépecskék lettek az útvonalak Zsögöd környékén, rendesen a csuda öl meg. Mehet az autó és a busz, s akármilyen járgány tekerheti nyugodtan, mert nem büklendezik, mint eddig. Elég hosszas időbe telt a munkálat, de megérte. Most már a fontosabb útvonalak puccba vannak téve. Fenyőszegi út is elég jó állapotban van egészen Tündérvölgy utolsó házáig. Mondjuk az már a dúsgazdag ott lakók műve. Zsögödfürdőtől kezdődően Zsögödön  és Szeredán keresztül vígan lehet közlekedni Taploca végéig, Úgyanúgy burungérozhat az ember Erdőaljától Ligaton keresztül, ha kell, akkor Somlyó felé is.

                Nagy a boldogság, s még busz is van, csak legyen ahol megálljon. Ebből már kiderült, hogy van megálló, eppeg csak az autóbusz nem fér oda. Vajon miért?  Jó kérdés. Mert a kialakított megállók zöme Csíkszereda városába egybemosódik a parkoló helyekkel, s kevésbé látható, hol is álljon meg a busz. Legtöbb esetben az egyirányúsított úton várakozik a fel-leszállókra. Addig egy jókora kocsisor várakozik a hátánál. Nem is a legrosszabb helyzet, hiszen. addig is a várakozó sofőrök elmélkedhetnek saját teendőikről. Zsögödön viszont van komoly buszmegálló, ott azonban a magánautósok veszik igénybe azt a kis helyet. A busz álljon csak meg, ahol akar, ha akar. Mi a legkézenfekvőbb dolog, megáll az út közepén, s az utasok átverekedik magukot a buszmegállóba staciónúló kocsisoron. Kellemes vergelődést kívánok minden buszozónak! 

Figyelőke

MILYEN IS A LEGJOBB TÉL ?

Néhány vélemény, hogy milyen legyen a tél:

GYEREKEK – Legyen sok hó, lehessen hógolyózni, szánkózni s nagyokot hülyéskedni odakint a friss levegőn. Az se baj, ha hideg van, legalább egészségesre kipirul tőle a pufánk.

TINIK és SPORTOLÓK – Az ünnepekre mindenképpen kell valamennyi havazás, hogy néz ki Karácsony hó nélkül? S oztán kell egy csepp sízés is, legalább február derekáig, úgy az igazi.

FIATAL CSALÁDOSOK – Legyen tél is, az is kell, főleg vakáció ideje alatt hadd örvendezzenek a gyerekek, de inkább ünnepekkor hulljon a hó, mert úgy szép a Karácsony, s az Új Év első napja.

FIATALOK – KÖZÉPKORÚAK – Bővön elég az ünnepekkor, s aztán slussz, főleg ne legyen hideg. A havat még ellehet tűrni.

ÖREGEDŐ FAZONOK – A mű korunkba ejsze csak nosztalgiából szeretjük a fehérséget, ha egy kicsi hó esik még nem baj, s oztán hideg egy deka se legyen, még a gondolatától és megborzadok!

ÖREGEK ÉS FÁZÓSOK – A bánat nem fogna el, ha sohase esne hó, a nélkül is kibírnánk a telet, s hidegről szó se legyen! Azt se bánnám, ha ősz után egyből nyílnának a hóvirágok és a kikericsek.

Kedveskéim, nyomban észrevették, micsoda igények vannak felsorakoztatva időjárás ügyben, így télidőben. Nyilván ez nem egy útmutató, vannak kivételek, de a kivétel mindig is erősíti a szabályt. Na most légy okos Domokos! Ezt teljesítsd, hogyha tudod. Tudjuk mindannyian, bele kell nyugodni a kiszámíthatalan időjárasba, vagyis jőjjön, aminek jönnie kell.                                     

Időkukacka

SZÉKELY HÍRESSÉGEK – III –

MIKES KELEMEN

1690-ben született Zágonban, Háromszéken (ma Kovászna megye), református köznemesi család sarjaként. Édesapja Mikes Pál a Thököly hű embere volt. Thökölyiek felkelésében apját a Habsburg császári katonák elfogták és a fogarasi börtönbe vetették, ahol halálra kínozták. Édesanyja Torma Éva néhány év özvegység után férjhez ment Kövesdi Boér Ferenchez. Ebből a házasságából két gyereke született, azonban a kislány korán meghalt. A fiú, Kelemen féltestvére József, anyja tanácsára, felvette a Huszár nevet, mivel huszári családból származott.

Kilenc éves lehetett Kelemen mikor édesanyja újból férjhez ment. Életében is változás állt be, mivel mostohaapja katolikus volt, a család is átkeresztelkedett erre a hitre. Tíz éves korától kezdődően a zágoni iskolába tanult, ahonnan Kolozsvárra került a jezsuita kollégiumba. Benedek Elek szerint Mikes itt tért át a protestáns hitről a katolikusra. Három esztendei ottléte alatt megtanult latinul írni és olvasni. A tanítással mégsem volt megelégedve. 17 esztendősen kerül II. Rákóczi Ferenc udvarába nagybátyja Mikes Mihály (Rákóczi egyik tábornoka) ajánlásával. 1707 tavaszától a fejedelem apródja. Ettől a perctől élete összefonódik a Rákócziéval. Rákóczi udvarának nevelő hatása hamar meglátszott az íjú Mikesen, itt ismerkedett meg a francia irodalommal is.  Rákóczi az 1703-ban indított szabadságharca, amelynek célja Magyarország teljes függetlensége lett volna 1711-ben elbukott. Mikes követte a fejedelmet vállalva a száműzetést is. Elsőként Lengyelföldre mentek. 1713 januárjában Franciaországba érkeznek, és 1717 őszéig maradnak ott. Ott tartózkodása alatt sajátítja el a francia nyelvet és a levélformában való írást. Franciaföldi évei alatt Mikes Rákóczival meglátogatja Angliát is. Az 1717-es erdélyi országgyűlés kimondta Mikes száműzetését és az örökségtől való megfosztását. 1717 szeptemberében III. Ahmed szultán hívására Rákóczi 40 fős csapatával, köztük Mikessel, Spanyolország partjainak érintésével Törökországba megy. Első állomásuk Galliopoliban volt. Itt kezdi írni Mikes naplóját levélformában.  1718-ban az európai nagyhatalmak megkötötték a passzarovici békét. A törökök megtagadták a bujdosók kiadását, a szultán 1720 áprilisában a Konstantinápolytól távolabb fekvő Rodostóba telepítette (Tekirdag) őket, ahol fejedelem csapatával együtt a Márvány-tenger melletti városkában rendezte be új otthonát. Édesanyja minden követ megmozgatott, hogy hazatérhessen, csak amnesztiáért kellett volna folyamodjon, de a fejedelem iránti hűsége végett Törökhonban maradt. Egyetlen nagy szerelme Kőszeghy Zsuzsika sem várta haza, időközben férjhez ment az idős gazdag Bercsényi Miklós grófhoz. Bercsényiné férje halála után (1726) átköltözik Lengyelhonba. Mikes élete ezután nyugodt, de ugyanakkor egyhangú volt. Napjait leginkább olvasással töltötte. Bujdosótársai az évek során megritkultak, és mikor Rákóczi is meghalt (1735), élete egyre sivárabbá vált. 1738-ban mikor a török szultán elismeri Rákóczi Józsefet Erdély fejedelmének, Mikes már nem olyan nagykedvvel vesz részt az új fejedelem expedícióján. Először Csernavodára érkezik, onnan pedig Bukarestbe megy, ahol a vajda örömmel fogadta. Követségbe indult a moldvai vajdához. Útját Zay Zsigmonddal Foksánig folytatta, majd Jászvásárvba (Iaşi) ment. Az oroszok közeledése végett visszament Bukarestbe. A szultán látván Rákóczi József sikertelen kísérletét Mikest és társait visszarendelte Rodostóba. Egyetlen élménye maradt csak, hogy láthatta távolról szülőföldje határát, az erdélyi hegyeket. 1741-ben hazatérési kérelmét Ausztria császárnője, Mária Terézia elutasítja. 1758-tól ő lett a bujdosók vezetője (törökül - básbugja). Több emberrel levelezik, így értesül az otthoni helyzetekről. 1761-ben hal meg pestisben.

A Törökországi levelek művét Rákóczi fejedelem ösztönzésére kezdte írni Rodostóban.  Két szereplője van a levélíró száműzött és annak képzeletbéli nagynénje (P.E. grófné). A mű 207 levélből áll. Főművét Rákóczi egyik szolgája Kulcsár István őrizte meg és tőle került a bécsi magyar irodalmi társaság egyik tagjához, Görög Demeterhez, aki továbbadta Kulcsár Istvánnak. Kulcsár örököseitől 1858-ban Toldy Ferenc vásárolta meg és adatta ki újból. Írásai nagyon jó elbeszélőkészségről tanúskodnak. Fantáziája, mesélőkedve, székely csavaros eszű humora egyaránt megtalálható műveiben. Több francia nyelvű művet dolgozott át és fordított le magyarra. Kétség sem fér hozza, hogy irodalmunk egyik kiemelkedő alakja, a magyar rokokó próza igazi mestere.

Információ. : Benedek Elek: Nagy magyarok élete, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1979;Hopp Lajos: Mikes és világa, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973; Mikes Kelemen: Törökországi Levelek, Utószó – Veress Dániel, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1988; Veress Dániel: A rodostói csillagnéző, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1972.

REKLÁMOK

Kedveskéim, micsa világ es van mostanság. Ez a újabbi gyereksereg csak azt eszi meg, ami benne van a tevébe, ott ne, reklámozzák. Hogy a rossz seb hogy nem valagássza ki őköt onnét! Az unokám es csak lesi az üzletbe azt a sok vigyorgós gyerekek cifrazacskós reklámos tápételét, s akkor követeli, hogy vegyek ilyen, szemem es káprádzik belé dolgokba bécsomagolt azt se tudom hogy mit. De hát azok olyanyok, ha egyszer megkóstoltad, nincs ahogy abahagyd. Úgy eteti magát, minha pulykatömővel gyúrnák beléd. Ezek az ételek csak mongyák: „egyél ca meg mester, hám hámm”, s akkor eszik es azt veszettül. Bévallom jómagam es, amikor egy cseppecskét belékóstoltam, úgy ölt a rossznyavalya, hogy még egyek ca belőle, de gyorsan lefékeztem étvágyamot, met a nyögdíjam nem engedi meg. Inkább maradok a jó bévált ételekkel, amit már ritkán esznek a mai fiatalok. Ilyen fuszulyka levest, pityókalevest, hústokányt, pánkót, sö, sorolhatnám tovább. Tényleg barátocskáim, mi es lenne, ha végre a csülkös fuszulyka levest reklámoznák tejfelesen, vagy mondjuk jó zsírosan elkészített töltött káposztát, az erdei gombát, a gyógyfűveket, s úgy mondhatnám egy jó darabig, amíg a szájam komplekt elállna. De ehelyett azokot a kémijai valamiket csinálják. Valaki azt mondta, hogy ezekbe a kikísérletezett ki tuggya milyen anyagok olyanyok, ha még egy vegyületet vetnek héza műanyag lesz. Mongyuk megveszel hat csomag margarint, melléje veszed a kellő kémijai vegyületet, s egy kicsi festékekkel, amit saját magad csinálhatsz, olyan pohárszettet rittyentesz, ami neked tetszik, s hát egy rács margarinból mi lenne? Höhöö! S ha ránézek a mostani ételekre, egy kicsike kémikuskodással, bizony annyi műanyag dógom lenne, hogy másokot a csuda egészen megölné. Ha nem elég a péndzem a megélhetéshez, ejsze akkor jobb ha belé es vágok ebbe a mesterkedésbe, s üzletet nyitok, lesz reklámom es héza. Na mindegy es a hegy, ha mán mászni kell. Viccen kívül, ejsze méges maradok a jó bévált eleségnél, met meg es szoktam, sö, met ahogy mondja a közmondás, jó árunak nem es kell reklám, az feltétlen szükséges.

Adalbert bá

MÉLÁZÁS

Téli csöndrengeteg, hűvös mélydermesztő kincssziget, világító gondolatszelet, lapul mélyen a lélekutcánk frissülésben lángoló vidámságkatlanába, így decemberben, és tárja elénk az együttlét örömét.

Sertésinfluenza, választások meg miegymás

Szép országunkba eppeg választások zajlottak. Mán mindegy ki es nyeri és ki nem a trónt, met a jó nép elveszejtette azt a csepp hitét a polcon basáskodókba, akik állítólag a mű országunkot vezetik. Hát nem is innen kellett volna kezdjem, met innen se rossz, de az igazi méges a választások előtti disznyóköhögős és prüsszögős-taknyolós vad és kegyetlenül ijesztős félelem.

 Ezt az influencát jól es kitalálták, csak mán szinte senki se hiszi. Azt még a mai szent napig se lehet tudni, hogyes betegedik meg az ember, hogyes kapja el. Annyit lehet tudni, hogy nagyon ügyesen és gyorsan terjed, nem kell neki útlevél, vízumról nem es beszélve. Ott ne, valahol Mexikóba kapta fel a fejét ez a betegség, s azóta mán béjárta az egész világot. Igazi világjáró fajta  a haszontalan! Azétt elég sokan bérezeltek tőle. Jött es az ellenoltó anyag. Azt csak bé kell adni, s úgy megvéd mindentől, csak örvendezel, hogy nem es lettél beteg. Ezétt inekcióval megszurkáltatták magukot elég sokan szinte minden országba.

 Egyetlenegy ember maradt a gáton, az a lengyel miniszterelnök vót, de mán őt es kezdték hergelni, hogy adassa ca bé a népének met hej be rosszul jár. Ő aszonta, ameddig  nincs rendesen tesztelve ez az ízé, sa mellékhatásairól es csak egy szikrácskát tud a piacra hanyigáló gyógyszergyártó, addig ejsze, ha kell, ha nem ne adassa bé a népének. Persze nagy a hatalomgyakorlás rea nézve es, met becsületesen tudják hergelni azt, aki kimaradt ebből az influencás oltásból. Elég jó piaca es lett. Egyes országokba úgy vették, mind a cukrot. Romániából átkeltek Magyarföldre, met hazai terepen nem kaptak eleget, s ott szurkáltatták magukot az emberek. Komoly inekciós kirándulás lett belőle. A jesztegetés egy cseppet sem múlt el, biztos, még a gyógyszeripar nem tett szert elég pénzre. De hogy miként kapja el az ember, s az asszony, s a gyerekek es ezt az ízét, ki tudja? Vagyes van aki tudhassa… Az biztos, ha bémész taknyolással és köhögéssel a korházba, ha addig nem es vót röfögős vírusod, akkor lett. Mári néni aszt mondta, biztos ott helybe adják bé, nehogy valamiről lemaradjon az ember. Csúf dolog ez a képzelődés, de semmit se tudunk biztosan csak annyit, hogy az egészségbe nincs üzlet csak a betegségbe. Mútkorjába az unokám es megviccelődött engem.

- Nagyapa vane- vírusa? – kérdezte tőlem.

- Hogy legyen kicsi trógerségem, nem vettem belőle.

- De látom, hogy elég csúful köhög.

- Akkor ejsze valamilyen teát főzök.

- Há 1-eN 1 almát nagypapa.

 Azt es mondták mán vót még egyszer ehhez hasonló röfögés a múlt szászad hetvenes éveibe, Amerikából indult, s olyan gyógyoltást adtak bé az embereknek, hogy meg es bénultak, ha nem es teljes egészen de egy szikrát igen, sö, meg es kergültek tőle. Na, most csak az a kérdés, adasd bé vagy ne adasd bé. Mindenki csinálja csak úgy ahogy eppeg jónak lássa. Engem eppeg eleget szúrkálltak, ezétt es mondtam le róla.

 Itt nem messze Zsögödtől, Csíkszeredába es béjelentették, hogy vannak disznyóröfögős fajta betegek. Érdekesnek találtam, hogy minden egyes intézménybe három került, több nem, s akkor gyorsan bézárták. Vót más érdekessége es dolognak, höhöö, mán hogyne lett vóna. Aszondták, hogy egy kerek hetet nem szabad bémenni az iskolába, vagy ahol felütötte fejét ez a vírus. Igen ám, de jött az elnökválasztás, sö, legtöbb iskolát, amelyéket bézártak három nappal hamarébb kinyitották, met kellett az épület ilyen választási körzetnek. Eccer mondhatom nagyon inteligens vírus vót, megértette az idők szavát, azelőtt négy nappal, csütörtök este összecsomagolt sö vette a kuferét s ment a szeme világába, met reggel a választási körzetet mán rendezték bé. A gyülekezés se vót megengedve, de az üzletek, a hétvégi diszkók és bárok sötöbö továbbra es nyitva tartottak, vagyes zajlott az élet. Nálunk felé így múködött. Apropócska választás, itten nem es lehet csak úgy

abbahagyni a kommentálást. Voltak még furfangos részei ennek az időszakocskának. A közszférába dolgozókot elküldte a parlament novemberbe és decemberbe is négy-négy napocskára otthonülésre, olyan kényszerszabadságra. Hiába, a jóléti társadalom mán megenged ilyenyeket… Sok helyen ellenezték a hivatalosan kijelentett nem dolgozós törvényt. Há hogy ne legyen annyi baj jött az influencás csel, me neked lekvár, csak pufázzad bé, ha kell! Egyre másra zárták bé az iskolákot. Akkor úgyes el kellett menni legalább öt napra, szabadságra, mert három beteg hamar össze tud kerülni! Az intézmények igyekeztek ezt az öt napot a kényszerszabadságra rakni. Először belé se akart egyezni a törvényt meghozó testület, de oztán csak engedett, met marha rendesek. Az a lényeg, hogy pártjaink és államunk nem hagy a 8-ból. így osztán megyünk kényszerszabadccságra. Még ilyen se vót, hogy nem engedik, hogy dolgozzon a jó nép. Ebből spórolták essze a két négy napból a választási kampányukra a pénzt. Az elküldött nyolc kerek napig nem dolgozók pediglen 15%-kal kevesebb pénz érte-éri kacsójukot novemberbe és decemberbe. Ez összesen 30%-kal kevesebb lóvé. Ugye ilyenkor megindul a matektudomány es. Milyen csudáson megy a százalékolás. Na de térjünk ca vissza a fizetésekre. A novemberit decemberre kapják ki, s a másikot januárba. Ej be kápráztató es ez a mikulásos-angyali és újesztendei ajándék. Köszönet és hála, legalább nem kell rettegni ezétt a pár lejecskéért, ezt mán senki se tudja tőlünk ellopni, ahogy vesszük ki abból a bankautomatatásból, met meg es történe. Úgy mondták sokan, hogy amennyit legombolnak az intézményektől a fizetéscirkusszal, négyszer annyit veszítenek, amiétt nincsenek nyitva. Ez jól ki van találva és okoskodva. Még lehet ezen rágolózni, amennyit csak akar az ember, de úgy se jut semmire az egyszer biztos. Na, imigyen nezünk a szebb jövőcske felé. Ezt a bubás évvégét egy fáintos évkezdéssel lehet tetőzni, mikor az árakot meglocsolják a varázslatos öntözőbérendezésükkel, s akkorát fognak nőni, hogy még az Égígérő vackorfa tetejét es megfogja súrolni. Ejsze tovább nem es politizálok, a legtöbbet én es csak innen-onnan hallottam, s gyorsan el es mondtam. Ne se törődjetek kedves esszevissza gondolkozóim, a fő, hogy egésség legyen, sö, majd csak lesz valahogy.      

Feri bá (Adalbert bá komája)

DURCISKODÓ HÓPELYHECSKE

Apró csicsás hópelyhecske,

szürke égből alászállt,

fogadta őt egy szürkés

kopott didergő nagykabát.

Tetszett neki az utazópóz,

hej de nagyocskán,

de hirtelen bezsongott a nagyon egyvonalú sétafikán.

Vidámsága komorrá alakult át

csinálta a morcogó hűvös kárt,

haladni akart árkon-bokron

s hát aztán még tovább.

Fuvallat megsegítette vágyálmát,

szellő szárnyán tovaszállt,

erőteljes fúvástól ablakra tapadva házikóba bekukucskált.

Méreg ölte, jaj de kár,

miért is nincs a díszelgő karácsonyfán.

Nyílt ablakon hamar betalált

s okozott magának kacagányos kárt.

Pillanatba elolvadta

rendezett kis-picinyke párafesztivált,

kilépve szelőztető ablakon keresztül zúzmarává vált.

Pirkálta a Szerkesztő úr. 2009. december 9

OLVASÁS IDEJE

Hamar sötétedik, sok mindennel ellehet ütni az időt. Számtalan kommunikációs  kütyü, létezik, de ezeket érdemes egy kicsit félrerakni és kicserélni egy pöttynyi olvasásra. Annál nincs szebb, mint a gyertyalángnál való olvasás, és ha gyerek is van az már maga a mesevilág.    Tartalmas és kellemes böngészést kívánok

B.L.

MŰVÉSZKÖLTŐK TÁRSASÁGA

Avagy egy iskola névadássorozatának kálváriás dilemmái

Szívhez szóló művészköltőies hangulat fog el, amikor rágondolok a hajdani Csíkszeredai 10 számú Általános Sulira, amely intézmény kis híján sportiskola lett. Valamikor a 1970-es években épült, 1974-be gyúlt bé, és a város legjobb iskolájának is számított a 1989-es fordulatig, lehet még egy kicsit tovább is. Sport osztályok hada működött benne. Volt tiszta fiúkból álló hoki osztály, de gyorskorcsolyás, stb. télisportok egyvelege osztályok is. Ezek az említett fordulat után lassan, de biztosan megszüntették magukat. A városban új iskolák alakultak, sokan ezért más iskolákhoz szegődtek. Nos, jöhetett a névadás gyönyörű pillanata. Abban az időben megragadva az alkalmat mindenki igyekezett valami nagyon találó nevet ráaggatni a szocializmusban számozott oktatási intézményekre. A 10-es iskolából Ady Endre Általános Iskola lett.  Hogy miért kapta nagy költőnk nevét, biztosan tudták az akkori illetékesek, még egy mellszobrot is rittyentettek az iskola elé. 1992-ben változás állt be az iskola életében. Az egyik szárnyába békőtött a Nagy István Művészeti Líceum, mert nem volt saját épülete. 10 kerek esztendeig békés egymásmelletti megegyetértésben és tökéletes harmóniában működött a két intézmény. Azonban 2003 novemberében ez az idilli helyzet megváltozott. Összevonták az Ady Endre Általános iskolát a Nagy István Művészeti Gimnáziummal. Na most már felvetődik a kérdés, mi lett volna jobb név, Ady Endre költőé vagy a székely származású Nagy István festőművészé? Talán mindkettőé, például így hangzana Nagy-Ady Iskola, van benne valami fönséges művészi grácia. De ahogy történni szokott mindig, aki bekérezkedik az később foglal Ez az eset sem volt kivétel, tehát Nagy István Művészeti suliként működött tovább. Ady mellszobra, pedig kíváncsian nézett ki a fejéből, hogy mi a csuda történik. Hohó, ezután jött még az igazi meglepetés, a Petőfi Sándor Általános Iskola, ahol a Művészeti suli alsó tagozata járt, semmi bevezető nélkül bekebelezte az Adyt. Biztos azért jutottak erre a konszenzusra, hogy az általános iskolák jobban találnak egymáshoz.  A Művészeti külön intézményként virágzott tovább, de a volt Adyval egy könyvtárat használtak. A bennfentesek nagyon elegánsan fogalmaztak ebben az ügyben is -, „Iskolánk anyaiskolája volt az Ady Endre Általános iskolának is”, és még sok másnak. Itt ár nyugodtan használhatnánk egy Petőfi-Ady Általános iskola elnevezést. Elég szépen cseng. A változás tovább folytatódott, mikor a Művészeti Gimnázium új épületet kapott a város központjában, 2008-ban. A stafétát a Művészetitől és a Petőfitől a József Attila Általános Iskola vette át (itt már a könyvtárak újból szétváltak). Tehát a volt Ady ezen túl a József Attila Általános Iskola része. Új névhalmaz ötletbörzeként szolgált. Mondjuk egy József Attila-Petőfi-Ady Általános Iskola sem hangzik rosszul, vagy csak szorítkozzunk a József-Ady párosra? Mint tudjuk kivételesen csak József Attila Általános Iskola a neve. De mégis mi lesz azzal a sok költővel? Feledésbe merül és kész? Mondjuk legyen akkor Költők Társasága Általános Iskola. Ez sem éppen a legmegfelelőbb, mert kihagyjuk a „buliból” híres festőművészünket, Nagy Istvánt. Mint tudjuk költőink más művészetekben is jártasok voltak. Ezért jobban hangzana A Művészköltők Társasága Általános Iskola elnevezés, s ilymód egyik suli sem fájlalná az elmúlt események viharában kialakult helyzetet.  Hát igen, a többszörös keresztelőn is átesett intézmény ott áll és talán egy kicsit maga elé kuncog, mert úgy érzi, még nincs vége ennek az átalakulásnak, hiszen nemrégiben költözött be az épület volt Művészeti suli szárnyába az Authelp Alapítvány Autista Központja.              

Névkavalkádocska 

GYEREKNEVELÉS ELŐNYE ÉS HÁTRÁNYA

A demokrácia ajtóstul rontott bé 1989 után, sok okosság történt. Többek között ilyen a gyereknevelési időszak változtatása. Először a három hónapot felturbózták 1 kerek esztendőre, később két év is lett belőle, s véle párhuzamosan nőtt a gyereknevelési büdzsé is.  Az évek elteltével nemcsak a világ, hanem a gyerekek élete is bővecskén megváltozott. Az anyuka egyre többet tölthetett gyerekével. Az apuka legtöbb esetben, továbbra is, ha rea is ért, még akkor sem nyújtotta ki a gyerek-apa együttlét idejét. A anyuka szoknyája melletti élet egyfajta függőséget okozott gyereknek. Most már egyre nehezebben vállnak le a családról őkelmék. Egyre hosszabb lett a gyerekkor, ami akár 25 esztendeig is eltarthat, vagy még tovább. Sajnos az észjárás ennek függvényében változott. Az önállóságra való nevelés keményebb dió, nem mint a bubás kommunizmusban, mert akkor szegény csemeték már pár hónapos korukban nekikezdtek önállósulni. A későbbi lurkók slusszkulccsal a nyakukban várták haza a szocializmust építő szüleiket valahol az udvaron, vagy a ház környékén. Valóban van biztonság az otthon melegében, de az üzleti világ kegyetlenebb, pontosan ellentéte a szülői babusgatásnak. Egyesek szerint izgalomra semmi ok, hiszen ez egy természetes folyamat, ennek így kell lennie. Lehet igazság benne, de még mennyire… Legyen igazuk az egyeseknek.                

Borbé Levente

MIT ES JELENT NÁLUNK A TÉL

Kemény hideg, havas táj, kályha melege, gyertyaláng, fokhagymás kolbász és szalonna, s melegbor, ez mindegyszerre a zsögödi tél.

TANÍTÓK SÍRJA CSÍKOZMÁSON

A múlt század kommunista éveiben egy tanító házaspár költözött le Csíkkozmásra. Ahogy a szocialista államban divattá vált, önkéntesen felvállaltak mindenféle munkát, kiemelvén belőlük a kulturális tevékenységet. Sajnos Kovács Imre tanítóbácsi, aki az iskola igazgatója is volt, hamar elhunyt. A hirtelen félbehagyott munkát felesége Ferenc Irén tanítónéni folytatta tovább lelkes kollégáival együtt. Volt filmvetítés, könyvtárosi munka, műsorok szervezése, kirándulás, ünnepek megülése stb. Irénke tanító is elhunyt több mint tíz esztendeje. Sírját lányunokája gondozta. Az újra községgé vált Kozmás lakósai úgy tűnt, hogy elfeledték őket. Ez év őszén koszorú került a sírra, és egy cigánymama meg a menye rendbe szedték a sírt. Láthatóan virágot is ültettek rá valamikor. Mély tisztelettel adóztak nekik néhányan. Örömmel tölti el az embert ez az utólagos gondoskodás.        

Emlékezőke

BUNYÓK ÉS KINYÍRÁSOK AZ ISKOLÁKBAN

2000-es esztendő nagy fordulópont volt az iskoláknak. Megkezdődtek felénk is a bunyók s a lődözések. Ezekről nem érdemes egy kuruttyolni. Az biztos, hogy nagyon elszabadult a nyugaton már divattá vált diák-diák bunyó, diákok és szülők tanári egyengetése. Sőt már egy páran a katedra mezején vesztették életüket… A kérdés nagyon egyszerűen tevődik fel. Véletlenül a tanárok nem kellene veszélyezettségi pótlékba részesüljenek? A válasz, határozott igen. Nem happolja el senki sem a rendőröktől ezt a fajta pótlékot, de azért ezen a síkon is kellene már ereszteni valamit. Az ártatlan gyerek, mert a szülőknek mindaz, pillanatok alatt eltudja hitetni, hogy a tanár/tanító egy igazi rosszfiú, azaz kislány, aki lépten-nyomon vuduzza őt, s közbe, ej be sokat tud. Ezért is gyengébb évről évre a tanulási színvonal. DE van más oka is. Már léteznek olyan egyetemek, ahol a pénz érdekében a kicsi kutyát is felveszik, s termelik kilóra a funkcionális analfabétákat. Ezek az aszfalt betyárok úgy érzik, most már eleget tudnak, nem kell tanulni. Pontosan ki és hol rontotta el ezt az ügyet, az már mindegy, nem szidni kell egymást, hanem cselekedni, ameddig még lehet.

Tudó

HIVATALOSAN NEM LÉTEZŐ EGYÉNEK

Halványlila gőze sincs országunk nyilvántartási illetékeseinek, hogy hány cigánynak nincs személyi irata (buletinja, keresztlevele), vagyis hivatalosan nem létezik. Egyes vélekedések szerint több tízezren lehetnek. Ez is csak feltételezés. Vannak ők bizony elegen. Ha jól összeszámolnák Románia lakosságát a hivatalosan nem létező személyekkel együtt, hirtelen megnőne, úgy ahogy a fű serken eső után, szinte hallani sercegő növekedését… A téma maradhat, hiszen cigány is nagyon igen a természet gyermeke. Mű már egy kicsit lekanyarodtunk arról az útról, vígan éljük a mi nagy műanyagos világunkat.

Nem messze Zsögödtől, Alcsíkon, direktbe mondva Csíkszentmárton községbe e tanév elején a tanítók írták össze a gyerekeket, hogy vajon hány iskolaköteles van a faluba. A tanítók nyakig sárba megközelítették a cigányok lakta zónát Voltak akik beengedték, voltak akik nem, s voltak csoportba vergődve is. Az egyik gyereknek, az istennek se került elé a születési igazolványa. Mire kiderült, hogy az anyukája átadta az övét, mert a lányáé nem kapta meg. Így a gyerek a nagymamáját édesanyjának mondhatja a papírok szerint.   Nagy a fegyelem minálunk, nagy-nagy! A szülészeten észre sem vették ezt a „kis bakit”. Még jó hogy az anyjának megvolt a buletinja (személyazonossági), hanem a szomszédból kellett volna egyet kölcsön kérni. Na, testvérek próbáljátok felzárkóztatni őket, ha tudjátok.

Integráló Ro

Oroszhegyi szilvapálinka esete a levédéssel

Fordulatos esetről van szó. Az oroszhegyi szilvapálinka a legjobb hírnévnek örvend Székelyföldön, mégse használhatja a pálinka elnevezést, mert a magyar atyafiak levédték. 2002. július elsején volt az a nagy nap, amikor Magyarország levédte a pálinka nevet. 2006-ban még csatározott a román féllel is ez ügyben, akik a pălincă nevet akarták levédeni. A csatát megnyerték.  Csak tájjellegű termékként védheti majd le a szilvapálinkát az oroszhegyi székely atyafi. Furcsa ez a levédéses história. Vajon a szilvapálinka csak nálik az, nálunk egy cseppet másabb? Minőséget nézzük, akkor lehet még eredetibb (ízlelni kell), mint az anyaországi lütyü. Mindegy ezen nem kell összeherreni, mindenesetre jól lehet ragozni, és nem természetessé tenni a magától értetődő dolgokat.

Lütyülős Pálinkás

Csíkbánkfalvi lakodalom ügyes embere

Nem es olyen rég lakodalom volt ott a faluba, az egyik utcába, szöktek es az emberek. Ajándékszedésnél az egyik atyafi a borítékba ez írta „Le fogom dolgozni!”. Igen van ilyen is, de néha jobb, mert kedvedre való lesz az ő munkája.     

Infó: Gyarmati Dénestől

TÉLI LÁBBELIK

A régi bakancsok és csizmák sokat tartottak, egy egész nagycsalád nőt belé és ki belőle, s ha kellett még tovább es tudták adni valakinek. Valamennyicske javítással évtizedeket lábbeli vót. Na most nézd meg apámé! Bémész az üzletbe pufásabbnál pufásabb darabok incselkednek a polcon. Jön hogy rögtön vegyél belőle. Veszel es, met hol vegyél másutt. Esetleg, ha cipésznél nem rendelsz egyet. Ejsze jobb ott csináltatni, met ez lehet bőr vagy akármi, egy hónap se telik belé, s lekandarodik a talpa., met a varrás az csak dísz, nem mint a régieknél. S ez még semmi, de ezek a ragasztott bakancsok úgy szivattyúzzák magukba a vizet, mint a ráksúly. Ugye többen vesznek bolti cipőt, mint csináltatnak, ezétt ajánlom minden egyes új lábbeli vásárlónak, hogy pillanatragasztó lapuljon a zsebébe. Ha útközbe deficit történik, gyorsan odalehet pillantani. Szerencsét Jó járkálást kévánok a kiválasztott sosonokhoz!    

Járkálós Mesterkedő

A Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár régi iratokat, könyveket digitalizál. Már 12 kiadványt sikerült elektronikus formában feltenni a világhálóra. Ezek a digitális székely emlékek nagyon értékes dokumentumok, érdemes „lapozgatni” 

Elérhetőség: Magyar Elektronikus Könyvtár. www.mek.oszk.hu

* * *

A szerkesztő úr már nem a legújabb, de még újocska honlapcíme: www.borbelevi.tvn.hu,

e-mail változatlan: borbelevi@yahoo.fr