FENYŐSZEGI CSEREKJÉK

TAVASZ

2010 -10 szám.

A Zsögödi Szó utódja

LÉTFRISSESSÉG ÖRÖME

Tavaszi kikelet szellőfuvallat szárnyán bekukucskál otthonunkban, elhozza magával életteli dallamát, azt a jót, amiben minden esztendőben a hideg tél után felfrissülhetünk. Egyre hosszabb nappalok fényáradata, a hökkenő hó, a megeredt hegyi patakok, és az áldást hozó eső termékenység muzsikája feléleszti a természet összes élőlényét. A hosszú csöndes pihenést tettre kész zsongás-bongás folytatva cseréli fel. Rügybepattanásuk után a fák zöldellő friss illata csalogatja magával a környék szépséges virágba borult erdejét-mezejét. Mi emberek is belefoghatunk munkáinkba, mert az igazi folytatás-változtatás most, - ilyenkor kezdődik el. Kár nem észrevenni mindezt, mert előttünk van, s a miénk úgy mindenestől ez a nyugtató színben öltözött helyenként megtarkított gyönyörűség.                                 

Szerkesztő úr

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

Egyfolytában módosítják az autóbuszok menetrendjét  – A szeredai város vezetőség még mindég nem szögezte le az autóbuszok útvonalát, s annak menetrendjét. Bizony, mert az egyirányúsított közlekedés egy kicsit megnehezíti, a járgányok megszabott útvonalát. Nem es csuda, hogy az utas jelöltek teljesen el vannak tévedve. Addig csinálják az eszüköt, amíg senki sem fogja tudni pontosan merre es járnak ezek a tragacsok. Igen.  De mindegy is a hegy, ha már mászni kell, mert a meglévő kijelölt útszakaszok úgy vannak összeállítva, hogy csak átszállással lehet eljutni a város egyik végétől a másikig. Akkor inkább jobb a taxit igénybe venni.

Zsögödi farsangi bál – Február derekán Zsögödbe rittyentették meg a Zsögödi ifjú házasok farsangi bálját. Nagyszerű kikapcsolódást nyújtott mindazok számára, akik részt vettek, hiszen egy hosszú böjt következik, s akkor már nincs haccáré hacacaáré. 

Csihányos természetvédelmi területről – Csonta László szerkesztésében megjelent a zsögödi és zsögödfürdei Csihányos természetvédelmi területről szóló füzet (lehetne könyv is – 76 oldal), amely tartalmazza erről a területről írt az eddigi kiadott írások zömét, úgy tudományosat, mint egyszerű újságcikket is. A vidékről igen tartalmas és részletes képet kapunk.  Köszönet a szerkesztő úrnak és minden egyes embernek, aki beledolgozott az anyag létrehozásában.  Internetes füzet elérhetősége:

www.zoldszekely.ro/uploaded/documents/Csihanyos_A5_fuzet_Belivek.pdf

Kutyaszaros Szeredai utcák  – A kikelet ezúttal úgy becsületesen hóolvadással jött. Mindenki örült neki, hiszen eleget láttunk a télből. Azonban fura mód senkit sem lep meg az a rengeteg szemét, ami virág helyett tarkállik Zsögödtfürdőtől Taplocáig és a Ligattól Somlyóig. Jól megszoktuk a mocskosságot mindannyian, és sokan fáradtságot nem ismerve gyarapítják azt. A szemét mellé hozzá lehet csatolni az állattartó hadosztályt is, főleg a kutyusosokat. Számottevő helyen, olvadás közben felszínre került megolvadt fagyos kutyaszar lepi el a város járdaszegleteit. Gübüség és gamatság felsőfokon. Valamit ki kellene találni ez ügyben is, mert régen rossz, amikor a szar is kezdi felvenni békés kisvárosunkat.  

Nyuszikák a zsögödi dombokon – Egyre több vadnyulat lehet látni mostanság Zsögöd környékén, biztos húsvétra készülődnek ők is.    

B.L.

NYŰGÖSKÖDŐ KISZOLGÁLÁS

Fáintos emlékek kambacsolódtak elé a régi szép kommunista időből, mikor az egyik szeredai piaci kofa áruját először egy jól kiöltözött idős hölgynek kínálta, annak ellenére, hogy jómagam már néhány perce ott ücsörögtem előtte. Nem es beszéd, úgy ott hagytam őkelmét, mint annak a rendje. Egy másik üzletbe pedig egy fiatalka elárusítónőcskére vártam vagy öt percet, vártam volna tovább is, de közben megérkezett egy véle egykorú, talán kicsit idősebb fiatalúr. Azt rögtön kiszolgálta. Már nem hagytam szó nélkül, megaszondtam neki a magamét, úgyhogy ott a szent helybe kiguvadt az aranyos szeme, s osztán faképnél hagytam, legyen, aminek szimmogjon. Ugye régebb nagynak érezték magukot az elárusítók, főleg, amikor jegyrendszer volt., csak azoknak tettek félre egy kicsi „egyebecskét”, aki ismerős, rokon, jó barát volt, vagy valamit csordul-cseppen alapon nehezen hozzájutható árut vitt nekik, amit nem lehetett abba az üzletbe kapni. Egy másik üzletbe, ahol hű vásárló voltam számon kérték, miért nem vettem abból az árúból, amiből szoktam, mert a nyakikon rohad… De sehogy sem tudom felfogni a kobakommal minek a ráksúlynak rázzák úgy a rongyot egyes elárusítók, mikor annyi üzlet van mint a mocsok. Akármelyikbe mehet az ember, és fennhéjazásuk végett ezért sokan üzletet is váltanak a hitványkodásuk miatt, persze én es. Vóna amit tanulni a hajdani 50 esztendővel ezelőtti vagy még korábbi eladóktól. Vóna-vóna…

Egy vásárló, aki nem csicsásan öltözött és vásárolni akarna, és amikor sorra kerül, s főleg azt venne, amit éppeg akar.

BONTÁS ELŐTT A ZSÖGÖDFÜRDEI SZÁLLODA?

   Mit megnem kell érjen az ember, ebbe a helybe leboncsák a zsögödfürdei szállodát, s ezt olyan sunggal jelentették bé, hogy hozza se tudunk szagolni. Mán majdnem húsz esztendő alatt se tudtak kiegyezni azok a magánszemélyek és a városi vezetőség, akiknek tulajdonába van a még essze nem omlott épület. Az utóbbi időben kétszer is bégyújtottak neki. Hét négyzetméternyi területen gyúlt ki a tűz.  Mindkét esetbe valami szivaras vagánykodók űzték az eszüköt, csak nem lehet tudni, hogy kik es. Ez így van a szarnak s a bajnak nincs gazdája…

   Az épület még az 1990-es évek elején szállodaként működött. A tulajdonosok visszaigényelték, de csak a közeljövőbe sikeredik a birtokba helyezést elintézni. Az államosítás előtt a szálloda ötnyolcad része volt csak magánkézbe, a többi a város tulajdonát képezte. Mikor már nem fungált szállodaként az akkori városi vezetés a zsögödfürdei borvízes cégnek adta el, a tavaly ismét visszakerült a városhoz.

  Ha egy cseppet visszagondolunk a múltbéli eseményekre, höhöö, azokra boldog békeidőkre, még az Osztrák-Magyar Monarchia idejére, amikor Zsögödfürdőt is direktjárat kötte össze Budapesttel… Zsögödfürdő akkoriban Zerbesz György tulajdona volt, aki az előző tulajdonos lányát vette el. A húszas évek elején ötgyerekes apaként beléháborodott Mendász Hertába, az egyik alkalmazottjába. Feleségét pedig el akarta tenni láb alól. Mérgező kísérlete nem sikeredvén vadászfegyverével agyonlőtte feleségét. Tizenöt esztendőre ítélték, de helyénvaló viselkedésért nyolc évre rá szabadult. Ezért egy darabig a jó nép írtózva erkerülte Zsögödfürdőt. Az emberek inkább a szeredai Helwig fürdőt választották pihenés és egyéb nyavalyák kúrálása céljából, úgy hiszem kellemesebb környezetbe volt részük. Zerbesz későbbi pereskedése végett a vagyon nagy részét elvesztette.

   Há igen, telik az idő. Akkoriban húsz szobás szálloda fogadta a vendégeket, s most egy romhalmaz lett belőle. Ejsze még egy cseppet gondolkozni kellett volna, csak addig, amíg az épület maga alá roskad, s esetleg még odanyom egy-két embert.  

Információ egy részét a Csíki hírlap januári számából szedte ki Keres úr

SZÉKELY HÍRESSÉGEK – V –

Baróti Szabó Dávid

   1739. április 10-én született Baróton (Sepsiszék – Bardóc fiúszék), Háromszéken (ma Kovászna megye). Elszegényedett székely nemesi család sarja. Édesapja, mint huszár, katonaságnál teljesített szolgálatot, de fiából mindenáron tanul embert akart faragni. Gyerekkorát szülőföldjén töltötte. Apja fiát 18 esztendősen (1757) beadta a székelyudvarhelyi jezsuita rendbe. Szerzetesi próbaévei alatt körbejárta Magyarországot. Székelyudvarhelyen, Trencsényen és Szakolcán tanult. 1761 és 1763 között Nagyszombaton bölcsészetet hallgatott. 1763-tól tanári és papi állást töltött be Kolozsváron, Nagyváradon, Egerben, Besztercebányán, Nagyszombaton, Székesfehérváron és Kassán. 1773-ban írta első klasszikus mértékű verseit. Ugyanebben az esztendőben Mária Terézia pápai rendeletre feloszlatta a jezsuita rendet, Baróti az esztergomi egyházmegye papja lett. 1774-ben tanári állást kapott Komáromban, ahol barátságot kötött egyik tanítványának családjával a Virten lakó Pyberékkel. 1777-ben Kassára helyezik, ahol sikerült kiadnia első verseskötetét.

   Kassán ismerkedik meg Kazincyval és Bastányival, akikkel közösen szerkesztik a Magyar Museumot. Kassán köztiszteletnek örvendő, diákok körében pedig közkedvelt tanár volt. Az említett klasszikus triásznak a legjelentősebb költő tagja. Kortársai a klasszikus verselés apostolaként emlegették.

1799-ben vonul nyugdíjba, Virten telepszik le a Pyber család pedig nyugodt és gondtalan napokat biztosít számára. 1819-ben hunyt el az említett Virten.

    Vallomása szerint nem költőnek készült, próbálkozását a kíváncsiságával magyarázta, hogy vajon magyar nyelven vagy német nyelven „perdül-e” jobban a klasszikus metrum. Első versei alkalmi költemények és barátaihoz írt episztolák, amelyek a napirendjének, étrendjének leírásáról szólnak. A jezsuita szerzet feloszlatása mélyen hatott rá, kesergő versei már igazi költői alkotások. Vallásossága mellett a nemesi-nemzeti eszmék tükrözték gondolatait verseiben, példaképpen megemlítendő az 1777-ben írt A magyar ifjusághoz költeménye. A ledőlt diófához című költeményét szintén a nemesi-nemzeti mozgalma ihlette. Költeményei konzervatív politikai nézeteket foglalnak magukba, inkább az ősi harcos erényeket magasztalja. 1780-as évek táján három papköltő Baróti, Rájnis és Révai Egyidőben próbálkoztak a klasszikus verselés meghonosításával. A prozódia (irodalomban – a verstannak a hangsúly, hosszúság, mértékkérdéseivel foglalkozó része) vitában szembekerült Rájnissal és Révaival. A vitát Rájnis kezdeményezte de, mindketten támadták Baróti merész költői nyelvét. Baróti a vita lezárta után továbbra is a székely nyelvjárást tartotta mértékadónak.

   Műfordítói munkássága jelentős.  Magyarra fordította Vanière francia jezsuita Paraszti majorság című latin nyelvű gazdaságtanát. 1794-ben Miltont is fordított. Legjelentősebb fordítómunkája Vergilius művei voltak. Vergiliustól befolyásolva magamagának írt latin nyelven költeményeket.

      Prózai alkotásai inkább leíró jellegűek. 1777-ben írt a Komáromi földindulásról. A történetet mitológiai mesés elemekkel tarkítja, amelyben a Hold istenasszonya, Cinthia, szövetkezik a Szél, a Víz, a Tűz isteneivel és megbosszulja Komárom városát, amiért kedvelt törökjeit elverte. Drámai költeményei is kevésbé jók.

  Tudományos munkái kevés jelentőséggel bírnak. 1784-ben jegyzi le a Kisded szótárt, amelyet a ritkábban használt korabeli magyar szavak ABC szerinti hexameterekbe való szedése teszi érdekessé. 1800-ban készül el az Ortographiai és grammatikai észrevételek című munkája.

Információ:

Deákos költők – Életrajzi adatok: Császár Elemér, Franklin-Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és könyvnyomda, Budapest, 1914;

Szerb Antal: Magyar irodalom története, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992;

Új Magyar Irodalmi Lexikon., Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1994.

SĂCUIENI SZÉKELY MEGYE NYOMÁBAN

   Székelyekről sok mindent leírtak, viszont sokan kifelejtették a Kárpátokon túli Havasalföldi Săcuieni megyét, amit Saac-nak (Székelynek) is neveztek. Mostanság e megye kialakulásáról több magyarázat látott napvilágot. A feltételezések szerint a XII. század végén még nem véglegesedett a Magyar Királyság határa (jó példa erre a Szörényi Bánság). Tehát, a XIII. század elején a Magyar Királyság terjeszkedése tovább folytatódott, más Havasalföldi-Dunamentei magyar település is létesült. Săcuieni története egy picivel másabb.    Orbaiszék, Székelyföldön belül talán legkésőbben kialakult széknek a (Háromszékhez azaz, a mai Kovászna megyéhez tartozik) folytatásaként jelent meg, amely magába foglalta a mai Buzău (magyarul Bodza néven is emlegetik) és Prahova megye nagy részét átölelő a Saac-nak nevezett területet (megyét). Ez a vidék a kezdetektől fogva (?) egészen 1645-ig ilyenformában őrizte meg a nevét. Azután Săcuieni, Săcueni, Secuieni, vagyis magyarul Székely megye néven vált hivatalosan ismertté. A megye központja Urlaţi (magyarul Váralatt) volt.  1781-ben a megye új központja Vălenii de Munte lett (1431-ben székelyek vásáraként említik). A megyeszékhely későbbiekben Bukov-ra költözött. Săcuieni megye 1845. január elsejéig állt fenn, aztán a középkori Munténia (Havasalföld) felosztásánál területe a már említett két megyéhez lett csatolva. 

   A székelyek letelepedése ezen a vidéken kapcsolatba hozható a teuton lovagok 1221 és 1225-ös délkelet-erdélyi várépítésével, de az sem zárható ki, hogy a XI. századtól, vagy még korábbról léteztek székely települések. Lehetséges az is, hogy a székelyek területe magába foglalta a mai Szászföldet és a Saac néven ismert területet is. A Saac név egyébként megegyezik a Gesta Hungarorumban található Csák névvel.

A román történészek szerint ez a megye a székelyekkel hozható kapcsolatban. Feltételezik, hogy a középkorban a székelyek tömegesen menekültek erre a területre, ezért őrzik az ottani települések a magyaros hangzású neveiket.

   Mint Moldvában példaként megemlítve Apahoas-t (Apahavas) vagy Sascut-ot (Szászkút) itt is őrzik a települések a régi magyar nevüket, románosított formában.  A sokból felsorolom a legjellegzetesebbeket: Buzău (Bodza), Chiojdu (Kövesdből alakult ki), Colceag (A kócsag szóból származtatják) Hătcărău (Hat karó szavakból), Lapoş (lápos szóból), Mireşu Mare (Nagynyíres)  Pănătău (Permete, - fűnek az elnevezése), Secuiu (Székelyfalu), Ungureni („Magyarok faluja”) Unguriu (Magyaros). A névsort lehetne folytatni tovább, de jelenleg nem ez a cél.

Annyi bizonyos, hogy az említett időszakon belül e területen valóban székelyek éltek.

Én.

KIS SZÉKELY NYELVÉSZET

Boncolgassuk ca a nyuvadás és fulladás szavak értelmezését! Há persze úgy, ahogy mű szoktuk érteni. Nálunk, aki megfullad azt vízbe teszi, esetleg netán akkor es, ha nem jut elégséges levegőhöz. Ez mind a külső körülményektől függve alakul ki. Kár es abbahagyni a szuszogást, mert azaz életnek a nagy titka. Bizony, ha tovább akarsz élni, szuszogj szüntelen! Kanyarogjunk ca vissza az eredeti témához. Mán megvan mi az a fulladás, de mikor es nyuvad az ember? Akkor mikor valamit nem jól rág meg, s a torkán akad, vagy úgy issza a vizet, hogy essze-vissza nyeldes. Vagyes akkor nyuvadozik, ha a cselekvését sajátmaga idézi elé. Közbe esszekeverve es használják, s osztán a helyzet es magyarázza, hogy mikor es nyuvad, és mikor fullad meg valaki. Egyáltalánjában egy kényes téma es ezt boncolgatni, met vidékenként es mást értenek rajta, s vannak helyek, ahol nem es nyuvadnak csak fulladnak. Na ezért es olyannyira komplikált ezt úgy sutyuba, teljesen egyenesbe megállapítgatni.                 

Zsögödi Nyelvmester

HÚSVÉTI ÜDVÖZLET

Ja be jó, vége a télnek, s a fák es ügyeskén rügyedeznek. Piros tojást hoz a nyuszika, hanem akkor mi formálgassuk magunknak a kosárba, s máshova. Van hús bor s még egyeb finomság kilóra, nem kell most a sován tejes puliszka. Meg es újulunk testileg-lelkileg merőben, met éppen ez a legszebb időszaka ennek az esztendőnek. S az se lenne baj, ha mondanivalóm tovább es csámpásan izélne, vagy, ha essze-vissza rímelne.  A lényeg az, hogy amit most komótos szelídséggel vertyókolok, avval Istentől Megáldott Boldog Húsvéti Ünnepeket kívánok!    

A Szerkesztő úr és Kedves családja es.

ÁGÁLÓS EMBEREK

Luxus dolog a betegség, bizony hogy az. Vége a régi kuruzslók korszakának, amikor előleget adtak az ember meggyógyítására, s ha netán felépült, akkor átadták a kért összeget, esetenként még többet is, mint amennyit elvárt volna a gyógyító. Kivétel akkor is létezett, aki nem volt járatos a mesterségben csak hitegette a jó népet. Igaz, egy helyen hosszasan nem tudott megmaradni, legtöbbször kereket oldott. Azt az illetőt úgy hívták, hogy csaló. Keleten a kiváltságos emberek gyógyítói a betegséget kellett megelőzzék, vagyis helyes életmódra szoktassák fönségeseit. Ha nem sikerült a beteg egyre súlyosbodó helyzete arányában elnyerte méltó büntetését, ami akár halál is lehetett. Voltak ilyen idők is…

   Mára ilyen probléma nincs, profitálnak a beteg állapotából, egyes esetekben igyekeznek fenntartani azt éveken át. Néhány betegségnek az ellenszerét nem is érdemes felszínre hozni, mert akkor esik a gyógyszeripar bevétele, és nem kellene állás annyi tudományosan agyonmagyarázott betegségekkel foglalkozó embereknek. Persze az is kell, meg egy kis természetgyógyász csoda is, de jó lenne valahol az aranyközépúton billegni. A mostanság elharapózódott együgyűség oda vezetett, hogy saját betegjeinket sem vagyunk képesek megvédeni. Például mifelénk csuda jó üzlet, ha valaki beteg, mert a kiválasztott eleséget., amit be kell, hogy szerezzen, drágábban adják, mint a „normálisat”. Jó példa erre a cukorbetegek helyzete. Ha nem hiszi, menjen el egy Csíkszeredai üzletbe, s egyből igazat ad. Úgy néz ki az egész, mintha az emberek azért betegszenek meg, hogy bölcsködjenek „kiváltságos” helyzetükön. Valósággal nagyzolnak, ágálnak! Úgy látszik az egész, mintha fényűzésből szórnák a pénzt az orvosságért, s egyes termékért.           

Sok betegségen átment iparos

Újrahasznosított termékek ára

Sok, újrahasznosított termék ára drágábba kerül, mint a tiszta suhogó új. Me lelkem… Hát akkor pláné, hogy az olcsóbbat fogják továbbra is megvenni. Micsa környezetvédelemről tesz tanúbizonyságot ez a világ. Több mint fáin.     

Kukucska figyelőke

AZOK A LETŰNT  KOMMUNISTA ÉVEK

Válogatást gyártottam a XX. Század második felének csodás dolgairól. Aki ezt az időszakot megélte, olyan, mint a szerelem, sohasem tudja feledni.

Első rész

Ki volt mifelénk a Mester?

Elsősorban egybe vagy külön részes munkaruhában öltözött fura kis fejfedővel, néha gumicsizmában munkáját végző és parancsolgató urat tisztelhettük benne. Mifelénk a fejfedőt bászkának és a munkaruhát salopétának nevezték. Az elvtársak ruhadarabjának hazai jellegzetes latinos elnevezésű változatát a munkahelyen, a Kommunista Párt jóvoltából, ingyenesen osztották ki. A Mester legtöbbször egy gyárban tevékenykedett, s okosabb volt mindenkinél, de ezt feletteseinek nem árulta el, inkább az alattvalóival osztotta meg ritka kézügyességének nélkülözhetetlenségét, s a szakmában kimagasló tehetségét. Az iskolában műhelyórán a saját elképzelése szerint megtanította a diákokat reszelni, fúrni-faragni, kalapálni meg rengeteg barkácsoló munkát végezni. A tettek mezejére lépve, nem riadt vissza a drasztikusabb nevelési módszerek alkalmazásától sem. Például szívesen vágta orrba kézháttal, rúgta seggbe gumicsizmás lábfejével, s verte bele a munkapadba fejét a nem odafigyelő növendékének. Azért voltak kesztyűs kezű Mesterek is, azok csak hergelődve rámordultak az emberre. Most már ezek a fajta mesterek eltűntek a demokrácia süllyesztőjében, de múltbéli képként emlékük koszos-dolgos vörös csillagként még mindig csillognak-villognak.

Termésnapja

Minden évben egyszer fordult elő. Ezt a fordulatot nagy felfordulás előzte meg. A termékek zömét a szocialista társadalom ügyeskedő brigádjai teremtették elő... Volt is hozzá ragyogó felirat, s helyenként a kor hős dolgozóinak rajzos plakátváltozata. A kommunista hetvenes évek bővelkedtek termésbe, a nyolcvanas évekre még a termésnapjára sem jutott árú, csak a kirakatokba, s azzal slussz! Sajnos a dicső Aranykorszak végére már a kirakatokba is egyre kevesebb termés jelent meg, annak ellenére, hogy országos szinten mindenhol túlteljesítették a tervet. A gyerekek ezen a napon csodájára jártak a kirakatokban lévő termések bámulása közben. Ügetve nyugtázták azokat. „Űűű karabé! Űűű kápiszta! Űűű murok! Űűű hogy mennyi, hogy minden van!” Sajnos a mennyiség sehogy sem fért össze a mindennel.  S a termés nemcsak koszos de esetenként rohadt is volt.    De mit is számít, fő hogy termeltünk!

Emlékezőke

Nyögdíjas évek

Kedves rokonocskáim, ismerőseim, jó barátocskák és Dezsőke. Helyzet van. Én mán rég elmentem nem jó kedvel, de kedvezményesen nyugdíjba. A muszáj reavitt, met mán megszűnt az állásom. Mi a csóré búbánatot es tettem vóna. Osztán amit mostanába hallászok a rosszabb egy pakli dohánnál. Aszongya a mű nagy vezetőségünk odafenn az apartamentbe, hogy 2015-be mán a nők hatvan esztendősen, sa férfiemberek hatvanöt esztendősen mehetnek a nyugdíjba. 2030-ra pedig Uniósodik a nyugdíjas menet, aza egyenlősödik. Ez azt jelenti, mindegy hogy fehérnépecske vagy férficske egy és ugyanaz esztendősön vonul nyugdíjba. Itt mán a korhatár nem jött szóba, de mán mondogatták, hogy az lehet 65, akár 67 esztendő es. A mostani nagy vezérünk azt es elmondta, hogy a fehérnépek nyugdíj után 22 esztendőt élnek, s a férfiak 15-17 évet. Nagyon szeretem ezt a számítgatást!!! Ez igen? Nehez vóte ezt így kikalkulálódni, vagy segítség es kellett héza? Há, a mű falunkba aki 60 esztendősön mán nem jár el dógozni, az annak es heherészhet, ha megéri a hetvenet. Osztán ha ezt még felemelik egy pár évre, akkor a nyugdíjas évek es csökkentően esnek lefelé, annyira, hogy nem es kell megszenvedje senki se a rendes fizetés utáni állapotocskát, mert addigra kinyúlik, mint egy varasbéka. Eccer mondom okoson ki lett találva ez, s ha még maradt egy csep idő az embernek, amíg a kaszás eljő, akkor mán a nyugdíjból nyögdij lesz.

Dezsőke kertléces szomszédja

CSUDATANKÖNYVEK

A hatalmas tankönyvreform előidézte torz szülötteit. Nem elég, hogy a tankönyvek nagy része gyengébbek, mint a szocialista időszakbeli vagy az 1990 utániak, de magyar nyelvre fordítva hemzsegnek a hibáktól, a helyesírási hibákról nem is beszélve. Egy ilyen remekmű a Biológia a IX. osztály számára példány, ami már 6 éve fungál Biólogia néven. Már a tábláján hatalmas szarvas-hibával!  És ebből kénytelenek tanítani a diákokat a tanárok. Csuda egy jó biznisz van benne, de minőség egy fikarcnyi sem. Vajon miért nem zavarja legalább egy kicsit a fordítókat ez a dolog, ha már az innen-onnan összevissza kollázsolt anyagon nem lehet változtatni.               

Figyelőke

REKLÁMCSODÁK ÁRADATA

Nézik a tévét? Hát biztosan! Akkor látnak reklámot is jó bőven. Minden mocsok árú angyali színben pompázva vigyorgó nőcikkel, néha sármosan laza vagány urakkal vannak feltöltve, akik úgy odavannak a termékért, hogy szinte boldogságukba megy el az eszük. De van egyéb is, például valami, akárminek a támogatása, s abból azt kell leszűrni milyen ügyesek is azok, akik mindazt létrehozták.  Na kedveseim, ezekből a fáin reklámokból válogattam egy púpra valót. Kellemes reklámhabzsolást!

* * *

DANONE – Búsolkodó fehérnépek hada magyarázza, hogy minden drágul, s amikor a Danone-t kézbe kapja, hirtelen megváltozik előtte a világ, mert az úgyse drágul, s ráadásul micsa előnyös joghurt, annyi mindenre jó, hogy csak csuda. Én nem tóm miből van katyvasztva, de az tuti, hogy a tejnek nincs sok köze, mert az időközbe szépen drágult. Inkább jobb bélőni helyette egy csipor teát, az is van annyira hatásos, csak nincs benne az igyál belőlem minél többet anyag. Ezért nem csúszik dögivel.

DANETTE – A hölgy boldogan gondolkozás nélkül rávágja az neki a legfinomabb, na akkor egye! Gyúrja csak magába, csak eppeg meg ne nyuvadjon. Nekünk jó lesz helyette a rég bévált aludttej is.

MŰFOGSOROS RAGASZTÓ – A reklámból hamar kiderül, hogy akinek műfogsora van az boldogan zabálhat, akár egy fiatal. Csuda, hogy anélkül tudtunk eddig élni. A reklámarcnak vajon protézise volt?

ÁRCIFRÁZÁS – Nagy divatja a termékre ráírni az első szám utáni kilenceseket, amennyit kell belőle. Ha egy termék mondjuk 3999 lej, arra mifelénk úgyis azt mondják: „Na, ez es négyezerbe kerül”. Akkor hol itt a csel?

FILMEK REKLÁM NÉLKÜL – Kereskedelmi adókon kiment divatból. Egy filmet menetközben legalább háromszor szakítanak meg reklámokkal. Egyik alkalommal nagy meglepetésemre nem vala reklám egy ilyen adón. A végén jött a meglepetés. A kedves bemondó közölte, hogy a film reklámnélküli egybevetítését ízé s mezei támogatta… Barátocskáim, megértük eztet is.

* * *

Nacsak, ha méges a reklámok után akarnak futkorászni, tegyék csak, de ez a sung még inkább életszín vonal nélkül. 

Reklámkukacka

ALLERGIÁS VILÁG

Szerusztok allergiás testvéreim! Bírjuk-e még a taknyolódást, s a nehézkes szuszogást, s hát a kiütésektől való vakarózást? Erre én es tudok válaszolni. Bírjuk me muszáj. Méges inkább arról akarok rötyötölni, hogy ez az izé mikortól vésődött bé az emberi tudatba. Hát aszongyahogy, úgy a XIX. század derekától, ejsze. Persze akkor még gyerekcipőbe járt még a meghatározása. Az a lényeg, hogy manapság mán elég es jól meg tudják határozni. Aszongyák az egyik vállfaja a taknyolós-prüsszögős szénanátha, a másik a köhögtetős nyuvasztós asztma, s a harmadik pediglen a testen kijövő viszketeg nyavalyaság, az ekcéma. Ide sorolhatjuk még a szívritmus zavart es. Ezeknek annyi ága-boga van, csak győzzed számon tartani, ha tudod! Legtöbbször a levegő, a nap, a virágpor, de az élelmek, a hideg-meleg egy cseppnyi idegeskedéssel megtoldva alakul ki. A mostani okos emberek szerint az elmúlt harminc esztendőben egyre több ilyen beteg van. Ha igaz es ez az állítás, akkor a sok táptól, műanyag eledeltől, a büdös levegőtől és a hisztériás futkorászós élettől lehet. Há mitől mástól? Régebb es volt ilyen, csak ejsze nem volt annyira felfújva. Akkor nem volt ekkora tudomány, s rea mondtak valami egyéb betegséget, s avval el es volt intézve. A biztos, hogy kellemetlen, de lehet véle éldegélni. Az orvostudomány úgyes elég jól meghosszabbította az életkort, immár valahogy eltelik, ami hátra van szimmogva, prüszkölve, köhögve, vakarózva s egy cseppet nyuvadozva es. Csak eppeg meg tudjunk állni a lábunkon, tudjunk tenni-venni s ellátni magunkot. A többi nem számít, csak egészség legyen… Eszembe jutott, hogy én humor érzékeny kell hogy legyek, mert egyfolytában fog a zsigora, nagy a huncutkodó viccelődős életkedvem. Ez es fajta allergia kell hogy legyen, de ebbe beléhalni nem nagyon lehet, inkább olyan gyógyszer lehet, met egyre jobb a közérzetem tőle, mikor mondjuk kiröhögöm magamot.     

Okos Varvara nénétek

KULTÚRÁK HARCA

Közép-kelet Európában vagyunk, Nyugat európaiaknak keleten, országunk földrajztudósainak pedig pont a centrumban. Milyen jó nekünk, ki sem mozdulunk, az országból s máris mennyi helyen létezünk.

Sajnos egy dekát sem számít a Nyugat-Európai vezetőségnek, hol is vagyunk, a lényeg az, hogy profitáljanak belőlünk, s az eddig igen jól működő életvitelünket, beleértve a gazdaságot is mi magunk számoljuk fel és eresszük csak el a szélben a több száz éves szokásainkat is, mert ha nem, akkor nem dől a lé. Ezért különböző cseleket találnak ki. A keleti országokat felhasználják akár saját mocskuk tárolására is.  Nyilván az egyenlőbb Uniónak kellenek szemétlerakó telepek, és mindegy hogy hol, kivétel náluk ne.  Például az atomszemét tárolására alkalmas övezet között felvetődött országunk neve is. Ha így haladunk meg is nyerjük azt, s egy idő után nekünk lesz a legnagyobb kisugárzásunk a földön, de nem lelki, hanem szívatásos alapon testi. Ott még a fáintos ciánbányászat is, ami, újból téma, s még a végén sikerül összehozni az üzletet, megmagyarázva minden környezetkímélő baromsággal. Vannak még egyéb cuccos cselek. Például kicsi pályázatos pénz elnyerése ellenében, akár fel is adhatjuk önmagunkat, s szabványok szerint biogazdálkodhatunk, mikor több sütnivalónk van arról, mert felénk sokan abban élnek a mai naig is. Az tény és való, hogy mindig az erősebb győz. Vajon lassan de biztosan gyarmatosított régiói leszünk újból, ezúttal nem az oroszoknak, hanem Nyugatnak? Most már csak az a kérdés nem lenne- időszerű egy Közép-keleti Európai szövetséget létrehozni a csudálatos Unión belül? 

Zsögödi Garabonciás Látómester

HÓVIRÁG

Ez a bubás virágocska a Görög félszigettől kezdve felkanyarodva felénk egészen a Kaszpi-tóig megtalálható. Sajnos mifelénk nincs nagy védelme. Létezik vadon Felcsikon és Alcsíkon is, de Zsögöd környékén nemigen, inkább a kertekbe, még Szeredába a tömbházak előtt es van elég. A tavasz bátor kicsi hírnöke. Ha kell, hanem, nem kell leszedni, sajnos a piacon s utcasarkon úgyis dögivel árulják.

Virágvédőke

A szerkesztő úr honlapcíme: www.borbelevi.tvn.hu,

az e-mail pediglen továbbra es változatlan marad: borbelevi@yahoo.fr