|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK ŐSZ 2010 -12. A Zsögödi Szó méltó utódja
ŐSSZEL
Nyártól búcsút intve újra szorgoskodunk, hogy legyen télire, amit tenni az asztalra. Hív a határ, a gyümölcsös is szól hozzánk, kínálva termését. Ősszel érdemes megpihenni egy terebélyes lombozatú fa alatt. Jóleső érzés mikor a szellőcske a leeső levelekkel játszadozva megcirógat. Mint minden esztendőben körbejár az aranyozott napsugár, fényében megfürdik a tarka rét, érezni a természet csöndtisztuló leheletét.
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Továbbra is zsögödfürdőn javítják a borvízforrást és környékét – Kezdett formája lenni a zsögödfürdei útnak. Már szeglete és egy réteg aszfalt borítja. Az út feljavítása egészen a hidegfürdőig tart. A forrás körül is látható haladás észlelhető. Még az is lehet, hogy az őszön befejeződnek a munkálatok.
Gót sütőkemencére bukkantak – A Csíki Székely Múzeum régészei a csíkszentimrei Henter-kúria melletti ásatás során hét darab 4-5 századi gót sütőkemencére és egy malomkő darabra bukkantak. Lehetséges, hogy egy hajdani pékség állott ott. A szakemberek valószínűnek tartják, hogy egy gót település vala a környéken.
Székelyföld hét csodája – A Zöld SzékelyFöld Egyesület honlapján lehetett szavazni Székelyföld hét természeti csodájára, amelyben szerepelt a zsögödfürdői Csihányos-Haromalja természetvédelmi terület is. Szavazni ebben az esztendőben, biztosan lehet. Szavazni lehet a: http://7csoda.zoldszekely.ro -n
Az év fája Romániában. – Szintén a Zöld SzékelyFöld Egyesület honlapján lehetett szavazni az év fájára Romániában. A Csíkszentlélek községben található templom melletti hársfa mostanáig második helyen áll. 1500 évek elején volt ültetve a templom szomszédságában. Védett. Szavazni október végéig a http://www.evfaja.ro/voteaza.php?id=35 linken lehet.
Egyirányú forgalom a megyeszékhelyen – Csíkszeredában lassan minden utca egyirányú lesz. A forgalom miként boldogul? Hát követik a jelzőtáblákat. Még a helyiek valahogy eligazodnak rajta, de a vendégeknek nem sok esélyt adok. A kijelölt cél eléréséhez a kedves sofőr, azzal, hogy a fél várost körbe kell járja, teljes búcsút nyer. Ha felénk jársz kedves utas, közlekedj okosan! Hírözönke
KÖTÖZKÖDNI, MIND VAK A KERTBE…
Hej de megbolydul mindig felénk a nemzetiségi kérdés, s jön a nagy feszültségkeltős hírbedobás. Ilyenkor szikrázik a levegő, mert pártunknak és államunknak politikája ezt diktálja (mostanság nagy megegyetértésben a pártok egy frakcióba tömörültek). Az éhezéstől el kell vonni a jó népet néhány jól bevált módszerrel-, kidolgozott csínnyel. Nem bizonyítható, de több mint valószínű, hogy tudatosan gerjesztett mesterkedésről van szó. Térjek ca a lényegre. A csíkszeredai polgármestert sikerült másodízben is megbírságolnia a közlekedés-rendészet azért, mert a Márton Áron Gimnázium környéki közlekedési helységnévtáblák útmutatója először magyarul közli, s aztán az állam nyelvén az arra burungérozó számára, a települések felé való célirányt. Az első játszma augusztusban esett meg, mikor egy Maros megyei PSZD-és tag észre találta venni az említett útjelző táblákat. Érdekességképpen megjegyezendő, hogy ez a tábla már több mint három esztendeje ott áll, s eddig senkit se zavart. Jó az időzítés… A polgármester úr kötélnek állt. Nem fizetett bírságot egyik ízben sem, ami érthető. Feltételezhető, hogy az illetékes büntetők megbokrosodva cselhez folyamodtak, ugyanis szeptember 29.-n éjjel, valakik a Csíkszeredai helységnévtáblák román feliratát székely rovásírásra cserélték. A rendőrök a szokásos ügyintéző gyorsaságuktól eltekintve igen gyorsan a helyszíneken voltak. Eddig ez ügyben a hatalom kötözködött, mind vak a kertbe, de most tényleg van amibe. Mondjuk ki az igazat, még az is lehet, hogy nem magyarok cselekedték mindezt az éj leple alatt. Fő a feszültségkeltés, és a haraggerjesztés. Természetesen a város polgármesteri hivatala nem vala elragadtatva ettől az ügytől. Ne feledjük ezen az ügyön túl a bukszánk üres! Na, ez tényleg ügy. Zsögödi szemlélődő ipsebá
ELSŐ SZÉKELY A MOUNT EVERESTEN B.L.
Erőss Zsolt 1968. március 27-én Csíkszeredában látta meg a napvilágot. A Gyergyói medence szépséges vidékén nevelkedett Orotván, aztán hét esztendős korától pedig a Gyilkostónál. Gyergyószentmiklóson érettségizett le. Első komolyabb ismerkedés a hegymászással 1981 nyarán történt a Békási szoros szikláit mászva. 1983-tól már a gyergyószentmiklósi hegymászó csapat tagjaként űzte a sportot. 1985-ben egy esztendőn át a kolozsvári hegymászó egyesület tagja volt. Vonzották a keményebb mászások. Így választotta ki magának a Békási-szoros szikláit, az Enyedi-szorost és a Tordai Hasadékot. 1988-ban áttelepedett édesanyjával és bátyjával Magyarországra. Ezt követően megnyílt előtte a világ. Ipari turizmus mellett megjárta a Magas Tátrát. 1990-től volt az első expedíciós mászása az Elbruszra. Megmászta az Elbrusz nyugati csúcsát (5642 méter), Tien-San két csúcsát (6995 és 7439 méter), később a Pamír (7134 méter) csúcsaira kapaszkodott fel stb. A1997-től többször részt vett a Himalájai expedíciókon. Himalája számtalan csúcsára jutott fel. A legdicséretesebb teljesítménye, hogy sikerült felmásznia a Himalája legmagasabb ormára, a Mount Everestre (8850 méter). Ezzel ő lett az első székely, és az első magyar állampolgár, akinek sikerült megmásznia a Mount Everestet (Csomolugmát). Megjegyezendő, hogy az első magyar, aki járt a földkerekség legnagyobb csúcsán a szlovákiai Demján Zoltán volt 1984-ben. Erőss Zsolt a világ egyik figyelemreméltó hegymászója. Jelentősebb hegymászásai voltak a Karakorum hegységben (7885 méter), az Argentínai Aconcaguán (6960 méter), az Afrikai Kilimandzsárón (5895 méter), stb. 2008-ban a Makalu (8463 méter) csúcs megmászása után két újpercét, majd 2010 januárjában súlyos balesetet szenvedve a Magas Tátrában elvesztette jobb lábának térd alatti részét, amit amputálni kellett. Ez év márciusában talpra állt és júniusban már visszatért a hegymászáshoz. Szeptemberben induló Himalájai expedíció egyik tagja. Két kollégája visszafordult, ő többi társával maradt. Bámulatba ejtő optimizmusa van, lehet tanulni tőle. Információ: http://www.hoparduc.hu
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – VII – Mikó Imre Mikó Imre 1805. szeptember negyedikén született a mai háromszéki (Kovászna megyei) Zabolán. Szülei családjai már a 18. században grófi rangot szereztek maguknak. Jelentős földbirtokkal rendelkeztek, igen jó összeköttetéseik voltak, és nagy tekintéllyel bírtak nemcsak Erdély szerte. Apja gróf Mikó György főkirálybíró volt Háromszéken. Anyja gróf Mikes Borbála szülés előtt látogatóba ment szüleihez, ott szülte meg harmadik gyermekét, Imrét, de sajnos utána gyermekágyi lázban meghalt. A kis Imrét nagyszülei nevelték tovább. Imre Zabolán és Sepsibodokon nevelkedett. Később nagyszüleivel együtt Marosújvárra költöztek. Nagyszülei a nagyenyedi (református) Bethlen Kollégiumba íratták be. A fiatal Imrére Köteles Sámuel és az általa tanított kanti filózóia volt nagy hatással. Ezt követően tanulmányait Marosvásárhelyen folytatta tovább, ahol 1825-ben lediplomázott jog- és törvénytudományból. Az iskola elvégzése után 1826-ban Kolozsvárott az Erdélyi Főkormányzószéknél, avagy Guberniumnál kap állást, min írnok, később segédhivatalnok, majd 1834-től fogalmazó titkár. 1835-ben, a Bécsben működő Erdélyi Udvari Kancellária tiszteletbeli titkára. 1837-ben visszatért Kolozsvárra, és az erdélyi főkormányzószék tanácsosa lett, mint közigazgatási ügyek intézője. Hivatali munkáját nem hanyagolva 1838-ban vállalta a nagyenyedi főiskola gondnokságát. 1840-töl a kollégium főgondnokává választották. Így befolyást tudott gyakorolni az iskola és az egyház ügyeire. 1841-1843. között az országgyűlés rábízta a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatását is. 1846-1847-ben az uralkodó – V. Ferdinánd Nagyszebenben kinevezte az erdélyi kincstár főkincstárnokává. Mikó elnöksége alatt a német nyelv helyett a tisztviselők társalgási nyelve a magyar lett. Március huszadikán Nagyszebenben értesült az 1848-as forradalom kitöréséről. Az uralkodó és a haza szolgálatában állva igyekezett elkerülni a nemzetiségek közötti összetűzéseket Erdélyben. Elfogadta az 1848-as Agyagfalvi Nemzeti gyűlés elnöklését. A szükségszerűség hozta össze ezt a választást, mert már az erdélyi szászok és románok osztrák kormány biztatására a magyar forradalmi kormány ellen fordultak. 1848. decemberében az erdélyi gubernium folyamodványát (amely dokumentum Erdély akkori igen rossz helyzetét tárgyalta) személyesen vitte el az Olmützben székelő királyi udvarhoz. Olmützből csak 10 hónap multán, a szabadságharc leverése után tudott eljönni, mert házi őrizetben ez idő alatt vették. Közben értesült arról is, hogy leváltották a gubernium éléről. Hazatértekor a politikában a passzív ellenállást választotta. Tétlenül nem szeretett ülni, nekifogott az erdélyi közélet újjászervezéséhez. Támogatta az elszegényedett református kollégiumot. Az ő nevéhez fűződik a kolozsvári színielőadások újrakezdése is. A színház épületét saját költségén, megnagyobbítatta, és a berendezést felújítatta. 1854-ben létrehozta az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. 1859-ben megalapította az Erdélyi Múzeumi Egyletet és az Erdélyi Múzeumot a mára már nagyra becsült könyv és levéltárával együtt. Ugyanebben az évben megalapította a sepsiszentgyörgyi református kollégiumot, amely iskola most az ő nevét viseli. 1861-ben egy kis időre Erdély főkormányzója volt, de az akkori politikai helyzet végett lemondott. Részt vett a Magyar Történelmi Társulat alapításában, amelynek 1867-től egészen haláláig elnöke volt. 1867 és 1870 között közmunka- és közlekedésügyi miniszterként teljesített szolgálatot az Andrássy kormányban. 1872-ben az ő közreműködésével jött létre Kolozsvárott a második magyar tudományegyetem. 1876 szeptemberében hunyt el Kolozsváron. Magánéletében sem volt könnyű, már csak édesanyja elvesztése, aztán első szerelmének, Mikes Máriának hirtelen halála, későbbiekben pedig felesége halála. Rhédey Máriától példás családi életet éltek. Négy gyerekük született, amelyből egy meghalt. Felesége gyermeke utolsó szülésénél 1848 tavaszán gyermekágyi lázban hunyt el. Egy igazi felelősségteljes államférfi, aki népének felemelkedéséért képes volt támogatni a művelődést, és fellendíteni a gazdaságot nemcsak Erdélyben, hanem egész Magyarországon. Történészként is sokat tett az asztalra. Erdély Széchenyijeként emlegeti az útókor. Információ: Erdély Története III. 1830-tól napjainkig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986; Jancsó Elemér: Erdély Széchenyije, Budapest, 1943; Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1969.
RABONBÁN LEGENDA
Egyes írások szerint a székelyek hajdani világa a rabonbánok irányítása alatt állt. A történelemtudomány nem osztozik a rabonbánok hajdani létezésében. Az viszont bizonyított tény, hogy a székelyek egy jól kialakított rendi közösségben éltek. A legendákkal átszőtt Csíki Székely Krónika szerint a magyarok letelepedése utáni időszakban a rabonbán a székelyek választott kormányzója és főpapja volt. Közakarattal mindig az Upolet, azaz Apolt családból választották vezetőjüket, aki betöltötte a főpap szerepét is. A főpap fontosabb összejöveteleken a nép nevében mutatott be áldozatokat, hogy sikeres legyen az esetleges háború kimenetele, az újonnan fogalmazott törvények alkalmazása, és az emberek békés útra terelése a közösségen belül. A törvények megszegőit, akár halállal is büntették. A székelyek legfőbb tisztje, szintén a krónika szerint maga Atilla hun király volt. A rabonbánok világa I. Béla király idejéig tartott, úgy hozzávetőlegesen 1065-ig. Vata fia, János lázadásának leverése után I. Béla megszüntette a székelyek közötti törzsi tisztségeket. A rabonbánok Székhelye a legenda szerint Budvár (Bonda) volt (Székelyudvarhelytől délnyugati irányba). Budvár alatt, Küküllő folyó mellett tartották gyűléseiket. Áldozatoknál használt kókuszdiós kehely, amelyet a Sándor család birtokában van XVI. századi. Tehát kevésbé lehetett a rabonbán áldozati kelyhe. Árpád honfoglalásakor 895-ös esztendőben a székelyek főrabonbánja Zandirhám volt, aki Pannónia meghódítására Árpáddal szövetkezett. A Székely Krónikában ír a főrabonbán melletti kis rabonbánok működéséről is. A főrabonbán alá tartozott a hat székely törzs, hat rabonbánja és három nagy gyulája és egy harkásza, akik a főtörvényszéket alkották. Mindegyik törzsben hat harkász, és minden harkász alatt hat kis rabonbán működött. Egy törzsben harminc, és hat törzsben pedig összesen 180 kisrabonbán teljesített szolgálatot. Minden kis rabonbáné volt egy gyalogos és egy lovas század. Így a székelyeknek 360 századosa, körülbelül tizennyolcezer lovasa és tizennyolcezer gyalogosa volt. Szabó Károly és Toldy Ferenc szerint a rabonbán név ravoubánt takar, azaz rovóbánt. Jelentése: aki az írást (róvást) vezeti. Rabonbánokról még Orbán Balázs tesz említést a Székelyföld Leírásában. Gál Elemér zsögödi születésű író feltámasztotta a rabonbánok világát (Hargita hegye és környéke, beleérte a Zsögödfürdőhöz tartozó Harom várát is) megírva a Héthavas című őstörténeti hitregényt. Szittya Tűzről Pattant Székelyke
I D E G E N L É G I Ó S A K C I Ó Nemrégiben az Academia Caţavencunak adott interjújában Tőkés László szépen felvázolta tömbagyar lakosságú Székelyföld mostani helyzetét. Elsőnek a katonai és csendőrségi állomány sokkal magasabb létszámát említette meg Hargita és Kovászna megyében, az ország többi megyéihez viszonyítva. Egy cseppet eltúlozva, szinte minden székely mellé lehetne állítani egy román hegyivadászt vagy egy csendőrt. A román ortodox egyház is kiveszi részét a terjeszkedésbe. 1990 után, húsz esztendő alatt a katolikus- és protestánstöbbségű Erdélyben, kétezer ortodox templomot és negyven kolostort húztak fel. Tőkés hangsúlyozta, hogy országunk kormánya átláthatatlan módon támogatja a telek- és ingatlanfelvásárlást Székelyföldön. Ezért természetesen a magyarok is hibásak, mert szabad piac van, az eladók pedig nem nagyon figyelőznek, hogy kinek adják el, csak minél többet tejeljen le nekik a vásárló. Ezen kívül a kormány segíti a moldáviai állampolgárok letelepedését is, szintén, a magyarok által lakott vidékeken. Tehát hatalmas két világégés közötti és utáni erőszakos telepítés enyhült, de tovább folytatódik. Aztán érdekes lesz megtekinteni a közelgő népszámlálás eredményeit Székelyföldön… Beder Tibor, Apadó fájdalom címmel írt egy könyvet a románok székelyföldi betelepítéséről Trianontól napjainkig. Érdemes elolvasni. Országhíres Figyelő Pajtás
NYÁRI ÉLMÉNYEK Ajánlat, hogy merre menjünk szabadság ideje alatt, kilóra van. Tele a postaládánk vele, de a retikülünk és a hócipőnk is. Az egyre karcsúbb büdzsé ellenére kellemes napokat tölthettünk közeli barátoknál, rokonoknál, ismerősöknél, vagy éppen a családdal lazán kambacsolva az erdőn, mezőn, havasi legelőn. Esélyt kell adni maguknak a boldogságra, mert fárasztó egyfolytában az elérhetetlen után vágyakozni. Ragadjuk meg a pillanat szépségét, mert arra jó emlékezni, ami kellemes vala. Bölö
N a p sz á m o s o k m e g a d ó z t a t á s a Na, egyeb nem es hiányzott a mű életünkből, csak ez az új kitaláció, hogy a napszám után es adót fizessünk. Há, kérdem én, a sok hajladozás után, kinek es hiányzik még egy istentelen púp a hátára. Mingyárt úgy nezünk ki mind a kétpúpú tevék. Lehetséges azé a púpos tevéké van ez a türk és mongol fajhoz való rokonyaztatás a tudósoktól…? Jobb, ha most még ezen es nem kezdem ölni magamot. Azé meg kell hagyni, ezek odafenn Eccer jól megkormányoznak münköt, mondhatom. Még mi a nagy lócsicst akarnak megadóztatni? Vagy azt es. Há hogyne, medlehet biza azt es. Akkor teesék ca hézafogni. Ezek után leshetik, hogy hány napszámos fog a mezőre menni. Nem es napszámba, hanem ritkasáég. számba fognak menni arrafelé. Esetleg napokat számba véve várják, mikor es csendesül el az ilyenfajta okoskodás. Az ember dereka, úgy mind az asszoné, s a taknyos gyereké, aki dolgozik, teljesen leszakad, s még evvel vetejszkdnek… Há mán nincs elég palotájuk, ahol pefesszkedjenek a mű pénzünkön. Ki kéne rángatni őköt ügyesen a mezőre, abba a finomkodó ruhájukba, s legalább egy hétig reggtől estig dolgojztatni, hadd lám ca azután milyen lesz a nagy véleményezésük erről az ügyről! Asziszem lenne, amitől nyögjenek és vakarójzanak egy jó ideig. Ej be nagyon feltűzültem! Varva néne egyik napszámosa
FIZETÉS CSÖKKENTÉSEK Kedves bogárkáim! Ha jól utána számoltak országos szinten változik pártunk és kormányunk által beígért közalkalmazotti fizetések százaléka. Az a bizonyos 15% és 25% százalék megyénként változik. Ebben Hargita megye a legügyesebb. Itt jóval 33% fölött teljesítettek. Ha még az áremelést is hozzáadjuk, akkor a szépséges Hargita aljába több mint felére csökkentek a fizetések. Egy biztos nem kell rettegni, hogy kirabolják az embert, mert előre elkölti jövő havi fizetését. Pedagóguska
SZEMÉTTURKÁLÓ TANFOLYAM KÖZALKALMAZOTTAKNAK!!!
Kedves közalkalmazottak! Óriási lehetőség nyílt e válságos napok túlélésére. Remekbesikerült tanfolyamot indítunk. Lényege a jóléten van! Hogyan költsünk egyre kevesebbet, s hogyan kapjunk minél többet.
A TOVÁBBKÉPZŐ KURZUSAI:
1. Általános ismertető a 0 lejes haszonjövedelemről, ami után még adót sem húznak! 2. Ismerkedés az elénk tárult kinccsel. 3. a hulladékok közötti búvárkodás technikája és technológiája. 4. a kapott anyagok csoportosítása (élelem, ruha, bútor, más használati tárgyak, játékok stb.) 5. a kutatói munkához való praktikus és dologmegkönnyítő eszközök bemutatása és használata. 6. a kezünkbe vett élelmiszerek szavatossági vizsgálata (edzett és kevésbé edzett gyomorhoz való igazodás feltételei). 7. Cserekereskedelem egymás között. 8. a hely kiválasztásának ésszerűsége (a környékbeli lakosok vagyoni helyzetéhez igazodva). 9. a hely birtokbavételének módszerei (jó marketing és önmenedzselési kézség), és megőrzése. 10. kollégákkal való szoros együttműködés. 11. terepszemle, gyakorlatba ültetés, mert a gyakorlat teszi az embert mesterré…
Tudjuk, hogy sürget az idő, ezért megnyugtatunk minden kedves érdeklődőt, hogy a 11. számú pontot minden elméleti óra után meglovagoljuk. Fontos ilyenkor a csapatmunka, ahol föltétlen kell legalább egy pedagógus és egy orvos, esetleg asszisztens. A jelentkezők aránya szerint indítjuk útjára a tanfolyamot, természetesen szakértők bevonásával. A megnyitón ott lesz a Guberálók Szövetségének Elnöke, a legjobb környékbeli kutukáló és kedves kis családja, és természetesen az óraadó pedagógusok, orvosok, mesterek.
Jöjjön hozzánk! Nincs semmi vész! Előttünk az élet, hátunk mögött mindig egy szemétkupac!
Iratkozni a szerkésztőségben. Én
GYEREKSAROK
ÉDI BÉDI SZÖRNYETEG
Kedves olvasók! Az újság 8 esztendős fennállásának megünneplését kihagytam, de most béhozom. Egy kis mesével teszem jóvá mulasztásomat. A szerkesztő úr Rajz: Borbé Levente Zsögöd táján, nem messze Csihányostól, az Égigérő vackorfa tetejéről leereszkedett egy szörnyeteg. Gondolta egyáltalán nem lesz nagy falat a szinte hobbi szinten űzött munkája, az ijesztgetés. Hiszen megvolt minden kvalitása rá. Eléggé rémesen nézett ki. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy hajdan egyből bepisiltek csak a látványától is, s hát nem is beszélve arról, amikor kitátotta lepcses száját, s mennydörögve, ordítva beszélt… Szörnyetegünk imigyen indult ijesztgetős körútjára, ahol észre kellett vegye, hogy az alanyok rá sem hederítenek. Minden ember elintézte olyan hagybékimekkel, sok a dolgomokkal, na megint egy rokkossal, be vadi divatúval, és még sok ehhez hasonló jelzőkkel. Sajnos, Valami Rettenetes, mert úgy hívták őt, teljesen kiborult idegileg. Pedig csak egy napot retteneteskedett, de valahogy elege lett az egészből. Szerencsésen összefutott egy kisbabával, Pucsik fiával. Igaz ő se rezelt be tőle, de legalább játszani hívta. Aztán gondolt egyet Valami Rettenetes úr, ha már nem tud ijesztgetni, átképezi magát bébiszitternek. Így esett meg véle, hogy azóta e világot csak vicces kedvében látogatja. Vége.
Zöld Álmos tízesztendős Gyimesközéploki szerző meséi. Olvassátok jó kedvel! Hármas mese Volt egyszer egy király, aki az év harmadik hónapjában március harmadikán született. Ennek a királynak volt három országa és három fia. Három fiának volt három lova és a lovaknak minden három órában adtak három kazal szénát. Ennek a királynak volt három komája, és minden harmadik hónapban lejátszottak három sakkpartit. Egyszer a királyt elrabolta a háromfejű sárkány. Három fia a segítségére sietett. Kettőt csellel foglyul ejtett a sárkány de a harmadiknak több esze volt és mikor a háromfejű sárkány látta hogy ő keményebb dió a bátyjainál párbajra hívta. Három nap és három éjjel tartott a küzdelem de nem sikerült senkinek győzni. Ekkor tartottak három óra pihenőt, hogy a sárkány eldöntse, mit tegyenek. Ekkor előhívta a harmadik királyfit, és azt mondta neki, kell, hogy válaszolj három nehéz kérdésre. A kérdések így szóltak - Hány 2+1? - Három! - Mennyi 1x3? - Három! - És mennyi 27: 9? - Három! A sárkány nagyon meglepődött. Nem gondolta volna, hogy a királyfinak sikerül válaszolnia, hát így szólt! - Ilyen tudós elmével soha életemben nem találkoztam. Soha, soha, de soha senkinek nem sikerült válaszolnia ezekre a kérdésekre, és te gondolkodás nélkül rávágtad! Látom, te aztán odafigyeltél matekórán! Megérdemelsz egy jutalmat, mit kívánsz? - Engedd el atyámat és testvéreimet! - Azonnal elengedem őket! A sárkány el is engedte őket, hazamentek és a király kihirdette hogy három országának legszebb három lánya jelenjen a királyi palotában! Három nap múlva már ott is voltak. Így szólt a király a fiához: - Melyiket veszed feleségül? - A harmadikat! - rikkantotta a királyfi, és azon nyomban megtartották az esküvőt, utána lakodalmat. Három egész hétig tartott a mulatság, én is ott voltam három csirkecombot kaptam. A mesének itt a vége, csapjon meg a három napig faragott, háromágú ostor vége!
A csendhozó kicsi kutya megbetegedése
Egyszer volt, hol nem volt hetedhétországon túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egyszer egy kicsi kutya. Ennek a kicsi kutyának viszont különleges ereje volt: a titokzatos gazdája a parancsára, csendet tudott teremteni. Ám aki mégis ismerte a gazdáját, annak a gazdája néha odaadta, hogy konferenciákon, különféle fontos megbeszéléseken csendet teremtsen. De akár hiszitek, akár nem, én tudom ki volt a gazdája. Úgy hívták, hogy Kutyafejű Aladár. Kutyafejű Aladárnak nem ez volt az igazi neve, mert ő régen nagy kutyatenyésztő volt, de nyugdíjba vonult és, hogy tökéletes csend és háborítatlanság legyen körülötte álnevet vett fel, elköltözött az Óperenciás tenger közepére, és nem utolsó sorban kitenyésztette a Canis Csendusz-t Kutyafejű Aladárnak volt egy barátja, akit úgy hívtak, hogy Tankó Hunor. Tankó Hunor a Domokos Pál Péter Általános Iskola harmadik, osztályába járt. Néha panaszkodott Aladárnak, hogy nagy a zaj. Így hát Aladár odaadta egyszer a csendhozó kicsi kutyát, hogy teremtsen csendet. Hunor egyáltalán nem túlzott a nagy zajjal kapcsolatban, sőt igen enyhe kifejezést használt. Mert nem, a zaj nem volt nagy, hanem óriási volt. Így hát Hunor elvitte a kutyust a suliba, az osztályban letette a padlóra, és azt mondta: - Csendhozó kicsi kutya, legyen csend! - mondta Huni, de nem lett csend. - Mondom, legyen csend! –mondta ismét, de már gondolta, hogy valami nincs rendben. Így hát elindult Kutyafejű Aladárhoz tanácsot kérni. - Ajjaj, nagy a baj, a kicsi kutya zajhimlőt kapott! - mondta aggodalmaskodva Kutyafejű Aladár. - Hát az kérem mi a jó sulibaj?- kérdezte szavait jól megválogatva Hunor. - Hát az kérem az, hogyha nagyon nagy a zaj attól a kicsi kutya azonnal megbetegszik, és nem tud csendet termelni. Amúgy ez a megbetegedés csak kétszer fordult elő nála. Egyszer akkor, amikor kutyaeledel helyett Nesquiket tettem a táljába. Akkor megharapott és mivel nem beszélgettem szinte soha senkivel, megedződtek a hangszálaim és amúgy mély hangom volt, akkorát ordítottam hogy meg kellet nyugtatnom az Amerikai Egyesült Államok kormányát, hogy nem az orosz nukleáris rakétákat hallották. Másodszor pedig akkor, amikor az Intergalaktikus Röhögésügyi Szakosztály Diplomáciai Szervezete konferenciáján valaki elsütött egy nagyon jó viccet Mórickáról és a rendőrfőnökről. Hupsz, egy kicsit sokat beszéltem, na hát el is mondom mik a hozzávalók a gyógy főzethez: Egy főnix tojása. Egy csipet sárkányköröm. Egy varjúmáj. És öt darab retek. - Ne már, hat oldalas dolgozatot kell, írjak magyarból, hogy miért görbe a banán és meg kell, tanuljam románból a kicsi kutya tarkát! - De figyelj, nagyon fontos, hogy a kicsi kutya meggyógyuljon! - Jó de mond, el hol találhatom ezeket a dolgokat! - Hát barátom az egy olyan hely, ahová nagyon nehéz eljutni és vigyázz magadra, mert megüthet a guta a várakozásnál, mert ez a hely… a sarki bolt! - Ó, oda eljutok ott lakom mellette. Így hát Hunor elment a sarki boltba és szerencsére nem került összetűzésbe gutával de megvette a hozzávalókat és a kicsi kutya meggyógyult, és Hunor nekifoghatott a hat oldalas dolgozatának Azóta is, írja, de mégsem mert befejezte és jelest kapott. Vége.
Őszies találós kérdések
A világgal egyidős, még sincs esztendős? Miaz? (Napsugár) Szegényt és gazdagot egyformán melegít. Mi a? (Nap) Mindig volt és lesz, de öthetes sose. Na? (Hold) Aranyalmát gyűjt ezüstkosarába a pirkadat, hogy este felrittyentse a bankus sötét padlásra. Lám ca? (Csillagok) Melyék szekér nem szénásszekér? (A Göncölszekér) Vékaeső, nyakig sár… Aranyeső hulldogál. Na? (Ősz) Kik es a legvénebb emberek a Földön? (Szeptember, november és a téli december) Se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne. Mi a? (Felfő) Vékonyabb a nádszálnál, de magasabb a toronynál. Mi a? (Eső) Hatalmasra terülnek, akár a tengerek, s mégse tartalmaz sok. Na? (Reggeli harmat) Nem kell meggyújtani, s mégis ég. (A kék ég) Ha ősszel földre száll a szürke szárnyú nagymadár, szürke lesz tőle a határ. Mi az? (Köd) Nem tudsz élni nélküle. (Levegő) Csak ő tud átmenni szárazon a vízen. Mi az? (Árnyék) Szárnya sincs, mégis repül, lába sincs, mégis perdül. Mi az? (Szél) Fának tüskés a levele, de ősszel egyet se hullat le. Na? (Fenyő) Elvetik, összeszedik, jól megtépik, s aztán megsütik. Mi a? (Búza) Kerek, de nem alma, Piros, fehér, sárga, de nem rózsa, Rétes de nem béles, Kóstoltam egy cseppet se édes. Mi? (Hagyma) Folt hátán folt, de tű benne sose vót. Mi az? (Káposzta) Földbe teszik, sokasodik, ősszel pedig eléveszik, s az ember elejébe teszik. Mi a? (Pityóka) Naccsága turbántos kalapja, ezren laknak alatta. Na? (Mák) Haj nélkül is jól megvan. Na? (Kukoricacső) Mikor jó a kicsi alma? (Ha nagyobb nincs) Kívül tiszta bőr, húson belül pedig csont, csonton belül újra hús. Mi az? (Szilva) Zöld istállóban, fekete lovak, piros szénát esznek. Na monca meg! (Dinnye) Se teteje, se feneke, mégis négyen laknak benne. Hö? (Dió) Haj, de nem lehet enni, csak megfésülni. Na? (Kenyérhaj, karé) Hegyen-völgyön táncot jár, hazaviszik, szegen áll. Ősztől tavaszig szundikál. Hö? (Kasza) Tavasztól nyárvégig nődögél, s ősszel szél hátán útra kél. Mondjad ca! (Falevél) Összegyűjtötte: Borbé Levente
Információküldés és olvasás terén semmi se változott. Az villámposta továbbra is borbelevi@yahoo.fr , a honlapcím is a régi: www.borbelevi.tvn.hu |