A Nagy megújulás júliusi száma. Az Úr 2003-ik esztendejében.

Megújult lap, megújult cím. Ez igen! Csak így lehet haladni a szebb jövő felé. Mindenkinek tele lehet a szíve gyönyörűséggel és mély megnyugvással e változtatás láttán. Merészen elárulom, hogy egy Marosvásárhelyi illető már előre érezte mi fog következni. Láss csodát, megvalósult egy álom.. Ennél szebb cím nem illethet meg egy rendkívüli újságot.

Ilyen szerénységek közepette történt az új névváltás. Csodásan megújult a lap. Na, azért nem kell rögtön zsebkendőt előkapni. Megértem a bő érzelgősséget, de egy igazi szittya nem fog rőkölni, akármennyire marja szívét a meghatódottság, egyszerűen állja a sarat és továbbra is kőkemény marad. Aki mégsem bírja nyavalyoghat egy kicsit, de ne sokat!. A szerkesztő bácsi

DIPLOMÁS VILÁG

Hajdanán elég volt a polgárnak, ha elvégzett egy érettségit is, amivel jól tudott érvényesülni a nagyvilágban. Bizony elteltek azok az évek. Jött a „demokrácia", jött az amerikanizmus, jött az euró, és mindegyik csodát ígért és ígér tüzesen megvadulva. Osztják is kilóra a sok diplomát. Mivel úgyis százalékos világot érünk egy csomó, rakás vagy halom statisztika alapján ki lehetne számítani, hogyan fejlődött az iskoláztatás óvodától egyetemig. Azok a bizonyos rudak, hutyurók egetverő messzeségbe tekintenek. Az iskola színvonalát a jegyek vagy díjak alapján ítélik meg. Ha igazán készítenének egy kimutatást, akkor a rajzon az említett statisztikai jelzők fordítva, tükörképet mutatva a másiknak, alakulna. Bizony a rudak és hutyurók a minőségi tanítást megcélozva becsületesen lefelé hajlanának a Föld középpontja felé. Igen, diploma van, iskolázott gyerekek is vannak, de iskolázott analfabéták a legtöbben. Mégis sokan csípik a diplomákat, minél analfabétább vagy primitívebb valaki, annál jobban ordibálja, hogy „mennyire vitte". Főleg, ha doktor akárki lesz belőle. Akkor tudjuk meg igazán, hogy nem akárki, mert ő a nagy drű!

A.A. Milne bácsi Micimackó regényének vége felé Róbert Gida beszámol Micimackónak új helyzetéről. Elmeséli, hogy az embereknek van Királyuk, és vannak vezérek, néha lovaggá is ütik az embert, hogy mennyi találmány van a világon, hogy mik vannak a Földön. Micimackó válasza – „És ez olyan nagyon nagy dolog, amit mondtál, ha az ember ilyen izé, ló?"

A kilencvenes évektől kezdődően egyre több vihar tombolt a kárpátokban. Nem is bírták a fenyvesek. Halomszámra dőltek ki. Nem volt mit tenni, el kellett takarítani a kidőlt fákat. Butaság lett volna ott hagyni, rontotta volna a természet összképét. Néhány kedves ember nagyszerű előzékenységének köszönhető a teljes rendbetétel. Könnybe lábad a szemem, ha arra gondolok, milyen ügyesen eltakarították a szélvihar, okozta károkat. Kedveskéim, kik ezt a cikket olvassák, szintén kapjanak elé egy zsebkendőt, pézsét, vagy egy abroszt, hiszen nincs olyan ember a Föld kerekségén, aki meg ne hatódna e nemes lelkek munkálódásain. Szerencsére nem egyedül és egyenként kellett nekilássanak a kemény munkának. Sok bajtárs segített nekik. Most már éppen nem könnyfakasztó cselekedetről van szó, de azért így is megható.

Mit is lehet kezdeni a szél kifacsarta fákkal? Ügyesen ki kell vágni, deszkát kell belőle csinálni és eladni jó pénzért. Nem baj, ha az ember a sok nagyszerű hősies munkája után egy kis pénzt keres vele. Kell az a kicsi pénz mindenkinek, hát nem-e? De igen. Többet lehet belőle kihozni, ha esetleg külföldnek adják el, például Kuwwaitnak, Nyugat-Európai államoknak, Kanadának stb. Bizonyára így a helyes…

És most jön a szurprájz. Országunkban törvény korlátozza az erdők kivágását. Bizonyos helyzetekben, bizonyos mennyiséget lehet kivágni, természetesen egyeztetve az ültetések arányával.

E be jó istenkém, legalább nem tévedünk el az erdőben, de a farkas sem. A medve bácsi pedig túra bakancsokat kell vegyen, mert ameddig rátalál egy, málnásra belőlük legalább hetet kell elszaggasson. No, nem a fogaival, meg az erős mancsával, hanem a sétafikálással. Más állatkák sincsenek valamivel jobb helyzetben. Há de mit es akarnak ezek az állatok? Menjenek a szemük világára! Az erdő a miénk és azt csinálunk vele amit akarunk!!! Azt a hétszázát ennek a világnak, hogy fel tudnak húzni ezekkel a jogokkal. Ejsze ami mán saját tulajdon az másé es. Egy nagy mutyit. Téma lezárva. Aki fákot akar nézni van elég poszter, nezegesse csak! Jöhet a hegycsuszamlás is, nem számít, csak jól csússzon… Természetvédő Petike

Különben is a Zunniós tesztem se jött ki valami jól, hát megfogadtam az arany tanácsokat: voltam már konfuterezni, szökdösni, szoláriumozni – így eljutánk a money-dzsánpingoláshoz, aztán jött a misszió – minő felemelő dolog – nehogy má kimaradjak valami korszakalkotó eszmeváltásról.

a feminizmus mozgalma: a többséget a kedves drinkfüggők közül a gyengébbik nem képviselte. Ezt a Való Világos drámai kis csapatot egy alázatszemölcsökkel megáldott fiatalember vezette, segítette a „szabaduláshoz". Olyannyira beleélte magát szerepébe, hogy kis híján elaludt közös imádkozás közben (ami persze szerre történik) az átéltségtől. Fáradt volt a lelkem egy szikrát.

Persze eme kis emberi gyarlóságot csak az én szkeptikus jelenlétem érzékelhette. Hiszen a hétféle jelenlevő homodrink – sapiens – a megrögzött alkoholista emberroncsok, akik még csak önmagukra figyelnek; és a szabadult, „no more pálinkalelkek", akik már csak erre a megvalósításukra tudnak összpontosítani – olyannyira, hogy egymást licitálják túl a minél nyakatekertebb imádkozási formákban. – nem vehette észre ezt.

* * * * *

CIKK NUMBER TÚ :_--------------------------------------

…Ezt jól megaszontam. Montam es az asszonnak, nezd meg ezök a Zsögöd menti atyafiak milyen okosokot írkállnak, há mű mét maraggyunk ki belőle.

A zasszon mind bökőd, hogy írrjam le, teccik neki, hogy képök es vannak benne, sa venit kijjő, met ingyen van. S még asztot akarom mondani, hogy írjanak többet az agrikultúráróll. Métt, métt, azétt!! Szittya Rezső

Mivel annyira jól megvan indokolva az ágrikultúrás cikkhiány, lesz szó erről a témáról is. A szerkesztő

A gyimesi tánctábor ötlete egy baráti beszélgetés közben született meg 1991-ben. András Mihály és András Irén, Bodó-Bán János és Bodó-Bán Enikő, László Csaba és László Lujza valamint Szalay Zoltán és Antal Rozália voltak az úttörő csapat, akikhez első perctől kezdve társultak a gyimesközéploki kultúrigazgató Mihók György és Nagy Imre polgármester, akik mindvégig segítették a csapat munkáját, ők lévén a legjobb ismerői a helyi körülményeknek. Az 1992-es első táborban még csak néptáncot tanítottak, illetve népdalokat közös éneklés keretén belül. A második tábortól kezdve már hangszeres népzenét is, később, az ötödik táborban bevezették azt a fajta népdaloktatást, melyre kimondottan népdalénekesek jelentkezhettek. Ez utóbbit tudomásunk szerint elsőként kezdeményezték az évek során megsokasodó erdélyi tánctáborok között.

Később már minden ismert hagyományőrző zenészt igyekeztek bevonni a tábori tevékenységbe. Eleinte két csoportra osztották a résztvevőket: kezdő és haladó táncosokra. A harmadik tábortól kezdve a kezdők is két csoportot alkottak: külön foglalkoztak azokkal, akik gyimesi, illetve külön azokkal, akik felcsíki táncokat akartak tanulni. Az utóbbi időben külön gyerekeknek is tanítanak táncot, illetve gyerekjátékokat. Idővel bevezették a kézműves foglalkozást, mint alternatív programot. A helyi (gyimesi és felcsíki) hagyományokon kívül - szövés, varrás, hímzés, tojásírás, fafaragás, bútorfestés, - nemezelést, babakészítést is tanítanak. Az esti táncházakban adatközlő táncosok lépnek fel, velük együtt szórakozhatnak a résztvevők. A táncoktatások alatt, valamint a táncházakban adatközlő zenészek (is) muzsikálnak. A népzene-, illetve népdaloktatásba rendszeresen bevonják a hagyományőrző zenészeket és énekeseket. A kézműves foglalkozások egy részét ugyancsak adatközlő asszonyok vezetik.

A tábor két hagyományőrző vidékre összpontosít: Gyimesre és Felcsíkra. Az évek során sor került az eleinte csak Csíkszentdomokosra szorítkozó felcsíki anyag kibővítésére, ezáltal hol a szentdomokosi anyagot, hol pedig a csíkjenőfalvi és csíkkarcfalvi táncokat, népdalokat tanítják. Effajta megkülönböztetés a gyimesi táncokon belül is van. Általában a Gyimesközéplokhoz tartozó sötétpataki anyagot tanítják, de olyan év is volt, amikor a Gyimesbükkre és Nagygyimesre jellemző táncok és énekek kerültek előtérbe.

Az első oldalon lévő reklám már jelzi mire megy ki a játék. Na mire? Aki a pénzre szavazott egyből eltalálta. Hát most már piac izé aszongyahogy gazdaság és egyéb a fontos. Nem számít csak csordul a cseppenjen, hej de hó népieskedő örömökkel. Így is megy a jó nép, mert a gyimesi tánctábor leple alatt sok érdekes dolgot lehet művelni. Inkább a pénzt is fizetik, főleg Erdélyből és az Anyaországból özönlő polgárok, de máshonnan is mecskennek elég szép számmal. Az a fő, hogy az eurós menetnek megfelelően robban szét a tábori népieskedés. Egy volt szervező véleménye kérdésemre: - Jól zajlanak-e az események a tánctáborban? Milyen itt az élet? – Bizony jól. Mindenféle élet van, főleg nemi élet. Volt Gyimesi Tanárbácsi

Adjon az isten szerencsét! Ha az olvasók közül valaki ásványvizet kér akkor válassza a Csíkszenkirályit! Miért ne! Most bőven van választék ásványvízből. Nem szükséges felbugyogjon a föld mélyéből, hiszen azt a laboratoriumokban is össze lehet rottyantani. Egy kis vegyi összetétel, hozza a kiváló pufasztó szénsav, és kész is van. Lehet bészürtyenteni.

Mégis a dö beszt székelyesen nevén nevezve a Csíkszentkirályi. Eleget téve az euró-globális felzárkozási cirkusznak, megjelent light kiszerelésben. Poshadt pocsolya senene íze bió és ez a lényeg. Az eső utáni sár lé is bió, javasolom palackozását!

Bió Gübülős Berci

Nem is olyan rég jött divatba a „Túlélési tanfolyam", Nyugat-Európában. Nagyszerű ötlet. Ki tudja az ember hova téved és miket kell átvészelnie. Az európai uniós országok lakói egyszerűen, de nagyszerűen fel akarnak készülni minden komolyabb veszélyre. Éppen ezért feltétel nélkül elvégzik ezeket a tanfolyamokat, ahol „kemény" próbákon mennek keresztül. A tanfolyamok biztosítják bizonyos összeg ellenében, hogyan kell helytállni bizonyos vészhelyzetekben. Ezt elismer- vénnyel meg is pecsételi a tanfolyam okos vezetője.

Megtanítják az embereket, tyúkot kopasztani, különböző kajákat készíteni, esetleg tüzet rakni, az életben nem készen kapott dolgokat pótolni. Egy kést megfenni, cipőt tisztítani, ruhát mosni stb. Sok mindent, amit még a kedves olvasó el sem tud képzelni, de lehet még annál többet is.

Mi diploma nélküli Kelet-Európaiak, mindennapos stratégiáink közül a felsoroltak már nem a túlélést jelzik, inkább túlélésünk művészete más irányt váltott. A minimálisból és a semmiből, hogyan tudjuk fenntartani magunkat. És láss csodát mégis sikerül, tanfolyam nélkül is. . Csináld Magad Európán Mozgolódás

Kedves Szittya Rezső! Szépecskén megszólítottalak, ejsze. Még nem vagyok eppeg annyira vén. Visszajelzek néked a mezőgazdaságrúl, me azt jelenti a zágrikultúra, sezt es tudom. Álvira vagyok. Mán egy pár cikkben feltüntem. Ájsza meg, a kendőmöt muszáj vót megigazítsam. Na most írok a zújabb helyzetről. A zuram monta a magáét, sazt hiszem szinte igaza es van. Esik az eső esik, de eleéges keveset. Ebből nem lesz nagy termés. Úgy nez ki, hogy a kicsi pityoka közt apró es fog lenni. Nem es csuda, hogy es bújjon ki az a növény, ujan a zidő, hogy csak amúgy facsarodik rolunk le a zizaddság. Mi a ráksúlyt lehet csinyálni ilyen esetben. Még a zőccséget a zember, nem inkább a zasszony megöntöjzi s kész a vetemény naggyából rendbe es, de fődeket nem lehet. Ahoz még a zolt vize se lenne elég mifelénk. Az ecce biztos ebbe a nagy melegbe meglehet dögleni. Ez a zunnió es annyi mindent kitalál, annyit ágál egyfelé, beszél, hogy ilyen segéd, olyan segéd, de, ha a fennvaló meg nem segít a ző segíccségük egy szekér ganyét se ér. A szekér ganyétól legalább kövér fű nő, de tölük kapott segédből, még egy seggvakarót se lehet esszehozni a tehenyeknek. Me jól megaszontam. A zuram monta es, hogy táccsam ki a szájamot. Tátogattam es, de leírva es hatásos ejsze, vagy mi a súly. Ejsze valamit kellene mozdítani, me ha nem lesz termés nem lesz kácsi, amit magunkba gyúrjunk. A zuraságok, mint régen ugyes elszedik a saját bendőjükbe, amennyi kell. Snekünk marad a zucsója, sabból fogunk kitelelni. Asziszem, akkor a lisztet egy kicsi fakéreggel kell megcsalni. V.

Tavaly pünkösdkor Csíkszereda városáig kambacsoltak valami fehér ruhás csudabogarak. Hát bizony nem voltak mások, mint a megújult ősmagyar vallásbéli emberek, a táltosok. Űűűű!!! Azt a hely! Ez igen! De nyehónye! Nagyon jó. Mű mét es maradjunk le. Há nekünk es van saját bejáratú vallásunk, vagy mi, és nem es hagyunk alább egy cseppet se.

Azt hiszem a hírek hallatán sokan kardot rántottak, vérük felpezsdült, szittya létűk szárnyalni kezdett a büszkeség piros fehér zöld tengerében. Nem is csoda, hajt a vér és a kötelesség. Hamarosan az európai nagyházban kapunk egy garzont. Bizony azt becsületesen ki kell babbázni. Hadd lássák a magyar nép sokoldalú folklorisztikus, vitézkötéses, vallásos, tudományos, valamint üzleti vonatkozású törekvéseit egy új szebb jövő felé. „Nálunk nélkül még a Föld se forog", jelige alatt pöffeszkedünk a nagyzolásban.

Visszatérve ősi vallásunk újonnan kicsirázott tagocskáira. Terjednek kiméletlenül mindnféle szellemben. Csíkszereda szép városában még nincs fiókjuk, de, ha így haladnak hamarosan lesz. Székelyudvarhelyen már beparazslott a táltos iskola. Járják is akár a táncot. Újdonság, mint a cukornélküli orbit legújabb változata. Ha majd megunják kiköpik és jöhet a következő kiválasztottnak fellegekbe emelkedő, csordanépre lenéző izé, vagyis tanfolyam, iskola, eszmerotyogás és akármi, mert az emberek szeretik, ha elhitetik vélük, hogy többek, mint a többiek. Sok szeretettel az ősi szittyáskodóknak

Na elérkezett a reccségik utáni felvételik ideje is. Jövőtől már reccsenteni sem kell. Nyolcadikos-ok boldogan járnak iskolába még pluszba két osztályt. A felvételik sem lehet tudni, miszerint fognak működni, de szinte mindegy, mert, ahogy legtöbben értesültek több hely van meghirdetve országos szinten, mint amennyi diák végez. Babba dolog ugyebár! Levételi P

Kedves ajánlat. Szórakozzanak csak kedvükre bárhol is legyenek a Föld kerekségén, de vigyázzanak az egészségükre, amennyire csak lehet, ebben a szennyezett légkörű világban. Én

Lelkecskéim, nemrég, még ebben az esztendőben jelent meg Konc Zsuzsa új „lemeze". Az összes új dal. Friss és ropogós. Vegyétek meg az öreglány dalait! Kellemes szórakozást hozza.

A természet lágy ölén, nagy melegben, árnyékban egy tiszta forrásnál a fenyvesek tövében igazán jól telne, akár a strandokon, tengerparton, vagy valahol városnézőbe az emberiség kincses ládikájában búvárkodva, kutatva lazítani.

Jó lenne, ha mindenkinek maradna ideje ezekre a dolgokra szabadság ideje alatt. Teljesen feltöltődve kezdhetne neki újra munkájának, több kedvvel végezné a rámért feladatot.

Talán a képen röpködő méhecske a margaréta felé meghozza a jó kedvet hozza.

Hol igen s hol nem… Nagyszerű vicc volt, hi hi hi. Minő mókás a hangulatom máma. Félretéve a fergeteges humorzsákos bugyelárist, rátapintok a lényegre. Merészen felsorolva így néz ki a települések névsora szerte a világban: Erdélyben – Csíkzsögöd, Csíkszereda, Csíkborzsova, Csíkrákos, Csíkkozmás, Gyimesfelsőlok, Székelyudvarhely, Kéhzdivásárhely, Szováta, Nagyernye, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagykároly, Brassó. Magyarországon – Szeged, Budapest, Kőtelek, Gara.

Valamint Japánba is volt küldve, de a karaktereket nem tudta megemészteni a gép. A tokiói olvasás elmaradt. A szerkesztőség

Címek : borbelevi@mag.ro/borbelevi@yahoo.fr/ficzfa@freemail.hu,zskb@freemail.hu*(Zsuzsáé)