|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Tavasz 2012 – 18 szám.
A Zsögödi Szó méltó utódja
|
|
Tavaszi pillevirágok
Tavaszi ábránd. Fotó: Borbé Ágnes
Felhőfátyol lomha sétájában belekapaszkodó madárfütty-dal
ébresztette fel a kikeletet. Az ezüsthomályon túli éles napsugár letekintve a
hófoltos tájra figyelte az élénkülő vidéket. Minden szokványosnak
tűnt, de mégis olyasvalami történt, mintha egy új ígéretet hozott volna
a szellő, ahol eltűnnek az ármánykodó vágyak, és helyükbe költöznek
a mindörökké zsongó-bongó lét megtisztító pillevirágai. A csodaszerként ható sziromváltozás
elénk tárja a természetes tervezés szépségét, az élni akarást, az élet
sava-borsát. Nem titkolom, az egész olyan mintha egy kisangyal szépségábránd-fonala
tekintene ránk és előhozná a bennünk rejlő öröméterben nyugvó
másvilági aranykor igézetében felolvadó közös tenni akarást. Fenyőszegi úr
|
Népszámlálás részleges eredményeiről
A népszámlálást mindig
élvezettel hegesztik essze-vissza. Ez azt jelenti, hogy országonként sajátos.
Mifelénk csak a körítés hasonlít, a többi elég érdekesen zajlik. Mint eddig
es volt csalás elég. Hol mikor és mit jegyeztek fel? Ha becsületesen
pirkálgattak (írtak) volna, akkor a nemzetisége számaránya is
észrevehetően több lenne, mint általában, amennyit a számadatok
kihoznak.. Persze még ehhez hozzájönnek a nem nyilatkozott, vagy
félelemből más nemzetiségnek titulált személyek is. A statisztikák is
kimutatnak egy szkványos, jól bevált, rögzített valamit. Annyi biztos, hogy
országunkban, minden nemzetség fogyatkozott, kivétel a cigány, azok es csak
azért nem, mert már többen merték bévallani saját nemzetiségüköt mint eddig.
Ki romának, ki pedig cigánynak jegyeztette be magát.
Egy kis kicsi ízelítő a népszámolgatásból. A helyzet
megköveteli eme összejött eredmények az ecsetelését. Az ország lakosságának
több mint fele városon él. A románok száma 16 870 000, a magyaroké (székelyek is) 1 238 000 (6,5%), a romáké és cigányoké
619 000, az ukránoké 51 700, a németeké 36 900, a törököké 28 200, az oroszoké és lipovánoké 23 900, tatároké 20 500 fő..
Legalább negyede körül vagy annál több, magyarok lakta megyék:
Hargita 84,8 %, Háromszék (Kovászna) 73,6%, Maros 37,8%, Szatmár 34,5%, Bihar
25,2% és Szilágy 23,2%.
Hargita megye összlakossága 304 969. Ebből több mint fele
vidéken él. A megye románságának száma 13,3% (40 431 fő). Más
nemzetiségek: 5 422 roma – cigány, 72 német, 17 ukrán, 11 török, 7 örmény, 6
zsidó és 5 szerb. 185 valami más etnikumúnak nevezte meg magát és 181 nem
nyilatkozott. A más etnikumúak között vannak hunok, kunok, indiai székelyek,
avarok stb. A megye városi lakossága csökkent, míg a vidéki lakosság
(községek) egyharmada nőtt. Ez azért van így, mert sokan kiköltöztek
városról vidékre, vagy visszaköltöztek szülőfalujukba. Csíkszereda
lakossága 2002-es népszámláshoz viszonyítva jelentősen csökkent. A
42 029 lakosból 37 980 lett. Zsögöd lakossága mérsékelten
nőtt, Zsögödfürdőé pedig ugrásszerűen emelkedett. Legtöbbjük
már tíz esztendővel ezelőtt is félig-meddig kint lakott a szépséges
környezetben. Statisztázócska
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Kemény tél után – Sokkal ráérősebben köszöntött be az idei tavasz, mint máskor.
Bizony Zsögödfürdőn és Zsögöd környékén helyenként még az egy métert is
meghaladta a hó vastagsága. S mit le nem rendezett az a cudar hideg és szél…
Röviden, volt és van is amit olvadjon a hó fel a Kakukk hegyig és a
Hargitáig. Reméljük megússzuk árvíz nélkül.
Megint a zsögödfürdei szálloda – Úristen hogy néz ki!
Nehogy valaki odatántorogjon, még véletlenül se, mert az életével játszik.
Miközben a tulajdonosok nem tudnak dűlőre jutni, hogy is mint a
helyzet vele, az épület egy szép tavaszi napon magától megduvad (megsuvad).
Nem mondom távolról egész buba látványt nyújt majd.
Eldugult a zsögödfürdei sziklaborvíz
lefolyója – A
nemrég rendbe szedett sziklaborvízhez sokan kijárnak borvizet meríteni.
Hozzák a sok flakonyt (műanyag palackot). Ahogy érik úgy töltik.
Többségük ügyes honpolgárként vigyáznak a rendre, s a tisztasága, de
mindenhol akad egy vékonyka réteg, akinek az agyába sehogy sem lehet
bepréselni, hogy tisztán tartsa a csorgó környékét. A flakonyokon lévő
címkéket lazán a lefolyóba szottyantva (kézből kiengedett
szabadeséssel), mind ki jól végezte dolgát tekerik haza. Ezért egy
hatalmas bazin (medence) alakult ki, s elég nehéz megközelíteni a
csorgót egy kis üdítő nedűt venni belőle. A lefolyó
megtakarítása hamarosan meglesz, de jó lenne egy tábla is, akinek nem
egyértelmű, hogy mocskolódni nem szabad.
Első zsögödkörnyéki virágok – Nincs sok belőlük,
de annál szebbek!!! Hát errefelé nincs a vadonban hóvirág, esetleg
bételepítve a zsögödi, s a szeredai házak előtt, de az árokszéli sárga
pipe virág az van. Ami tényleg gyönyörű látványt nyújt az a kékberek és
a farkasboroszlán. Hírözönköske
|
Későn érkező tavasz
Frissesség, ami bennünk él. Fotó: Szerkesztő
bácsika
Sokan felgerbuncásodtak (mérgesek lettek),
hogy a nyavalyába nem érkezik mán (már) az a tavasz. Nem es csuda
amióta béütött (eljött) ez a demokrácia az se jő rendesen, csak
egyfelé kókol (bolondozik). De barátocskáim, hogy legyen világos
előttünk a fejtegetés, immán nem baj ha késett, üsse kő, annál
jobban tudunk heherészve ( itt - boldogan kacagva) örvendezni nekije. Tavaszváróka
|
|
|
|
|
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XI – Nagy István
1873. március 28-án született Csíkmindszenten módos székely család
sarjaként. Apja gazdálkodó ember, székely határőrezredben szolgálhatott,
részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharcban. Anyja Sándor Mária, szintén
gazdálkodócsaládból került ki, írástudatlan, de annál bölcsebb az élet
dolgaiban. Gyermekkora hasonszőrű, mint a falubeli pajtásainak. Ugyanúgy
részt vesz a földműves munkában, mint korabeli falutársai. Szerette a
pásztorkodást. Későn érő típus, csendes, magába forduló fiú volt. A
későbbi feljegyzéseiből kiderül, hogy ez az életmód-, az otthoni
környezet, a csíki népi kultúra élete végéig ihletője marad munkájának. Még
néhány évtized távlatából is szívesen emlékszik vissza a hajdani „gondtalan”
gyerekkorra. A kétkezi munkához és az állatok szeretetéhez életében megjelent
egy teljesen más csoda, a rajzolás.
Az elemit minden bizonnyal szülőfalujában végezte minekutána
1885-ben 12 éves korában a csíkszeredai gazdasági felső népiskola diákja
lesz, amelyet 1888-ban fejez be. Nem akart tovább tanulni, de szülei szigora végett
1888. szeptemberében a kolozsvári tanítóképző diákja lesz, ebben az
esztendőben hal meg az apja. Az otthoni birtokot felosztják az arra
illetékes személyek között, így a család anyagi helyzete sokkal szerényebb lesz.
1892-ben végzi el a tanítóképzőt, ahol rajztanára Sárosi István bíztatja
művészi képességeinek fejlesztésére. 1892 és 1894 között a Kalócsa
melletti Homokmégyen néptanító munkát végez. Ebben az időszakban számos
szénrajzot készít, amelyre Kelety Gusztáv is felfigyel. Úgy tervezte onnan
hazatér szülőfalujába de, Kelety biztatására beiratkozik a budapesti Mintarajziskola
rajztanári szakára. 1898-ban sikeresen elvégzi azt. Ezt követően egy
esztendőt Münchenben tölt a Képzőművészeti Akadémián, Herterich
mester tanítványa lesz. 1899-ben Franciaországba utazik és a párizsi
Julian-akadémián képezi tovább magát. 1902-től több mint nyolc hónapi
tanulmányútra megy Olaszországba. Tanulóévei alatt a csíki magánjavak
alapítványától kapja a támogatást. 1902 után sok helyen megfordul. Félévre,
Makóra költözik majd hazatér Csíkországba és otthonában dolgozik tovább.
Csíkból kijár Gyergyóba. Lenyűgözi a Békási szoros szépsége. Huzamosabb
időt töltve az útépítés helyszínén festi meg azokat a munkákat,
amelyekből jelentős anyag kerül be a csíkszeredai, a
gyergyószentmiklósi és a sepsiszentgyörgyi kiállításokba. Alkotókedve nem
csillapodva tovább dolgozik. Ihletszerzés gyanánt bejárja az alcsíki
falvakat, ebben az időben sokat tartózkodott Zsögödön, de meglátogatja Háromszék
településeit is. 1911-ben kis időre Berlinbe utazik, onnan pedig
Münchenben. Ugyanebben az esztendőben Fiuméba (Trieszt) utazik képeladás
céljából. 1914 fordulópont az életében. A székelyudvarhelyi Szabó Antaléknál
való vendégeskedés után Marosvásárhelyre megy. Alkotásai e városban, Tordán
és Budapesten már a nagyközönség előtt is szerepelnek. Az első
világháború valamelyest keresztülhúzza további munkásságának folytatását.
Galíciában és Olaszországban teljesít katonai szolgálatot. Itt igyekszik tehetségét
tovább gyakorolni (kamatoztatni), katonaportrékat rajzol-fest. A 122-ik
székely gyalogezred hadifestőjeként munkálkodik. A világháborút
követően több időt tölt Brassóban, Fogarason (ahol munkáiból
kiállítás nyílik), de alkotóvágyának helyszínéül újra Csíkot választja. 1919-ben
több hónapra Kolozsváron tartózkodik, majd Budapestre költözik. 1920-tól
Szentesen megismerkedik Koszta Józseffel. Együtt dolgoznak egy ideig. A
következő állomás Kecskemét. 1923-ban megjön a várva várt siker és
elismerés. Lyka Károly és Kosztolányi Dezső lelkesedéssel írnak
munkáiról, Surányi Miklós pedig életrajzi regényt ír róla. 1925-ben újból
hazatér Erdélybe. A kolozsvári Náthán Mór házában dolgozik tovább. Itthon
pedig, Lucian Blaga román költő elismerően ír munkáiról. 1926 és
1928 között Brassóban és Kolozsvárott állítanak ki műveiből. 1926
szintén nagy esemény számára, feleségül veszi Instadt Máriát, akitől István
fia születik. 1929-ben, Bukarestben tartozódik, ott is kiállítást szervez.
Bukarest után a hajdani Jugoszláviai Sajkásszentivánra (ma Szerbia -
Vajdaság) költözik családjával. 1933-ban véglegesen letelepedik az alföldi
kisvároskába, Bajába. Ott az erdélyi táj szépségét nem feledve
emlékezetből festi meg azokat. 1937. február 13-án hal meg a bajai
korházban. Sajnos szülőházát 1973-ban lebontották, helyét egy
kőoszlopra vésett szöveg őrzi – „Ezen a helyen állt Nagy István
festőművész szülőháza”, amelyet a festő bronzplakettes
porréja található.
Képei nagy része komor hangulatú, egyéni realista művek. A
parasztvilág életéből meríti a témái nagy részét. Festészete egy
idő után konstruktív jegyeket is visel magán. Több kortárs művészre
hatást gyakorolt egyéni jellegű stílusával.
Információ: Lóránth László – Sümegi György: Nagy István. Pallas-Akadémia
Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008. Murándi Jenő: Nagy István. Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1984; Sümegi György: Nagy István
festőművész alakja a művészetekben, Székelyföld kulturális
folyóirat 2012 – október. Borbé Levente
|
Húsvéti szigetláng
A húsvéti készülődés teljesen
feltölt, ami a közeledő ünnepben teljesedik ki, mint egy parázsból
felcsapó szigetláng. Érdemes úgy tevékenykedni, hogy annak minden egyes
percében jól érezzük magunkat.
KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁN a Szerkesztő bácsi és becses
Családja
Húsvéti „zsongó” csendélet. Fotó: Kovács Zsuzsa
Fenyőszegbéli húsvéti rege
Kireggeledett. Vékonyan sütött a napocska. A megmetszet ágak
kiskupacaitól teli kertben kis manócskák dobálóztak. A
beszűrődő napfény végig táncikáva meg-megpihent a
háztetőn. A gazda kiérkezvén gyerekeivel a kertbe, kissé megriasztotta a
kis manókat, akik szempillantás alatt felszívódtak. A manókat felcserélő
gyerekek a már előkészített tűzhelyre hordták a rőzsét.
Hamarosan lángra lobbant az ágkupac, s körtáncot jártak körülötte a gyerekek
és Cirmi a kiscica, aki rögvest odasunyizott melegedni. A tűz pedig
egyre magasabbra lobbant, s a múlt ágai a szikralángok között átlibbentek az
öröklétbe. Eközben a sarjadó fűben előbújó nyuszika alapos
figyelemmel igyekezett leutánozni a fészket rakó madárkákat. Csak ö másként készített
fészket. A különbség abban rejlett, hogy a fák alatti mohafészek közepében
piros tojást „lopott” be kis tojáscukorkákkal és az ő csoki képmásával
együtt. Ez alatt a két szülő gyertyát gyújtott az örökké tartónak látszó
lángokból, majd később abból ropogott egy idő után a kályha tüze is.
A háziak a forrásból merített vízből oltották szomjukat, s munka után
frissen megmosakodva ültek asztalhoz. Aztán a gyerekek ebéd utáni fészekkeresése
elhozta a nap ígéretboldogságát. Bölö
Húsvéti tisztulás – Fotó: Az Újság
főnöke
|
|
Takonypolc Bendegúz csöndes gyógyulása
Bendegúz mindig is taknyos kölyök volt, nemcsak a felnőttek
által ágáló eszmefuttatás szerint, hanem úgy tiszta üresen, sőt
hétköznapok alatt is. Ünnepnapokon pedig, még taknyosabb. Vajon miért? Azért
mert az anyukája a sok mondástól a kiöltött nyelvét földön hurcolva nem adva
fel mondogatta – „aranyos kis Bendegúzkácskám”, húzz papucsot. De Bendegúz
annál gazemberebb volt, még csakazért is járkált fel-alá tiszta (inkább
mocskos) lábbal a parkettán. Mondok mást! Biztos egy cseppet berezeltetek…
Nem is csoda, hiszen ebből a Bendegúzból az is kitelt, hogy csóré
lábason kimerészkedett a lépcsőházba, ahol bosszúból eljárta a kállai
kettőst, apuka anyuka, és még öt véletlenül akkor arra járó, vagy pont
ajtót nyitó szomszéd szeme láttára. A két szülő kis szeme fényét alig
tudták visszacibálni a lakásba. Bendegúz már akkora volt, hogy értette a
gyerek jogait. Ezáltal sakkba állítva szüleit förmedt rájuk, hogy bepereli
őket fogságban tartásért. Kedves szülei megértően viszonyultak
hozzá, de tovább sem adták fel, hogy árnyaltan burkolt meggyőző
érvekkel harcoljanak egyetlen kis taknyos mezítlábas hétpróbás magzatuk
egészségéért. Ezért kimért alázattal kínálták fel a szimpla, illatos,
rajzfilmhősökkel telipingált papír zsebkendő köteget, még rongyzsepit
is. Ő pedig vérbosszúból kézháttal jó messzire elhajította. A
zsebkendők úgy repkedtek, mint a tavasszal megélemedő legyek.
Gonoszságát továbbfejlesztve ruhájába törölte taknyát, aztán az abroszba is,
vagy éppen az anyukája kárneváli szoknyájába, sőt az apukája által
nemrégiben vásárolt babókás (babos) konyhakötényébe! Ennél
ijesztőbb mi kéne?
Az ijesztően borzasztó cselekménysorozatnak egy furcsa
történet vetett végett. Bendegúz bevonulva a szobájába (természetesen
mezítlábason) bévágva az ajtóját, ami még nagyjából tartotta magát, maga
mögött hagyva a tévé előtt ülő, sorozatot bámuló szülőket, új
tervet szőtt. Gondolta megleckézteti Tavasz hölgyet, s összerondítja
taknyával a fákat, füvet-virágokat s kész! S már elkezdett magába röhögni,
mikor hirtelen a semmiből ott termett Tavasz hölgy. Hajában
gyönyörű friss zöldlevél díszítésű koszorúval, és álomszép
virágmintás leheletvékony hosszú földön húzott szoknyájával (adott magára
rendesen). Egyenesen Bendegúz szemébe nézett. Bendegúzt a beszarás
kerülgette, de erőt vett magán, s gondolta elintézi a „hitványságát”,
beletörli ruhájába az egyre veresedő orrát. Igen ám, de próbálkozása
teljesen hiábavaló volt, hiszen a Tavasz hölgy teljes mértékben úgy ott volt,
mintha ott se lett volna. Másképpen mondom néktek: megfoghatatlan vala.
Bendegúz próbálkozása végett a levegőbe kapkodva tehetetlenségi
állapotba kerülve megcsúszott és orrával felszántotta a parkettot.
Torkaszakadtából ordítva a földről feltápászkodva nekirontott Tavasz
hölgynek, de sajnos helyette a falnak ment neki. A zajt szülei nem nagyon
hallották, hiszen pont Luszeszitácska sorozat utolső részét bámulták
nagy izgalommal. Bendegúz még tíz próbálkozás után feladta, rőkölve (ordítva-bőgve)
leült az ágya szélére. A tavaszhölgy kezében virágcsokorral közelített az
egyre kékülő-zöldülő fenevadócka gyerek felé. A félelemtől
megránkódva sirdogált, de mégis elvette a virágcsokrot. Ahogy ez megtörténe, abban
a szent pillanatban a Tavaszhölgy eltűne. Bendegúz meg felhúzta egyik
papucsát, s a virágcsokrot vázába téve magába roskadva elmélkedett. A
szüleitől zsebkendőt kért, és egy idő után már nem is
taknyolt. Hiába csodálkoztak rajta, hiába faggatták szülei, barátai és
üzletfelei, mert rajta és Tavasz hölgyön kívül senki sem tudta meg hogy mi
történt. Fotó: Én
 B.L.
|
Önt kétszínkedő vagy egyenes jellem?
Teljesen megvilágosodik ön előtt a
kérdés, ha nekiáll és megcsinálja az alábbi nagyon keménykedő tesztet!
– Kétszinkedő és valódi értékeléssel egybekötve
–
1. Az ön által nemcsak érdekből
szervezett születésnapon a meghívott társaság kedvére dorbézol. Egyik szobába
ez folyik, a másikba meg az, a bor is folyik, s malacul földre morzsálva
csemcsegik bé a szendvicseket, Hogyan viszonyul hozzájuk?
a. Mivel részben érdekből hívta össze a társaságot, nem bánja azt
se, ha falhoz vágnak néhány poharat, sőt elől jár a példával.
b. Úgy érzi muszáj eltűrje a jövőbeni karrierje végett.
Végig vigyorog, mint egy birsalma, s várja másikokéknál a rendezvényt, hogy ott
aztán kimutathassa becsületesen a foga fehérjét
c. Jön, hogy kettőt megnyuvasszon és még vagy kettőbe belérúgjon,
de türelmesen magyarázza, hogy jó ha épen marad a lakás.
d. Kiveti mindazokat, akik a karrierépítésébe egy fikarcnyit se
számítanak.
2. Munkahelyen egy befolyásos és egy nem
befolyásos munkatárs összehergelődik. Ön milyen szerepet vállal az
eseményben?
a. A nem befolyásosat durván lemocskolja, a másikat meg vigasztalja.
b. A nem befolyásosat vigasztalja, és a másiknak elmondja, jaj de
hülye ez a konfliktust keverő szarházi.
c. Mind a kettőt vigasztalja külön-külön.
d. Nem érdekli az esemény, fél, hogy nehogy rontson a helyzetén.
3. Amelyik társaságba jár, jó néhány embert ki
nem állhat. Mmit tesz, ha önt megsértik?
a. Vigyorog, mert még hasznát veheti azoknak az embereknek.
b. Visszaválaszol butácskán, és elismeri, hogy nekik van igazuk. Majd
ha felülkerekedik béolvas nekik.
c. Próbál óvatosan rátérni a témára, hogy önt érzékenyen érintette.
d. Bízik magában, s ott helyben lehordja az egész bandát.
4. Barátai valamit észrevéve megmagyarázhatatlan
cselekedetein kihagyják egy ön által nagyon fontos, szinte égető
buliból. Mit tenne?
a. Igyekezne népszerüsködni, hátha mégis meghívják
b. Megértő lenne még annak ellenére is, hogy teljesen
felőrölte idegeit a döntésük.
c. Kedvesen próbálná magát meghívatni.
d. Nem szarozik, a társaságra kígyót-békát hányva balra el…
5. Háta mögött rosszindulatúan összesúgnak az
emberek. Önnek természetesen nem tetszik. Mihez folyamodik?
a. Utánuk nyomoz, mindenkivel kedves maradna, de aztán jól
megbosszulná, egyenként csúfosan elintézné őket.
b. Előttük kedveskedne, de igyekezne megtudni, hogy kitől
származik a pletyka, s csak azt az egyet csinálná ki.
c. Nem volna kedves, mindenkivel éreztetné haragos állapotát.
d. Nem kerülgeti a forró kását, úgy odamond neki, hogy ott helyben a
guta majdnem megüti őket.
ÉRTÉKELÉS
Minden a-1, b-2, c-3 és d-4 pontot ér.
Minél több a pontszáma annál jobban sikerül kétszínkednie.
5-15 között. – Ön verhetetlen a kétszínkedésben. Még sajátmagát is át tudja verni,
úgyhogy észre sem veszi. Elnézést kedvesem! Nem arról van szó, hogy a
teszt összeállítója eszén is túl akar járni?! Ez bizony mocsok dolog! Főleg
akkor esélyesebb erre, ha pontszámai egyre kevesebbek…
16-30 között. – Ön igyekszik megtalálni az arany középutat.
Persze ravaszsága is fennáll, minél közelebb van a 16 ponthoz. Azért nem
mind lavírozzon, mert hamar elsodorja az ár, s még rosszabb, mintha kétszínű
volna, vagy eppeg becsületes, mert mindkét fél csúfosan megvuduzza (megkínozza).
31-50 pont között. – Ön sokat nem kertel, az ember szemébe mondja,
hogy egyen meg a makka. Azért vegyen vissza hisztijéből, mert másnak
sincsenek kötelekből az idegei! Ki tudja ön a legnagyobb
kétszinkedő mert a teszt alapján annyi szittyás magatartás bejelölt,
hogy az szinte nem igaz. Szálljon egy cseppet magába, főleg, ha a
maximum pontszám felé közelit, jó-e! T Esztike
|
|
Májusi kiruccanós izés napok
Ha május, akkor majális. Tekerjed ki a szabadba! Van kaja pia
nő, és persze pasas is, és még szem szájnak ingere. Zsögöd környékére
úgy kigyűl a popor (a nép), hogy alig lehet látni füvet, amibe az
ember kínjába beléharapna a látványtól. Madárfütty és a bogárzümmögés helyett
a csoportok megtépázott rügyező és zöldelő fák alatti zaja dívik. S
kiduvasztott a szemed előtt megnyílik a csömizés (itt - kajálás) világa.
Mindenhol sül a flekken, folyik a flakonyos (műanyagpalackos) és
a dobozos sör, meg a bor, pálinka. Vagyes zajlik a heppedezős (pihenőben
való elnyújtózkodás) élet megtoldva standard vidám játékokkal, és
útszélén sorakozó kocsikkal. A vidám élet nem áll le, és az előírt
normák szerint vigyorog egymásra a sok ismerős. Ezt idővel kellett
muszájítani, érdekek kötődésével. Nem is beszélve a rengeteg
készülődésről, ami az összepakolási hiszti rohamban mutatkozik meg.
Ajánlás – aki természetbe akar
lenni, majális után tegye. Bölö
Aranyló kis szépségek – Fotó: Borbé
család egyik oszlopos tagja
|
R E K L Á M
NAGYANYÓ SZUPER NECCE !!!
Semmi sem lehet jobb Nagyanyó szuper
neccénél! Nem elég hogy babos mintájú, hanem kemény anyagból van, s még nagy
es és piros-zűd es! Zinger varrógéppel hozta essze göcsörteges ujjaival
dolgozva (kemény eres – nem kérnék tőle egy pofot fajta). Nem es
kell mongyam bármi beléfér. Tehetsz belé pityókát, káposztát, vagy éppen a
kedvenc ruzsodot, vagy egy borkány (befőttes üveg) lecsót, dugi
pálinkát, fogpiszkálót, ajtófélfát, mert Nagyanyó necce minden körülmények
között állja a sarat!
S még mindig nem tértem ki a lényegre!!! Akármit pakolsz belé, verheti
eső, cibálhatja szél, még az úthenger is áthaladhat rajta, mert a necc
az minden körülmények között épen marad!
Hát kell ennél több és jobb, ennél szenzációsabb találmány!!!
Megkérdeztük az utca emberét, meg egy miniszterelnököt, sőt egy herceget
is, mindenki kétségbeejtően szinte sokkot kapva rögtön, de most mindjárt
rendelt belőle vagy hatot, hanem többet.
Azért itt régen rossz lenne, ha befejezném az előnyeit…
Első osztályú takarónak, ha netán télidőbe nem fűtenek bé
rendesen! Nem is szólva a nyári sátorról!!! Isteni ideiglenes
sötétítőnek, abrosznak, asztalterítőnek egyaránt. Ha netán meglikad
(lyukad) lehet szoknyát, nadrágot, blúzot, bugyit s akármit megbaggatni
(varrni), esetleg kapcát facsarni belőle.
Rengeteg előny közül helyszűke végett csak néhányat
tudtunk felsorolni. Biztoson maguk es szörnyen fájlalják ezt!
Na, még érdemes két szavat vakkantani arról, hogy ezt a ritka
szuper neccet béteheti akárhová, a táskájába, a párnája alá, a szőnyeg
alá es csak eppeg meg ne botoljon, a tűzbe es ha mán nem kell, vagy akár
felvetheti a csillárra es. Mindenhol jó helyt lesz! Ez biztoson állíthatom.
Rohanjon most a Pocsolyafalvi Gübé (göbe) utca hatba! Nagyanyó
tárt karokkal várja, s ezt a fáintos (szépecske) borzalmasan szuper jó
árut, ha mégse venné meg egy fejsze segítségével reatukmálja!!!
Höbörcsegi Reklámügyeskedőcske
|
|
Gyimes szó eredete
Gyimest, még Patakországnak is szoktak nevezni, mert az egész
szorost apró kis patakok szelik át, amit a Tatros folyó gyűjt össze. A
patakok mentén húzódnak a hosszú utcák, amelyek közül néhányuk, akár egy
falunak is megfelel. A XVII. századból származó település nevét a gím
(Ghemes) szóból eredeztetik, melynek jelentése szarvas.
Ez a bévezető azétt es kellett met a Duna tevébe két gyimesi
iparos eléges jó kedvükbe a levének megnyilatkozták magukot, hogy a Gyimes szó
eredete román, met amikor a szekerekkel mentek az emberek, s a ló eléges
rakoncátlankodott pont ezen a mán magyarázott helyen, az egyik gazda
felordított lovának, hogy „Gyí Misu!”. Gyimisu = Gyimesu = Gyimes… Há nem
mondom, ha jól meggondoljuk akár így es megeshetett, vaj mégse? Belégondolkodóka
|
ZSÖGÖDI SZÓKANYAR –zsögödbe es használt szavak és
magyarázatuk
RŐKÖL – Csuda bonyolult ágas-bogas szó ez,
s még a zsögödi szakszótárból es kifelejtettem… De nem kell túlságosan
izgulni, mert előbb-útóbb azt is felfogom frissíteni! Most kanyarodjunk
ki e manapság csak ritkán használt, de elégé fűszerezett komplex, azaz
összetett szavacska megfejtéséhez.
Az egyik példa a rőkölés magyarázatára az, amikor valaki,
mondjuk egy iparos, hangosan szinte ordítva bőg. Ez a változat
hihető, de nem szívbemarkoló, másként szólva: nyers. Ebbe a kategóriába
esik azaz illető is, aki torokhangon fél sikoltva, nyekeregve,
levegőt közbe véve, egyszerre beszél és áztatja az egereket. Ha mégis nem
éppen bandzsa elemmel bővíti stílusát, akkor ez az érdekes szörtyögéses
vacsogássá (sírva nyafogás – nyűgös kényeskedés) degradálódhat,
de ebbe már van színt. Ha pedig művésziesen működik az alany, akkor
az ordítás után egy cseppet a potenciométert leeresztve hörögve brünnyögés
követheti (halkan sírdogáló). Ez már szép! Természetesen ezt csak azért
teszi, hogy egy cseppnyi szünet után újabb lélegzetvétel után bravúros
erővel kifejtett rőkölés kövesse. A profi technika az, mikor az
ipse néhány szünetet bevetve, félig krákogva valamelyest a könnyeivel és a
taknyával összevegyülve néha testével beleremegve szenvedősen bőg.
Tehát mint kivették a sorokból
kedveseim, rőkölni nem is olyan egyszerű. Zs. Nyelhű
|
|
Székely gyerek a korházban
Szegény gyereket béfektették vakbéllel a
korházba. Tudta ő es, hogy azétt történt, met egyre jobban kezdett látni
a vakbele. Ha vaknak született, akkor vaksiskodnia (ne lásson) kellett vóna a
sötétbe… A rakoncátlan vakbél nem úgy tett, világot akart látni. Ki es
vették onnét a helyéről ne mind kételenkedjen (fészkelődve
ügyetlenkedjen) tovább. A gyerek ágyhoz kötött lett. Na nem úgy lebogozva,
hanem egy-két napig nem tudott, felállni, s még utána se nagyon. Ezétt
béhozták az edényeket, amibe kisebb-nagyobb dógát végejzhette. Ő azon nyomban
felkiáltott: „Fazékba nem akarok szarni!!!” Heába nem akart, méges muszáj
vót. Azt persze egy cseppet se tudták megértetni véle, hogy az biza (bizony)
nem fazék. Nem vót mit tenni nekije, a jelen gonoszt felmérve,
belétörődve rottyantott egyet az edénbe. Gondolta magában, ha tűk
(ti) eztet így csomagoljátok, akkor semmi vész. Osztán teltek a napok, s a gyerekecske
|
talpra állt, mind (mint) egy szittya ifjonc. Már
elmaradtak kacsák, bilik satöbbi, csak az étrenddel akadt egy csepp baj. Annyi
eleséget adtak neki, amit otthon lemorzsáltak testvéreivel a fődre, s
azt es vékonyan, vagyes semmi étel nem vót benne. Itt az ételt egy
sarkalatnyi házikenyérre, szalonnára, kolbászra, sült csürkére, s melléje olajos
káposztára, s egy jó fej hagymára értette. Nem nagyon fogta fel miétt es
kínojzák ezzel a hogyesmongyam valamikkel, mikor az ő desanyja
(édesanyja) es megmondta, hogyha beteg, akkor gyúrni kell az étket béfelé,
met akkor kerül az egészség a megfelelő helyré. Egyszer csak béállít
látógatóba a fél rokonság, hozott es nekije minden finomságot az elébb
említettekből es. Volt zabálás olyan, hogy csak na, de biza egy-két óra
múlva a szeme kiguvadt a fájdalomtól. Meg es szidták a nővérkék, meg az
orvosa es. Pedig őszerinte nem es vót hibás. Egy szó, mint száz, amikor
felerősödött bajából elhagyta a furcsa korházat, s újból úgy ehetett,
ihatott és végejzhette a dógát, ahogy eppeg kedve szottyant. Székely Hírszagolócska
|
|
|
|
|
|