FENYŐSZEGI CSEREKJÉK  Nyár 2012 – 19 szám.

A Zsögödi Szó méltó utódja

 

 

Nyári pihenő üdvrivalgás

 

 

Koranyári gyümölcsöző barátságcsokor Fotó: Kovács Zsuzsa

 

   A havasok hajnali leheletében mosakszó (mosakodó) fenyvesek leküldik a völgybe a reggeli frissességet, amelytől megtisztul az ébredés. A délelőtti enyhén lenge hűvösséget észrevétlenül felcseréli az egyre jobban kitisztuló fénysugárban öltözött forróság. A völgyet körülölelő dombok és hegyek oldalában incselkedő gyümölcsök felkínálják ízüket az arrajáróknak. Az üdvrivalgásba forduló természet ekkor már valamelyest elcsendesedik a rekkenő hőségben. Nemcsak a madárcsicsergést elhallgattató záporok csitítják a szomjúságot, hanem a borvizek üdítő ereje feledésbe tudja meríteni azt. Az éjszakai hulló csillagok augusztusa pedig a pihenés igaz ízét telíti fel az emberben.

 

Kellemes pihenést és jó kirándulásokat kíván a szerkesztő úr Fenyőszegből!

 

Remegett a föld Nyirő József körül

 

   Nyirő Józsefről életembe ennyit nem hallottam, mint az utóbbi néhány nap alatt, pedig olvastam tőle rendesen. Májusban, amiről bizonyosan Kamcsatkában is értesültek, haza szerették volna szállítani szülőfalujába a hamvait. Hogy miért? Mert ez volt székely írónk kérése. Na ekörül lett aztán akkora világrengető esemény, hogy sokak számára alig hallott erdélyi írónk egy csapásra ismertté vált. Vették is a könyveit, mint a cukrot… A temetése, a székely apostolként emlegetett írónak pünkösdnapjára vala téve. Ez még jobban erősítette népszerűségét a Kárpát-medencei és az egész világ magyarsága körében. De hogy semmi sem menjen simán a román kormány beleköpött a levesbe. Komoly ellenőrzéseket végeztetett a magyar-román határnál. Cikkek jelentek meg a hazai román lapokban Nyírő háborús bűnösségéről. Volt hepaj úgy durr belé vékaszámba. Az emberek ösztönösen felvesztek erre. Mi a nyavalyát akarnak? Csak az író havait temetik újra vagy mi! Hazai részről talán kampányfogás volt a helyhatósági választások előtt. Magyar részről inkább olyan becsületkérdés, de ki tudja mindenhol és mindenben sunyin betelepszik a politika. Az már szinte mindegy kik és miért akarták így. Egy biztos, írónknak imigyen a népszerűsége meghatványozódott. Mondjuk ehhez hozzásegített a budapesti jelképes ravatal is. Tehát, végül is nincs semmi baj. Sőt! Aki még nem olvasott Nyirő Józsefet, akkor böngéssze el az Úz Bencét, az igazán jó ízes székely történet.

* * *

Röviden Nyirő Józsefről – 1889. július 28-án látta meg a napvilágot Székelyzsomboron. Apja Nyirő Mihály a helyi katolikus iskola igazgatója volt. Édesanyja Incze Amália. Összesen négyen voltak testvérek. Tíz éves korában veszti el édesapját. A középiskolát Székelyudvarhelzen végzi, ezután a gyulafehérvári papneveldébe kerül, majd a bécsi Pázmáneumban tanul teológiát és filozófiát. 1912-ben, Nagyszebenben szentelik római katolikus pappá. Ezt követően hittant tanított Nagyszebenben, Besztercén. Később Kide községben (Kolozs megye) plébános. 1919-es impériumváltás után kilépett az egyházi rendből és megnősül. Felesége az alsórákosi Bedő Ilona lesz. Hogy eltudja tartani családját Kibéden malmot bérel.  A kolozsvári Keleti Újságnál megjelennek első írásai. Az 1920-as Zord idő novellapályázatát megnyeri. Nyirő írói pályája beindul. 1945-ben, mint az akkori magyar kormány tagja, Németországba menekül. 1950-től Madrid közelébe telepszik le, és ott is hal meg.                Borbé Levente

 

ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK

 

   Természetvédelmi-tájékozódási verseny Csihányosban A csihányosi tájékozódási verseny már június 5-én megvolt. Sok felcsíki iskolás csapat benevezett a csíkszeredaiakkal együtt. Két és félórás kutakodás után a csapatok verseny közben megismerhették a természetvédelmi övezet védett növény- és állatvilágát. A versenyben a Nagy Imre Általános Iskola Bibicek nevű csapata lett az első.

 

   Nagy Imre életmű-kiállítás A múzeumok éjszakája keretén belül a zsögödi Nagy Imre galériában a festő életmű-kiállítása lesz megtekinthető.

 

   Ezer Székely Leány találkozó Július hetedikén esik meg a csíksomlyói nyeregben rendezett Ezer Székely Leány napja program. Ha szép székely leányokot akar látni az ember, akkor ott a helye! A rendezvény menetéről az alábbi linken lehet tájékozódni: http://salvator.ro/ezer-szekely-leany-napja-2012-program/

 

   Nyári tánctábor Szeredában A Szakszervezetek Művelődési Házában az ifjúság számára július 30. és augusztus 8. között  tartalmas mélyreszántó tánctábort szervez a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa és az Euphoria Tánciskola. Aki billegni vagy egy cseppet megrázni akarja magát, irajtkozzon ca fel!

 

   Városnapok Zsögöd mellett Ebbe az évbe a csíkszeredai városnapok augusztus 2-5. között zajlanak. Lesz Pityókafesztivál, fúvószenekar, kézműves vásár, könyvbemutatók, kiállítások, szabadtéri koncertek, tűzijáték, sok sör, bor, pálinka, miccs (kicsi húsrúd keverékecske grillen sütve) és flekken stb. Gyertek a városnapokra, mert ereszd el hajad hangulat lesz!                                       Hírözönöcske

 

Kis hír a nagy helyhatósági választásról

 

  Lejárt a nagy megválasztások időszaka. Ki rokonra, ki ismerős, ki jó barátra, ki pedig meggyőződésből, vagy eppeg félelemből szavazott, arra, akit végül is kiválasztott. Az idősek zöme rendje-módja szerint a tulipánra szavazott (RMDSZ), de ők legalább elmentek szavazni. A nagykorúsított tinik egy része, főleg azok, akik először járulhattak az urnák elé, egy próbát megér alapon elmentek szavazni. Sajnos 30 év alatti szavazók tábora megritkult. Az országos 50% feletti szavazás, ha így megy tovább csökkenni fog. Hogy kire lehet szavazni? Ez nagyon nehéz kérdés. Maradjunk abban, hogy a szavazók eldöntik…

     Mifelénk Hargita és Kovászna (Háromszék) megyékben a magyar pártok diadalmaskodtak (Többségben az RMDSZ). Viszont a magyar pártok közötti összeférhetetlenség végett Erdély szerte elúszott néhány polgármesteri szék. Ezek közül a Szatmárnémetit, a Marosvásárhelyit emelném ki. Országosan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nyerte meg a szavazók bizalmának 5,60 %, míg az Erdélyi Magyar Néppárt 0,52 % és a Magyar Polgári Párt szintén 0,52 % tudhatott megáénak. Statisztikából ez eppeg nyakig elég.  Szavazólika


 

 

SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XI – Zsögödi Nagy Imre

 

    1893. július 25. született Csíkzsögödön a csíki (neo)realista festészet ismert alakja. Kisgyerekként a környék bűvöltében élt, beteg állatokat próbált gyógyítgatni titokban. Ahogy nőtt egyre többet bónyászódott (elmerengve ráérősen barangol) a természet lágy ölén. Hat esztendős korában fogott belé úgy igazából a rajzba. Későbbiekben Szűz Mária képeket festett a szomszédoknak. Boldog volt, amikor bérámázva saját műveit a falu házainak falán. Osztálytársai helyett egy-egy palacsinta fejébe elkészíti művészeti órára a rajzaikat. A gimnáziumot és a tanítóképzőt Gyergyószentmiklóson és Csíksomlyón járta ki. 1915-ben tanítói oklevelet szerez. Az első világháborúban zászlósként teljesít katonai szolgálatot. A háború borzalmai végett idegösszeroppanást kap. A Tátrába küldik, ott piheni ki baját, és ismerkedik meg Szőnyi István úrral, akinek a képei első perctől lenyűgözték őt. Egy ideig katonáskodott Lengyelországban is.Ezt követően a Budapestre kerül. Állást kap a vöröskeresztnél és fest képzőművész barátaival, az említett Szőnyi Istvánnal, valamint Aba Novák Vilmossal és Varga Nándorral együtt. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Olgyai Viktor tanítványaként sajátította el rajz- és festőtechnikáját. 1920-ban ösztöndíjat kap a kecskeméti művésztelepre. Sok nélkülözés végett úgy dönt, hogy hazamegy. A magyar fővárosból 1924-ben tér haza szülőfalujába, Zsögödbe.  1920-1930 között képeiből kiállítás szervez Brassóban, Szebenben, Koloszvárott és Budapesten.  A brassói kiállítás képeiből beszedett pénzből 1927-ben megjárja magát Bécsben, Olaszországban, Németországban, Párizsban és Londonban. 1928-ba a firenzei tavaszi kiállításon munkáival nagy sikert aratott. 1929-ben nyílik meg az első Bukaresti kiállítása. Ezt követően úgy az országban, mint nemzetközi szinten több kiállítását nyitják meg. A kiállítások alatt több neves emberrel ismerkedik meg. Így alakult ki barátsága Tamási Áronnal, Nyírő Józseffel, Benedek Elekkel, Kuncz Aladárral, Szentimrei Jenővel és másokkal. 1930-ban a Barabás Miklós Céh alapító tagjaként további kiállításokat szervez az országban. 1937-ben meghívják a londoni koronázási ünnepségre. Domokos Pál Péterrel, Nagy Istvánnal sokat kirándul. A kirándulás során sok kép született, amelyekből kiállítást hozott össze. 1939-ben kapja meg a Zich Mihály grafikai díjat, míg 1942-ben a Kolozsvári Művészeti Hetek nagydíjával tüntetik ki. Mindezek ellenére 1949-ig inkább saját falujába és a környéken tevékenykedik (rajzol és fest). A zsögödi és a székely táj igazi tudója 1949-től Kolozsvárott válassza otthonául, ahol egy esztendeig a Magyar Művészeti intézet tanára. De a „háttérbe ”Zsögöd mindig is megmaradt számára, mint kis hazája tündérkertje, ahol a nyári napok nagy részét töltötte, és felfrissült erővel folytathatta másutt is tevékenységet. 1957-ben elnyeri a Román Népköztársaság Érdemes Mestere címet. A szép egyszerű csíki parasztházát 1963-ban megtoldotta egy műteremmel. Ugyanebben az esztendőben gazdagodik a Munka Érdemrend I. fokozata kitüntetéssel. 1968-ban megint egy díjat adományoznak neki. A Kulturális Érdemrend I. fokozatának kitüntetésében részesül. 1969-be a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének tiszteletbeli tagságát kapja meg. 1971-ben a Román Kommunista Párt 50. évfordulója érmével ajándékozzák meg. 1972-ben, pedig a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója érmét adják neki. 1973-ban átadják az Augusztus 23. (19947-1990 közötti Románia nemzeti ünnepének napja) Érdemrend I. fokozata kitüntetést. 1973-ban szülőháza mellé a saját kertjében felépítik a 80 születésnapja tiszteletére a galériát. Halála után ez a galéria válik Nagy Imre festőművész állandó kiállítóhelyévé. 1974-ben a csíkszeredai Mikó-vár adott otthont képeinek. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában műveiből kiállítást rendeztek. 1993-ban, születésének századik évfordulójára nagyszabású kiállítást rendeztek Csíkszeredában. 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség posztumusz díját is.

  Általában napi hat órát dolgozott. A nyolcvanadik életévét elrúgva sem lankadt alkotókedve. Arról álmodozott, hogyha őt a Fennvaló megsegítené azzal, hogy legalább még hét esztendővel meghosszabbítaná életét, akkor kiteljesedne festészetében a színvilág, amire rég vágyott. Állandó témájának mindvégig megmaradt a székely ember, a székely nép titokzatos világa. Az életében való természetrajongása képein is megmutatkozik. Szinte minden kortársát lerajzolta.

   1976. augusztus huszonkettedikén hunyt el Csíkszeredában. Hamvait a műtermének külső falában rejtették el. Szülőháza és a műterem a Csíki Székely Múzeum része. Szülőházában személyes holmijai láthatóak. Érdekességként szolgálnak a szalmakalapjai és az két utolsó ceruzarajz önarcképei, valamint az állványon maradt utolsó félbemaradt képe, amelyet kívánsága szerint ott hagyták rajta.

   Alkotásainak nagy részét a Csíki Székely Múzeum őrzi (ide tartozok a Zsögödi galéria is). Jelentős számban vannak képei székelyföldi, erdélyi és magyarországi múzeumokban, továbbá a képek egy része magángyűjteményekben találhatóak.

    

   Információ: Balás Gábor: A székelyek nyomában. Panoráma Kiadó, Budapest, 1984; Nagy Imre: Följegyzések. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979; Nagy Imre: „Az úgy volt, hogy – hallák-e?”Följegyzések, utószó – Szabó András főmuzeológus. Csíkszereda Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2012.                                                                                                  Borbé Levente        

 

Nyári séta őseink földjén

 

Csíkrákosi – Göröcsfalvi templom. Fotó: Én

 

    A séta igazán meghitt és gyönyörű lehet minálunk itt Csíkban, ha többek között a kíváncsiskodó eleregel (lassú és komótos séta) a csíkrákosi római katolikus templomhoz, amelyet a történelem viharában többször kibővítettek és átépítettek. É páratlan épület nagyon régi időkre tekint vissza. A késő gótikus stílusjegyekkel bíró Isten háza építését az Árpádkori időkre származtatják vissza. Na, de nem erről érdemes fecsegni, hiszen eme dolgokat millió-egyszer papírra vetették és még filmet is készítettek róla. Talán mindezekhez annyi a hozzáfűznivaló, hogy a templom barokk jegyeket is visel magán és egy rövid ideig Mária kegyhely volt.

   A templomnak, ami lenyűgöző látvány nyújt, az a harminc (30) méteres tornya. Három oldalból minden emeleten egy-egy lőrés látható. A gyakori török-tatár stb. betörések kikényszeríttet harcra kész emlékét őrzi, mint a templom körüli erőd is, és amelynek sajátos jellege az erdélyi vártemplomokra jellemző. Persze a lőrések sem maradtak csicsázatlan, akár a félköríves ablakok. Vörös szegéllyel és helyenként leveles liliommal díszítették. A torony eredetiségét nemcsak ezekben a díszítőelemekben találjuk meg, hanem a déli- nyugati-, és északi falakon pingált csillagászatban használt állatövi jegyekben is. Egyszeri ránézésre egy ismeretlen, elfeledett titkos világ tárul az érdeklődő szeme elé. Eme jelenség teljesen felborzolja az ember képzeletvilágát. A csillagképnek megfelelő ábrák, állat-, ember-, és csillagok formáit mutatják be. A felrajzolt mű egyik ékessége a honfoglalás kori süveget viselő emberi alak, aki kezében tartja a Világot irányító pásztorbotot. A térdén pedig a Napot, a Holdat és a csillagokat tartó Ég ura látható. Ezek a jegyek, ha nem is teljes egészében, de eltérnek a keresztényi világ felfogásától. Mai keresztényi megnevezéssel élve, pogány kori természetkultusz termékenységi jegyei vehetők ki. A rajzok egyes részeinek elemei kapcsolatot mutatnak a hajdani magyar ősvallás világával. Egyes kutatók szerint a rajzok a táltossá válás útját, a táltos magasságos egekbe való jutását meséli el. A kutatások alapján a csíkrákosi templom és környéke több mint 800. esztendeje kultikus hely lehetett.   Szittya Érdeklődős

 

 

Pityóka Peti pityóka földje

 

   Történt egyszer, höhhööö, valamikor a múlt évezred végén, mikor Székelyföldi Pityóka Peti sudár fiatalként visszakapta ősei földjét. Gondolt egyet s kettő lett belőle! A földjén pityókát fog ültetni. Az eszébe azé az es megfordula, hogy ebből ha nem lesz földesúri mágnás, de avval viszont teljesen tisztába volt, lesz mit aprítani a tejbe. Hagyott egy kis kaszálót es magának, legyen széna, amit bévegyenek a testbe az állatok. Vagyes úgy tódta-fódta gondolatait, hogy minden rendbe legyen. Neki es fogott nagy lendülettel, szittyaszékely több száz esztendős pityókamagokot szedett elé a környékről. Szerencsére a faluba vótak ehhez hézaértő emberek, de asszonyok es.  Álmodta es tovébb a bódog szépecske jövőt. Jönnek majd venni az ő pityókáját, mint a cukrot! Annyian fognak érte sorba állani, mint amennyien annak idején hézánk béjöttek az oroszok. S akkó feltűrte az inge szárát, felkötte a gagyaszárát s nekiveselkedett. Még munkásokot es fogott bé a faluból. Legalább azoknak es jutott egy csepp foglakozás. Eleinte menegettek es, de osztán lemaradoztak met nem füllött a foguk, amennyi pénzt kaptak érte. Ezétt kellett híjja (hívja) Moldvából a napszámosokot. Azokkal es jól mene egy darabig, de egy idő után többet akartak. Ahogy telt múlt az idő, s egymást váltogatta az esztendő, egyre kevesebb pityókát vettek tőle az emberek, s ejsze mán megse érte hogy annyit kínlódjék véle. Divat lett a török, egyiptomi, s mittudomén milyen pityókát. Adták a városszéli vót virágos rétekre felhúzott kietlen bádogfedeles istállóhoz hasonlító csúf épületekbe. S a divat növelte azt es, hogy az emberek egymás kezéből kiráncigálják eszket (ezeket) a pityókának nevezett izéket. Nem baj, ha megfőve se íze se bűze nem vót (ízetlen volt), s úgy szét ment mint a mencsikás mosztika (szétmálladt), a vevők otthon hézatettek (hozzátettek) egy csepp ételízesítőt, s ejsze (valószínű) pityókapirének es elcsúszott forma. Ilyesformálag bizony Pityóka Peti lelkesedése es összezsugorodott, mint az egyik évi pityóka termése, amikor a nagy melegtől a kicsi pityókája között aprók es vótak, de azétt továbbra es makacsul ragaszkodott a magáéhoz. 

   Alig néhány esztendeje, hogy honnét-honnét nem, lehet az egyik bokorból ugrott elé vagy mi, de béköszöntött a válság. Pityóka Peti ezt úgy gondolta, hogy a bőrlenyúzás időszaka vette kezdetét. Na, annyi jövedelme se maradt meg mind eddig. Nem tudta mitévő legyen. Imigyen hát Pityóka Peti, pityóka földje mellett egy székely köményessel a kezében pityókásan nezett ki a fejéből, kezdte sejtegetni, hogy amit csinál, azt túl becsületesen teszi, s az is eszébe ötlött, hogy Székelyfőd mégse a világ közepe. Azétt Pityóka Peti még így se jutott csődbe met gyengébecskén es, de méges vót igény rea! Akadtak ilyen mániákusok, akik egy cseppet áron alul es, de csak megvevék a pityókáit… Eldöntötte, hogy eppeg parlagon nem hagyja a fődjét, s béülteti valamivel. Azomba az hézaállása a dologhoz teljesen megváltozott, mikor felesége az egyik szép napon egy kettévágott pityókába keresztet vélt felfedezni. Az isteni jel arra sarkallotta ötet (őt), hogy ne adja fel, s nem es adta fel! Ha kimész a mezőre, valahol ott van ő es, keményen dolgozik, a hátán az ing sose szárad meg.        Pityókásné

Isteni sugallat pityókába vésve  Fotó: Pityókaszerető Fenyőszegbéli

 

Hogyan költözzék egy könyvtár?

 

 

 

   1989-es esztendei fordulat nemzetközi szinten is változásokat hoztak az addigi szocialista könyvtárak életében. Nagyon óvatosan jöttek ez időben erre a célra félretett helyileg kiutalt összegek, de cserében ömlesztve ömlöttek a segélycsomagok mindenféle könyvekkel nyugatról kelet felé. Bizony, ha válogatva is, de azokból sikerült könyvtárat építeni. Emellett néhanapján sikerült egy-két könyvcsomagot megvásárolni, na. Az se semmi. Jobb mint hanyatág (hanyatt) leesni a hiúból… Az 1990 esztendő utáni rendszer szuper új sajátosságává vált a könyvek satöbbi fontos könyvtári multimédiás dolgok mellett a folytonos, ha kell, ha nem költözködés. Nem is tudom, létezik-e olyan könyvtár Erdélyben, amelyik nem költözik, költözött, s még esetleg költözni fog. Nahát, így van a mű (mi) ragyogó Megyei Könyvtárunkkal is. Eleget költözött, de szakadatlanul tovább költözik. A kitartó olvasóközönség már teljesen elszédülhetett a sok új helyszínkeresésben. Ebben az esetben nekik ildomosabb lenne felfogadni egy magánnyomozót erre a célra, hiszen senki sem olvassa el manapság a plakáttengerben meglapuló hírözön közül pont a könyvtárköltöztetést, de még az újságokból is alig. A világháló valamelyest rásegít, vagyis még ad némi esélyt az ilyenre, de az is édeskevés hozza.

 

   Most inkább térjünk ki a lényegre. Hogyan is költözzék egy könyvtár? Hát hogyhogy hogy! Veszik a cuccot, s iszkiri az új helyre! Hát így! Azé ne kergüljünk meg egyből szittyásan, mikor mindezt másképp is lehet tenni, például amerikaiasan. Lehetne légies, könnyed kis továbbképzőt tartani a költöztetésről. Mondjuk legyen egy kiló tantárgy. Ilyenek mint: A költöztetésről általában, Épületen belül való ki és beköltözés praktikája, A könyvtárhoz tartózó kellékek egybeni megőrzése, Költöztetők lelki felkészültsége, A költözők rutinfeladatai stb. Véleményem szerint isteni volna bevezetni eme tanfolyamot, hiszen ha jól megfigyeljük a helyzetet, akkor rögtön rávilágíthatunk arra tényre, hogy egy ilyesféle továbbképzőből sok ember megtudna élni, vagy legalábbis havi szűköcskére szabott fizetését tudná pótolni. Ezt az egyáltalán nem elvetendő ötletet maguk a könyvtárosok is támogatnák, s egyáltalán nem véletlenül. Mindenhová kell a szakmai profizmus. Ezzel a témacsokorral ellennének egy ideig. Hát fent említett tantárgyakból elsősorban az igen hasznos és mélyre szántó lenne a lelki felkészülés. Mivel az ember könyökén jön ki a folytonos amerikanizmus, isteni volna a székelyes magyarizmussal ötvözni a tananyag egyes részeit. Imigyen nyerne egy sajátos új arculatot a továbbképző, amelynek anyagát nem kellene szájba rágni. Érthető és praktikus mivoltát úgy szívnák magukba az emberek, mint a fenyvesek közötti ózondús levegőt. Beszéljünk csak az első órákról. A költözésre felkészülő könyvtárosok köményes vagy szilvapálinka mellett ismernék meg, azaz tárnák fel, a keménymunka alatti dolgozó arcukat! Vagyis rendje-módja szerint megbeszélnék a munka menetét. Más szóval hogyan pakolják össze és hurcolják el a kijelölt helyiségbe a teli dobozokat. Egy cseppet se elhanyagolható a szikrázó erősségű lütyü (folyadék), mert miután kontyuk alá vették a nedűt az egy szempillantás alatt kivetkőztetné az embert, s nem maradna rajtuk csak a csóré őszinteség. Ez azért előnyös, mert kiderülne ki a toleráns, ki a lavírozó, ki a dühös stb., s akkor már a tanfolyamvezető is tudna lépni. Például egyeztetni az esetleges félreértéseket, és néhol szétválasztani, ha kell segítséggel is, a kezdetleges bunyót. Ügyelni kell a lütyü adagolására, hiszen az őszinteségi roham után mindenki felveszi az illemálarcát, s akkor már megint nehéz a valós irányítási faktor. A nedűnek van még egy kényes oldala is. Ha nem éber a tanfolyamvezető, akkor bizony a berúgás átfordulhat durván albánszamaras földkaparóssá. Nem beszélve arról a veszélyről, amikor az illető nemcsak mondókáját tálalná ki kollégái elé. Ha megteremtődik az összhang, azután már leányálom a további felkészülés. Mindenki tudja, hogy mennyit bír el pakolásból meg a cipelésből. Egyben kiderül az is, hogy kinek van hátfájása, ki allergiás (tüsszentéskor elég veszélyes, mert repül a nagydoboz, és ki tudja hol áll meg), ki reumás, vagy éppenséggel kinek van tyúkszem a ballábujjain. Munkavédelem szempontjából az sem mindegy, hogy jobb vagy balkézzel emelünk fel egy jól megvetett tíz kilós dobozt, mer ugyebár az ember lehet jobbos, vagy esetleg balos. Hagyományőrzés szempontjából ildomos lenne a terűt szekéren cipelni, ez beleillene az Ezer Székely Leány Találkozóba és a városnapoki programba is. Tehát, a könyvtárprogram költözés alatt is virágozna. Lehetne néhány búcsúdalt is összekovácsolni, hogy legyen az úton az ej de erős köményes kortyolgatás mellett amit mecseregni (pityókásan énekelni) egyik épülettől a másikig, természetesen népies munkaruhában, hogy „piros fekete táncot járjon az utca szöglete”! Végül, de nem utolsósorban érdemes egy közlekedj okosan tervet eszkabálni, az éppen átrendezés alatt álló terek és utcák végett. Költözőci


 

 

Mesterséges torlasztó Zsögödnek és Szentléleknek

   Csíkszentszépszékelyszereda keleti részében a múlt évszázad nyolcvanas éveiben már volt egy mesterséges tó, a jó öreg Suta tó. Ezen a jó emberek, de a rosszak is, csónakáztak, halászgattak (mert hal is vala telepítve bele), csóréskodtak, úszkáltak, sütkéreztek, s flekkeneztek satöbbit csináltak a partján. Azért a tó bajtól sem volt mentes. Minden esztendőben valaki alaja merült a benne. Legtöbbször a legénykedési átúszási virtus nem bírt vélük. Ugyanis a tó felszíni kellemes meleg, viszont lefelé haladva egyre dermesztő mínusz felé kacsingató. Úszás közben még az olimpikonokat is letekerte volna a tó mélyére, mivel a szinte jéghideg víz görcsbe foglalta a lábujjakat és az egész lábat, ki tudja még a kapálózó karokat is. Na, folytassam tovább a szappanoperát. Ezt a fáin torlasztavat a kilencvenes évek derekán leeresztették, mivel a fölgátját gyengének tartották. Féltek, hogy időnap előtt megomlik.  Na, így aztán nem történ nagy baj. A halacskák letekeredtek a Zsögöd-Fitód patakán az Oltba, gazdagítva a folyó halállományát. Aztán pár esztendő múltán fűzfaliget nőtt a hajdani tó fenekén (itt megjegyezendő, hogy nem minden fenéken nő ki fűzfa!), érdekes látványt nyújtva a környéknek. Viszont megmaradt az elő-tavacska, ahol a vadkacsák vidáman lubickolnak és békáznak szabadidejükben. A volt tavacska Suta felőli részén hétvégi és nem hétvégi házak sokasága épült be az erdőbe (már amennyi maradt abból is).  A hely és környéke szeméttel lett kidekorálva a városi kirándulók „jóvoltából”. A fűzfák csak nőttek, az elő-tavacskába békák kuruttyolnak. Közben a városvezetés szinte megoldotta a tókérdést, aztán mégsem. Szinte lett feljavított a gát is, mindegy lett  az egész mostanáig, amikor megvilágosodva Csíkszereda és Csíkszentlélek elöljárói jónak látták e tavacska újrafungálását, sőt még egy létrehozását. Persze szentléleki részről kihangsúlyozták, hogy nekik ez a gát nem is annyira fontos, hiszen jól meglennének nélküle is, de kedvesen segítik a zsögödieket, mert igazából őket vitte el az ár az utóbbi esztendőkben. E mán döfi! Lesz tavunk! Nem is egy, hanem kettő! Lehet, ahogy öregszem már nem annyira látja a fejembe préselődött két kis öreg szem ennek megvalósulását, de ki tudja, a reményt sose kell feladni, egy szép nap még a tavacskák partján fogom kémlelni a bubás tájat. Csak ne siessenek véle. Jobb az alapos munka, nehogy úgy járjanak, mint aki rohanás közben saját karrierjét is elkerülte… BL

 

R  E  K  L  Á  M Igéretike nyári  ajánlata

 

MOSOGATÓ TABLETTA UTÁNI LÓTÁS-FUTÁS MINDENT MEGÉR!

 

  Kedveském vásároljon mosogató tablettát! Ne késlekedjen, vegye meg most! De most mindjárt, mert az is lehetséges, hogy kedvezményesen van, de az is lehet hogy nem! De már régen nem ezen van a hangsúly, hanem hogy vásárolhasson csodaszert!!! Ilyenkor tegye félre a rokoni, ismerősi, baráti satöbbi viszonyt, mert csak önt várjuk, hogy megvásárolhassa álmai csodás mosogatószerét, azt a híres tablettát! Kedves vásárló, remélem már a reklámot olvasva kezdett öltözködni, ha már most nincs is indulásra készen! Na jó, egy kis türelem belefér, amíg a fogasról leakasztja kabátját, s uzsgyi neki vesd el magad, hiszen ez a Ma, a pillanat lehetősége! Ki tudja mi lesz holnap… Szetetve (hisztérikusan, kontroll nélkül), de boldogan siessen, és csapódjon rá az árura, mint cukorra a legyek! Ha nem fér oda a kívánt áruhoz, vesse latba ügyeskedését, s harcoljon a saját cuccáért! Akár ököllel, akár könnyékkel, csak éppen legyen az ön otthonában is eme nélkülözhetetlen tablettából.   Használati utasításként azért fémjelzem, hogy nem ön kell befalja, attól legfeljebb a  magánbele fog csillogni-villogni, s nem az edények. S talán olyan lehet ez a mosogató tabletta, ami már főzicskélés közben kimossa az edényt. Rohanjon! Csakis öntől függ az árú az üzletben!

 

Legendák földjére is beköltözött modernizmus

 

 

Szépséges Zsögöd és környéke. Kép és szöveg: Fenyőszegbéli Zsögödi Borbé Levente

 

 

   Ha Zsögöd környékén jár, rögtön elvarázsol a legendák világában burkolódzó ragyogóan szép táj. A csihányosi Hargita Haromvára, a nem messze tőle lévő Kisvár maradványai, az Ördöglik és környéke valamint a borvízforrások most is beszélnek a hajdani titokzatos múltról. Mielőtt könnybe kézbedne az olvasó szeme a meghatódottságtól, váltsunk témát. E bubás vidéket most már eltompítja a lassan romokba heverő zsögödfürdei szálloda, amelyik lassacskán száll ide meg oda. Aztán a maroktelefonos torony is egy csoda a dákvári dombon. Nem beszélve a folyamatosa nyiladozó flakonyokról (műanyagpalackok)… Madártávlatból még lehet ábrándozni, de ha egyre közelebb megyünk a célhoz, rögtön találunk jócskán, mint egyébként mindenhol szép hazákban, szemetet. Milyen szépecske is, mikor egy fürgegyík egy elszakadt műanyag kávéspoháron pihenget, a bokrokból előcsörtető nyuszika lábán pedig egy fehér-rózsaszín csíkos punga (nylonzacskó) lóg. Az is felemelő mikor a vadkacsák, az Olt olajfoltos vízében úszkálnak, s a parti fűzfákon zászlóként lebegnek az elhasznált rongydarabkák és a kidobált papírosok. Hát igen, most már a kosz is hozzátartozik a tájhoz. Minél nagyobb a környezetmozgalom, annál több lesz a szemét, mintha senki sem értené a lényeget. Vajon miért?

 ZSÖGÖDI SZÓKANYAR –zsögödbe es használt szavak és azoknak magyarázatuk

 

 ÁgálTöbbértelmezésű szó, mint a többi es. Azé ezt ejsze (szinte biztos) könnyebben meglehet érteni, mint sok más egyebet.

   Ágál jelentése még műfelénk es vidékenként váltakozik. Mondják azt, hogy ott essze-vissza hadonászva beszél, vagy úgy mond, hogy szinte nyuvad (fullad) meg tőle (szaporán beszél), persze az egész mellé még egy cseppet finomkodik (szépíti a dolgokat).

 

   Lehet azt is mondani rea () hogy szerepel, de nem a műsorba, hanem azé, hogy másoknak jóképüsködjön (műveltet téve dumáljon). Az ilyen embert arra veszi az esze, hogy másnak tetszelegjen. Ez a fajta tetszelgés átcsaphat izgágáskodásba, vagy handabandázásba. Van aki úgy belééli magát a szerepébe, hogy már egy idő után elfelejti miként is viselkedett valójában. Így már tiszta ágálós lesz, kimarad belőle az hogy ki es ő valójában. Ez a típusú ágálás már olyasmi, mintha az illető egy cseppecskét meg lenne hibbanva (elment volna szép esze), de ha jól áll neki, akkor nincs semmi baj. Mert vannak olyan ágálósok, akiknek nem áll jól a széptevés, méges erőltetik. Kínlódnak, mint kecskeszar a deszkán. Ez a mesterkélt kényeskedő és színlelős, néha modoros viselkedés testvére az idegen szóba alkalmazott affektálásnak.  Nem elég dicsekedni s verni a belet oda nemcsak modorosság és levegő, hanem tehetség es kell szoruljon eziránt az emberbe.

    Hát igen, szájaskodni, szónokolni bőcsködözni (okoskodni) mindenki tud de természetellenes széptevéses természetesen viselkedni, vagyes ágálni azt kevesen. Ahhoz is veleszületett tehetség kell.

                              Zs. Nyelhűcske ágálós magyarázata

 

Szerkesztőség e-mail címe borbelevi@yahoo.fr , Honlap: www.borbelevi.tvn.hu , Blog: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=borbelevi&pid.