|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK Nyár 2012 – 19 szám.
A Zsögödi Szó méltó utódja
|
|
Nyári pihenő üdvrivalgás
Koranyári gyümölcsöző barátságcsokor Fotó: Kovács Zsuzsa
A havasok hajnali leheletében mosakszó (mosakodó)
fenyvesek leküldik a völgybe a reggeli frissességet, amelytől megtisztul
az ébredés. A délelőtti enyhén lenge hűvösséget észrevétlenül felcseréli
az egyre jobban kitisztuló fénysugárban öltözött forróság. A völgyet
körülölelő dombok és hegyek oldalában incselkedő gyümölcsök
felkínálják ízüket az arrajáróknak. Az üdvrivalgásba forduló természet ekkor
már valamelyest elcsendesedik a rekkenő hőségben. Nemcsak a
madárcsicsergést elhallgattató záporok csitítják a szomjúságot, hanem a
borvizek üdítő ereje feledésbe tudja meríteni azt. Az éjszakai hulló csillagok
augusztusa pedig a pihenés igaz ízét telíti fel az emberben.
Kellemes pihenést és jó kirándulásokat
kíván a szerkesztő úr Fenyőszegből!
|
Remegett a föld Nyirő József körül
Nyirő Józsefről életembe ennyit nem hallottam, mint az
utóbbi néhány nap alatt, pedig olvastam tőle rendesen. Májusban,
amiről bizonyosan Kamcsatkában is értesültek, haza szerették volna
szállítani szülőfalujába a hamvait. Hogy miért? Mert ez volt székely
írónk kérése. Na ekörül lett aztán akkora világrengető esemény, hogy
sokak számára alig hallott erdélyi írónk egy csapásra ismertté vált. Vették
is a könyveit, mint a cukrot… A temetése, a székely apostolként emlegetett
írónak pünkösdnapjára vala téve. Ez még jobban erősítette
népszerűségét a Kárpát-medencei és az egész világ magyarsága körében. De
hogy semmi sem menjen simán a román kormány beleköpött a levesbe. Komoly
ellenőrzéseket végeztetett a magyar-román határnál. Cikkek jelentek meg
a hazai román lapokban Nyírő háborús bűnösségéről. Volt hepaj
úgy durr belé vékaszámba. Az emberek ösztönösen felvesztek erre. Mi a
nyavalyát akarnak? Csak az író havait temetik újra vagy mi! Hazai
részről talán kampányfogás volt a helyhatósági választások előtt.
Magyar részről inkább olyan becsületkérdés, de ki tudja mindenhol és
mindenben sunyin betelepszik a politika. Az már szinte mindegy kik és miért
akarták így. Egy biztos, írónknak imigyen a népszerűsége
meghatványozódott. Mondjuk ehhez hozzásegített a budapesti jelképes ravatal
is. Tehát, végül is nincs semmi baj. Sőt! Aki még nem olvasott Nyirő
Józsefet, akkor böngéssze el az Úz Bencét, az igazán jó ízes székely
történet.
* * *
Röviden Nyirő
Józsefről
– 1889. július 28-án látta meg a napvilágot Székelyzsomboron. Apja Nyirő
Mihály a helyi katolikus iskola igazgatója volt. Édesanyja Incze Amália.
Összesen négyen voltak testvérek. Tíz éves korában veszti el édesapját. A
középiskolát Székelyudvarhelzen végzi, ezután a gyulafehérvári papneveldébe
kerül, majd a bécsi Pázmáneumban tanul teológiát és filozófiát. 1912-ben,
Nagyszebenben szentelik római katolikus pappá. Ezt követően hittant
tanított Nagyszebenben, Besztercén. Később Kide községben (Kolozs megye)
plébános. 1919-es impériumváltás után kilépett az egyházi rendből és
megnősül. Felesége az alsórákosi Bedő Ilona lesz. Hogy eltudja
tartani családját Kibéden malmot bérel. A kolozsvári Keleti Újságnál
megjelennek első írásai. Az 1920-as Zord idő novellapályázatát
megnyeri. Nyirő írói pályája beindul. 1945-ben, mint az akkori magyar
kormány tagja, Németországba menekül. 1950-től Madrid közelébe telepszik
le, és ott is hal meg.
Borbé Levente
|
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Természetvédelmi-tájékozódási verseny
Csihányosban – A csihányosi tájékozódási verseny már június
5-én megvolt. Sok felcsíki iskolás csapat benevezett a csíkszeredaiakkal
együtt. Két és félórás kutakodás után a csapatok verseny közben
megismerhették a természetvédelmi övezet védett növény- és állatvilágát. A
versenyben a Nagy Imre Általános Iskola Bibicek nevű csapata lett
az első.
Nagy Imre életmű-kiállítás – A múzeumok éjszakája
keretén belül a zsögödi Nagy Imre galériában a festő
életmű-kiállítása lesz megtekinthető.
Ezer Székely Leány találkozó – Július hetedikén esik
meg a csíksomlyói nyeregben rendezett Ezer Székely Leány napja program. Ha
szép székely leányokot akar látni az ember, akkor ott a helye! A rendezvény
menetéről az alábbi linken lehet tájékozódni: http://salvator.ro/ezer-szekely-leany-napja-2012-program/
Nyári
tánctábor Szeredában – A
Szakszervezetek Művelődési Házában az ifjúság számára július 30. és
augusztus 8. között tartalmas mélyreszántó tánctábort szervez a Csík Terület
Ifjúsági Tanácsa és az Euphoria Tánciskola. Aki billegni vagy egy cseppet
megrázni akarja magát, irajtkozzon ca fel!
Városnapok
Zsögöd mellett – Ebbe
az évbe a csíkszeredai városnapok augusztus 2-5. között zajlanak. Lesz
Pityókafesztivál, fúvószenekar, kézműves vásár, könyvbemutatók,
kiállítások, szabadtéri koncertek, tűzijáték, sok sör, bor, pálinka,
miccs (kicsi húsrúd keverékecske grillen sütve) és flekken stb.
Gyertek a városnapokra, mert ereszd el hajad hangulat lesz!
Hírözönöcske
|
Kis hír a nagy helyhatósági választásról
Lejárt
a nagy megválasztások időszaka. Ki rokonra, ki ismerős, ki jó
barátra, ki pedig meggyőződésből, vagy eppeg félelemből
szavazott, arra, akit végül is kiválasztott. Az idősek zöme rendje-módja
szerint a tulipánra szavazott (RMDSZ), de ők legalább elmentek szavazni.
A nagykorúsított tinik egy része, főleg azok, akik először
járulhattak az urnák elé, egy próbát megér alapon elmentek szavazni. Sajnos
30 év alatti szavazók tábora megritkult. Az országos 50% feletti szavazás, ha
így megy tovább csökkenni fog. Hogy kire lehet szavazni? Ez nagyon nehéz
kérdés. Maradjunk abban, hogy a szavazók eldöntik…
Mifelénk Hargita és Kovászna (Háromszék)
megyékben a magyar pártok diadalmaskodtak (Többségben az RMDSZ). Viszont a magyar
pártok közötti összeférhetetlenség végett Erdély szerte elúszott néhány
polgármesteri szék. Ezek közül a Szatmárnémetit, a Marosvásárhelyit emelném
ki. Országosan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
nyerte meg a szavazók bizalmának 5,60 %, míg az Erdélyi Magyar Néppárt 0,52 %
és a Magyar Polgári Párt szintén 0,52 % tudhatott megáénak. Statisztikából ez
eppeg nyakig elég. Szavazólika
|
|
|
|
|
SZÉKELY HÍRESSÉGEK – XI – Zsögödi Nagy Imre
1893. július 25. született Csíkzsögödön a csíki (neo)realista festészet
ismert alakja. Kisgyerekként a környék bűvöltében élt, beteg állatokat
próbált gyógyítgatni titokban. Ahogy nőtt egyre többet bónyászódott (elmerengve
ráérősen barangol) a természet lágy ölén. Hat esztendős korában
fogott belé úgy igazából a rajzba. Későbbiekben Szűz Mária képeket
festett a szomszédoknak. Boldog volt, amikor bérámázva saját műveit a
falu házainak falán. Osztálytársai helyett egy-egy palacsinta fejébe
elkészíti művészeti órára a rajzaikat. A gimnáziumot és a
tanítóképzőt Gyergyószentmiklóson és Csíksomlyón járta ki. 1915-ben
tanítói oklevelet szerez. Az első világháborúban zászlósként teljesít
katonai szolgálatot. A háború borzalmai végett idegösszeroppanást kap. A
Tátrába küldik, ott piheni ki baját, és ismerkedik meg Szőnyi István
úrral, akinek a képei első perctől lenyűgözték őt. Egy
ideig katonáskodott Lengyelországban is.Ezt követően a Budapestre kerül.
Állást kap a vöröskeresztnél és fest képzőművész barátaival, az említett
Szőnyi Istvánnal, valamint Aba Novák Vilmossal és Varga Nándorral
együtt. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Olgyai Viktor
tanítványaként sajátította el rajz- és festőtechnikáját. 1920-ban
ösztöndíjat kap a kecskeméti művésztelepre. Sok nélkülözés végett úgy dönt,
hogy hazamegy. A magyar fővárosból 1924-ben tér haza szülőfalujába,
Zsögödbe. 1920-1930 között képeiből kiállítás szervez Brassóban,
Szebenben, Koloszvárott és Budapesten. A brassói kiállítás képeiből
beszedett pénzből 1927-ben megjárja magát Bécsben, Olaszországban,
Németországban, Párizsban és Londonban. 1928-ba a firenzei tavaszi kiállításon
munkáival nagy sikert aratott. 1929-ben nyílik meg az első Bukaresti
kiállítása. Ezt követően úgy az országban, mint nemzetközi szinten több
kiállítását nyitják meg. A kiállítások alatt több neves emberrel ismerkedik
meg. Így alakult ki barátsága Tamási Áronnal, Nyírő Józseffel, Benedek
Elekkel, Kuncz Aladárral, Szentimrei Jenővel és másokkal. 1930-ban a
Barabás Miklós Céh alapító tagjaként további kiállításokat szervez az
országban. 1937-ben meghívják a londoni koronázási ünnepségre. Domokos Pál
Péterrel, Nagy Istvánnal sokat kirándul. A kirándulás során sok kép
született, amelyekből kiállítást hozott össze. 1939-ben kapja meg a Zich
Mihály grafikai díjat, míg 1942-ben a Kolozsvári Művészeti Hetek
nagydíjával tüntetik ki. Mindezek ellenére 1949-ig inkább saját falujába és a
környéken tevékenykedik (rajzol és fest). A zsögödi és a székely táj igazi
tudója 1949-től Kolozsvárott válassza otthonául, ahol egy esztendeig a
Magyar Művészeti intézet tanára. De a „háttérbe ”Zsögöd mindig is
megmaradt számára, mint kis hazája tündérkertje, ahol a nyári napok nagy
részét töltötte, és felfrissült erővel folytathatta másutt is tevékenységet.
1957-ben elnyeri a Román Népköztársaság Érdemes Mestere címet. A szép
egyszerű csíki parasztházát 1963-ban megtoldotta egy műteremmel.
Ugyanebben az esztendőben gazdagodik a Munka Érdemrend I. fokozata
kitüntetéssel. 1968-ban megint egy díjat adományoznak neki. A Kulturális
Érdemrend I. fokozatának kitüntetésében részesül. 1969-be a Magyar
Képzőművészek Országos Szövetségének tiszteletbeli tagságát kapja
meg. 1971-ben a Román Kommunista Párt 50. évfordulója érmével ajándékozzák
meg. 1972-ben, pedig a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója érmét adják
neki. 1973-ban átadják az Augusztus 23. (19947-1990 közötti Románia nemzeti
ünnepének napja) Érdemrend I. fokozata kitüntetést. 1973-ban szülőháza
mellé a saját kertjében felépítik a 80 születésnapja tiszteletére a galériát.
Halála után ez a galéria válik Nagy Imre festőművész állandó
kiállítóhelyévé. 1974-ben a csíkszeredai Mikó-vár adott otthont képeinek.
1976-ban a Magyar Nemzeti Galériában műveiből kiállítást rendeztek.
1993-ban, születésének századik évfordulójára nagyszabású kiállítást
rendeztek Csíkszeredában. 2005-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség posztumusz
díját is.
Általában napi hat órát dolgozott. A nyolcvanadik életévét elrúgva
sem lankadt alkotókedve. Arról álmodozott, hogyha őt a Fennvaló
megsegítené azzal, hogy legalább még hét esztendővel meghosszabbítaná
életét, akkor kiteljesedne festészetében a színvilág, amire rég vágyott.
Állandó témájának mindvégig megmaradt a székely ember, a székely nép
titokzatos világa. Az életében való természetrajongása képein is megmutatkozik.
Szinte minden kortársát lerajzolta.
1976. augusztus huszonkettedikén hunyt el Csíkszeredában. Hamvait a
műtermének külső falában rejtették el. Szülőháza és a
műterem a Csíki Székely Múzeum része. Szülőházában személyes holmijai
láthatóak. Érdekességként szolgálnak a szalmakalapjai és az két utolsó
ceruzarajz önarcképei, valamint az állványon maradt utolsó félbemaradt képe,
amelyet kívánsága szerint ott hagyták rajta.
Alkotásainak nagy részét a Csíki Székely Múzeum őrzi (ide
tartozok a Zsögödi galéria is). Jelentős számban vannak képei
székelyföldi, erdélyi és magyarországi múzeumokban, továbbá a képek egy része
magángyűjteményekben találhatóak.
Információ: Balás Gábor: A székelyek nyomában. Panoráma
Kiadó, Budapest, 1984; Nagy Imre: Följegyzések. Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1979; Nagy Imre: „Az úgy volt, hogy – hallák-e?”Följegyzések,
utószó – Szabó András főmuzeológus. Csíkszereda Kiadóhivatal,
Csíkszereda, 2012. Borbé Levente
|
Nyári séta őseink földjén
Csíkrákosi – Göröcsfalvi templom. Fotó: Én
A séta igazán meghitt és gyönyörű
lehet minálunk itt Csíkban, ha többek között a kíváncsiskodó eleregel (lassú
és komótos séta) a csíkrákosi római katolikus templomhoz, amelyet a
történelem viharában többször kibővítettek és átépítettek. É páratlan
épület nagyon régi időkre tekint vissza. A késő gótikus
stílusjegyekkel bíró Isten háza építését az Árpádkori időkre
származtatják vissza. Na, de nem erről érdemes fecsegni, hiszen eme
dolgokat millió-egyszer papírra vetették és még filmet is készítettek róla. Talán
mindezekhez annyi a hozzáfűznivaló, hogy a templom barokk jegyeket is
visel magán és egy rövid ideig Mária kegyhely volt.
A templomnak, ami lenyűgöző látvány nyújt, az
a harminc (30) méteres tornya. Három oldalból minden emeleten egy-egy
lőrés látható. A gyakori török-tatár stb. betörések kikényszeríttet harcra
kész emlékét őrzi, mint a templom körüli erőd is, és amelynek
sajátos jellege az erdélyi vártemplomokra jellemző. Persze a
lőrések sem maradtak csicsázatlan, akár a félköríves ablakok. Vörös
szegéllyel és helyenként leveles liliommal díszítették. A torony eredetiségét
nemcsak ezekben a díszítőelemekben találjuk meg, hanem a déli- nyugati-,
és északi falakon pingált csillagászatban használt állatövi jegyekben is.
Egyszeri ránézésre egy ismeretlen, elfeledett titkos világ tárul az érdeklődő
szeme elé. Eme jelenség teljesen felborzolja az ember képzeletvilágát. A
csillagképnek megfelelő ábrák, állat-, ember-, és csillagok formáit
mutatják be. A felrajzolt mű egyik ékessége a honfoglalás kori süveget
viselő emberi alak, aki kezében tartja a Világot irányító pásztorbotot.
A térdén pedig a Napot, a Holdat és a csillagokat tartó Ég ura látható.
Ezek a jegyek, ha nem is teljes egészében, de eltérnek a keresztényi világ
felfogásától. Mai keresztényi megnevezéssel élve, pogány kori
természetkultusz termékenységi jegyei vehetők ki. A rajzok egyes
részeinek elemei kapcsolatot mutatnak a hajdani magyar ősvallás
világával. Egyes kutatók szerint a rajzok a táltossá válás útját, a táltos
magasságos egekbe való jutását meséli el. A kutatások alapján a csíkrákosi
templom és környéke több mint 800. esztendeje kultikus hely lehetett. Szittya Érdeklődős
|
|
Pityóka Peti pityóka földje
Történt egyszer, höhhööö, valamikor a múlt évezred végén, mikor
Székelyföldi Pityóka Peti sudár fiatalként visszakapta ősei földjét.
Gondolt egyet s kettő lett belőle! A földjén pityókát fog ültetni.
Az eszébe azé az es megfordula, hogy ebből ha nem lesz földesúri mágnás,
de avval viszont teljesen tisztába volt, lesz mit aprítani a tejbe. Hagyott
egy kis kaszálót es magának, legyen széna, amit bévegyenek a testbe az
állatok. Vagyes úgy tódta-fódta gondolatait, hogy minden rendbe legyen. Neki
es fogott nagy lendülettel, szittyaszékely több száz esztendős
pityókamagokot szedett elé a környékről. Szerencsére a faluba vótak
ehhez hézaértő emberek, de asszonyok es. Álmodta es tovébb a bódog
szépecske jövőt. Jönnek majd venni az ő pityókáját, mint a cukrot!
Annyian fognak érte sorba állani, mint amennyien annak idején hézánk béjöttek
az oroszok. S akkó feltűrte az inge szárát, felkötte a gagyaszárát s nekiveselkedett.
Még munkásokot es fogott bé a faluból. Legalább azoknak es jutott egy csepp
foglakozás. Eleinte menegettek es, de osztán lemaradoztak met nem füllött a
foguk, amennyi pénzt kaptak érte. Ezétt kellett híjja (hívja)
Moldvából a napszámosokot. Azokkal es jól mene egy darabig, de egy idő
után többet akartak. Ahogy telt múlt az idő, s egymást váltogatta az
esztendő, egyre kevesebb pityókát vettek tőle az emberek, s ejsze
mán megse érte hogy annyit kínlódjék véle. Divat lett a török, egyiptomi, s
mittudomén milyen pityókát. Adták a városszéli vót virágos rétekre felhúzott
kietlen bádogfedeles istállóhoz hasonlító csúf épületekbe. S a divat növelte
azt es, hogy az emberek egymás kezéből kiráncigálják eszket (ezeket)
a pityókának nevezett izéket. Nem baj, ha megfőve se íze se bűze
nem vót (ízetlen volt), s úgy szét ment mint a mencsikás mosztika (szétmálladt),
a vevők otthon hézatettek (hozzátettek) egy csepp
ételízesítőt, s ejsze (valószínű) pityókapirének es
elcsúszott forma. Ilyesformálag bizony Pityóka Peti lelkesedése es
összezsugorodott, mint az egyik évi pityóka termése, amikor a nagy
melegtől a kicsi pityókája között aprók es vótak, de azétt továbbra es
makacsul ragaszkodott a magáéhoz.
Alig néhány esztendeje, hogy honnét-honnét nem, lehet az egyik
bokorból ugrott elé vagy mi, de béköszöntött a válság. Pityóka Peti ezt úgy
gondolta, hogy a bőrlenyúzás időszaka vette kezdetét. Na, annyi
jövedelme se maradt meg mind eddig. Nem tudta mitévő legyen. Imigyen hát
Pityóka Peti, pityóka földje mellett egy székely köményessel a kezében
pityókásan nezett ki a fejéből, kezdte sejtegetni, hogy amit csinál, azt
túl becsületesen teszi, s az is eszébe ötlött, hogy Székelyfőd mégse a
világ közepe. Azétt Pityóka Peti még így se jutott csődbe met gyengébecskén
es, de méges vót igény rea! Akadtak ilyen mániákusok, akik egy cseppet áron
alul es, de csak megvevék a pityókáit… Eldöntötte, hogy eppeg parlagon nem
hagyja a fődjét, s béülteti valamivel. Azomba az hézaállása a dologhoz teljesen
megváltozott, mikor felesége az egyik szép napon egy kettévágott pityókába keresztet
vélt felfedezni. Az isteni jel arra sarkallotta ötet (őt), hogy
ne adja fel, s nem es adta fel! Ha kimész a mezőre, valahol ott van
ő es, keményen dolgozik, a hátán az ing sose szárad meg. Pityókásné
Isteni sugallat pityókába vésve Fotó:
Pityókaszerető Fenyőszegbéli
|
Hogyan költözzék egy könyvtár?
1989-es esztendei
fordulat nemzetközi szinten is változásokat hoztak az addigi szocialista
könyvtárak életében. Nagyon óvatosan jöttek ez időben erre a célra
félretett helyileg kiutalt összegek, de cserében ömlesztve ömlöttek a
segélycsomagok mindenféle könyvekkel nyugatról kelet felé. Bizony, ha
válogatva is, de azokból sikerült könyvtárat építeni. Emellett néhanapján
sikerült egy-két könyvcsomagot megvásárolni, na. Az se semmi. Jobb mint
hanyatág (hanyatt) leesni a hiúból… Az 1990 esztendő utáni rendszer
szuper új sajátosságává vált a könyvek satöbbi fontos könyvtári multimédiás
dolgok mellett a folytonos, ha kell, ha nem költözködés. Nem is tudom,
létezik-e olyan könyvtár Erdélyben, amelyik nem költözik, költözött, s még
esetleg költözni fog. Nahát, így van a mű (mi) ragyogó Megyei
Könyvtárunkkal is. Eleget költözött, de szakadatlanul tovább költözik. A
kitartó olvasóközönség már teljesen elszédülhetett a sok új
helyszínkeresésben. Ebben az esetben nekik ildomosabb lenne felfogadni egy
magánnyomozót erre a célra, hiszen senki sem olvassa el manapság a
plakáttengerben meglapuló hírözön közül pont a könyvtárköltöztetést, de még
az újságokból is alig. A világháló valamelyest rásegít, vagyis még ad némi
esélyt az ilyenre, de az is édeskevés hozza.
Most inkább térjünk ki a lényegre. Hogyan is
költözzék egy könyvtár? Hát hogyhogy hogy! Veszik a cuccot, s iszkiri az új
helyre! Hát így! Azé ne kergüljünk meg egyből szittyásan, mikor mindezt
másképp is lehet tenni, például amerikaiasan. Lehetne légies, könnyed kis
továbbképzőt tartani a költöztetésről. Mondjuk legyen egy kiló
tantárgy. Ilyenek mint: A költöztetésről általában, Épületen
belül való ki és beköltözés praktikája, A könyvtárhoz tartózó kellékek
egybeni megőrzése, Költöztetők lelki felkészültsége, A
költözők rutinfeladatai stb. Véleményem szerint isteni volna
bevezetni eme tanfolyamot, hiszen ha jól megfigyeljük a helyzetet, akkor
rögtön rávilágíthatunk arra tényre, hogy egy ilyesféle
továbbképzőből sok ember megtudna élni, vagy legalábbis havi
szűköcskére szabott fizetését tudná pótolni. Ezt az egyáltalán nem
elvetendő ötletet maguk a könyvtárosok is támogatnák, s egyáltalán nem
véletlenül. Mindenhová kell a szakmai profizmus. Ezzel a témacsokorral
ellennének egy ideig. Hát fent említett tantárgyakból elsősorban az igen
hasznos és mélyre szántó lenne a lelki felkészülés. Mivel az ember könyökén
jön ki a folytonos amerikanizmus, isteni volna a székelyes magyarizmussal
ötvözni a tananyag egyes részeit. Imigyen nyerne egy sajátos új arculatot a
továbbképző, amelynek anyagát nem kellene szájba rágni. Érthető és
praktikus mivoltát úgy szívnák magukba az emberek, mint a fenyvesek közötti
ózondús levegőt. Beszéljünk csak az első órákról. A költözésre
felkészülő könyvtárosok köményes vagy szilvapálinka mellett ismernék
meg, azaz tárnák fel, a keménymunka alatti dolgozó arcukat! Vagyis
rendje-módja szerint megbeszélnék a munka menetét. Más szóval hogyan pakolják
össze és hurcolják el a kijelölt helyiségbe a teli dobozokat. Egy cseppet se
elhanyagolható a szikrázó erősségű lütyü (folyadék), mert
miután kontyuk alá vették a nedűt az egy szempillantás alatt
kivetkőztetné az embert, s nem maradna rajtuk csak a csóré
őszinteség. Ez azért előnyös, mert kiderülne ki a toleráns, ki a
lavírozó, ki a dühös stb., s akkor már a tanfolyamvezető is tudna lépni.
Például egyeztetni az esetleges félreértéseket, és néhol szétválasztani, ha kell
segítséggel is, a kezdetleges bunyót. Ügyelni kell a lütyü adagolására,
hiszen az őszinteségi roham után mindenki felveszi az illemálarcát, s
akkor már megint nehéz a valós irányítási faktor. A nedűnek van még egy
kényes oldala is. Ha nem éber a tanfolyamvezető, akkor bizony a berúgás
átfordulhat durván albánszamaras földkaparóssá. Nem beszélve arról a
veszélyről, amikor az illető nemcsak mondókáját tálalná ki kollégái
elé. Ha megteremtődik az összhang, azután már leányálom a további
felkészülés. Mindenki tudja, hogy mennyit bír el pakolásból meg a
cipelésből. Egyben kiderül az is, hogy kinek van hátfájása, ki allergiás
(tüsszentéskor elég veszélyes, mert repül a nagydoboz, és ki tudja hol áll
meg), ki reumás, vagy éppenséggel kinek van tyúkszem a ballábujjain.
Munkavédelem szempontjából az sem mindegy, hogy jobb vagy balkézzel emelünk
fel egy jól megvetett tíz kilós dobozt, mer ugyebár az ember lehet jobbos,
vagy esetleg balos. Hagyományőrzés szempontjából ildomos lenne a
terűt szekéren cipelni, ez beleillene az Ezer Székely Leány Találkozóba
és a városnapoki programba is. Tehát, a könyvtárprogram költözés alatt is
virágozna. Lehetne néhány búcsúdalt is összekovácsolni, hogy legyen az úton
az ej de erős köményes kortyolgatás mellett amit mecseregni (pityókásan
énekelni) egyik épülettől a másikig, természetesen népies
munkaruhában, hogy „piros fekete táncot járjon az utca szöglete”! Végül, de
nem utolsósorban érdemes egy közlekedj okosan tervet eszkabálni, az éppen
átrendezés alatt álló terek és utcák végett. Költözőci
|
|
Mesterséges torlasztó Zsögödnek és
Szentléleknek
Csíkszentszépszékelyszereda keleti részében a múlt évszázad
nyolcvanas éveiben már volt egy mesterséges tó, a jó öreg Suta tó. Ezen a jó
emberek, de a rosszak is, csónakáztak, halászgattak (mert hal is vala
telepítve bele), csóréskodtak, úszkáltak, sütkéreztek, s flekkeneztek
satöbbit csináltak a partján. Azért a tó bajtól sem volt mentes. Minden
esztendőben valaki alaja merült a benne. Legtöbbször a legénykedési
átúszási virtus nem bírt vélük. Ugyanis a tó felszíni kellemes meleg, viszont
lefelé haladva egyre dermesztő mínusz felé kacsingató. Úszás közben még
az olimpikonokat is letekerte volna a tó mélyére, mivel a szinte jéghideg víz
görcsbe foglalta a lábujjakat és az egész lábat, ki tudja még a kapálózó
karokat is. Na, folytassam tovább a szappanoperát. Ezt a fáin torlasztavat a
kilencvenes évek derekán leeresztették, mivel a fölgátját gyengének
tartották. Féltek, hogy időnap előtt megomlik. Na, így aztán nem
történ nagy baj. A halacskák letekeredtek a Zsögöd-Fitód patakán az Oltba,
gazdagítva a folyó halállományát. Aztán pár esztendő múltán fűzfaliget
nőtt a hajdani tó fenekén (itt megjegyezendő, hogy nem minden
fenéken nő ki fűzfa!), érdekes látványt nyújtva a környéknek.
Viszont megmaradt az elő-tavacska, ahol a vadkacsák vidáman lubickolnak
és békáznak szabadidejükben. A volt tavacska Suta felőli részén hétvégi
és nem hétvégi házak sokasága épült be az erdőbe (már amennyi maradt
abból is). A hely és környéke szeméttel lett kidekorálva a városi kirándulók
„jóvoltából”. A fűzfák csak nőttek, az elő-tavacskába békák
kuruttyolnak. Közben a városvezetés szinte megoldotta a tókérdést, aztán
mégsem. Szinte lett feljavított a gát is, mindegy lett az egész mostanáig,
amikor megvilágosodva Csíkszereda és Csíkszentlélek elöljárói jónak látták e
tavacska újrafungálását, sőt még egy létrehozását. Persze szentléleki
részről kihangsúlyozták, hogy nekik ez a gát nem is annyira fontos,
hiszen jól meglennének nélküle is, de kedvesen segítik a zsögödieket, mert
igazából őket vitte el az ár az utóbbi esztendőkben. E mán döfi! Lesz
tavunk! Nem is egy, hanem kettő! Lehet, ahogy öregszem már nem annyira
látja a fejembe préselődött két kis öreg szem ennek megvalósulását, de
ki tudja, a reményt sose kell feladni, egy szép nap még a tavacskák partján fogom
kémlelni a bubás tájat. Csak ne siessenek véle. Jobb az alapos munka, nehogy
úgy járjanak, mint aki rohanás közben saját karrierjét is elkerülte… BL
|
R E K L Á M – Igéretike nyári ajánlata
MOSOGATÓ TABLETTA UTÁNI LÓTÁS-FUTÁS MINDENT MEGÉR!
Kedveském vásároljon mosogató tablettát! Ne késlekedjen, vegye meg
most! De most mindjárt, mert az is lehetséges, hogy kedvezményesen van, de az
is lehet hogy nem! De már régen nem ezen van a hangsúly, hanem hogy vásárolhasson
csodaszert!!! Ilyenkor tegye félre a rokoni, ismerősi, baráti satöbbi
viszonyt, mert csak önt várjuk, hogy megvásárolhassa álmai csodás
mosogatószerét, azt a híres tablettát! Kedves vásárló, remélem már a reklámot
olvasva kezdett öltözködni, ha már most nincs is indulásra készen! Na jó, egy
kis türelem belefér, amíg a fogasról leakasztja kabátját, s uzsgyi neki vesd
el magad, hiszen ez a Ma, a pillanat lehetősége! Ki tudja mi lesz
holnap… Szetetve (hisztérikusan, kontroll nélkül), de boldogan siessen,
és csapódjon rá az árura, mint cukorra a legyek! Ha nem fér oda a kívánt áruhoz,
vesse latba ügyeskedését, s harcoljon a saját cuccáért! Akár ököllel, akár
könnyékkel, csak éppen legyen az ön otthonában is eme nélkülözhetetlen
tablettából. Használati utasításként azért fémjelzem, hogy nem ön kell
befalja, attól legfeljebb a magánbele fog csillogni-villogni, s nem az
edények. S talán olyan lehet ez a mosogató tabletta, ami már főzicskélés
közben kimossa az edényt. Rohanjon! Csakis öntől függ az árú az
üzletben!
|
|
Legendák földjére is beköltözött modernizmus
Szépséges Zsögöd és környéke. Kép és szöveg:
Fenyőszegbéli Zsögödi Borbé Levente
Ha Zsögöd környékén jár, rögtön elvarázsol a legendák
világában burkolódzó ragyogóan szép táj. A csihányosi Hargita Haromvára, a
nem messze tőle lévő Kisvár maradványai, az Ördöglik és környéke
valamint a borvízforrások most is beszélnek a hajdani titokzatos múltról.
Mielőtt könnybe kézbedne az olvasó szeme a meghatódottságtól, váltsunk
témát. E bubás vidéket most már eltompítja a lassan romokba heverő
zsögödfürdei szálloda, amelyik lassacskán száll ide meg oda. Aztán a
maroktelefonos torony is egy csoda a dákvári dombon. Nem beszélve a
folyamatosa nyiladozó flakonyokról (műanyagpalackok)…
Madártávlatból még lehet ábrándozni, de ha egyre közelebb megyünk a célhoz,
rögtön találunk jócskán, mint egyébként mindenhol szép hazákban, szemetet. Milyen
szépecske is, mikor egy fürgegyík egy elszakadt műanyag kávéspoháron
pihenget, a bokrokból előcsörtető nyuszika lábán pedig egy
fehér-rózsaszín csíkos punga (nylonzacskó) lóg. Az is felemelő
mikor a vadkacsák, az Olt olajfoltos vízében úszkálnak, s a parti
fűzfákon zászlóként lebegnek az elhasznált rongydarabkák és a kidobált
papírosok. Hát igen, most már a kosz is hozzátartozik a tájhoz. Minél nagyobb
a környezetmozgalom, annál több lesz a szemét, mintha senki sem értené a
lényeget. Vajon miért?
|
ZSÖGÖDI SZÓKANYAR –zsögödbe es használt szavak és
azoknak magyarázatuk
Ágál – Többértelmezésű szó, mint a többi es.
Azé ezt ejsze (szinte biztos) könnyebben meglehet érteni, mint sok más
egyebet.
Ágál jelentése még műfelénk es vidékenként váltakozik. Mondják
azt, hogy ott essze-vissza hadonászva beszél, vagy úgy mond, hogy szinte
nyuvad (fullad) meg tőle (szaporán beszél), persze az
egész mellé még egy cseppet finomkodik (szépíti a dolgokat).
Lehet azt is mondani rea (rá) hogy szerepel, de nem a műsorba,
hanem azé, hogy másoknak jóképüsködjön (műveltet téve dumáljon). Az
ilyen embert arra veszi az esze, hogy másnak tetszelegjen. Ez a fajta
tetszelgés átcsaphat izgágáskodásba, vagy handabandázásba. Van aki úgy
belééli magát a szerepébe, hogy már egy idő után elfelejti miként is
viselkedett valójában. Így már tiszta ágálós lesz, kimarad belőle az
hogy ki es ő valójában. Ez a típusú ágálás már olyasmi, mintha az
illető egy cseppecskét meg lenne hibbanva (elment volna szép esze),
de ha jól áll neki, akkor nincs semmi baj. Mert vannak olyan ágálósok,
akiknek nem áll jól a széptevés, méges erőltetik. Kínlódnak, mint
kecskeszar a deszkán. Ez a mesterkélt kényeskedő és színlelős, néha
modoros viselkedés testvére az idegen szóba alkalmazott affektálásnak. Nem
elég dicsekedni s verni a belet oda nemcsak modorosság és levegő, hanem
tehetség es kell szoruljon eziránt az emberbe.
Hát igen, szájaskodni, szónokolni
bőcsködözni (okoskodni) mindenki tud de természetellenes széptevéses
természetesen viselkedni, vagyes ágálni azt kevesen. Ahhoz is veleszületett
tehetség kell.
Zs. Nyelhűcske ágálós magyarázata
|
|
|
|
|