|
FENYŐSZEGI CSEREKJÉK feletti sziromeső 2013. A Zsögödi Szó méltó utódja
|
|
Tavasszal a cirkusz Csíkszeredában járt
Há mit es
mondjak az Amerikánó Várgász Cirkusz cirkuszi előadásáról. Az első
mélyreható élmény a zene volt. Úgy bőgették félfalcsul (fél-torzulva),
hogy a dobhártyánk szakadt bé, de nem es hagyták abba, s eresztették két
álló órán keresztül. A fapadok pedig olyanyok (olyanok) voltak, hogy
azt az ember megemlegette, de meg asszony a gyerek, sőt a tata, mama es.
Nem túlzok, ha aszondom (azt mondom) kelés nőtt a seggünkre. Na,
a nagy muzsika vettetése közepette, voltak félresikerült tornászleányok és
legény mutatványok lent és fent a kötélen. Osztán (aztán) egy rakás
állatot vonultattak ki. Egyeseket ostorral csapdosva irányították. Voltak gyerekek,
akik sajnálták es szegényeket. Amit a jegyen írtak minden vadállat megjelent,
kivéve a láma, s az oroszlánoknál nem volt legény a gáton, mint a plakáton,
csak leány. Egyes állatok csak úgy elvoltak magukban. Például a piton kégyók
(kígyók), szentheverdel (kicsit hempergőztek) perceket
tartottak. A kicsi ló pedig a nagy ló alatt átfutkorászott néhányszor. A
többi állat es mutatványozott egy cseppet. A bohóc sültelenkedett rendesen (sületlen
volt). Szünetbe lehetett fényképezkedni a póni lóval meg a kétpúpú tevével,
rakás rágcsálni valót és villogó lócsicseket (csecsebecsék gyereknek)
venni. Az igazi mutatvány azonban a végére maradt. A közönségből egy
család az ingatag lépcsőről egyenesbe lezuhant ejsze (lehetséges)
három metret (métert) a földre. Ezt nem kísérte taps, pedig még
bokatörés se volt. Még vagy kettő megbotlott de az mán nem volt eppeg
akkora szenzáció. A lényeg azon van, hogy a gyerekek szerették, s ez csuda
jó! Hősapa
dumája
|
A TERMÉSZET SZENTÉLYE
Az állandóság ott van mindenütt. Belopja magát
hétköznapjaink apró kis zegzugába, s szinte észrevétlen átjárja titkainkat.
Nyugalmat árasztva magából széppé teszi életünket még akkor is ha folyton fog
a zsigora (marháskodás).
Fotó és szöveg: Fenyőszegi úr.
Nagy Laji dombi vackorfa sziromeső
előtt
|
|
Székely nyelvjárásról röviden
A
mű nyelvjárásunk esszekötő (összekötő) kapcsa az ë hang amelyék valahol az e
ás az é etelközén (közte) van. Persze
csak úgy nagyjából, met (mert) vannak másfajta beszédformák es, mint a
öu és a üö
használta. Például a fődet (földet) úgy es mondják föüd. Nem
beszélve az ö-zésről. Azt majdnem
minden egyes udvarhelyszéki faluban repesztik. Hasonlít a baranya
megyeiekre,- a Szögediekre. A háromszékiek körében elterjedt egy olyan e
hang, amelyik egy cseppet az a hangba torkollik belé. A gyergyószékieknél az é hang helyenként szinte í-re vált. A gyimesekben
megesik néhány szó rövidítése, vagy eppeg megcifrázása. Udvarhelyiek es mán,
de attól nyugatra az o helyett az a hangot roppintsák (itt - beszélik)
(Például: baorsó = borsó). De azétt (azért) egy cseppet másképp
beszélnek egymástól a marosszékiek, udvarhelyszékiek és a
keresztúrkörnyékiek, a háromszékiek, barcaságiak, a kászoniak, alcsíkiak,
felcsíkiak, gyergyóak, a gyimesiek és hétfalusiak, meg az aranyosszékiek es.
Ide sorolják még a bukovina székelyek nyelvjárását es, akik nagyjából a
Magyar Alfődre kőtöztek (költöztek). Még mindig létezik az
elbeszélő múlt használata, igaz inkább öregek beszélik (Például: arra
eregelt (ráérősen ment) vala = arra járt) Családi
helyhatározóragok még most es elevenen élnek (Példák: Feriéknél, Feriékhez,
Ferinitt satöbö.) Azt se felejtsük el, hogy az és
helyett a s vagy sö-t
használjuk. Persze ez csak egy kicsi ízelítő, kedvcsináló vót (volt)
a székelység nyelvjárásának bémutatására. Azétt, ha valaki jobban belé akar
mászni a témába, a Fenyőszegi cserekjéket
kijjel (kívül) böngészheti a székely népköltészetet es. Például: népdalokot,
népmeséket, népballadákot, vicceket s más egyebeket. Székely Nyevhűcske
|
ZSÖGÖDKÖRNYÉKI HÍREK
Megnyílt a zsögödfürdei szabadtéri strand – A
nagy meleg hatására megnyitotta kapuját május elsejétől a zsögödfürdei
hidegbazin (szabadtéri fürdő). Ejsze (itt - úgy vélem) még
nem kezdődött soha ilyen korán zsögödfürdőn a strandidény. Na,
lehet menni feredőzni!!!
Megnyílt a Csíki Csobbanó es –
Május elsejétől a jégpálya melletti fedett uszoda es kitárta kapuit a
feredezők előtt.
A zöldségpiacot kiviszik az Olt hídjáig – A
csíkszeredai zöldségpiac költözni fog. Több variáns van, hogy hová. Egy
dendrológiai parknak nevezett flakonymezős (műanyag palackos)
valamibe, valahová Taplocához közel (valamelyik bevásárlóközpont
társaságában) vagy az Olt hídja mellé. Soknak útban fog esni, féleg aki a
környéken lakik, mások meg teljes búcsút fognak nyerni mialatt kikászálódnak
odáig.
Csíkszeredai városi nagytakarítás – „A
fürdő utca tavaszi nagytakarítását melyik időszakra és évre
tervezte a Polgármesteri hivatal” kérdik a Csíki Hírlap SMS rovatában
maguk a fürdőutcai lakók. Igen vannak ilyen várostakarítási és rendezési
kérdések dögivel. Magyarázattal, ha nem is történik semmi, de időlegesen
megoldható (elsimítható).
Székelyföld napok – Az idén is több helyszínen rendezik meg a
Székelyföld napokat, ami május 10-17. között zajlik. Több információ az
internetes www.szekelyfoldnapok.ro
portálon.
Pünkösdi búcsú – Az idén is rögtön a Székelyföld napokat
követi a csíksomlyói pünkösdi búcsú. Május 17-20 között fog lezajlani.
Világhálóra feltett program: http://salvator.ro/punkosdi-bucsu-programja/
|
|
Berke eper, szamóca, erdei eper Fotó: Eperkedvelő kisködmön
Nem olyan nagy teremtés, mint a kerti eper, de
legalább háromszor ízesebb e háromféleképpen megnevezett tavaszvégi zsögödi
gyümölcs.
|
Uniós hóbortok magas szintű művelése Há nem-e, hogy valami levegő fújó gépeket
tiltanak bé uniós barátaink egészségünk megvédése érdekében. Kész beszarás,
ahogy manapság szokták alkalmazni a hirtelen lepetésekre. Ezek az unió
vezetői mennyire ügyelnek arra, hogy mit eszünk, mit iszunk, s milyen
levegőt szívunk bé, szinte könnyet csalnak a szemembe. Eléggé meghatós
ugyebár. De azért jöhet hozzánk a nem uniós török, egyiptomi, izraeli, s
mittudomén milyen Európai övezeten kívüli vízízű zöldség-gyümölcs. A
többi termékről nem is beszélve. Úgy látszik az már egészen más ha egy
nyugati uniós cég írtja erdeinket, ami több levegőt pumpál mint bármi
más, viszont ez egy cseppet se rázza meg lelkileg őköt. Lokálika
|
|
|
|
|
|
Margaret Thatcher próbatemetése
A volt brit
Vaslédi, azaz a néhai miniszterelnök temetésének volt egy főpróbája, értesülni
lehetett az újságokból. Vajon több próbája is volt ennek szomorú pillanatnak?
Amúgy a nem éppen nagy népszerűségnek örvendő hölgyet hatalmas
csindaratta (csinnadratta) közepette temették el. Most hirtelen egy
szekérderéknyi kérdés fogalmazódott meg bennem. Egy-kettőt megelevenítek
pötyögésemmel. Vajon az anyja több próbaszülést és egy főpróbaszülést
vezényelt le neves magzatának világra jötte előtt? Esetleg (kis fekete
humor 16 éven felülieknek) szegény lélek próbahaldoklást hajtott végre, s
aztán a főpróbán rájött, hogy fog kimúlni? Lehetne fokozni eme
kérdéseket végtelenségig, de most valahogy nem ez a főcél. Inkább az,
miként pocsékolják el a pénzt egy gazdasági válság (lehetséges ugyanúgy volt
főpróbája a válságnak is?) közepette. Úgy látszik, van amire jut dögivel
pénz, s fontossági sorrend szerint égető volt ez a temetési főpróba
is. Politikuska
|
Könyvek nélkül semmit sem lehet elérni
A Nagy Könyv 2005-ös programsorozatának egyik plakátja is
ezzel szlogennel büszkélkedett. Maga a kép, ami nagyon kifejező volt ezt
láttatta a kedves érdeklődővel: egy gyerek felcsimpaszkodott a
polcra könyvek segítségével, még pediglen úgyhogy 5-6 kötetet felpóckolt (egymásra
helyezett) létra gyanánt és arra állt fel. Ebből kiindulván jómagam
is rájöttem erre a nagysikerű igazság ízére…
Azzal kezdeném, hogy mélybegyökerező teljes
igazságot hordoznak a fent említett gondolatok! Vegyük csak azt a csóré hátköznapi
valóságot, amikor az iskolába egy diáknak kell egyetlen vers, akkor nem mind
cipelje-hurcolja magával azt a vaskos kötetet, ott a két keze, s kitépheti belőle.
Imigyen fénymásolnia se kell neki, sőt az ebből megmaradt összeget
félrerakhatja, mondjuk egy energiaital kiegészítésére. Nem is beszélve arról
a tényről, hogy e kötetekből mi mindent lehet készíteni a gyereknek
belőle. Például papírrepülőt, papírhajót, a nagyobbakból akár
csákót, sótartót stb. Ha maradi ez a gondolat fel is turbózhatjuk a mostanság
irtó divatos japánból származó origami papírvilág kínálta millió-egy
figurájával. Lehetőségek között ott rejtőzik a kirándulás is.
Hiszen vagy nem hiszem, de ha az illető éppen kirándulni megy, s útba
ejti a nagymamáját, akkor onnan elveheti annak imakönyvét, felérve a
táborhelyre isteni tűzgyújtót varázsolhat belőle. Alkalmatosnak
találom a kicsit vékonyabb lapu kötetek vidéki kerti pottyantóra alkalmatos
seggdörgölő használatát. Hasznos még e kitépett lapokból a házi
tojásokat belecsomagolni vagy egyszerűen zöldséges láda aljába rakni
néhány tartósabbnak ígérkező kiválasztott oldalt. Ha szép illusztrációk-képek
vannak benne, akkor ki lehet dekorálni, mondjuk egy garázst, egy budit,
satöbö. Csuda jónak tartom azt is, ha például a könyvtábláját szítós
lapítónak (rögtönzött kormos lapító helyettes) használjuk fel, például egy
bográcsos elkészülése után. Persze isteni arra is, ha a régi házakban nem
egyenes a padló, s ezért valamelyik bútordarab alá helyezve elérjük, hogy
vízszintesbe kerüljön az, ne mind-mind billegjen tovább. Továbbá
kitűnő ablakpucolásra, szellőztetéskor ablaktámaszra, bogarak
és szúnyogok leütésére-megfogására, de kellemes üllőalkalmatosságot is
lehet belőle „faragni”. Ha messzire utazunk kiváló társ, főleg, ha
kemény borítójú, hiszen arra rátéve a keresztrejtvényújságot vígan tudjuk
fejteni, vagy éppen uzsonnázni. Azért rögzítettem e remek ötleteket, mert úgy
érzem e találékonyság megszünteti azt a sok munkát, amit egy-egy
nagytakarításkor az ember belefektet a könyvek tisztítására. Ha nem olvassuk
ki, akkor lehet belőlük fotelt, karácsonyfát, vagy akár nyári lakot is
készíteni gyerekeinknek. Ez már olyan, mint az összerakós legó! Ha már úgy
vagyunk velük, hogy a sánkérnak se kell (itt - még a dögnek se kell),
de sajnáljuk elherdálni, be lehet adni az antikváriumba, mert még mindig
kerül egy-két érdeklődő fetyelló (együgyű), aki megveszi.
Itt olyan Krisztus előtt négybéli szülöttekre gondolok. Gondoljunk csak bele,
ha folyton fogy a könyvünk a polcról, és nem is dobtuk ki, s
újrahasznosítottuk, gondjaink elszállnak, helyükre rakhatunk dévédéket, s más
elektromos kütyüköt néhány plüss maci és illatszer társaságában. A lényeg,
hogy e folyamat nem a könyvek szelektálása gyanánt valósuljon meg, hanem az
újrahasznosításáért, megújulásáért törekvés érdekében. Legyünk már egy kicsit
rugalmasak! Mondernke Rugalmaska
|
|
Juhász bácsik és kutyáik A juhásznak jól megy dolga, ha jól megy. Annak is
megvannak a nehézségei, főleg, ha medve vagy farkas támad a nyájra. S
még mindig ott van az időjárás megannyi szeszélye is. Ezért vannak neki
kutyái. Jók jószágterelésre, azok megvédésére, de nem utolsósorban kirándulók
ijesztgetésére is. A csíkkörnyéki juhászok egy része igazodott a zord és
szeszélyes időjárás formájához. Ahogy a hirtelen jött zápor, s a véle
járó menydörgés meg istennyila dolgozik fönn az égben, úgy csap le a
juhászokból is néhányuk az arra kambacsolókra (itt - bandukolókra).
Hogy mit csinál ő maga egy kiránduló csapat érkeztekor (érkezésekor)?
Hát semmit, s pont ez a baj, mert a nyáj körüli kutyák ösztönösen végzik
dolgukat. Nem engedik közel „az egyre közeledő veszélyt”. Ez még a legjobb
eset, de elég sokszor előfordul a kambacsolók nyájhoz való terelése.
Amiest (amint) valamelyik tag csak egy cseppet is mozog rögtön mind az
egész kutyuli a falkavezérrel együtt összevonják szemöldöküket (mint azt
Rózsa Sándor rég betyári férfiassággal tette), és megmutatják az összes
létező fogait. Általában mindezt boka közelben teszik meg. Néha bele is
kóstolnak a „szabálysértőkbe”. Ezért durci (durva) a helyzet. S
mindezt a juhász egy fa tövébe ülve, vagy éppen botjára támaszkodva
végignézi. Amikor megunja a „mókát”, rászól a kutyákra. Azért érdemes egy kis
eledelt dobni nekik, akkor könnyebben lehet szabadulni tőlük. Bölö
|
|
A rengeteg nem is rengeteg, ha
benne elveszve nem találjuk önmagunk.
Fotó és a gondolat sétafika: A Híres Fenyőszegi
műve. Sziromeső
utáni buja csönd
|
Tegnap is az élelmiszerüzletben
jártam…
Nem egy nagy cím ebben a soppingolós világban, de annál érdekesebb.
Vásárolni mehetünk úgyis, hogy minden, ami kell, beléduvasszuk a kosarunkba.
Ha kevés pénzünk akkor nem a drágább, hanem az olcsóbbik mocskot vesszük meg.
Egyes élelmiszerekben annyi színezék, íz fokozó és tartósítószer van, hogy
egy fiatal szülő már eldughatja az unokájának a hamit, s ha ő már
nem is él, de gyermeke átadhatja neki fogyasztásra, mert a 200 esztendős
garanciát simán ütheti az a valami.
Hogy mit lehet megvenni? Mindent! Mi egészséges? Az üzleti árukból
szinte semmi. Úgy néz ki az új generáció már immúnisabb kezdett lenni ezekre
a kémia laborokba előállított élelmiszerekhez hasonló ízékre és ízekre.
Jobban bírják.
Ha például sonkát szeretnék venni, és igazságszérumot pumpálnának
belém így mondanám: „Kérek külön sonkát s mérjen
hozza egy csipor (csupor) vizet, hozzávetőlegesen azzal együtt legyen
fél mondjuk egy félkiló”, vagy „Adjanak egy
kiló paradicsom ízű paradicsomot, nem baj, ha drágább”, lehet
ilyent is „Szíveskedjen egy kilós kenyeret adni
levegő (térfogatnövelő) nélkül, az általában hozzáadott
levegőt készpénzben inkább kifizetem”, esetleg rá lehet kérdezni
„Nincs véletlenül olyan olvasztott sajt, amelyik
nyomokban sajtot is tartalmaz?”. De jó lenne egyenesbe így vásárolni…
Vásárlócska
|
|
|
|
|